DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

    A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK
 

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Hallgatói dolgozatok

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

PhD dolgozatok

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Publikációk

Publikációk

A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Legfrissebbek betöltések

TételSzabadon hozzáférhető
Egyes digitális ügyintézési megoldások eljárásjogi és jogvédelmi következményei a magyar elektronikus adóigazgatási eljárásokban
(2025) Szalóki, István; Árva, Zsuzsanna; Szalóki, István; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A disszertációban a magyar elektronikus adóigazgatási eljárások során érvényesülő adózói jogvédelmi eszközöket, valamint adózói jogok gyakorlását és adókötelezettségek teljesítését vizsgáltam a digitális adóigazgatási térben és ezzel összefüggésben alakítottam ki hipotéziseimet. Kutatásomat a megfelelő ügyintézéshez való jog elméleti keretéből építettem fel, valamint konkretizáltam az adójogviszonyra és e körben érvényesülő eljárásjogi alapelvekre és jogokra, továbbá digitális eljárásjogi modellekre. A digitális adóigazgatásra közösségi jog szempontjából az eIDAS rendelet (interoperabilitás, elektronikus azonosítás, személyes adatok védelem stb.), a nemzetközi szakmai szervezet (BRITACOM, ICC, OECD) által meghatározott keretek, melyek elemzési és viszonyítási alapot biztosítottak (maturity modell, CTC-k, vállalati szabványok, stb.). Továbbá a magyar digitális ügyintézés fejlődése (Ket., Eüsztv., Dáp. tv.) és adóigazgatási eljárásjog (Air.) is „kéz a kézben” a digitális transzformáció útjába tolta adóhatóságokat és adózókat, így kiemelt jelentősége van a jogvédelemnek. Gyakorlati példán, azaz az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás rendszerén keresztül az elektronikus azonosítás (Ügyfélkapu+, DÁP-mobil azonosítás), a képviselő választás szabadsága jogintézményeinek, valamint az adózói jogok és kötelezettségek teljesítése során biztosított elektronikus szolgáltatások ismertetésével mutattam be a jogvédelmi eszközök érvényesülését. A digitális adóigazgatás nem pusztán kommunikációs mód, hanem az eljárásjogi garanciák érvényesülésének tere, ahol a jogvédelem hozzáférhetősége és tényleges gyakorlása dől el. Az adóhatóság digitális szolgáltatásai minőségének, szintjének növekedése lehetőséget teremt a magasabb minőségű adózói jogok gyakorlására és adókötelezettségek teljesítésére, ha erre az adóhatóság lehetőséget biztosít. In my dissertation, I examined the taxpayer legal protection instruments operating in Hungarian electronic tax administration procedures, as well as the exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of tax obligations within the digital tax administrative space. In this context, I formulated my hypotheses. I built my research on the theoretical framework of the right to good administration and specified its relevance to the tax legal relationship, including the procedural principles and rights prevailing in that relationship, as well as digital procedural models. From an EU-law perspective, the eIDAS Regulation provides a key legal framework for digital tax administration. It covers, among other matters, interoperability, electronic identification and the protection of personal data. In addition, the frameworks defined by international professional organisations (BRITACOM, ICC, OECD) provided a basis for analysis and comparison, including, for example, the maturity model, CTCs and corporate standards. Moreover, the development of Hungarian digital administration (Ket., Eüsztv., Dáp. Act) and tax administration procedural law (Air.) has, hand in hand, placed both the tax authority and taxpayers on the path of digital transformation. For this reason, legal protection has particular significance. Through a practical example, namely the Online Form-Completion Application (ONYA), I demonstrated the practical operation of legal protection instruments by presenting electronic identification (Ügyfélkapu+ and DÁP mobile identification), the legal institution of the free choice of representation, and the electronic services provided in connection with the exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of their obligations. Digital tax administration is not merely a mode of communication. It is the procedural space in which procedural guarantees operate and where the accessibility and effective exercise of legal protection are determined. Improving the quality and level of the tax authority’s digital services can enable a higher-quality exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of tax obligations, provided, if the tax authority makes this possible.
