DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

    A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK
 

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Hallgatói dolgozatok

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

PhD dolgozatok

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Publikációk

Publikációk

A Debreceni Egyetemen kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Legfrissebbek betöltések

TételKorlátozottan hozzáférhető
Insulin resistance and non alcoholic fatty liver disease
Ayman Yahya , Dalida; Fülöp, Péter; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kolozsvári, Rudolf; Váróczy, László; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
Insulin resistance is a condition of hyperinsulinemia due to the unresponsiveness of the target tissues to insulin. Despite the high levels of insulin, insulin sensitive cells fail to take up glucose resulting in a vicious loop. These effects are mainly due to chronic low-grade inflammation, which is maintained by the enlarged white adipose tissue (WAT) secreting biologically active adipo(cyto)kines. In addition to the adipokines, enhanced secretion of other bioactive lipids, signaling proteins, hormones and transcription factors also results in insulin resistance. Non-alcoholic fatty liver disease (NALFD), or as it is recently termed metabolic dysfunction-associated fatty liver disease (MAFLD) is a condition with increased lipid deposition in the hepatocytes (steatosis) that may lead to steatohepatitis, as well.If left untreated, the inflammation eventually leads to fibrosis and cirrhosis of the liver, which is then classified as NASH (non-alcoholic steatohepatitis). Both insulin resistance and NAFLD are heavily associated with metabolic syndrome, obesity, T2DM (type 2 diabetes mellitus), sedentary lifestyle, and hyperlipidemia.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Új terápiás lehetőségek a migrén kezelésében
Szinkulics, Fanni Petra; Oláh, László; Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Héja, Máté; Gutema, Emánuel; Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika
Dolgozatom az egyik leggyakoribb neurológiai betegségről, a migrénről szól. A dolgozatban a gyakori fejfájásos kórképek bemutatását követően részletezem a migrén sajátosságait, incidenciáját, prevalenciáját, patomechanizmusát és az aktuális kezelési irányelveket. Hangsúlyozom a betegség gazdasági, társdalami és egészségügyi rendszerre gyakorolt terhét, illetve az életminőségre gyakorolt súlyos hatását. Részletesen bemutatom a migrén akut, illetve megelőző kezelése során alkalmazható korábbi és új típusú gyógyszereket. Klinikai vizsgálatok adatai alapján értékelem a ditanok, gepantok és CGRP vagy CGRP receptor ellenes antitestek hatékonyságát és biztonságosságát. Ezen gyógyszerek hatásmechanizmusait, mellékhatásait, előnyeit és hátrányait ismertetem számos tudományos cikk alapján.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Kiméra antigén receptort (CAR) kifejező makrofágok interakciója HER2+ daganatsejtekkel
Gerencsér, Attila Tibor; Kókai, Endre; Virág, László; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Vegytani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
A tumor-asszociált makrofágok (TAM) tanulmányozása központi jelentőségű mind az immunrendszer, mind az új daganatellenes terápiás eljárások kidolgozásának szempontjából. A TAM sejtek jellemzően az M2 irányú polarizáltság jegyeit mutatják, mely a daganatsejtek proliferációját segíti. Az ezzel ellentétes, antiproliferatív tulajdonságú M1 irányban polarizált makrofágok CAR sejtfelszíni kifejezésével hozhatók létre. Ezen sejtek kiméra antigén receptoraik segítségével képesek daganatspecifikus antigén felismerésére, aminek következtében specifikus jelátviteli útvonalat indítanak el, melyek a programozott effektor funkciók végrehajtását eredményezik, fokozva a tumorellenes aktivitásukat. Ennek a folyamatnak a modellezésére THP-1 humán monocita eredetű sejteket transzdukáltunk olyan saját tervezésű (CAR-Dectin-1) és a kutatásokban gyakran alkalmazott (CAR-FcγR2A) CAR-okkal, melyek az általunk használt HER2 pozitív daganatsejtek felszínén nagy mennyiségben kifejeződő HER2 fehérjéhez kötődve a Dectin-1 (CAR-Dectin-1), vagy az FcγR2A (CAR-FcγR2A) receptorok szignalizációs útvonalait aktiválják, majd differenciáltattuk őket makrofágokká és vizsgáltuk a kölcsönhatásukat daganatos sejtek jelenlétében. Az elméletben kecsegtetően hangzó eljárás még a klinikumban nem áll alkalmazás alatt, jelenleg preklinikai és klinikai vizsgálatoknak célpontja. A módszer gyakorlati lehetőségeinek vizsgálata érdekében munkacsoportunk a CAR konstruktjaink hatását ellenőrizte. Ehhez a transzdukált THP-1 sejteket előkezelést követően koinkubáltuk HER2-t kifejező SKBR3 emlődaganat sejtvonal eredetű sejtekkel és transzgenikus, mCherry fluoreszcens fehérjét kifejező HER2 pozitív JIMT-1 ductalis emlő adenocarcinoma sejtvonal eredetű sejtekkel. Az SKBR3 sejtes koinkubátumból gyulladásos citokin interleukin (IL)-12 génexpressziós szintet reverz transzkriptáz kvantitatív PCR módszerrel, IL-1β fehérje expressziós szintet ELISA módszerrel határoztuk meg. A CAR M sejtekkel együtt tenyésztett JIMT-1 sejtek proliferációját konfokális mikroszkóppal követtük és a készített mikroszkópos felvételeket analizátor program segítségével kiértékelve állapítottuk meg a daganatsejtszám változását. Az SKBR3 sejtek szignifikánsan hatékonyabban fokozzák mindkét típusú CAR M sejtek citokin expresszióját, mint a nem transzdukált THP-1 makrofágokét. A CAR M sejtek szignifikánsan hatékonyabban csökkentik a JIMT-1 daganatsejtek proliferációját a nem transzdukált THP-1 makrofágokhoz képest.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Új kezelési lehetőségek Graves-Basedow kórban
Kálmán, Illés Károly; Erdei, Annamária; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endochrinológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Káplár, Miklós; Andrási, Mónika; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet
