DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

    A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK
 

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Hallgatói dolgozatok

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

PhD dolgozatok

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Publikációk

Publikációk

A Debreceni Egyetemen kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Legfrissebbek betöltések

TételKorlátozottan hozzáférhető
Primer immunhiányok genetikai elemzése
Biró, Máté; Balogh, István; Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet::Klinikai Genetikai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
A primer immunhiányos betegségek egy több, mint 400, klinikai tüneteiket, patogenezisüket és etiológiájukat tekintve rendkívül heterogén kórképet magába foglaló betegségcsoport. Az új generációs szekvenálási módszerek folyamatos fejlődésének és terjedésének köszönhetően az utóbbi években nem csak az újonnan felismert betegségek, hanem azok hátterében álló érintett gének száma is rohamosan növekedett, mely szintén átlépte a 400-at. Kutatásunk fő célja a 2019 és 2022 között primer immunhiány fenotípussal rendelkező betegek laboratóriumba érkező mintáiból teljes exom szekvenálással kapott eredmények összesítése és elemzése volt. Ezen elemzés során fel kívántuk mérni a diagnosztikus hatékonyságot és a bioinformatikai reanalízis jelentőségét. A 162 vizsgált beteg közül 31 esetben detektáltunk a fenotípussal összefüggésbe hozható genetikai eltérést. A teljes exom szekvenálás módszerével végzett analízis során a nemzetközi adatoknak megfelelő diagnosztikus hatékonyság adódott. A detektált variánsok az IUIS klasszifikáció minden lehetséges csoportjába tartozóak voltak, köztük 7 korábban le nem írttal.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Köldökzsinórból vett artériás vérminta pH értékének vizsgálata az újszülött szülés utáni általános állapotának megítélése céljából, és összefüggése a várandósság és szülés körülményeivel
Lakatos, Veronika; Krasznai , Zoárd; Vida , Beáta; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; László; Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A DE KK Szülészeti Klinikán, hazánkban első helyen 2021. júniusában bevezetésre került a szülés utáni köldökzsinór vér rutin vizsgálata, mely az eddig használatos score rendszerek (pl. Apgar-score) mellett még objektívebb módon képes meghatározni az újszülött születéskori állapotát. Célkitűzés: Kutatásunk célja a születéskori artériás vér pH - mint objektív kimeneti változó - segítségével a szülés egyes paramétereinek értékelése, és összehasonlítása az eddig alkalmazott score-rendszerek hatékonyságával. Betegek és módszerek: 2022.01.01. és 2022.03.25. közötti időszakban 511, Klinikánkon született újszülött esetében történt meg a köldökzsinór artériás vérmintájának vizsgálata. Kivitelezése a magzat megszületését követően, a placentalis szakban lefogott és átvágott köldökzsinór lepényi részéből történt, kirekesztve a köldökzsinór 6-8 cm-es szakaszát. A vérminta értékelését speciális, kalibrált eszköz segítségével végeztük, a mintát orvos végzettségű és/vagy képzett szülésznői státuszú kolléga nyerte ki az adott köldökzsinór szakaszból. Eredmények: Összességében 500 gravida szülését követően vizsgáltuk a köldökartéria pH értékét, átlagéletkoruk 29,07 év volt. Harmincöt esetben koraszülést követően, 363 esetben terminusban születetteknél, míg 113 esetben 40. gesztációs héten túli újszülöttek eredményeit összegeztük. A pH eredményeket átlagolva 7,282-es értéket kaptunk. Többek között a szülés módját, a szülésindukcióval való összefüggését, valamint egyes, intrauterin asphyxiára utaló jelek -pl. magzati szívhangalteratio, meconiumos magzatvíz jelenléte- esetén mért pH értékek korrelációját végeztük. Következtetések: A köldökzsinór vérminta pH vizsgálata során megállapítást nyerhet, fennáll e az acidosis állapota. Súlyos acidosis esetén (7,0 pH) megerősíti az intrapartum asphyxia fennállását, ám annak hiánya esetén egyéb körülmények játszanak szerepet a szövődmények kialakulásában. Bevezetésével lehetőségünk nyílt egy olyan vizsgálat alkalmazására, mely könnyen reprodukálható, és objektíven értékeli az egyes kimenetelek hatását. Eredményeink alapján a vizsgálat relevanciája megkérdőjelezhetetlen a minőségi szülészeti ellátásban.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az IRDS farmakológiai vonatkozásai