TételSzabadon hozzáférhető
A közigazgatási hatósági eljárás sajátosságai a magyar adóigazgatásban
(2025) Bobonka, Miklós Kornél; Árva, Zsuzsanna; Bobonka, Miklós Kornél; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
A disszertáció kiindulópontját az jelenti, hogy Magyarországon 2017-ig az adóigazgatási eljárás - meglehetősen gazdag - szabályanyaga lex specialisnak minősült az általános közigazgatási hatósági eljárás lex generalis szabályaihoz képest. A jogalkotó a német mintavétel nyomán 2017-ben megszüntette a két eljárás közötti kapcsolatot és immár kivett eljárásként kezeli az adó- és vámigazgatási eljárásokat. A dolgozat ennek a változásnak az indokoltságára kérdez rá több szempontból. Az egyik hipotézis általános értelemben szemléli az adóigazgatási eljárás kivett jellegét és a változás dogmatikai értelemben vett indokaira kérdez rá, amely a lex generalis – lex specialis jelleget kivett eljárássá fordította. Önmagában az általánosságok szintjén azonban nehezen értékelhető az a változás, amely 2017-ben bekövetkezett. A kutatás másik előfeltevése, hogy az adóigazgatási eljárás különlegessége már olyan mértéket öltött, amely miatt az általános közigazgatási hatósági eljárás mögöttes jellege már nem is lenne megőrzendő a továbbiakban. A harmadik hipotézis pedig arra kérdésre keresi a választ, hogy tekinthetjük-e általánosnak azt a jogszabályt, amely hatálya alá nem tartoznak az évente intézett összes hatósági ügyben született elsőfokú döntés számát már meghaladó adó- és vámhatósági elsőfokú döntések avagy mennyiben dominálnak a mennyiségi szempontok a kivett jelleg kapcsán? The dissertation begins with the premise that, until 2017, the extensive set of rules governing tax administration procedures in Hungary was considered 'lex specialis' in relation to the 'lex generalis' rules governing general administrative procedures. Following the German model, in 2017 the legislator abolished the link between the two procedures and began treating tax and customs administration procedures separately. This thesis examines the justification for this change from several perspectives. One hypothesis considers the exclusion of tax administration procedures in general and questions the dogmatic reasons for the change that turned the general rules into special rules. However, it is difficult to assess the change that took place in 2017 at the level of generalities alone. Another assumption of the research is that tax administration procedures have become so specialised that the underlying nature of general administrative authority procedures should no longer be preserved. A third hypothesis seeks to answer the question of whether legislation that does not cover the number of first-instance decisions made by tax and customs authorities, which already exceeds the number of first-instance administrative decisions made each year, can be considered general. It also considers to what extent quantitative considerations dominate in relation to the nature of the case.