A Graves kór egy autoimmun pajzsmirigy betegség, amelyben aktiváló típusú thyreotropin receptor ellenes autoantitestek (TRAb) jelennek meg a beteg szervezetében, így serkentve a pajzsmirigy működését. A betegség kezelésében jelenleg három út elterjedt: thyreostaticus gyógyszeres kezelés, radiojód terápia és subtotalis tyhroidectomia. Ezek az eljárások sokaknak megfelelő életminőséget biztosítanak, azonban nagy igény van új terápiás lehetőségek kifejlesztésére. Az elmúlt 15 év publikációi sok ígéretes gyógyszerkísérletről számolnak be. Több gyógyszer már más betegségek terápiájában törzskönyvezve van, ilyen a rituximab, az iscalimab, a batoclimab és a belimumab. A rituximab CD20 pozitív B sejtek depletálásán keresztül működik, kevés sikerrel a Graves kór terápiájában, de eredményesebben a Graves orbitopathia terápiájában. Az iscalimab egy anti-CD40 monoklonális antitest, amely hatékonysága nagyban függ a CD40-el asszociált génektől, így a populáció ~50%-ban hatástalannak bizonyult. A batoclimab az IgG mentő útvonalon hat, csökkentve annak hatásfokát, így csökkentve az autoreaktív IgG mennyiségét. Jelenleg myasthenia gravis kezelésében merült fel használata. A belimumab a B sejt aktiváló faktort gátolja, csökkentve az érett B sejtek számát. Graves orbitopathia esetében a methylprednisolonhoz hasonló eredményt értek el, így annak kiváltására lehet alkalmas bizonyos betegekben. Számos kis molekulasúlyú vegyületről jelent meg publikáció a vizsgált időtartamban. Ezek a vegyületek a TSH-R receptor gátlásán keresztül hatnak. Problémát jelent az FSH-R és az LH-R hasonló szerkezete miatt fellépő mellékhatások. Ugyan a kutatások még kezdeti stádiumban vannak, jelenleg a SYD5115 nevű vegyület tűnik legígéretesebbnek. Az ATX-GD-59 az immuntolerancia visszaállítására törekvő gyógyszer, amelyet intradermális injekcióként lehet alkalmazni. Jelenleg Phase II tanulmány előkészítése zajlik. A Graves orbitopathia kezelésében legújabb ajánlott gyógyszer a teprotumumab, amely az IGF-1 receptor gátlásán keresztül működik. A gyógyszer csökkenti a retrobulbaris szövet proliferációját és szignifikánsan csökkenti a betegség tüneteit. Hátránya, hogy a viszonylag gyakran jelentkező mellékhatások között van a hypacusis és az izomrángás is.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az autoimmun betegségekhez társuló interstitialis tüdőbetegségek
Szabó, Enikő Kincső; Nagy, Edit Boglárka; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Endes, Gábor; Mikáczó, Angéla; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék
Diplomamunkám célja az autoimmun betegségekben megjelenő ILD-k szemléltetése és tárgyalása a DEKK ILD team beteganyagából válogatott CT-kel. Bevezetésként a tüdő anatómiájáról és radiológiájáról írok. Ezután ismertetem az interstitialis tüdőbetegségek különböző csoportjait és a HRCT vizsgálat fontosságát ezen betegségek diagnózisának felállításában és a betegek követésében. Az interstitialis betegségek kivizsgálásának menetét is bemutatom. Ezután az ILD team beteganyagából válogatott CT-ket elemzem, valamint az egyes autoimmun betegségekről is írok néhány szót. Legfőképpen az NSIP mintázat kerül bemutatásra, de UIP és OP mintázatok is láthatóak.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az edelényi járás családorvosainak egészségi állapota
Molnár, Ádám; Sándor, János; Általános Orvostudományi Kar::Népegészség-és Járványtani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A családorvosok egyre növekvő átlagéletkora komoly problémát okoz. Edelény járás hátrányos helyzete nem teszi vonzóvá a praktizálást ezeken a területeken. A betöltetlen praxisok száma az országos trendhez hasonlóan folyamatosan emelkedik. Ezen folyamatok eredményeképp az egy háziorvosra jutó lakosság száma emelkedik, amely fokozott terhet ró az amúgy is idősödő orvosokra. Az családorvosok munkaképességét meghatározó egészségi állapotuk ezért kiemelt figyelmet érdemelne, viszont alig rendelkezünk olyan felmérési eredményekkel, amik az orvosok egészségi állapotát mutatnák be. Cél: Az edelényi járásban dolgozó családorvosok egészségi állapotának és gyógyszer szedési szokásainak magyar átlagnépességhez viszonyított leírása volt a felmérésünk célja. Módszer: Az „Európai lakossági egészségfelmérés kérdőív” (ELEF2019) átdolgozott változatát használtuk egy keresztmetszeti vizsgálathoz 2022-ben. A kérdőíveket személyes interjú formájában vettük fel a háziorvosoktól, a magyar populációt reprezentáló adatbázisának az ELEF 2019-es adatait vettük alapul. Vizsgáltuk a krónikus betegségek előfordulását és a gyógyszerszedési szokásokat. Logisztikus regressziós modellt alkalmazva, korra, nemre, lakóhelyre és képzettségre korrigált esélyhányadosokat (EH) számítottunk, a megfelelő, 95 százalékos megbízhatósági tartományokkal (95%MT) értékeltük a háziorvosok és a hazai populáció közti különbségeket. Eredmény: A háziorvosok nagyobb arányban szenvednek krónikus betegségben (EH: 6,18; 95%MT: 1,282:2,866), mint az illesztett hazai kontrollcsoport. Ennek hátterében a szívelégtelenség (EH: 8,970; 95%MT: 2,120:37,952) valamint fogászati státust illetően a laza, mozgó fogazat (EH: 9,564 95%MT: 2,651 - 34,5) magasabb prevalenciája áll. Vényhez kötött gyógyszer gyakrabban (EH: 12,260; 95%MT: 1,502:100,043), míg a vény nélkül kapható készítményeket ritkábban használják a háziorvosok (EH: 0,192; 95%MT: 0,051:0,730). Az influenza elleni védőoltások aránya magasabb a háziorvosok körében (EH: 7,842; 95%MT: 1,673:36,766). A háziorvosok szerint keveset tehetnek a saját egészségükért (EH: 0,098 95%MT: 0,029 - 0,336) valamint kevesebb olyan személy van az életükben, akikre támaszkodhatnának komoly probléma esetén (EH: 0,098 95%MT: 0,029 - 0,336). Konklúzió: A hazai referenciapopulációhoz képest a járásban praktizáló háziorvosok egészségi állapota rosszabb, akik több gyógyszerrel és influenza elleni védőoltással tudják magukat munkaképes állapotban tartani.