Mihalkó, Anna Beatrix; Pórszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Megyeri, Attila; Drimba, László; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék
Az újszülöttkori respirációs distressz szindróma a koraszülötteket érintő, súlyos légzészavart okozó megbetegedés, melynek hátterében a tüdő éretlensége és az ezzel járó surfactant hiány áll. A surfactant egy felületaktív anyag, melyet a tüdő II. típusú pneumocytái szekretálnak, szerepe pedig a folyadék-levegő átmenet felületi feszültségének csökkentése, ezáltal az alveolusok összeesésének megelőzése. A surfactant hiányában a korszülött minden egyes légvétele olyan mértékű nyomást igényel, mint az érett újszülöttnél csupán a legelső lélegzetvétel. Az RDS kezelésének eső lépése a megelőzés lenne, ezen kívül a modern irányelvek alapján a terápia szteroid profilaxisból, korai CPAP, valamint exogén surfactant alkalmazásából áll.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A Budaval Zrt. papírfeldolgozó üzemének EHS szempontú revíziója
Szabó, József Balázs; Fekete, Sándor Pál; DE--Műszaki Kar
Szakdolgozatom témája a Budaval Papírfeldolgozó Zrt. EHS szempontú revíziója. Mely magában foglalja a szakterülethez tartozó környezetvédelmi, munkavédelmi, egészségvédelmi és munkabiztonsági, tűzvédelmi hiányosságok feltárását, megoldási javaslat tételét és az ezt követő megvalósítását. A revízió kiinduló pontja a cégnél egy belső telephelyi bejárással kezdődött, melynek egyben további célja a következő hatósági ellenőrzésre való felkészítés. Második bejárásom során következtetéseket tudtam levonni arról, hogy javaslataim alapján megtörténtek-e a változtatások. Az eredmények alapján elmondható, hogy a bejárás során tett javaslatok megvalósításának folyamata elkezdődött.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Unlocking Chlorella Vulgaris Growth Potential: CO2 Dosing and Nutrient Solution Interactions
Spahiu, Rozafa; Magyar, Tamás; DE--Műszaki Kar
Microalgae, e.g. Chlorella vulgaris cultivation could contribute to achieve several sustainable development goals (SGDs), such as zero hunger, clean water, and sanitation as well as affordable and clean energy. Moreover, microalgae are known as the most efficient biological sequesters, since the photosynthetic process results in the conversion to carbohydrates and oxygen from the captured CO2, meanwhile a large amount of biomass is generated that can be used as animal feed, substrate for biofuel production and a protein supplement. The objective of the research was to investigate the biomass productivity of Chlorella vulgaris microalgae in a self-developed, optimized N:P ratio nutrient solution (T3) with variable CO2 injection (0 mL·min-1 (reference), 2 mL·min-1, 3.5 mL·min-1 and 5 mL·min-1). To characterize the biomass growth as well as the nutrient consumption over the 6-week-long experiment, several biological (chlorophyll concentration and microalgae activity rate) and physico-chemical (NH4+, NO3-, K+, PO43-, COD, pH, EC, and temperature) parameters were monitored weekly. These parameters across altered CO2 injection rates have shown distinct patterns of fitting. Notably, the type of fitting for these parameters varied depending on the CO2 injection rate, with logarithmic and linear trends observed. The decrease in these parameters suggests that the microalgae are effectively utilizing nutrients for growth, emphasizing the potential of optimized N:P ratio nutrient solutions coupled with variable CO2 injection to enhance microalgae biomass productivity. During the cultivation process, a pH drop was observed in all samples due to the CO2 injection, therefore a 0.1 mol dm-3 NaOH solution was used for the pH stabilization. Overall, it was found that 2 mL·min-1 of CO2 injection could significantly enhance the photosynthetic activity resulting in higher chlorophyll concentration with 60.65% compared to the control, while 5 ml·min-1 inhibited the microalgae cultivation.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A paraaorticus lymphadenectomia szerepe az endometrium carcinoma ellátásában