TételSzabadon hozzáférhető
Bakteriális szekunder metabolitok hatása klinikailag releváns Candida fajok ellen
(2026) Kovács, Fruzsina; Kovács, Renátó; Kovács; Gyógyszertudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar
Az utóbbi években felértékelődött a baktérium–gomba kölcsönhatások kutatása, mivel ezek alapvető szerepet játszanak a mikrobiális ökoszisztémákban és a fertőzések kimenetelében. Kísérleteinkben a Pseudomonas aeruginosa által termelt N-(3-oxododekanoil)-L-homoszerin-lakton és a Bacillus subtilis eredetű surfactin hatásait vizsgáltuk, abból a szempontból, hogy ezen molekulák miként befolyásolhatják a Candida fajok (Candida albicans, Candida auris) viselkedését, virulenciáját és anyagcseréjét. A N-(3-oxododekanoil)-L-homoszerin-lakton vizsgálata során kimutattuk, hogy ez a quorum sensing molekula jelentősen módosítja a C. auris és a C. albicans sejtek növekedését, adhézióját és génjeik transzkripcióját. A kezelés hatására csökkent az adhéziós képesség és a biofilmképzés mértéke, amit többek között az SCF1 gén alulszabályzódása kísért. C. auris esetében nagy sejtaggregátumok képződtek, míg a C. albicans-ban torz hifastruktúrák jelentek meg. Transzkriptomikai elemzések feltárták, hogy a N-(3-oxododekanoil)-L-homoszerin-lakton különösen a zsírsav-oxidációval, a membránstruktúrával és az iontranszporttal kapcsolatos géneket befolyásolja, valamint eltolja az anyagcserét a β-oxidációs útvonal irányába. Az ergoszterol-szintézist kódoló gének expressziója lecsökkent, ami a membrán fluiditásának és a gyógyszerérzékenységnek a módosulásához vezethetett. Ezzel párhuzamosan a N-(3-oxododekanoil)-L-homoszerin-lakton hatására a sejtek vas- és cinktartalma szignifikánsan csökkent, míg több multidrog-efflux pumpa génje (például CDR1, CDR4) felülszabályozódott. Állatkísérletekben az alacsony (50–100 μM) N-(3-oxododecanoyl)-L-homoserine lakton koncentrációk csökkentették a C. auris egérvesékben mért gombaterhelését, míg C. albicans-ban nem mutatkozott hasonló hatás. A B. subtilis által termelt surfactin szintén erőteljes gombaellenes hatást mutatott. Ez a ciklikus lipopeptid már rövid expozíciót követően gátolta a C. albicans növekedését, adhézióját, hifaképződését és a biofilmképzést. A sejtek intracelluláris vas-, mangán- és cinkszintje lecsökkent, míg a glutation-szint megemelkedett. A transzkripciós profil alapján többek kőzött lecsökkent az ergoszterol- és zsírsav-bioszintézishez (ERG1, ERG3, FAS1), valamint a biofilmképzéshez (EFG1, ECE1) kapcsolódó gének aktivitása. A surfactin és a fluconazole együttesen szinergista hatást fejtett ki. Eredményeink hangsúlyozzák, hogy a bakteriális kommunikációs molekulák nem pusztán jelátvivők, hanem komplex sejtszintű szabályozóként befolyásolják a gombák anyagcseréjét és patogenitását. E kutatások rávilágítanak arra, hogy ezen folyamatok célzott befolyásolása új lehetőséget kínálhat a Candida infekciók visszaszorításában. In recent years, the study of bacterial–fungal interactions have gained increasing importance, as these relationships play a pivotal role in microbial ecosystem dynamics and infection outcomes. We investigated the effects of Pseudomonas aeruginosa-derived N-(3-oxododecanoyl)-L-homoserine lactone and Bacillus subtilis-derived surfactin, focusing on how these molecules influence the virulence, and metabolism of Candida species (Candida albicans and Candida auris). During the analysis of N-(3-oxododecanoyl)-L-homoserine lactone, we showed that this quorum sensing molecule alters the growth, adhesion, and gene transcription of C. auris and C. albicans cells. The treatment led to a decrease in adhesion capacity and biofilm formation, accompanied by the downregulation of the SCF1 gene. In C. auris, cell aggregates were observed, whereas C. albicans exhibited distorted hyphal structures. Transcriptomic analyses revealed that N-(3-oxododecanoyl)-L-homoserine lactone particularly affects genes related to fatty acid oxidation, membrane structure, and ion transport, shifting the metabolism toward the β-oxidation pathway. The expression of ergosterol biosynthesis genes decreased, potentially altering membrane fluidity and antifungal susceptibility. Simultaneously, exposure to N-(3-oxododecanoyl)-L-homoserine lactone significantly reduced intracellular iron and zinc levels, while several multidrug efflux pump genes (e.g., CDR1, CDR4) were upregulated. In vivo experiments showed that low concentrations (50–100 μM) of N-(3-oxododecanoyl)-L-homoserine lactone reduced fungal burden in the kidneys of C. auris-infected mice. The Bacillus subtilis-derived surfactin also exhibited strong antifungal activity. This cyclic lipopeptide inhibited C. albicans growth, adhesion, hyphal development, and biofilm formation even after short exposure. Intracellular concentrations of iron, manganese, and zinc decreased, while glutathione levels increased, indicating an enhanced antioxidant response. Transcriptomic profiling revealed the downregulation of genes involved in ergosterol and fatty acid biosynthesis (ERG1, ERG3, FAS1), as well as in biofilm formation (EFG1, ECE1). Moreover, surfactin acted synergistically with fluconazole, enhancing antifungal efficacy. Our studies emphasize that bacterial communication molecules are not merely signalling mediators but function as complex regulators that profoundly influence fungal metabolism and pathogenicity. These findings highlight that targeted modulation of such microbial interactions offers promising new avenues for mitigating Candida infections and developing innovative antifungal strategies.