TételKorlátozottan hozzáférhető
EFFECTS OF TOFACITINIB ON CARDIOMETABOLIC SYNDROME
SEBUCHU, VICPAUL LWAMBA; Tarjányi , Vera; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kósa, Dóra; Varga, Balázs; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
Tofacitinib has been approved for some various inflammatory and autoimmune diseases. These inflammatory and autoimmune processes play important roles in the pathogenesis of cardiometabolic conditions. so this thesis is trying to show that the effects tofacitinib has as a JAK inhibitor can be beneficial in the treatment of cardiometabolic syndromes.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A napfény szerepe a bőr öregedésében
Sarkadi, Mária; Paraghné Remenyik, Éva; Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ványai, Beatrix; Kolozsvári, Rudolf Viktor; Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet
A napfény szerepet játszik a bőr öregedésében. A napfény minden emberre hatással lévő környezeti faktor, amely a születéstől az élet végéig jelen van. Maga a bőröregedés jelensége multifaktoriális folyamat, azonban számos tanulmány bizonyítja, hogy a napfény az egyik legjelentősebb külső faktor ezek közül. A diplomamunka során igyekeztem bemutatni azokat a napfény által elindított jelenségeket, amelyek az idő előtti bőröregedéshez, idős, napfénykárosodott bőr kialakulásához vezetnek végül. Az irodalmi áttekintés során a nemzetközi szakirodalom elfogadott tankönyveit, illetve a témában elérhető tudományos cikkeket tanulmányoztam. A jelenségek ábrázolásához a DE KK Bőrgyógyászati Klinika oktatási anyagát, dermatológiai atlaszokból származó képeket, tudományos szakirodalmi cikkekből származó ábrákat használtam, majd a forrásokat Zotero programmal rendszereztem. A napfény a Napból érkező elektromágneses sugárzás azon része, amely a Föld felszínét eléri, így az emberi test külső határa, a bőr is találkozik vele. A napfényt UV sugárzásra (UVA, UVB), látható fényre és infravörös sugárzásra oszthatjuk. Minden hullámhossz képes valamilyen reakciót kiváltani a bőrben. Megkülönböztetünk akut és krónikus hatásokat. Az akut hatások közé tartozik a napégés, barnulás, D-vitamin szintézise. A napfény krónikus hatása azokon a bőrfelszíneken figyelhető meg, amely az életidő folyamán fokozott napfényexpozíciónak voltak kitéve, általában ruhával nem fedett testrészek. Idős, jelentős kumulatív napfényexpozíciót elszenvedett személyek bőrén jellegzetes, ún. photoaging jelenségek detektálhatók. A bőr több alkotóeleme változáson megy keresztül: a kötőszövet rendezettsége megbomlik, solaris elastosis, kolloid miliák keletkezenek, pigmentációs változásként a szoláris lentigot, melasmát, idiopátiás guttát hipomelanózis. A napfény az érhálózatra is hatással van, telangiectáziák, cherry angiómák, szoláris purpurák, civatte típusú poikiloderma megjelenéséhez vezet. Keratózisok közül a seborrhoeás, aktinikus keratózis, erozív pusztuláris dermatózis kialakulásában is szerepet játszik a krónikus napfényártalom. A photoaging kialakulása sejt- és szövet szinten összetett folyamat. Az UV sugárzás képes reaktív oxigéngyökök képzésére, amely sok sejtalkotó struktúráját befolyásolhatja, illetve képes az egyes bőrben található molekulák közvetlen károsítására is. Különböző intracelluláris útvonalak elindítása által fokozódik a MMP-ok termelődése, ezáltal a kötőszövet degradációja. A károsodott szerkezetű sejtek szeneszcens sejtekké válnak, amelyek a napfénykárosodott bőrben nagy számban találhatóak meg. A napfény káros hatásai ellen preventíven védekezni kell, fontos a populációs szintű edukáció a témáról. A napfény jelentős szerepet játszik a bőr idő előtti öregedésében, azonban lehetőségünk van számos ponton beavatkozni a folyamatba, ezzel javítva a páciensek életminőségét. A photoaging jelenségek befolyásolják az egyén bio-pszicho-szociális jólétét, ezért fontos védekezni a napfény okozta káros hatásokkal szemben, illetve a kialakult elváltozásokat szükség esetén kezelni.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Célzott terápiával kezelt IBD asszociált spondyloarthritises betegeinknél szerzett tapasztalataink
Szabó, Eszter; Végh, Edit; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Zsuzsa Bianka; Általános Orvostudományi Kar
