<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK

Böngészés

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Megtekintés
Hallgatói dolgozatok

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

Megtekintés
PhD dolgozatok

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Megtekintés
Publikációk

Publikációk

A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Megtekintés

Legfrissebbek betöltések

  • Bélyegkép
    Tétel típusa:Tétel, listelement.badge.access-status Szabadon hozzáférhető ,
    Regulatory and institutional Safeguards relating to Enforcement in international Commercial mediation: A Comparative study
    (2026)
    Yousfi, Mourad
    ;
    Fézer, Tamás
    ;
    Yousfi, Mourad
    ;
    Állam- és jogtudományok doktori iskola
    ;
    Állam- és Jogtudományi Kar
    This dissertation assesses the regulatory and institutional safeguards relating to enforcement in international commercial mediations. The analysis goes beyond simple descriptions of the technical aspects of enforcement to investigate the broader environment that shapes the process's effectiveness and legitimacy. To achieve this, the dissertation uses primarily doctrinal and comparative analysis of the regulatory environment of mediation as reflected in the EU, OHADA, and UNCITRAL’s instruments, to identify and evaluate the different indicators of certainty and legitimacy of enforcement in these systems. Singapore was added as another layer to this comparison, as it represents a movement towards more comprehensive and systemic safeguards relating to enforcement. The findings show a high level of complexity related to the enforcement approaches in international commercial mediations. This complexity is directly translated into a connected, multi-layered understanding of regulatory, procedural, and institutional safeguards related to enforcement. These safeguards interact and complement each other to ensure legitimacy and more certainty around enforcement in mediation. This interaction also confirms the shift towards ecosystems of international commercial justice, where mediation does not operate separately. The dissertation also concludes that fragmentation and different levels of harmonization, as well as external factors such as technological developments, may bring additional challenges connected to the certainty and legitimacy of enforcement techniques. Az értekezés a nemzetközi kereskedelmi mediáció eredményeként létrejött megállapodások végrehajtásához kapcsolódó szabályozási és intézményi garanciákat elemzi. A vizsgálat túlmutat a végrehajtás technikai szempontjainak puszta leírásán; azt a tágabb környezetet vizsgálja, amely megalapozza az eljárás hatékonyságát és legitimitását. Ennek érdekében az értekezés elsősorban a mediáció szabályozási környezetének dogmatikai és összehasonlító jogi elemzésére támaszkodik az EU, az OHADA és az UNCITRAL szabályozóit alapul véve annak érdekében, hogy azonosítsa és értékelje a végrehajtás kiszámíthatóságának és legitimitásának releváns mutatóit az egyes szabályozási rezsimekben. Az összehasonlítás Szingapúr vizsgálatával is kiegészül, mivel az a végrehajtáshoz kapcsolódó átfogóbb és rendszerszintű garanciák felé való elmozdulás kiváló példáját adja. A kutatási eredmények rámutatnak a nemzetközi kereskedelmi mediációhoz kapcsolódó végrehajtási megoldásainak összetettségére. Ez a komplexitás elsődlegesen abban érhető tetten, hogy a végrehajtás szabályozási, eljárási és intézményi garanciáit egymással összefüggő, többszintű rendszerként lehet csak értelmezni. E garanciák kölcsönhatásuk és egymást kiegészítő szerepük révén biztosítják a mediációhoz kapcsolódó végrehajtás legitimitását és kiszámíthatóságát. Ez a kölcsönhatás egyúttal megerősíti a nemzetközi kereskedelmi igazságszolgáltatás olyan ökoszisztémái felé való elmozdulást, amelyekben a mediáció nem elszigetelten működik. Az értekezés arra a következtetésre jut, hogy a széttagoltság és a harmonizáció eltérő szintjei, valamint az olyan külső tényezők, mint a technológiai fejlődés, további kihívásokat jelenthetnek a végrehajtási megoldások kiszámíthatósága és legitimitása szempontjából.
  • Bélyegkép
    Tétel típusa:Tétel, listelement.badge.access-status Korlátozottan hozzáférhető ,
    A magántulajdon korlátozásának jogalapja az Európai Unió oroszellenes szankciós rendszerében: jogi elemzés és alapjogi összefüggések
    Varga, Boglárka
    ;
    Hajnal, Zsolt
    ;
    DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós rendszerében alkalmazott vagyonbefagyasztás jogi alapjait és alapjogi összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a tulajdonhoz való jog korlátozására. A dolgozat bemutatja az uniós szankciók jogforrási hátterét, intézményi kereteit és többdimenziós (politikai, gazdasági és jogi) jellegét. Különösen a tulajdonhoz való jog védelmére az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján, valamint az arányosság elvének szerepére. A szakdolgozat részletesen elemzi a vagyonbefagyasztás jogi természetét, elhatárolását más vagyonelvonási formáktól, valamint annak tényleges gazdasági hatásait. Vizsgálja továbbá az Európai Unió Bíróságának releváns esetjogát, különösen az alapjogi kontroll, a bizonyítás és a jogorvoslat kérdéseit. Arra a következtetésre jutottam, hogy bár a vagyonbefagyasztás megfelelő uniós jogalappal rendelkezik és formálisan nem minősül tulajdonelvonásnak, gyakorlati hatásai jelentős alapjogi korlátozást eredményeznek. Ennek alapján kritikai értékelést ad az intézkedések arányosságáról és az eljárási garanciák érvényesüléséről, rámutatva a rendszer vitatható pontjaira.