Lampé, Olivér; Lukács, Luca; Lampé, Rudolf; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A magas rizikójú endometrium carcinomában szenvedő betegek egyik legfontosabb prognosztikai tényezője a kismedencei és/vagy paraaorticus nyirokcsomó áttét, így a lymphaticus terjedés pontos meghatározása kiemelt jelentőségű. A kismedencei lymphadenectomia paraaorticus kiterjesztése azonban a szövődmények arányát is emelheti. A szakmai irányelvek nem egységesek abban a kérdésben, hogy szükséges-e a kismedencei mellett a paraaorticus nyirokcsomókat is eltávolítani olyankor, amikor a preoperatív képalkotó vizsgálatok nem utalnak lymphaticus terjedésre. Célunk volt ennek a kérdésnek a vizsgálata DE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gyakorlatában. Módszer: Vizsgálataink során retrospektív módon dolgoztuk fel a 2020. január és 2022. december közötti intervallumban klinikánkon operált betegek adatait. Beválogatási kritérium volt a magas rizikójú endometrium carcinoma, a komplett preoperatív radiológiai staging vizsgálatok megléte és az onkológiai bizottság indikációja kismedencei és paraaorticus nyirokcsomó eltávolításra. Eredmények: A beválogatási feltételeknek 90 beteg felelt meg, átlagos életkoruk 64,0 év, átlagos testtömeg indexük 31,1 kg/m2 volt. A radiológiai stádium meghatározás alapján a betegek 36,7%-a FIGO I/B, 14,4%-a II, 48,9%-a III stádiumba tartozott. Az eltávolított nyirokcsomók szövettani feldolgozását követően a radiológiai I/B stádiumban lévő betegeknél 1 (3%), a II-es stádiumnál 4 esetben (30,7%) volt pozitív kismedencei nyirokcsomó. A preoperatív képalkotó vizsgálatok 36 esetben mutattak pozitív kismedencei nyirokcsomót, ebből 20 (55,5%) álpozitív volt. A paraaorticus nyirokcsomók 11 betegnél voltak képalkotó vizsgálattal áttétesek, amiből 6 (54,5%) bizonyult álpozitívnak. Olyan beteg, akinél a kismedencei és paraaorticus régió is tumormentesnek ábrázolódott, de a szövettani feldolgozás tumoros paraaorticus nyirokcsomót írt le, nem volt. Következtetés: Eredményeink alátámasztják azt, hogy azon endometrium carcinomás betegeknél, akiknél a preoperatív képalkotó vizsgálatok áttétes nyirokcsomókat írnak le, ott kismedencei és paraaorticus lymphadenectomia végzése is indokolt a pontos stádium meghatározása céljából. Azonban azokban a magas rizikójú esetekben, ahol a képalkotó vizsgálatok a nyirokrégiókat illetően negatívak, a kismedencei lymphadenectomia paraaorticus kiterjesztésének elhagyása megfontolandó. Ezzel a műtét radikalitása, következményesen a felgyógyulási idő és a perioperatív szövődmények rizikója is csökkenthető.
TételSzabadon hozzáférhető
A proximalis humerus törések kezelése a COVID alatt
Ivánta, Ferenc; Szarukán, István; Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; B; Általános Orvostudományi Kar
Háttér: Kutatásunk a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus - Traumatológia és Kézsebészeti Osztály adatait foglalja össze. A kutatás célja megvizsgálni hogyan alakult a felkarcsont sebészi nyak törés operatív kezelése a COVID alatt a felnőtt populációban. Kormány által előírt rendelet kimondta, hogy ezen időszakban csak a komplikáltabb felkarcsont sebészi nyak töréseket kezeljék operatívan. Igaz -e az, hogy a COVID -os időszak alatt kevesebb felkarcsont sebészi nyak törést operáltak? Mely műtéti típusok jártak kevesebb, illetve több szövődményrátával? A műtét utáni funkcionális státusz tekintetében mely operatív kezelési forma a választandó? Statisztikai módszerekkel vizsgáltuk az operatív töréskezelés eredményeit, a fentebb említett traumatológia centrumban a 2021-es év során összegyűlt beteganyagból. Anyagok és módszerek: A vizsgált beteganyagon rendkívül sok szempontot vettünk figyelembe (műtéti forma, idő, oldaliság, COVID státusz, Neer- klasszifikáció stb.). Az adatok műtéti jegyzőkönyvekből, zárójelentésekből, röntgen és CT- felvételekből és páciensekkel történő személyes konzultációkból származnak. A