A spondyloarthritiseken (SpA) belül a gyulladásos bélbetegséggel (IBD) asszociált SpA egy speciális csoportot képez, melynél gyakran a diagnózis felállítása és a hatékony terápia beállítása is nehézségekbe ütközik. A SpA-hez társultan az IBD mellett előfordul más extraarticularis manifesztáció is, mint például uveitis, psoriasis. Munkánk során a Debreceni Egyetem Reumatológiai Klinikáján gondozott, célzott terápiával kezelt IBD asszociált SpA-es betegek adatait vizsgáltuk az UDMED adatbázis segítségével. Célunk az volt, hogy rávilágítsunk ezen betegcsoportban fellelhető jellegzetességekre, ezáltal lehetőség nyíljon jobb diagnosztikus és terápiás megfontolásokra. Összefüggéseket kerestünk a klinikai megjelenés és a laboratóriumi, immunszerológiai markerek között, ezen kívül felmértük a betegeknél a cardiovascularis és osteoporosis rizikót, valamint a családi anamnézist és a társbetegségeket is. Összesen 44 beteg adatait dolgoztuk fel, a betegcsoportban 24 férfi és 20 nő volt, Crohn-betegség (CD) 24 betegnél, colitis ulcerosa (CU) 20 betegnél fordult elő. A betegek többségében (77%) axiális ízületi érintettség volt jellemző, melyhez gyakran oligo- vagy polyarthritis társult. HLA-B27 asszociációt 36%-ban találtunk. A családi anamnézis 45%-ban pozitívnak bizonyult. A SpA a betegek 61%-ában az IBD után vagy azzal egyidőben jelentkezett. 6 betegnél uveitis, 3 betegnél psoriasis is előfordult. A betegek többsége TNFα gátló kezelésben részesült, de 12 beteg az extraarticularis manifesztációk vagy a progresszív bélgyulladás miatt egyéb célzott terápiát kapott. Az IBD ellenére gyakori a NSAID használat, mely az esetek többségében nem vezetett a bélbetegség akut fellángolásához. A betegek egy részében sikerült néhány, a diagnosztikában hasznosnak bizonyuló immunszerológiai markert kimutatni (ASCA, ANCA). A D-vitamin szintek alapján az osteoporosis irányú szűrés kulcsfontosságú. Cardiovascularis rizikóként a dohányzás 55%-ban, a túlsúly 50%-ban volt jelen. A betegek körében a pszichiátriai szerek használata elérte a 25%-ot. Eredményeink rámutatnak a betegcsoport nagyfokú heterogenitására, a két betegség együttes előfordulásának és a többszörös extraarticularis manifesztáció kezelési nehézségeire, és felhívják a figyelmet a különböző társszakmák szoros együttműködésének szükségességére, valamint speciális kezelési és monitorozási protokollok létrehozásának igényére.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A kórházon kívüli hirtelen szívhalál kimenetele a COVID 19 pandémia alatt
Sándor, Regina; Gergely, Szabolcs Gábor; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
A hirtelen szívhalál váratlan, a tünetek megjelenésétől számítva egy órán belül bekövetkező haláleset, melynek hátterében szívmegállás igazolható. Vizsgálni kívántuk, hogy a covid pandémia, ez a megváltozott élethelyzet okozott-e változást a kórházon kívüli hirtelen szívhalál ellátásában és kimenetelében. Kontroll csoport=24 fő, Pandémia csoport=41. Ezen belül 2-2 alcsoportot különítettünk el a 30 napos túlélés alapján. A vizsgálathoz az adatokat az UDMED rendszer szolgáltatta: életkor, EF%, kreatinin, CK, LDH, fehérvérsejtszám, neutrophil szám, lymphocyta szám, cTnT, CRP, érbetegség. T-próba és ANOVA próba segítségével állapítottuk meg, hogy a kapott értékek közötti különbségek szignifikánsak-e. A Pandémia meghalt csoportban emelkedett az érkezési troponin, szignifikánsan magasabbak voltak érkezési kreatinin, CRP csúcsértékek, érkezési LDH. Ezek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy később kerülhettek kórházba. Az érbetegséggel nem rendelkező betegek aránya magasabb volt a pandémia csoportban. Nagyobb volt az újkeletű non-ischaemiás CMP aránya a pandémia csoportban.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Thrombectomiák aneszteziológiai ellátása
Molnár , Viktória; Szabó-Maák, Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rab, Tibor Csaba; Jakab, Zsuzsa; Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék
A mechanikus thrombectomiára kerülő stroke betegek speciális aneszteziológiai megközelítést igényelnek, az egyéb területeken érvényes szedációs és általános anesztéziai megfontolások ebben a szituációban nem alkalmazhatók. A MT indikációinak és kivitelezésének standardizációja jelenleg is kiterjedt kutatások tárgyát képzi világszerte, ezzel együtt az anesztéziai módszerek helye és szerepe is változóban van. Diplomamunkám célkitűzése az akut ischemiás stroke nagyérokklúzióval járó formái során végzett endovaszkuláris terápia és mechanikus thrombectomia aneszteziológiai vonatkozásainak ismertetése.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Checkpoint-gátló onkológiai kezelések mellett jelentkező immunológiai mellékhatások