TételSzabadon hozzáférhető
Komplex immunológiai és hemosztazeológiai vizsgálatok SARS-CoV-2 vírusfertőzéssel szövődött terhességben
(2026) Tóth , Eszter Lilla; Krasznai , Zoárd Tibor; Eszter Lilla; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar
BEVEZETÉS. A SARS-CoV-2 vírusfertőzés jelentős immunválaszt vált ki, befolyásolja a hemosztázis egyensúlyát, de jelenleg is kevés tanulmány áll rendelkezésünkre a COVID-19 asszociált koagulopathia és betegség okozta citokin/kemokin felszabadulás mértékéről várandósokban. CÉLKITŰZÉS. Célunk volt megvizsgálni az igazoltan SARS-CoV-2 fertőzött gravidákban a COVID-19 asszociált koagulopathia hemosztázis markereit és citokin profilját, majd az eredményeket összevetni egészséges, korban és terhességi hétben illesztett várandósok eredményeivel, külön vizsgálva a koagulopathia hemosztázis markereit és citokin profilját méhen belüli elhalás esetén. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK. Obszervációs eset-kontroll tanulmányunkba 100 igazolt SARS-CoV-2 fertőzött (COVID-19+) 28-40. gesztációs hétben járó és 100 korban és terhességi hétben illesztett egészséges várandós (kontroll) került beválogatásra. A kontroll csoporton belül elkülönítettük azokat, akik a közelmúltban átvészelték a COVID-19 megbetegedést (poszt-COVID-19). A vérmintákból rutin laboratóriumi, speciális hemosztázis és inflammatorikus citokin/kemokin vizsgálatokat is végeztünk. Dokumentáltuk a szülés módját, az esetleges komplikációkat, az újszülöttek perinatalis adaptációját, a szülést követő 6 hetet. EREDMÉNYEK. A COVID-19+ csoportban az APTI szignifikáns megnyúlása volt megfigyelhető a kontrollokhoz képest. A COVID-19+ és a poszt-COVID-19 csoportban a FVIII aktivitás szignifikánsan alacsonyabb volt, a COVID-19+ gravidák szignifikánsan magasabb VWF antigén szintekkel rendelkeztek a poszt-COVID-19 várandósokhoz képest. A COVID-19+ csoportban szignifikánsan alacsonyabb FXIII aktivitás volt megfigyelhető a poszt-COVID-19 várandósokhoz képest. A FVIII és FXIII szintek súlyosabb COVID-19 betegség esetén szignifikánsan alacsonyabbak voltak. A COVID-19+ csoportban a trombin generáció mértéke csökkent volt a másik két csoporthoz képest. A COVID-19+ és a poszt-COVID-19 csoportban jelentős mértékű hyperfibrinolízis volt megfigyelhető. A COVID-19+ csoportban a citokin szintek szignifikánsan magasabbak voltak a kontroll csoporthoz képest. COVID-19+ csoportban HELLP szindróma egy esetben, jelentős posztpartum vérzés négy esetben alakult ki, kifejezett eltérésekkel a koagulációs, a citokin/kemokin és az alvadék-lízis vizsgálatokban. Méhen belüli elhalással szövődött esetben is kifejezett eltéréseket tapsztaltunk. KONKLÚZIÓ. A vizsgált kohorszban a SARS-CoV-2 fertőzés okozta jelentős hemosztázis diszregulációt, emelkedett inflammatorikus citokin szinteket figyeltünk meg, melyek súlyosabb fertőzés, klinikai szövődménnyel társuló terhesség esetén kifejezettebbek voltak.
