Dolgozatom elméleti alapját a hazai számviteli szabályozás, valamint a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok összehasonlítása adja. A dolgozatban bemutattam röviden a két rendszer történetét, valamint a legfontosabb különbségeket. A legnagyobb eltérés a halasztott adók területén figyelhető meg. A dolgozatban példákkal bemutattam, hogyan keletkezhet halasztott adó. Az IFRS-ek szélesebb körű magyarországi bevezetésének apropóján azt vizsgáltam meg, hogy lenne-e adóhatása annak, ha a vállalat egyedi beszámolóját az IFRS-ek szerint készítené. Egy létező vállalkozás adatait felhasználva összeállítottam annak adó, valamint IFRS-ek szerinti mérlegét. A mérleg szerinti kötelezettség módszert alkalmazva megállapítottam a vállalat halasztott adójának mértékét. A vizsgálatom eredményéből kiindulva pedig választ adtam a kérdésre, miszerint lenne-e adózás szempontjából hatása az IFRS-ekre történő átállásnak.