Major, Nóra Anna; Dr. Szekanecz, Éva; Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A daganatellenes terápiák újabb, ma már széles körben elérhető lehetőségei az immuncheckpoint-gátló (ICI) kezelések. Az immunterápia alkalmazásával tartós remisszióban tartható számos malignus betegség, még olyanok is, melyek más onkoterápiákra nem reagáltak. Az ICI kezelés célpontja nem a tumorsejt maga, hanem a gazdaszervezet immunrendszere: az immunválasz felerősítése. Ezen hatásmechanizmusból kifolyólag autoimmun mellékhatásokat generálnak, melyek megjelenése nem ritka és érdekes jellegzetességeket mutat, de egyértelmű prediktív faktorokat még nem sikerült találni. Célok: Az ICI kezelések immunológiai mellékhatásai gyakoriságának, megjelenési formájának és súlyossági fokának összehasonlítása intézményünkben kezelt metasztatikus tüdőrák, melanoma, urotheliális rák, vesetumor, fej-nyaki laphámrák, valamint Hodgkin- lymphoma miatt kezelt betegeken. Elemezni terveztük azt is, hogy vannak-e olyan beteg-, vagy betegségspecifikus jellegzetességek vagy összefüggések, melyek az egyes csoportokkal kapcsolatba hozhatók. Betegek és módszerek: 2017-2021 között a DEKK klinikáin kezelt tumoros beteganyag retrospektív elemzése az UDMed rendszerben elérhető adatok alapján. A vizsgált mellékhatásokat szervrendszerek szerint csoportosítottuk. A statisztikai számításokat IBM SPSS26 programmal végeztük. Jelen munkámban kiemelten foglalkoztam a reumatológiai szövődményekkel. Eredmények: ICI terápia esetén a mellékhatások incidenciája a kezelési idővel (p=0,018) illetve a ciklusszámmal (p=0,022) mutatott szignifikáns kapcsolatot: utóbbival a hypothyreosis (p=0,004) és a pneumonitis (p=0,042) volt összefüggésbe hozható. A saját anyagunkban leggyakrabban használt nivolumab és pembrolizumab okozta mellékhatások direkt összehasonlításában, nivolumab kezelés (n=157) esetén 49 esetben (31,21%), pembrolizumab kezelés (n=50) során gyakrabban, 23 betegben (46,00%) észleltünk (p=0,056) nemkívánatos eseményt. A leggyakoribbak nivolumab esetében a hypothyreosis (n=21), a gastroenteritis (n=11) és bőrtünetek (n=10) voltak, pembrolizumab kezelés során szintén hypothyreosist (n=9) alakult ki legnagyobb számban, emellett bőrtünetet és nephropathiat 5-5 esetben tapasztaltunk. Csak a nephropathia volt szignifikánsan gyakoribb pembrolizumab mellett (p=0,01). Az irodalomban fellelhető adatokhoz képest kevés reumatológiai szövődményt észleltünk, de egy érdekes esetünket is röviden bemutatnám. Megbeszélés: ICI terápiák esetén gyakran észlelünk különféle autoimmun mellékhatásokat.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Mood Stabilizers in Bipolar Disorder
Win, Patrick; Pórszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Megyeri, Attila; Drimba, László; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék
Bipolar disorders affect a significant part of the population and a difficult disorder to treat. It is important to diagnose bipolar disorder correctly. Differential diagnosis can include schizoaffective disorder, substance induced mood disorder, mood secondary to medical disorder, or personality disorder. Mood stabilizers are a major treatment modality in bipolar disorder. This paper discusses the use of lithium, divalproex, carbamazepine, and lamotrigine. This paper also reviews the side effects pertaining to these drugs.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Impact of Circadian Rhythm Dysregulation on Metabolic Disease and Cancer: Mechanisms and Therapeutic Strategies
Haj Ebrahimi, Hashem; Pórszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Drimba, László; Szentmiklósi, József; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
Circadian rhythms are involved in the fundamental physiological processes that maintain the appropriate function of the body’s major systems. Dysregulation of these rhythms can result in the disruption of key pathways of metabolism and cellular proliferation resulting in the pathogenesis of metabolic diseases and cancer. This thesis will evaluate the role of circadian dysregulation and how it contributes to common metabolic illnesses such as obesity and T2DM, as well as a variety of malignancies. It also evaluates the influence of chronotherapy, the practice of aligning medical therapy with the biological rhythms of the body. Furthermore, it will also evaluate the potential of promising small molecules in restoring disrupted rhythms to realign the body’s clocks and enhance the efficacy of concurrent treatments.
