Szerző szerinti böngészés "Aranyos, Tibor József"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Changes in toxic elements content of soil after sewage sludge treatment in energy willow plantation(2012-05-16) Aranyos, Tibor József; Makádi, Marianna; Tomócsik, AttilaThe primary purpose of our experiment was the solution of municipal excess sludge treatment by a renewable energy resource used willow (Salix viminalis L.) plantation. Tests were carried out to state whether the applied sewage sludge has caused any accumulation of the toxic elements in the studied soil layers, and - based on the results –to see whether the plantation is suitable for the treatment of municipal sewage sludge. The excess sludge (sludge before dewatering) is beneficial for the willow, because it contains a 3–5% dry matter and therefore, a lot of water, too. This high water content ensures the high water amount needed for the intensive growth of the willow. On the other hand, the wastewater treatment plant can save the dewatering cost which corresponds to about 30% of the water treatment process costs. The amounts of the sprinkled sewage sludge were calculated on the basis of its total nitrogen content. Treatments were the followings: control, 170 N kg ha -1 year -1 and 250 N kg ha -1 year -1 . The mean values of the toxic element concentrations in the sewage sludge did not cross the permitted limits of the land accommodating. The measured toxic element values of the soil were compared to the limits of the 50/2001. (IV.3.) Government Regulation.The sprinkled sewage sludge on the bases of the total N content did not cause accumulation of heavy metals in the soil and the treated plants were also healthy without any signs of toxicity.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Energiafűz ültetvénnyel történ szennyvíziszap hasznosítás talajtani hatásai(2010-05-13T09:01:16Z) Aranyos, Tibor József; Pregun, Csaba; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA kísérlet elsődleges célja a kommunális fölösiszap kezelésének megoldása megújuló energiaforrásként alkalmazható fűz (Salix viminalis L.) ültetvényen a növények tápanyag- és vízutánpótlására történő felhasználásával, előtérbe helyezve a környezetvédelmi szempontokat. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a kijuttatott szennyvíziszap hatására tapasztalható-e toxikus elem felhalmozódás az egyes talajszintekben, és az eredmények alapján az energiafűz ültetvény alkalmas-e a kommunális szennyvíziszap kezelésére. A fölösiszap (víztelenítés előtti iszap) a fűz számára azért kedvező, mert 3-5% szárazanyag tartalma mellett sok vizet tartalmaz, ami biztosítja a fűz intenzív növekedéséhez szükséges magas vízigényét, másrészt a szennyvíztisztítási folyamat költségének mintegy 30%-át kitevő víztelenítési eljárás költségét a szennyvíztisztító telep megtakaríthatja. A kijuttatott szennyvíziszap mennyiséget az összes-nitrogén tartalom alapján számítottuk ki, a kezelések a következők voltak: Kontroll, 170 kg/ha/év összes- N-terhelés, 250 kg/ha/év összes- N-terhelés. A szennyvíziszapban található toxikus elemek koncentrációjának átlag étékei egyik elemnél sem lépték át a termőföldön történő elhelyezéshez megengedett határértékeket. A talajmintaszedés a tenyészidőszak alatt több alkalommal történt, vettünk mintákat a kijuttatás előtt és a kijuttatás után is a 0-30 és 30-60 cm-es talajmélységekből. A talaj toxikus elemtartalmának eredményeit az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben szereplő határértékekkel vetettük össze. A N-tartalom alapján kijuttatható maximális szennyvíziszap-mennyiség nem okozott nehézfém felhalmozódást a talajban, és a kezelt növények is egészségesek voltak, toxicitásra utaló tüneteket nem tapasztaltunk. A kísérlet első évi eredményei alapján érdemes a munkát tovább folytatni, és választ keresni a javaslatokban feltett kérdésekre az üzemi méretű alkalmazás biztonságossá tétele érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző tápanyaggazdálkodási módok hatása a talaj és növény rendszerreVeress, Ádám; Aranyos, Tibor József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a