páciensek funkcionális státuszának megítéléséhez a vállfunkciót objektíven becslő Oxford Shoulder Score 12 pontból álló kérdőívét használtuk. A különböző műtétes kezelési csoportoknál elért funkcionális eredményeket, szövődményeket táblázatos és diagramos formában foglaltuk össze, értékeltük és ennek megfelelően ajánlásokat tettünk. Eredmények: A 13,2% operatív eset is igazolja azt, hogy a műtétet igénylő sérülteket többségében megoperálták a vizsgált traumatológiai centrumban. A szövődményeket a különböző műtéti típusoknál vizsgáltuk, és legjobb eredmények a velőűrszegezéssel és a szögstabil lemezeléssel voltak.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az előkészítő ülés
Baranyai, Máté; Szabó, Krisztián; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatom témája az előkészítő ülés. A szakdolgozat legfőbb kérdése, hogy az eddig csekély alkalommal használt előkészítő ülés, egy új köntösben, mint jogintézmény beváltotta-e neki szánt bizalmat. Ez az átértelmezett és kötelezővé tett jogintézmény a perkoncentráció képviselése mellett a pénz- és időmegtakarítást is előtérbe helyezi. Az újraszabályozott előkészítő ülés lehetőséget ad arra, hogy a vád és a védelem egy kicsit kötetlenebb formában alakítsa ki a bizonyítási eljárás további menetét. A Be.-ben szabályozott előkészítő ülés a nyilvános ülés külön nevesített speciális esete lett. Ezek mellett a szakdolgozat foglalkozik a vád vizsgálatával, a bizonyítás és annak eljárásával, ezek mellett pedig a lefolytatott eljárások tapasztalataival is.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A munkához való jog összefüggései a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív oldalával
Balogh, Éva; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozatban a foglalkoztatáspolitika eszközeinek a bemutatására került sor, a munkához való jog szemszögéből. Elmondható, hogy Magyarországon a foglalkoztatási helyzet mindig is instabil volt, valamint sokszor a szabályozás sem volt ismert a társadalom tagjai számára. Éppen ezért fontosnak tartottam összefoglalni a szabályozás lényegét. A foglalkoztatáspolitika szorosan összefügg a munkához való joggal, valamint a foglalkozás szabad megválasztásának jogával, és mivel ezek alapjogoknak minősülnek, emiatt szükséges megvizsgálni ezekben a kérdéskörökben azt, hogy az Alkotmánybíróság döntései miként segítik elő ezen jogok érvényesülését. De mivel a dolgozat középpontjában a foglalkoztatáspolitika áll, ezért a foglalkoztatási törvények kiemelkedő szerepet kaptak. Az első törvényünk az 1991.évi IV. törvény az Flt., amely a passzív eszközöket tartalmazza, de az aktív eszközök is említésre kerülnek. Az utóbbi eszközöket részletesen a 2020.évi CXXXV. törvényben, vagyis az Fftv.-ben találjuk. Külön fejezetben kerültek összegzésre azon munkajogi rendelkezések, amelyek szorosan kapcsolódnak ehhez a jogterülethez, mint például a minimálbér, a határozott idejű munkaviszony, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint a részmunkaidő. Viszont elengedhetetlen az Európai Unió egyes rendelkezéseinek a vizsgálata, ahhoz, hogy a foglalkoztatáspolitikáról teljes képet kapjunk, éppen emiatt lett a dolgozatnak ez az utolsó fejezete. Összességében elmondható, hogy a szabályozás megfelelő, de természetesen vannak olyan elemei, ahol szükség van a fejlődésre ahhoz, hogy a mai modern környezetben, illetve világban valóban azt a célt szolgálják ezek a törvények, rendelkezések, ami miatt megalkották őket.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A különleges bánásmód a büntetőeljárásban
Asztalos, Eszter; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatomban a különleges bánásmóddal kapcsolatos szabályok és intézkedések kerültek megvizsgálásra. Említésre kerül benne a Tanúvédelmi Program, a Barnahus-módszer és a különleges helyiség bemutatása is. Korlátokról és tilalmakról is esett szó a sértettel és a terhelttel kapcsolatban is. Az Európai Unió sértetti érdekekhez való viszonya is megtalálható benne. A telekommunikációs eszköz részleteiről is szót ejtettem. A különleges bánásmód tartalma, meghatározása és rendelkezéseinek kibontása volt dolgozatom fő célja.