TételSzabadon hozzáférhető
A református vallási turizmus vizsgálata az Észak-Alföld régióban
Pallainé Szászfalvi, Márta; Bartha, Elek; Szászfalvi, Márta; Történelem és néprajz doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Néprajzi Tanszék
A vallási objektumokat közismerten már évszázadok óta használják a vallásgyakorlás mellett különböző kulturális célokra is, így mint műemlékek, idegenforgalmi látványosságok közvetve jövedelemtermelő tényezőként is funkcionálnak. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a vallási turizmus iránti kereslet, mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmust tekintve. A zarándokok, vallásos turisták mellett a nem vallásos turisták, kultúrturisták is nagy számban látogatják a vallási helyszíneket és a valláshoz kapcsolódó eseményeket, amit a professzionálisabb marketingeszközök mellett a spiritualitás iránti megnövekedett igény és a vallásturisztikai helyszínek egyre jobb elérhetősége is indukál. A vallási turizmus napjainkban bevételtermelő képessége mellett a szezonalitás kiküszöbölésének eszközeként funkcionál, és a turisztikai kínálat diverzifikációjával is jelentős gazdasági-társadalmi előnnyel bír. Számos gyülekezet az egyházi objektumok bemutatását, valamint a korábban kizárólag gyülekezeti alkalomként funkcionáló eseményeket a rendelkezésre álló erőforrások és a fennálló turisztikai kereslet mentén ma már, mint a vallási turizmus lehetséges alternatíváit kezeli, és igyekszik azokat vonzó turisztikai attrakcióként továbbfejleszteni, piacképes termékként értékesíteni. A vallási turizmus konceptualizálása a hazai és a nemzetközi turizmusantropológiai kutatások, valamint turisztikai szervezetek vallási turizmus definícióinak bemutatása, felekezeti lehatároltságának kérdése és egyházi értelmezése mentén történik. Ezért ezek történeti előzményeinek vizsgálata mellett mindenképpen szükséges a templomturisták érdeklődésének, valamint a turisztikai célú hasznosítás központjában álló művészet- és művelődéstörténeti értékek bemutatása. A hazai vallási turizmus népszerűségének elmúlt évtizedben tapasztalható erősödését egyértelműen segítették a turizmus Európai Uniós szintű fejlesztési keretein belül megvalósuló felújítások, amelyek a templomok helyreállítása mellett már egyértelműen teret nyújtottak a látogatóbarát fejlesztéseknek is. A különböző szintű turizmusfejlesztési stratégiákban közölt koncepciók és a pályázatok jelentősége ma már nemcsak a szakrális épületekre és a fogadóközösség működésére, de a vallási turizmus fogalmára is komoly hatást gyakorolnak. Disszertációm harmadik fejezetében ezen fejlesztéseket és stratégiákat vizsgálom meg a vallási turizmus tükrében. Kutatásom hangsúlya a református templomturizmuson, annak makro- és mikroszintű vizsgálatán, az empirikus anyag elemzésén van. Ezen belül a vallási turisták tipologizálásával, a desztinációk általános turisztikai jellemzőivel, a vallási turizmus elsődleges és másodlagos szuprastruktúrájával, valamint a templomokban zajló attrakció- és látogatómenedzsmenttel foglalkozom. A vizsgálat részét képezi a vallásturisztikai örökség megőrzésének és népszerűsítésének legújabb formái, a tematikus túraútvonalak, valamint a tudományos igénnyel mindeddig egyáltalán nem vizsgált gyülekezeti kirándulások is. Külön fejezetben foglalkozom a turizmus fejlődéstörténetét kezdetektől fogva meghatározó ünnepekkel, amelyek kiemelt turisztikai időszakként, keresleti faktorként és a hozzájuk kapcsolódó attrakciók révén fontos kínálati tényezőként is funkcionálnak, valamint a reformáció százados évfordulóinak történeti fejlődésével és szabadidős programjaival. Végül önálló fejezetet kapott az egyre népszerűbb vallási fesztiválok és templomi koncertek vizsgálata is. / It is well known that religious objects have been used for centuries for various cultural purposes in addition to religious practice, so as monuments and tourist attractions they also function indirectly as income generating factors. In recent decades, the demand for religious tourism has increased, both in terms of international and domestic tourism. In addition to pilgrims and religious tourists, non-religious tourists and cultural tourists also visit religious sites and events related to religion in large numbers, which is induced not only by professional marketing tools, but also by the increased demand for spirituality and the increasing availability of religious tourism sites. Today, religious tourism, in addition to its ability to generate income, functions as a means of eliminating seasonality, and it also has a significant economic and social advantage by diversifying the tourist offer. Many congregations treat the presentation of church objects and events that previously functioned as exclusive church occasions in line with the available resources and existing tourist demand as possible alternatives to religious tourism today, and try to further develop them as attractive tourist attractions and sell them as marketable products. Religious tourism is conceptualized along the lines of domestic and international tourism anthropological research, as well as the presentation of the definitions of religious tourism by tourist organizations, the question of its denominational boundaries and its ecclesiastical interpretation. Therefore, in addition to examining their historical antecedents, it is absolutely necessary to present the interest of church tourists and the artistic and cultural historical values that are at the center of their utilization for tourist purposes. The increase in the popularity of domestic religious tourism over the past decade was clearly helped by the renovations carried out within the framework of the development of tourism at the European Union level, which, in addition to the restoration of churches, clearly provided space for visitor-friendly developments. The concepts presented in tourism development strategies at different levels and the significance of tenders have a serious impact not only on sacred buildings and the operation of the host community, but also on the concept of religious tourism. In the third chapter of my dissertation, I examine these developments and strategies in the light of religious tourism. The emphasis of my research is on Reformed church tourism, its macro- and micro-level examination, and the analysis of empirical material. Within this, I deal with the typology of religious tourists, the general tourist characteristics of destinations, the primary and secondary superstructure of religious tourism, and attraction and visitor management in churches. The newest forms of preserving and popularizing the religious tourism heritage, the thematic hiking routes, and church trips, which have not been investigated at all by scientific means, are part of the investigation. In a separate chapter, I deal with the holidays that have determined the history of the development of tourism from the very beginning, which function as a prominent tourist period, a demand factor and, through the attractions associated with them, as an important supply factor, as well as with the historical development and leisure programs of the centenary of the Reformation. Finally, the examination of increasingly popular religious festivals and church concerts was also given an independent chapter.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Hibrid kardioverzió: az amiodaron előkészítés módja befolyásolja a sikert?