TételSzabadon hozzáférhető
Klinikopatológiai határesetek Hodgkin lymphomában
(2025) Virga, Bálint; Illés, Árpád; Virga, Bálint; Klinikai orvostudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Hematológiai Tanszék
A klasszikus Hodgkin lymphomát követően kialakuló non-Hodgkin lymphoma ritka entitás, saját tapasztalataink alapján többségében agresszív B-sejtes malignitással kell számolni, ami a beteg számára többnyire rossz prognózist jelent. Különösen nehezen kezelhetőnek bizonyultak a szinkron onkogenezissel kialakuló NHL esetek. Mindezekre tekintettel, szokatlan klinikai viselkedés, a kezelésekkel szemben mutatott refrakteritás, rapid progresszió, vagy relapszus esetén a rebiopsziás mintavétel kiemelkedő fontosságú. Törekednünk kell az ismételt szövettani mintavételre, lehetőleg egész nyirokcsomó eltávolítására, és/vagy a korábban meglévő szövettani minta revíziójára. Tapasztalt hematopatológus és a klinikus közreműködése nélkülözhetetlen az esetleges secunder NHL vagy az átmeneti entitás, a szürke zóna lymphoma felismerése érdekében. Különösen fontos a GZL-re gondolnunk mivel a CHOP és anti-CD20 vagy még inkább az innovatív anti-CD30 és PD-1 gátló kezelések bevonásával, és AHSCT-vel jó eredmények érhetőek el. A munkánk publikálását követően nem sokkal napvilágot látott WHO 2022-es klasszifikáció is megerősítette felvetéseinket. Az új osztályozással a nem mediastinális szürke zóna lymphoma klasszifikációja megszűnt és a kliniko-patológiaia adatok alapján az egyéb módon nem osztályozható diffúz nagy B-sejtes lymphomák csoportjába került, ez megerősíti azt a tapasztalatunkat, hogy ebben a betegcsoportban, bár a fenotípus átmeneti jellegű, de a betegek a DLBCL-ben alkalmazott kezelési sémákból profitálnak a legtöbbet. Míg a mediastinális szürke zóna lymphoma önálló entitás maradt, ebben az igen ritka csoportban saját betegeinkkel szerzett ismeretek, az anti-CD30 kezelés, AHSCT hatékonysága, a betegség tudatos keresése, fontos tapasztalattal szolgálnak a további esetek szűrése, kezelése tekintetében. Továbbá vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy a klasszikus Hodgkin lymphoma és non-Hodgkin lymphoma, az átmeneti fenotípusok társulása nem feltétlen egymástól független paralell onkogenezis eredményezte raritás, a hátterében, klonális kapcsolat, közös onkogenezis, transzformáció is állhat. Munkánk során ritka, rossz prognózisú klinikai eseteket elemeztünk, melyek pontos patogenezise és kórlefolyása nem ismert. Tekintettel arra, hogy ezen betegek főként a fiatal munkaképes lakosság köréből kerülnek ki, szocio-ökonómiai jelentőséggel is bír ezen esetek jobb megértése és sikeresebb kezelési stratégiák kialakítása. Nagyobb esetszámú multicentrikus vizsgálatok, a liquid biopszia és az új generációs génszekvenálás segíthet a jövőben tisztázni a patogenezist, és az új kezelési modalitásokat beilleszteni a jelenleg is használt protokollok közé a hatékonyabb kezelés érdekében.