TételKorlátozottan hozzáférhető
CT testtájék-azonosítás a mesterséges intelligencia segítségével has-kismedence, fej és nyak régiók esetén
Szabó , Panna; Kiss, János; Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Balázs , Ervin; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus
A Klinikai Központ Radiológiai Klinikáin jelenleg is zajlik, egy több évre visszatekintő, CT dózis monitorozási tevékenység. Az egyes vizsgálatok paramétereit és körülményeit tartalmazó szerverrendszer több tízezer betegadatot szolgáltat különféle statisztikai analízisekhez. A jelenlegi munkában, CT topogrammok, has-kismedence, fej és nyak régiók esetén helyes-helytelen testrégió meghatározása alapján történő szelektálása a feladat fő része, mellyek mesterséges intelligencia modellek tanító adatait képezhetik a jövőben. A diplomamunka elkészítéséhez szükséges olyan ismeretek elsajátítása, mint az anatómia, képfeldolgozás, szegmentáció, dózisbecslés és sugárvédelem.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az emberkereskedelen elleni harc a hazai- és nemzetközi szabályozás tükrében
Zakor, István; Szűcs , Lászlóné; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatomban főként az emberkereskedelem jogi megközelítésével, az illeszkedő nemzetközi dokumentumok áttekintésével foglalkoztam. Bemutattam a véleményem szerint legfontosabb emberkereskedelemre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, az áldozatsegítésre, megelőzésre vonatkozó nemzetközi dokumentumok rendelkezéseit, ajánlásait. A dolgozat vizsgálja az emberkereskedelem jelenségét, foglalkozik fogalomtörténetével egészen a rabszolgakereskedelemtől a mai fogalomhasználatig. Az időrendi építkezésből következően látható, hogy az idők folyamán miként változott és alakult át az emberkereskedelem természete és hangsúlyai, folyamatosan került előtérbe az emberi jogi megközelítés, az áldozatvédelem jelentősége és a nemzetközi fellépés és együttműködés nélkülözhetetlensége. A szakdolgozat elemzi a magyar, releváns jogszabályi környezetet, annak illeszkedését a nemzetközi követelményekhez és standardokhoz. A tanulmány kitér azon jogharmonizációs törekvésekre, amelyet a magyar szabályozás az Európai Uniós normákhoz való illeszkedés érdekében hajt végre.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az autológ transzplantáció kimenetelét meghatározó tényezők szerepe a relabáló/refrakter follicularis lymphómás betegek kezelése során
Dévai , Viktória; Jóna, Ádám; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Hematológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A folliculáris lymphoma (FL) egy indolens, B-sejt eredetű limfoproliferatív betegség, mely heterogén lefolyást mutat, egyénenként változó kimenetellel. Azon betegcsoportok, akik megfelelnek a kritériumoknak, autológ őssejt-transzplantációban részesülhetnek. Munkánk során a FL betegek autológ őssejt-transzplantáció utáni kimenetelét vizsgáltuk meg. Betegek és módszerek: A DEKK, Hematológiai Tanszéken 2004 és 2021 között autológ őssejt-transzplantáción átesett betegek adatait retrospektíven elemeztük. Megvizsgáltuk a FL betegek teljes- (OS) és progresszió mentes túlélését (PFS) a transzplantációt követően. Meghatároztuk azokat a prognosztikai faktorokat, amelyek befolyásolhatták a betegség lefolyását. Ilyen tényezők a beteg kora, grádusa, stádiuma, a progresszióig eltelt idő, transzplantáció az első kemoszenzitív relapszusban, transzplantáció előtti csontvelői érintettség, transzplantáció előtti SUVMax, és FLIPI értékek, transzplantáció előtti parciális és komplett remissziók aránya, kondicionálás, abszolút limfocita-, monocita számok, és ezek arányai, hemoglobin (Hgb), LDH és béta 2 mikroglobulin (B2M). Eredmények: Munkánk során 49 beteg adatait összegeztük, melyből 20 női és 29 férfi beteg volt. A diagnózis ideje 1997 és 2018 közé tehető. Medián életkoruk 48 év (28-65) volt. Multivariáns analízist végezve és ROC görbe segítségével meghatároztuk, hogy az előző tényezők hogyan hatottak az OS és PFS-re. A PFS-t a kor és a limfocita/monocita arány befolyásolta, míg az OS-t csak a kor határozta meg. A kort és a limfocita/monocita arányt kombinálva egy különösen kedvezőtlen prognosztikai betegcsoport azonosítható, azok a betegek, akik 47 éven felüliek és a transzplantációt megelőző limfocita/monocita arányuk nagyobb vagy egyenlő volt, mint 2,675. Megbeszélés: Eredményeink alapján a kor és a limfocita/monocita arány bizonyult prognosztikusnak a FL betegek autológ transzplantációját követő PFS-t illetően, amelyek könnyen használható tényezők. Más centrumok betegadatainak bevonását tervezzük, hogy az esetszámot növelni tudjuk.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Pleurális vagy pericardiális carcinosist okozó kissejtes neuroendocrin carcinomás (SCLC) betegek klinikopatológiai vizsgálata