Helmeczi, Gréta; Fiák , Edit; Csanádi , Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar
A pitvarfibrilláció napjainkban az egyik leggyakrabban előforduló ritmuszavar. Kezelésének alappillérei: az embolia/stroke megelőzése, a szívfrekvencia kontrollálása, a sinusritmus visszaállítása (kardioverzió) és fenntartása. A hibrid kardioverzió (gyógyszeres és elektromos visszaállítás) hatékonysága hosszú távon az önálló terápiákkal szemben egyértelműen bizonyított - az elektromos kardioverziót megelőzően elindított antiarrhythmiás szer jótékony hatását már számos klinikai vizsgálat igazolta, különösen az I. A és III. osztályú szerek esetében, mint a kutatásunkban is említett amiodaronnál. Az elektromos kardioverzió előtti amiodaron előkezelés módja és időtartama viszont a gyakorlatban nem egységes, annak sikeressége ebből adódóan eltérő. Így célul tűztük ki, hogy vizsgáljuk az elektromos kardioverzió előtti amiodaron telítés módját és időtartamát, illetve annak sikerességét. Emellett vizsgáltunk egyéb potenciális befolyásoló tényezőket, mint a bal pitvar mérete, bal kamrai ejekciós frakció, társbetegségek, életkor és a nem. Az adatokat retrospektív módon nyertük ki a Kardiológiai Klinika betegdokumentációjából, illetve az elektronikus UD MED Osztályos dokumentációs alkalmazásából 2021-2022. közötti időszakban. Két csoportot alakítottunk ki, ahol az első csoport betegei (n=100) az elektromos kardioverziót közvetlenül megelőzően maximum három nappal kaptak per os amiodaron telítést, míg a második csoport (n=100) esetében a gyógyszeres előkezelés időtartama minimum 3 hét volt. Az 1 hónapos premedikációt követően a sikerráta 86%, az 1-2 napos előkezelést követően pedig 59% volt. A kardioverzió sikerességét egyéb tényező nem befolyásolta szignifikánsan. A hemodinamikailag stabil betegek esetén ezek alapján érdemes a hosszabb amiodaron terápia beállítása. Az eredmények a mindennapi klinikai gyakorlatba való átültetésével pedig egy hatékony, betegközpontú, költség- és humanerőforrás-kímélő terápiát nyújthatunk.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A szájüreg és a bél mikrobiom szerepe gyulladásos bélbetegségekben
Jurányi, Viktória; Barta, Zsolt; Általános Orvostudományi Kar::Infektológiai Kihelyezett Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Posta, Edit; Zöld, Éva; Általános Orvostudományi Kar::Infektológiai Kihelyezett Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
A gyulladásos bélbetegség egyre több embert érintő kórkép. Patomechanizmusa hátterében úgy gondoljuk, hogy kiemelkedő szerepet játszanak a baktériumok és az általuk kiváltott immunválaszok. A szájüregi betegségek során elszaporodó patogének nem csak lokális, de szisztémás gyulladást is képesek létrehozni a szervezetben, így befolyásolni számos betegséget. Az egyik leggyakoribb szájüregi betegséget, a periodontitist számos betegséggel összefüggésbe hozták már, köztük a gyulladásos bélbetegséget is. A száj-bél tengely létezése lehetővé teszi a szájüregi baktériumok, főleg periodontális patogének, transzlokációját a bélbe és ott gyulladás létrehozását. A dolgozat kitér a periodontitis és gyulladásos bélbetegség fokozott együttes előfordulásának okaira, és a szájüregi baktériumok lehetséges útvonalaira, miként képesek bélgyulladást létrehozni.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Kezelési eredmények összehasonlítása p16 pozitív és p16 negatív szájgarati daganatok esetén
Virág, Boglárka; Jászberényi, Balázs József; Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sztanó, Balázs Iván; Szekanecz , Éva; Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Tanszék
Bevezetés: Amíg a legtöbb daganatos megbetegedés esetszáma csökken vagy stagnál, addig az oropharyngealis laphámcarcinoma incidenciája növekedést mutat. Ennek hátterében a HPV-fertőzés indukálta carcinogenezis áll. A HPV-asszociált oropharyngealis carcinoma a fiatalabb korosztályt érinti, akik nem dohányoznak, vagy minimális dohányzási aktivitást mutatnak. Míg a rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás következtében kialakult OPSCC leggyakrabban p53 mutációval jár, addig a HPV-asszociált OPSCC-re a p16 overexpresszió jellemző. A p16 pozitív státusz kedvezőbb kimenetellel jár, amely független a betegek fiatalabb életkorától. Célkitűzés: Jelen szakdolgozat célja a különböző etiológiájú oropharyngealis laphámcarcinomák kezelési eredményeinek összehasonlítása. Módszer: A PubMed adatbázisát használtuk, amely az „oropharyngeal cancer five-year survival” keresőkifejezésre 93 absztraktot listázott 2017 és 2024 között. Ezek közül olyan tanulmányokat választottunk ki, amelyek tartalmazták a kezelési modalitást, a p16 státuszt és az 5 éves túlélési mutatókat. A kiválasztott tanulmányok adatait metaanalízis segítségével elemeztük, és összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a p16 pozitív és negatív OPSCC-k között. Eredmények: A vizsgált tanulmányokból kitűnik, hogy a HPV-asszociált oropharyngealis laphámcarcinoma gyakrabban mutat jó terápiás választ és kedvezőbb túlélési arányokat előrehaladott állapotokban is. Következtetés: A p16 pozitív státuszú OPSCC jobb prognózissal jár, de a rendszeres dohányzás ezt kedvezőtlenül befolyásolja. A transzorális sebészeti modalitás választása jó prognosztikai eredményekkel jár, és ha ezt adjuváns terápiával kombinálják, jelentősen növelhető az 5 éves túlélési esély p16 státusztól függetlenül. Azonban nem elhanyagolható, hogy a HPV-asszociált OPSCC fiatalabb betegpopulációt érint, ezért a kemoradioterápiás kezelések toxikus hatásainak következményeit hosszú éveken keresztül kell elviselniük a betegeknek.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Losartan: A Promising Candidate in Cartilage Regeneration
