Szerző szerinti böngészés "Aranyos, Tibor József"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Changes in toxic elements content of soil after sewage sludge treatment in energy willow plantation(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Aranyos, Tibor József; Makádi, Marianna; Tomócsik, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető Energiafűz ültetvénnyel történ szennyvíziszap hasznosítás talajtani hatásai(2010-05-13T09:01:16Z) Aranyos, Tibor József; Pregun, Csaba; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA kísérlet elsődleges célja a kommunális fölösiszap kezelésének megoldása megújuló energiaforrásként alkalmazható fűz (Salix viminalis L.) ültetvényen a növények tápanyag- és vízutánpótlására történő felhasználásával, előtérbe helyezve a környezetvédelmi szempontokat. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a kijuttatott szennyvíziszap hatására tapasztalható-e toxikus elem felhalmozódás az egyes talajszintekben, és az eredmények alapján az energiafűz ültetvény alkalmas-e a kommunális szennyvíziszap kezelésére. A fölösiszap (víztelenítés előtti iszap) a fűz számára azért kedvező, mert 3-5% szárazanyag tartalma mellett sok vizet tartalmaz, ami biztosítja a fűz intenzív növekedéséhez szükséges magas vízigényét, másrészt a szennyvíztisztítási folyamat költségének mintegy 30%-át kitevő víztelenítési eljárás költségét a szennyvíztisztító telep megtakaríthatja. A kijuttatott szennyvíziszap mennyiséget az összes-nitrogén tartalom alapján számítottuk ki, a kezelések a következők voltak: Kontroll, 170 kg/ha/év összes- N-terhelés, 250 kg/ha/év összes- N-terhelés. A szennyvíziszapban található toxikus elemek koncentrációjának átlag étékei egyik elemnél sem lépték át a termőföldön történő elhelyezéshez megengedett határértékeket. A talajmintaszedés a tenyészidőszak alatt több alkalommal történt, vettünk mintákat a kijuttatás előtt és a kijuttatás után is a 0-30 és 30-60 cm-es talajmélységekből. A talaj toxikus elemtartalmának eredményeit az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben szereplő határértékekkel vetettük össze. A N-tartalom alapján kijuttatható maximális szennyvíziszap-mennyiség nem okozott nehézfém felhalmozódást a talajban, és a kezelt növények is egészségesek voltak, toxicitásra utaló tüneteket nem tapasztaltunk. A kísérlet első évi eredményei alapján érdemes a munkát tovább folytatni, és választ keresni a javaslatokban feltett kérdésekre az üzemi méretű alkalmazás biztonságossá tétele érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző tápanyaggazdálkodási módok hatása a talaj és növény rendszerreVeress, Ádám; Aranyos, Tibor József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a különböző tápanyag-utánpótlási módok hogyan befolyásolják a talaj egyes fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint a növények fejlődését. Kutatásom fő célja az volt, hogy összehasonlítsam a komposzt kezelést a műtrágya és szerves trágya kezelésekkel szemben, valamint az előbbiekben felsorolt tápanyag-utánpótlási módok talajtani hatásainak vizsgálata és értékelése. Célom volt, hogy az eredmények alapján megállapítsam, a szennyvíziszap komposzt alkalmas-e mezőgazdasági felhasználásra, illetve tápanyag-utánpótlásra a környezetet károsítása nélkül. További célom volt annak eldöntése, hogy az eredmények alapján, melyik kezelés volt a legkedvezőbb hatással a talaj-növény rendszerre.Tétel Szabadon hozzáférhető Rendszeres szennyvíziszap komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságairaAranyos, Tibor József; Blaskó, Lajos; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE-Mezőgazadság-Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Nyírségben fellelhető homoktalajok túlnyomó része kedvezőtlen víz-, hő-, levegő- és tápanyag-gazdálkodással rendelkezik. A szakirodalom szerint a komposztált szennyvíziszap magas szervesanyag-tartalmának következtében alkalmas lehet e talajok tápanyag-utánpótlására, szerkezetének és termékenységének javítására. A DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet területén 2003-ban kezdték el a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának vizsgálatát. A kísérletben használt komposzt alkotói: szennyvíziszap 40 % (m/m), szalma 25 % (m/m), riolit 30 % (m/m) és bentonit 5 % (m/m). A komposztot eddig 5 alkalommal juttattuk ki, az istállótrágyához hasonlóan három évente 0, 9, 18 és 27 t/ha (sz.a.) dózisban. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy kovárványos barna erdőtalajon alkalmazott szennyvíziszap komposzt hogyan befolyásolja a talaj egyes fizikai tulajdonságait. A kutatás során a talaj térfogattömegének, légáteresztő képességének, víztartó- és vízvezető képességének változását vizsgáltam 2011 és 2014 között. A szennyvíziszap komposzt szervesanyag– és bentonit tartalma közvetlenül és közvetve is hozzájárult a talaj szerkezetességének kialakításához. A térfogattömeg értékek alapján a megismételt kezelések utáni első két évben statisztikailag igazolt a komposzt kezelések tömődöttséget csökkentő hatása mindkét vizsgált talajszintben. A térfogattömeg értékek csökkenésével összhangban a talaj légáteresztése jelentősen nőtt a rendszeres komposzt kezelés hatására. Az összpórustér változása nagyrészt a makropórusok mennyiségének növekedése révén következett be, ami jelentős hatást gyakorolt a talaj levegőgazdálkodására. A komposzt kezelés hatására kevésbé változott a víztartásban fontos szerepet játszó mikropórusok mennyisége. A komposzt kezelés javította a talaj vízbefogadó képességét, csökkentve ezzel a dombokról lefolyó víz által okozott eróziót. A beszivárgás a makropórusok mennyiségének növekedésével és a szerkezeti stabilitással jelentősen nőtt a komposzttal kezelt területeken. A komposzt kezelés kedvező hatása a jövőben még felértékelődhet a klímaváltozás hatásaként a Kárpát-medencében a nagyobb gyakoriságú és nagy intenzitású csapadékesemények következtében, amelyek jelentős eróziós károkat okozhatnak a homokkal fedett dombvidékeken is. A vizsgálati eredmények alapján levonható legfontosabb következtetés tehát az, hogy a szennyvíziszap komposzt kezelés előnyösen befolyásolja a talaj fizikai tulajdonságait, azonban a kezelés hatása csak két évre tehető.Tétel Szabadon hozzáférhető Rye plant parameters in the Westsik crop rotation experiment(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Hadházy, Ágnes; Abido, Waleed A.E.; Aranyos, Tibor József; Demeter, Ibolya; Henzsel, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Szennyvíziszap komposzt tartamhatásának talaj és növénytani vonatkozásaiAros, Márk; Aranyos, Tibor József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA mezőgazdaság számára rendelkezésre álló földterületek minősége nem mindig felel meg ahhoz, hogy gazdaságos módon történjen rajtuk növénytermesztés. A Nyírségi homoktalajok termőképessége gyenge minőségű és további biotikus és abiotikus tényezők is negatív hatással lehetnek rá, ezért ezeken a talajokon folytatott mezőgazdaság csak megfelelő talajjavítás mellett lehet gazdaságos. Hazánkban a csökkenőben lévő állattartás következményeként a szántóföldre kijuttatható szerves trágya mennyisége is csökken. Azonban a gazdálkodóknak a nagyobb és jobb minőségű terméshozamok érdekében gondoskodniuk kell a gyenge termőképességű talajok javításáról. Alternatív megoldásnak számít a kommunális szennyvíziszapból előállított komposzt mezőgazdasági területeken való alkalmazása, mint a talajjavító készítmény. A dolgozatom célkitűzése, a termékkomposztként engedélyezett szennyvíziszap komposzt készítmény szántóföldi felhasználásának komplex vizsgálata. A kutatási cél megvalósításához elvégzett vizsgálatok magába foglalták az egyes talaj fizikai és talaj kémiai tulajdonságok változását, valamint a termesztett tesztnövény paramétereinek a mérését. Az így kapott eredmények vonatkozásában a talaj és növénytani paraméterek komplex értékelésével a szennyvíziszap komposzt talajtermékenységre gyakorolt hatását értékeltem. Kutatómunkámat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében, 2021 és 2022 között végeztem. A tartamkísérlet során a szennyvíziszap komposzt 9, 18 és 27 t/ha szárazanyag dózisokban került kijuttatásra a vizsgálati területre, továbbá kontroll részek is kialakításra kerültek. A talajtani paraméterekben bekövetkezett változások mellett a komposzt rozsra kifejtett hatását vizsgáltam. A kísérlet során kapott eredmények beigazolták, hogy a kijuttatott szennyvíziszap komposzttal kedvező hatást lehet elérni a talaj egyes fizikai és kémiai tulajdonságaira, illetve a tesztnövény termőképességére. A megfigyelt vizsgálatoknál már a legkisebb dózismennyiségnél is észlelhető pozitív változások következtek be.