Sebők , Vivien Alexandra; Tóth, László József; Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A kissejtes neuroendocrin carcinoma (SCLC) az egyik legagresszívebb tüdő daganat. Rossz prognózisú, gyakran a diagnózis időpontjában áttét található a szervezetben. A tumor disseminatio egyik lehetősége a serosai felszíneken történő terjedés, amely malignus pleurális vagy pericardiális folyadékgyülemmel (MPE) jár. Ez a típusú metasztázis relatíve kisebb gyakoriságú, a betegek 7,87%-ában alakul ki. Célkitűzés és módszertan: Retrospektív vizsgálni kívántuk a DE ÁOK Pathologia Intézetében 2014-2021 között a tüdőcarcinomás betegek pleurális és pericardiális folyadékából származó citológiai mintákat és összevetni a klinikopatológiai jellemzőkkel és nemzetközi eredményekkel. 415 carcinosist tartalmazó mintából 34 SCLC (8,2%) -t találtunk és vizsgáltuk: kor és nem szerinti eloszlást, primer tumor méretét, teljes túlélést, carcinosis megjelenése és exitus között eltelt időt, metasztázisok lokalizációit, SVCS megjelenését, kezelést, TNM státuszt. Eredmények: Az átlagéletkor 63,2 év, 17 nő, 17 férfi. 27 pleurális, 7 pericardiális carcinosis. 29 esetben volt lehetőség teljes utánkövetésre. Primer tumorméret: 10,19 cm. MPE-diagnózis közt eltelt idő: 1,01 hónap. Korai MPE 23 esetben (76,6%) volt jelen. Túlélés az MPE megjelenése után 4,76 hónap. Teljes túlélés 5,17 hónap. Aktív onkoterápia 18 esetben történt, 11 esetben best supportív care. SVCS 5 betegnél volt jelen. A metasztázisok eloszlási mintázata szignifikánsan eltér a nemzetközi adatoktól. Ritka az agyi (6,9% vs. 26,4%, p=0,0166), gyakoribb az extrathoracalis nyirokcsomó (27% vs. 6%, p=0,0004), mellékvese (24,1% vs. 10,3%, p=0,0281) és tüdő (24,1% vs. 5,3%, p=0,0009) metasztázis megjelenése a nemzetközi adatokhoz képest. Máj és csontáttétek előfordulása esetén nem volt szignifikáns eltérés. Konklúzió: MPE korai megjelenése gyakoribb. MPE esetén a prognózis rossz, sok beteg esetében már a diagnózis pillanatában jelen van. Teljes túlélés és carcinosistól számított exitus között eltelt idő különbsége átlagosan 2 hét. Az áttétképző mintázatban szignifikáns különbség volt a nemzetközi adatokhoz képest. Ennek magyarázata feltehetően a molekuláris- genetikai háttérben keresendő, melyre későbbiekben átfogóbb tanulmányt tervezünk antitestvizsgálatokkal.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Mortalitási adatok implantálható cardioverter defibrillator (ICD) és reszinkronizációs terápiás funkcióval rendelkező ICD (CRT-D) generátor csere után
Bartók, Blanka Bettina; Rácz, Vivien; Szabó, Krisztina Mária; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: Az implantálható cardioverter-defibrillátor (ICD) és a kardiális reszinkronizációs terápiára is alkalmas típusa (CRT-D) hatásos terápiás eszköz lehet bal kamrai aszinkróniával járó szívelégtelenség esetén. A terápiára adott eltérő válasz alapján megkülönböztethetünk nonreszponder és reszponder betegcsoportokat. Ezen csoportok esetén az ICD és CRT-D generátor cseréket követő túlélésről irodalmi adatok nem állnak rendelkezésre. Célkitűzés: Intézeti adatbázisunk alapján az egy- és kétüregű ICD, valamint a CRT-D telepcserét követő mortalitást vizsgáltuk. Módszer: A Klinikánkon 2005-2017 között ICD vagy CRT-D első telepcserén átesett betegeket azonosítottuk. A CRT-D implantáltak halálozását aszerint is elemeztük, hogy a beteg a telepcsere idején CRT reszponder (CRT-R; kritérium a bal kamrai ejekciós frakció legalább 10%-os javulása az implantációkor mérthez képest) vagy nonreszponder (CRT-NR) státuszú volt. Eredmények: 149 egy-, illetve kétüregű ICD és 98 CRT-D telepcserén átesett beteg adatait elemeztük. A generátor cserét követő átlagos utánkövetési idő ICD esetében 75,60±47,69 hónap, CRT-D esetében 64,80±47,29 hónap volt. A teljes utánkövetés alatt az ICDs betegek összmortalitása 44,96%, az 1 éves halálozás 11,41% volt, a CRT-D implantált betegek összmortalitása 62,24% (teljes utánkövetés alatt), illetve 13,26% (1 éves) volt. A CRT-D implantált betegek közül a generátor csere időpontjában 61 beteg CRT-NR, míg 37 beteg CRT-R státuszú volt. A CRT-NR betegek összmortalitási rizikója szignifikánsan magasabb volt a CRT-R betegekhez képest (HR: 0,39, 95% CI 0,23-0,64, p=0,0006). CRT-NR betegek mortalitása teljes utánkövetési idő alatt 73,77%, CRT-R betegeké 43,24% Az 1 éves halálozás CRT-NR betegek között 18,03%, a CRT-R betegek között 5,41% volt. Konklúzió: Az ICD és CRT-D implantált betegek első telepcsere utáni túlélésében jelentős különbségek mutathatók ki. A CRT nonreszponder betegek mortalitása közel kétszerese az ICDs és a reszponder CRTs betegekhez képest.