TételSzabadon hozzáférhető
H2A.Z-nucleosomes are stabilized by the superhelicity-dependent DNA binding of the C-terminal tail of the histone variant
(2025) Benhamza, Ibtissem; Szabó, Gábor; Vámosi, György; Ibtissem; Molekuláris sejt- és immunbiológia doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Using an in situ assay of nucleosome stability called QINESIn, developed in our lab, recording elution curves indicative of the off-rate of specific histones released from nucleosomes upon exposure to salt or intercalator, I studied the stability of the nucleosomes containing the histone variant H2A.Z. The distinct stability features of H2A.Z nucleosome were found to be dependent on the C-terminal H2A.Z tail in the salt-elution format of QINESIn, which assesses intrinsic nucleosome stability. Moreover, the stability features of H2A.Z-nucleosomes could be modulated when we introduced a synthetic peptide resembling the C-terminal H2A.Z tail into live cells using a cyclodextrin-based procedure. These findings were further validated with an alternative approach, the intercalator-elution format of QINESIn, using the intercalating agents EBr and Dox, a assessing nucleosome stability by altering DNA superhelicity, rather than disrupting ionic and hydrogen bonds with salt. Importantly, the changes in DNA superhelicity naturally occur in vivo during e.g. transcriptional processes, suggesting that the differences in nucleosome stability detected by this assay may have direct biological significance. Using a DT40 cell line pair expressing either the full-length human H2A.Z1 or its C-terminally truncated version, we found that nucleosome stability is tail-dependent also through the spectacles of intercalator sensitivity. This conclusion was confirmed in experiments studying the binding of Dox-Biotin to DNA. Fluorescence correlation spectroscopy (FCS) also supported these findings, when I revealed that the H2A.Z-tail nonapeptide preferentially binds to supercoiled rather than relaxed-plasmid DNA. The DNA topology-dependent binding of the unstructured C-terminal tail of H2A.Z, by modulating nucleosome stability, may be functionally significant in various roles of the histone variant as shown in our cell proliferation studies. Our work demonstrates the interplay between DNA topology and nucleosome stability and opens new avenues for further studies on how it may be exploited by the cell for regulatory functions.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A költségvetést károsító bűncselekmények elleni védekezés pénzügyi jogi eszközei és kihívásai
Laczka, Ádám; Bordás, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A dolgozat célja a globális gazdaság digitalizációjából és a nemzetközi vállalatcsoportok adóoptimalizációs gyakorlataiból eredő, költségvetést érintő kihívások vizsgálata. Kiinduló hipotézise szerint a nem jogkövető magatartás jelentős károkat okoz a központi költségvetés számára, melyre a jogalkotás jellemzően csak késleltetve tud reagagálni. A dolgozat bemutatja a költségvetést károsító bűncselekmények megjelenési formáit, azok súlyát és a globalizáció hatására átalakuló jellegét. Elemzi a hazai és az európai uniós költségvetések felépítését, valamint a magyar adórendszer szerkezetét és adópolitikai irányvonalait. Külön fejezet foglalkozik a költségvetést károsító bűncselekmények tipizálásával a Büntető Törvénykönyv szerint. A dolgozat hangsúlyt helyez az adóoptimalizáció és az adócsalás közötti határvonal elmosódására és annak gyakorlati példáira. Végezetül bemutatja a költségvetés védelmét szolgáló pénzügyi jogi eszközöket, valamint azok alkalmazásának legfontosabb kihívásait és korlátait.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A sportszervezetek jogállása, működése, pénzügyi forrásai