Baik, Jong Heon; Matta, Csaba; Kovács, Patrik; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
In the process of chondrogenesis, chondroprogenitor stem cells differentiate to chondroblasts and then to chondrocytes. During this procedure, the differentiating cells produce cartilage-specific extracellular matrix (ECM) proteins. However, the signaling pathways that regulate chondrogenesis, and the compounds influencing these pathways, have not been fully mapped. There has been a study where losartan, an angiotensin receptor blocker antihypertensive drug, was applied in a rabbit model with osteochondral defects, and improved articular cartilage repair mechanisms have been observed. Following up on that study, we were curious as to what the molecular background of those published results could be. We aimed to check whether losartan had any observable effects on in vitro chondrogenic differentiation in a chondrogenic model. We established high-density micromass cell cultures derived from distal parts of limb buds of early-stage chicken embryos. We treated the chondrifying cell cultures every second day with 10-6 mol/L, 10-8 mol/L, and 10-10 mol/L concentrations of losartan. The cell cultures were collected on different culturing days (1, 3, 6, 10, 15). We performed MTT assay to compare mitochondrial activity of cells following losartan treatment. We stained the cultures with dimethylmethylene blue (DMMB) to check metachromatic ECM production. Gene expression levels of chondrogenic and osteogenic marker genes (SOX9, COL2A1, ACAN, RUNX2) were monitored using RT-qPCR. The MTT assay showed significantly lower (p<0.05) mitochondrial activity in cultures that received higher concentrations (10-6 mol/L, 10-8 mol/L) of losartan on days 3, 6 and 10. Interestingly, by day 15, losartan increased mitochondrial activity. Losartan enhanced chondrogenic differentiation by culturing days 10 and 15, as revealed by DMMB staining analysis. When we looked at gene expression levels, we observed varied results. On day 3, chondrogenic marker genes were upregulated by losartan treatment, but on day 10, the osteogenic transcription factor RUNX2 was also showing significantly higher expression levels. These results suggest that losartan had a chondro-stimulatory effect in micromass cultures. Our data has interesting implications for patients with degenerative joint disorders such as osteoarthritis.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Szekunder prevenciós profil ambulancia kialakításának hatása a lipidkontrollra myocardialis infarctus után: kezdeti eredmények
Bálint, Orsolya; Fiák , Edit; Csanádi, Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Tünde; Általános Orvostudományi Kar
Az LDL-koleszterinszint célértéken tartása a verőér betegségek primer és szekunder prevenciójának kulcsfontosságú eleme. Miközben multicentrikus kontrollált vizsgálatok eredményei alapján a nemzetközi ajánlások egyre alacsonyabb célértékeket határoznak meg, hazai és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendelkezésünkre álló, egyre hatékonyabb lipidcsökkentő terápia ellenére a korábbi szívinfarktuson átesett betegeknek is csupán töredékében sikerül megfelelő kontrollt elérni. Vizsgálatunk célja Egyetemünk Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján a postinfarctusos betegek szekunder prevenciójának javítása érdekében létrehozott új gondozási gyakorlat hatékonyságának vizsgálata az LDL-koleszterin értékek alapján. Klinikai adatbázisunk alapján a 2021. szeptember 1. és 2022. szeptember 30. között STEMI/NSTEMI miatt kezelt betegeink lipidparamétereikre, lipidcsökkentő terápiájukra, valamint a 12 hónapos halálozásra vonatkozó adatokat gyűjtöttük. Ezeket a betegeket már az újonnan létrehozott kardiovaszkuláris rizikó ambulancián ellenőriztük (intenzív utánkövetési csoport). Eredményeiket a 2019. január 01. és 2019. február 28. között STEMI/NSTEMI miatt felvett betegek (kontroll csoport) adataival hasonlítottuk össze, akiket a hagyományos utánkövetés szerint ellenőriztek. A halálozásra vonatkozó adatokat a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterből nyertük. Az intenzív utánkövetési csoportba 32 beteg (12 nő), míg a kontrollcsoportba 72 beteg (31 nő) került be. Az átlagéletkor a vizsgált csoportban alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban (59,03 versus 64,54). A 6 hónapos utánkövetésnél az intenzív utánkövetési csoportban a betegek 38%-ánál, 12 hónapnál pedig 49%-nál sikerült az európai ajánlásoknak megfelelő LDL koleszterin célértéket elérni, a kontrollcsoportban 6 hónap után ez az érték 3% volt, mely egy évnél sem változott. Az 1 éves mortalitás a vizsgálati csoportban 0, míg a kontrollcsoportban 6% volt. A kardiovaszkuláris rizikó ambulancián intenzív utánkövetés mellett kontrollált postinfarctusos betegeknél szignifikánsan magasabb arányban sikerült elérni az LDL- koleszterin célértéket, mint a hagyományos módon követett betegeknél. Az alacsony betegszám ellenére mortalitási adatokban is pozitív változás mutatható ki.