  • Bélyegkép
    Tétel típusa:Tétel, listelement.badge.access-status Korlátozottan hozzáférhető ,
    A közvetítő szolgáltatók szerepe és felelőssége az Európai Unió digitális piacán
    Bőnyei, Attila
    ;
    Hajnal, Zsolt
    ;
    DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Az Európai Unió digitális piacán a közvetítő szolgáltatók szerepe és felelőssége napjainkra kardinálissá vált. Az online tér innovációja és a digitális szolgáltatások térnyerése miatt az Unió szabályozási stratégiái jelentős átalakuláson mentek keresztül az ezredfordulóhoz képest. A dolgozat a digitalizáció kihívásaira, a piaci egyenlőtlenségek csökkentésére, a jogellenes tartalmak kezelésének fontosságát vizsgálja, a piacon uralkodó szereplőkön keresztül. A dolgozat központi kérdésben szerepel az Európai Unió szerveinek célkitűzései a digitális piac koordinálásában és a piaci erőfölény leküzdésében, az e-kereskedelmi irányelv szerepe és az ezzel összefüggő nemzeti jogharmonizációs törekvések, az új szabályozások, mint a Digital Services Act és Digital Markets Act, amelyeket kifejezetten a „nagyon nagy online platformok” és „kapuőrök” piaci helyzetének féken tartására alkottak. A kutatás utolsó fejezete a nemzetközi viszonyokat taglalja, a belső digitális piacot uraló ázsiai és amerikai tech-vállalatok kapcsán. A téma további jelentőségét jogi és gazdasági problémák megfogalmazása, bírósági ítéletek, jogalkotási folyamatok, és statisztikai adatok is igazolják. A kutatás rávilágít arra, hogy a mindennapjainkban használt platformok hatékony felügyelete és szabályozása nélkülözhetetlen az Európai Unió belső piacának stabilitásához. Ahhoz, hogy az Európai Unió megvédje piaci érdekeit és fenntartsa a „Brüsszel hatás” status quo-ját elengedhetetlen, hogy a digitális piacon lényeges belépési pontokat uraló közvetítőkre nézve megalkossa a megfelelő szabályozási keretet és az erre vonatkozó jogszabályokat kifogástalanul végrehajtsák.
  • Bélyegkép
    Tétel típusa:Tétel, listelement.badge.access-status Korlátozottan hozzáférhető ,
    Az Európai Unió által Ukrajnának nyújtott költségvetési támogatások, hitelek és azok közpénzügyi vonatkozásai
    Fekete, Adrienn
    ;
    Csűrös, Gabriella
    ;
    DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Kutatásom témája az Európai Unió harmadik államokkal való pénzügyi kapcsolata, melyet Ukrajna példáján keresztül mutatok be. A szakdolgozat kiindulópontjaként a fennálló geopolitikai helyzetnek, valamint annak történeti előzményeinek, illetve következményeinek ismertetését végzem el, abból a célból, hogy átfogóbb képet mutassak a hozzájárulás motivációiról. Ezt követően kiemelt figyelmet fordítok az uniós támogatáspolitika kulcsponti elemeinek szemléltetésére, ideértve a különféle támogatási formákat, melyet az Unió a költségvetés terhére, illetve azon kívül juttat a kedvezményezetteknek. Ezen általánosabb ismertető után térek ki az Ukrajnának, mint harmadik államnak nyújtott konkrét pénzügyi támogatásokra, melyek során bemutatom azok jogi alapjait, valamint közpénzügyi hatásait. A tanulmány több hipotézis mentén vizsgálja, hogy ezen támogatások hogyan járulnak hozzá Ukrajna államháztartási egyensúlyának fenntartásához, valamint górcső alá veszi azok fiskális és jogi kereteit. Az eredmények rámutatnak az uniós támogatási rendszer komplexitására és azzal járó pénzügyi kihívásokra, melyek vonatkozásában mind az Európai Unió, mind Ukrajna szemszögéből megvizsgálom a potenciális következményeket. A dolgozat hozzájárul a pénzügyi jog és nemzetközi támogatáspolitika összefüggéseinek mélyebb megértéséhez.
  • Bélyegkép
    Tétel típusa:Tétel, listelement.badge.access-status Korlátozottan hozzáférhető ,
    A jóhírnév védelmének polgári peres érvényesítése Magyarországon - bizonyítási nehézségek a személyiségi jogi perekben
    Ferracci , Simone
    ;
    Molnár, Judit
    ;
    DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Jelen dolgozat a jóhírnév védelmének magyar polgári jogi szabályozását elemzi, mint az emberi méltóságból fakadó, az egyén társadalmi megítélését és integritását biztosító alapvető intézményt. A kutatás kiemelt figyelmet fordít a modern kommunikációs környezetre is, ahol a közösségi média és az online platformok révén a jogsértések korábban soha nem látott szélességű körben valósulhatnak meg. A szerző rámutat, hogy az internet sajátosságai – példaul az anonimitás – olyan új kihívásokat teremtenek, amelyekre a hagyományos bizonyítási rendszerek csak részben tudnak adekvát választ adni. Az elemzés feltárja a jóhírnév sérelmének különböző formáit, a valótlan tényállítástól a "megalapozatlan vádaskodáson" át a becsmérlő véleményekig, vizsgálva a bíróságok előtt zajló eljárások összetettségét. A bírósági gyakorlat bemutatása során a dolgozat hangsúlyozza a kijelentések tény- vagy véleményjellegének, kontextusának és tényleges hatásának bonyolult mérlegelési folyamatát. A vizsgálat középpontjában a Ptk. és a Pp. rendelkezései, valamint a Kúria releváns döntései állnak, különös tekintettel a bizonyítási teher alakulására és a valóság bizonyításának mechanizmusaira. Végezetül a dolgozat választ keres azokra a speciális eljárásjogi és technikai nehézségekre, amelyek az online térben közzétett kijelentések perbeli bizonyítását és a jogérvényesítést megnehezítik.