Némethy, Ádám István; Bordás , Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatom a magyar sportszervezetek jogállását, működési sajátosságait és finanszírozási modelljeit mutatja be a hazai és nemzetközi szabályozás tükrében. A dolgozat részletezi, hogy a sportszervezetek – sportegyesületek, sportvállalkozások, sportiskolák és alapítványok – jogi kereteit elsősorban a 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) határozza meg. A kutatás rávilágít, hogy a magyar sportfinanszírozás egy speciális, erős állami dominanciával jellemzett rendszerben működik, amelyben a közvetlen támogatások mellett a TAO-program és az EKHO-adózás kulcsszerepet játszik a fenntarthatóságban. Áttekintem a szponzoráció és reklámbevételek piaci jelentőségét, valamint az Európai Unió támogató szerepét is. A dolgozat kitér a gyakorlati kihívásokra is, így a doppingellenes szabályozásra, valamint a sportolók átigazolási rendszerének bonyolult jogi mechanizmusaira. Az elméleti hátteret olyan meghatározó jogesetek elemzése egészíti ki, mint a Bosman-ügy vagy a legfrissebb Európai Szuperliga-döntés, amelyek a sportszövetségek autonómiáját és az uniós versenyjog kapcsolatát vizsgálják. Az összegzés megállapítja, hogy bár az állami szerepvállalás biztosítja a működőképességet, a hosszú távú cél a piaci források bevonásának növelése és a gazdasági önállóság erősítése.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A kriptovaluták jogi megközelítése
Szalontai, Szabolcs; Bordás, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogyan tud a jogrendszer alkalmazkodni a kriptovaluták és a blokklánc-technológia által teremtett új világhoz, ahol a pénzügyi folyamatok már központi irányítás nélkül zajlanak. Bemutatom a technológia működését és azokat a nehézségeket, amelyeket a digitális eszközök hagyományos jogi kategóriákba való besorolása jelent. Kiemelten foglalkozom az Európai Unió MiCA-rendeletével, amely az első komoly kísérlet arra, hogy egységes keretek közé szorítsa a piacot és valódi védelmet nyújtson a felhasználóknak. Kutatásom során rávilágítok a magyar szabályozás hiányosságaira is. Részletezem a hazai adózási szabályokat, amelyek igyekeznek átlátható és kiszámítható környezetet teremteni a befektetők számára. Végezetül elemzem a technológiával elkövetett bűncselekményeket, például a pénzmosást és a csalást, rávilágítva a digitális anonimitásban rejlő veszélyekre.
TételSzabadon hozzáférhető
TételSzabadon hozzáférhető
Modeling of the Arabian/Nubian shield's geothermal structure: a multi-parametric analysis using geophysical and geological tools
(2026) Haggag, Menna; Sobh, Mohamed; Hassan, Soha; Hegab, Mahmoud Abd El-Rahman; Shebl, Ali; Ghazala, Hosni
TételSzabadon hozzáférhető
A sejtmembrán biofizikai tulajdonságainak és dinamikájának szerepe sejtpenetráló peptidek felvételében és lokális ligandumkoncentráció-gradiensek kialakulásában
(2026) Tóth, Gabriella; Nagy, Péter; Batta, Gyula; Tóth , Gabriella; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
A sejtpenetráló peptidekkel való kutatás alapjául annak a problémának az áthidalása szolgált, hogy a legtöbb molekula számára a sejtmembrán kettős foszfolipid rétege szinte áthatolhatatlan. A sejtpenetráló peptidek (SPP-k) olyan oligopeptidek, amelyek képesek bejutni és emellett a sejtmembránon egyébként át nem jutó molekulákat bejuttatni a sejtekbe. Az értekezés a penetratin nevű peptidet helyezi a vizsgálatok középpontjába, amely a Drosophila Antennapedia Homeotic transzkripciós faktorából származik. Az SPP-k bejutásának vizsgálata feltárta, hogy a penetratin elsősorban endocitózis útján jut be a sejtbe az alkalmazott 5 µM-os koncentrációban. A felvételét a membrán dipóluspotenciáljának változása befolyásolja. Az atorvasztatin például a dipóluspotenciál csökkentésével növeli a penetratin endo-lizoszómális felszabadulását, ezzel szemben a 6-ketokolesztanol növeli a membrán szterin tartalmát, ezáltal annak merevségét is, így a penetratin felvétele