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Közepes és magas rizikójù prostata daganatok miatt végzett prostatectomiàk eredmènyessége
Barta, Pèter; Berczi , Csaba; Általános Orvostudományi Kar::Urológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
Szerző a közepes rizikójú prostata tumorok esetében végzett radikális prostatectomia eredményességét vizsgálta intézetükben. Módszer: A tanulmányban a 1996.01.01 és 2019.01.01. között a közepes rizikójú prostata daganat miatt radikális prostatectomián átesett 913 beteg adatai kerültek feldolgozásra. A betegek átlagos életkora 63,8±6,0 volt. Esetükben az átlagos PSA szint az 11,8±3,9 ng/ml volt. A betegekben elvégzett képalkotó vizsgálatok extraprostatikus terjedést illetve távoli áttétet nem igazoltak. Eredmények: A szövettani vizsgálat 327 esetben (35,8%) igazolt lokálisan előrehaladott (pT3) daganatot. A sebészi szél margin pozitivitása 175 betegben (19,1%) fordult elő. median 5,1 éves utánkövetés alatt biokémiai progressziót 133 (14,5%), lokális recidívát 24 (2,6 %), míg távoli metasztázist 10 (1,0%) betegben diagnosztizáltak. közepes rizikójú prostata daganatos betegek műtéte után adjuváns, valamint salvage sugárkezelés 108 (11,8%), valamint 43 betegben (4,7%) történt. radikális prostatectomia után adjuváns, illetve salvage hormonkezelést 159 (17,4%) illetve 30 (3,2%) esetben alkalmaztak. Következtetések: Az eredmények alapján a közepes rizikójú prostata daganatok esetében a radicalis prostatectomia kiváló onkológiai eredményességet biztosított. A műtétet követően a biokémiai progresszió az eseteknek csak 14,5%-ában fordult elő és mind a lokális recidíva, mind a távoli metasztázisok kialakulása nagyon alacsony volt. A műtétet követően secunder beavatkozás (sugárkezelés, hormonkezelés) viszonylag ritkán vált szükségessé.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Arthroscopos térdműtétek és ezek során elvégzett menisectomiák során nyert adatok interpretálása a DEKK Ortopédiai és Traumatológiai Klinaka Traumatológiai Osztályának 1 éves beteg anyagában
Molnár, Ákos; Barkaszi, Árpád; Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fésüs, Márton; Szabó, gábor; Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai Tanszék; Egyetemen kívüli
Munkám során igyekeztem bemutatni a térdízületet, mint szervezetünk legnagyobb és legbonyolultabb, legnagyobb erőknek kitett ízületét. Az anatómiai bemutatása után írtam a leggyakrabban előforduló térdízületi porcsérülések, a meniscussérülések fajtáiról, és az ellátási lehetőségekröl. A Debreceni Egyetem Klinikai Közont Kenézy Gyula Campus Ortopédiai és Traumatológiai Klinika Traumatológiai Osztályán 2019. január 1.- december 31. között végzett arthroscopos térdműtéteket tőbb szempontból vizsgáltam, és hasonlítottam össze a nemzetközi eredményekkel. Bár az ellátás során végzett menisectomiák száma jelentősen meghaladja a nemzetközi arányt, valamint a meniscus varratok száma is alacsonyabb, ez betudható a folyamatosan változó szemléletnek, valamint a műtétek idején még fennálló eszközhiánynak. Jelenleg már többfajta meniscusvarró eszköz is rendelkezésre áll, így várhatóan ezen műtéttipusok száma is jelentősen fog emelkedni.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Nyomozás a büntetőeljárásban
Szűcs, Dóra; Szabó, Krisztián; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A dolgozat a nyomozás folyamatának ismertetését mutatja be kezdve a feljelentéstől. Kiterjed a nyomozás megindításának módjaira, azok jogi alapjaira. Betekintést nyerhetünk a nyomozás két alapvető szakaszára, a felderítési és a vizsgálati szakaszra, mely két külön szakasz, de mégis egymástól elválaszthatatlan egységet alkot. A bizonyítás a nyomozás során az a folyamat, amely talán a leginkább próbára teszi az azzal foglalkozók képességeit, ezért a dolgozat ezt is külön tárgyalja. A kényszerintézkedések, az eljárás során alkalmazható és alkalmazandó szankciók sem maradnak említés nélkül. Mindezen leírások, ismertetések a büntetőeljárási törvény változásait figyelembe véve készültek, melyekről több helyen említést teszek.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az egyházak finanszírozása Magyarországon különös tekintettel az ingatlanrendezésre