különböző tápanyag-utánpótlási módok hogyan befolyásolják a talaj egyes fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint a növények fejlődését. Kutatásom fő célja az volt, hogy összehasonlítsam a komposzt kezelést a műtrágya és szerves trágya kezelésekkel szemben, valamint az előbbiekben felsorolt tápanyag-utánpótlási módok talajtani hatásainak vizsgálata és értékelése. Célom volt, hogy az eredmények alapján megállapítsam, a szennyvíziszap komposzt alkalmas-e mezőgazdasági felhasználásra, illetve tápanyag-utánpótlásra a környezetet károsítása nélkül. További célom volt annak eldöntése, hogy az eredmények alapján, melyik kezelés volt a legkedvezőbb hatással a talaj-növény rendszerre.Tétel Szabadon hozzáférhető Rendszeres szennyvíziszap komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságairaAranyos, Tibor József; Blaskó, Lajos; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE-Mezőgazadság-Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Nyírségben fellelhető homoktalajok túlnyomó része kedvezőtlen víz-, hő-, levegő- és tápanyag-gazdálkodással rendelkezik. A szakirodalom szerint a komposztált szennyvíziszap magas szervesanyag-tartalmának következtében alkalmas lehet e talajok tápanyag-utánpótlására, szerkezetének és termékenységének javítására. A DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet területén 2003-ban kezdték el a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának vizsgálatát. A kísérletben használt komposzt alkotói: szennyvíziszap 40 % (m/m), szalma 25 % (m/m), riolit 30 % (m/m) és bentonit 5 % (m/m). A komposztot eddig 5 alkalommal juttattuk ki, az istállótrágyához hasonlóan három évente 0, 9, 18 és 27 t/ha (sz.a.) dózisban. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy kovárványos barna erdőtalajon alkalmazott szennyvíziszap komposzt hogyan befolyásolja a talaj egyes fizikai tulajdonságait. A kutatás során a talaj térfogattömegének, légáteresztő képességének, víztartó- és vízvezető képességének változását vizsgáltam 2011 és 2014 között. A szennyvíziszap komposzt szervesanyag– és bentonit tartalma közvetlenül és közvetve is hozzájárult a talaj szerkezetességének kialakításához. A térfogattömeg értékek alapján a megismételt kezelések utáni első két évben statisztikailag igazolt a komposzt kezelések tömődöttséget csökkentő hatása mindkét vizsgált talajszintben. A térfogattömeg értékek csökkenésével összhangban a talaj légáteresztése jelentősen nőtt a rendszeres komposzt kezelés hatására. Az összpórustér változása nagyrészt a makropórusok mennyiségének növekedése révén következett be, ami jelentős hatást gyakorolt a talaj levegőgazdálkodására. A komposzt kezelés hatására kevésbé változott a víztartásban fontos szerepet játszó mikropórusok mennyisége. A komposzt kezelés javította a talaj vízbefogadó képességét, csökkentve ezzel a dombokról lefolyó víz által okozott eróziót. A beszivárgás a makropórusok mennyiségének növekedésével és a szerkezeti stabilitással jelentősen nőtt a komposzttal kezelt területeken. A komposzt kezelés kedvező hatása a jövőben még felértékelődhet a klímaváltozás hatásaként a Kárpát-medencében a nagyobb gyakoriságú és nagy intenzitású csapadékesemények következtében, amelyek jelentős eróziós károkat okozhatnak a homokkal fedett dombvidékeken is. A vizsgálati eredmények alapján levonható legfontosabb következtetés tehát az, hogy a szennyvíziszap komposzt kezelés előnyösen befolyásolja a talaj fizikai tulajdonságait, azonban a kezelés hatása csak két évre tehető.Tétel Szabadon hozzáférhető Rye plant parameters in the Westsik crop rotation experiment(2020-04-27) Hadházy, Ágnes; Abido, Waleed A.E.; Aranyos, Tibor József; Demeter, Ibolya; Henzsel, IstvánOur research work was carried out in the Westsik crop rotation field experiment in 2018. The main research purpose was to analyse the effect of the different organic and chemical fertilizers on parameters of rye. Our results revealed some differences between the different fertilization methods. One spike weight, grain weight of one spike, rye plant height, rye plant weight per m 2 and 1000 seed weight in crop rotations VII, XV and VIII were