Járdán, Enikő Rebeka; Valentényi-Szilágyi, Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatomban az egyházak finanszírozásán át a volt egyházi ingatlanok rendezését pénzügyi jogi aspektusból vizsgáltam meg. Ahhoz, hogy az egyházak ingatlanrendezése tisztán átláthatóvá váljon egy általános egyházi ismeretekről szóló bevezetés után dolgozatom első fejezetében ki kellett térnem általánosan az egyházak finanszírozására, majd ezután részletesen négy fejezeten át a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének a rendezését többféle oldalról is vizsgálat alá vettem. A volt egyházi tulajdonok rendezésének az áttekintését elsősorban történelmi, politikai, jogi és pénzügyi szempontok alapján tettem meg. Időben 1991 (amikor megszületett a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendelkezéséről szóló törvény) és napjaink (2023-24) közötti időszakot tanulmányoztam.Kutatásaim során számos adattal és ténnyel ismerkedtem meg mind az internet világából és mind a fekete-fehéren leírt tudományos könyvekből, értekezésekből, melyeket később hasznosítani tudtam leírva a dolgozatomban. Személy szerint korábban is jártas voltam az egyházzal összefüggő témákban, azonban most, hogy az említett szempontok alapján mélyebben beleástam magam kirajzolódott számomra, hogy Magyarországon történelmileg az egyház közösségnek igencsak hullámvölgyekkel teli utat kellett bejárnia, ahhoz, hogy abba a pozícióba jussanak, amelyben apjainkban vannak. Politikai oldalról nézve azt a megállapítást tenném, hogy a rendszerváltozás utáni kormányok mind törekedtek arra, hogy kárpótolják az egyházakat és visszaállítsák azt a rendet, hogy állam és egyház együtt működik az országban, bár teljesen függetlenül és elkülönülve egymástól . Határozottan ki lehet jelenteni, hogy az állam-egyház kapcsolathoz fűződő elvek érvényesülnek. Jogi szempontú kutatásaim során tett megállapításom összefügg a politikai oldalú vizsgálatommal, ugyanis az „új” kormányok mind igyekeztek törvényekben, kormánydöntésekben, alkotmánybírósági határozatokban garantálni a jogbiztonságot az egyházak számára sok dologgal szemben, de ami a témámhoz kapcsolódóan fontos, hogy mind a tulajdonrendezéssel, a jogállásukkal és állami támogatásokkal szemben. Pénzügyi oldalról tekintve ki merem jelenteni, hogy mérsékelten bonyolult és összetett volt a kutatás, de sikerült olyan számadatokat figyelembe vennem, melyek az ingatlanrendezési kártalanításra, támogatásra, vonatkoztak. Ezen szempontú vizsgálat azért is bizonyult össze tettnek, hiszen néhány statisztikai adatot is megvizsgáltam és ezekkel kiegészítettem a számadatokat.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az előkészítő ülés hatása és jelentősége a megújult büntetőeljárási folyamatban
Gerák, Viktória; Elek , Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvényünk (2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról) számos, a büntetőeljárási folyamatot átalakító, módosító intézkedéssel lépett hatályba. Az eljárás legérdekesebb változtatása kétséget kizáróan az előkészítő ülést (Preparatory Sessions)érintette, hiszen annak megvalósulása az eddigi "esetleges" jellegét tekintve megszűnt, és a következőekben kötelező jelleggel valósul meg. Ezen eljárási átalakítás számos a gyakorlatban, az eljáró szervek, valamint az eljárás szereplői vonatkozásában tapasztalható kiküszöbölendő probléma (ügyforgalmi túlterheltség, időtakarékosság, költséghatékonyság) megoldására lett eszközölve. Szakdolgozatomban annak a kérdésnek járok utána (a rendelkezésre álló statisztikai adatok segítségével), hogy az előkészítő ülés jelenlegi formájában teljesíti-e a hozzá fűzött reményeket, és sikeresen csökkenti-e mind az eljáró szervek gyakorlatában tapasztalható ügyforgalmi feltorlódást, valamint az elhúzódó eljárások következtében felmerült idő-, továbbá költségbeli problémákat. A dolgozat ezenkívül betekintést nyújt az előkészítő ülést övező fogalmi meghatározásokba, az eljárásban elfoglalt és betöltött szerepébe, valamint az előkészítő ülést megvalósító hatóságok, személyek, alanyok által végzett tevékenység jelentőségeibe is.