different from the data of all crop rotations. This finding can be explained by the fact that crop rotations VII and XV were non-fertilized, only 23.3 t ha -1 straw manure (VII) or green lupine manure was applied as a second crop (XV). In addition, crop rotation VIII consists of four parts where we apply chemical fertilization with green lupine manure as a main and second crop. There is a positive close correlation between rye plant height and other studied characters (rye plant weight per m 2 , spike length, weight of one spike, grain weight per spike, spike weight per m 2 , grain weight per m 2 and 1000 seed weight).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szennyvíziszap komposzt tartamhatásának talaj és növénytani vonatkozásaiAros, Márk; Aranyos, Tibor József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA mezőgazdaság számára rendelkezésre álló földterületek minősége nem mindig felel meg ahhoz, hogy gazdaságos módon történjen rajtuk növénytermesztés. A Nyírségi homoktalajok termőképessége gyenge minőségű és további biotikus és abiotikus tényezők is negatív hatással lehetnek rá, ezért ezeken a talajokon folytatott mezőgazdaság csak megfelelő talajjavítás mellett lehet gazdaságos. Hazánkban a csökkenőben lévő állattartás következményeként a szántóföldre kijuttatható szerves trágya mennyisége is csökken. Azonban a gazdálkodóknak a nagyobb és jobb minőségű terméshozamok érdekében gondoskodniuk kell a gyenge termőképességű talajok javításáról. Alternatív megoldásnak számít a kommunális szennyvíziszapból előállított komposzt mezőgazdasági területeken való alkalmazása, mint a talajjavító készítmény. A dolgozatom célkitűzése, a termékkomposztként engedélyezett szennyvíziszap komposzt készítmény szántóföldi felhasználásának komplex vizsgálata. A kutatási cél megvalósításához elvégzett vizsgálatok magába foglalták az egyes talaj fizikai és talaj kémiai tulajdonságok változását, valamint a termesztett tesztnövény paramétereinek a mérését. Az így kapott eredmények vonatkozásában a talaj és növénytani paraméterek komplex értékelésével a szennyvíziszap komposzt talajtermékenységre gyakorolt hatását értékeltem. Kutatómunkámat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében, 2021 és 2022 között végeztem. A tartamkísérlet során a szennyvíziszap komposzt 9, 18 és 27 t/ha szárazanyag dózisokban került kijuttatásra a vizsgálati területre, továbbá kontroll részek is kialakításra kerültek. A talajtani paraméterekben bekövetkezett változások mellett a komposzt rozsra kifejtett hatását vizsgáltam. A kísérlet során kapott eredmények beigazolták, hogy a kijuttatott szennyvíziszap komposzttal kedvező hatást lehet elérni a talaj egyes fizikai és kémiai tulajdonságaira, illetve a tesztnövény termőképességére. A megfigyelt vizsgálatoknál már a legkisebb dózismennyiségnél is észlelhető pozitív változások következtek be.Tétel Szabadon hozzáférhető Talajkémiai változások szennyvíziszap komposzt kezelés hatására(2023-08-24) Tomócsik, Attila; Aranyos, Tibor József; Orosz, Viktória; Füleky, György; Mészáros, József; Makádi, MariannaThe small-plot experiment with sewage sludge compost (SSC) was started in the spring of 2003. Soil type is acidic Arenosol at the Research Institute of Nyíregyháza, University of Debrecen, in the NE part of Hungary. The applied SSC contained 40% of sewage sludge, 25% of straw, 30% of rhyolite and 5% of bentonite. Four treatments in five blocks have been conducted, where the SSC was applied at a rate of 0, 9, 18 and 27 t ha-1 and then was ploughed into the soil. Treatments were repeated in 2006, 2009, 2012 and 2015. Test plants were maize (Zea mays L.), triticale (x Triticosecale x Wittmack) and green pea (Pisum sativum L.) followed each other in a crop rotation every year. Composite soil samples were mixed from 5 subsamples in each plot from 0-30 and 30-60 cm soil layers after harvesting of test plants. Experimental results showed that composted sewage sludge Régiókutatás Szemle 2018 2. sz. DOI: 10.30716/RSZ/2018/2/5 application had positive effects on the chemical properties of the soil, especially the increase of pH and humus content.