csökkent. A bejutást követően az endolizoszómális rendszerben fennáll a penetratin degradációjának lehetősége. Ez a jelenség, eredményeink szerint, nem játszik jelentős szerepet a penetratin citoszólikus felhalmozódásában. A β-penetratinnak nevezett módosított penetratinszármazék jelentősen jobb celluláris felvételt mutat, amely párhuzamba állítható magasabb aggregációs képességével. Az eddig ismert hagyományos modellek homogén ligandum eloszlást feltételeznek az extracelluláris térben. Ezzel ellentétben ezen kutatási eredmények szerint az epidermális növekedési faktor (EGF) nem egyenletesen oszlik el a plazmamembrán körül, hanem két különböző eredetű és jelentőségű koncentrációs csúcsot képez. A membránhoz közeli csúcs, amely néhány mikrométerre található a membrántól, nem magyarázható passzív diffúzióval, receptor kötődéssel vagy viszkozitásváltozásokkal. Az aktin, a miozin és a dinamin egyidejű gátlása azt mutatja, hogy ez a csúcs az aktív membránforgalomtól függ. A szimulációk megerősítik, hogy az endocitózis és a re-exocitózis gyors ciklusai elegendő ligandummal kötött receptort vagy szabad ligandumot biztosítanak ennek a gradiensnek a fenntartásához. A membrántól távolabb található disztális csúcs a helyileg gátolt diffúzióval hozható kapcsolatba. Nagysága korrelál az EGF csökkent diffúziós együtthatóival és a megnövekedett mikroviszkozitással, emellett ECM-emésztő enzimek által eltolható, ami arra utal, hogy az extracelluláris mátrix diffúziós gátat képez. Ezek a koncentrációs csúcsok jelentősen megváltoztatják a sejtfelszíni receptorok által érzékelt ligandumszinteket. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kvantitatív receptor-ligandum interakciók értelmezésekor fontos figyelembe venni a ligandumok helyi mikrokörnyezetét.
TételSzabadon hozzáférhető
Retinoic acid modulates nod-like receptor-mediated responses in human macrophages
(2026) Alatshan, Ahmad; Benkő, Szilvia; Alatshan, Ahmad; Molekuláris sejt- és immunbiológia doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar
Macrophages (MΦs) are crucial innate immune effector cells involved in a wide range of biological processes, including host immune defense and tissue homeostasis. MΦs surveil the local environment by utilizing several groups of sensing receptors, such as cytokine receptors, nuclear hormone receptors and pattern recognition receptors (PRRs). Activation of these receptors in turn determine the MΦs fate and the outcome of immune responses. Among the PRRs, NOD-like receptors (NLRs) are a group of conserved cytosolic proteins, that recognize microbial and host danger signals and initiate innate immune responses. Besides, NLRs are implicated in regulation of gene expression, signaling pathways, reproduction; and some NLRs trigger inflammasome formation. However, dysfunction of NLRs is associated with various inflammatory diseases and autoimmune diseases, in line, targeting these receptors or modulate its functions may provide promising option for novel therapeutics targets. Since MΦs functions can be also regulated by nuclear receptors that sense endogenous or exogenous lipid compounds, all-trans retinoic acid (ATRA) arises as tissue-derived signal and an endogenous ligand for nuclear receptors that may modulate the MΦs activity. ATRA is the most metabolically active form of vitamin A, and has been approved by Food and Drug Administration (FDA) for treating acute promyelocytic leukemia. ATRA is an essential component in certain tissue microenvironments where it is necessary for the proper functions of immune cells. However, there is less known about the role of ATRA in regulating specific NLR-mediated response in MΦs. We hypothesized that ATRA modulates selected, NLR-mediated functions in human MΦs. In our study, we targeted NLRs characterized with different functions: (1) inflammasome forming NLR (NLRP3); and (2) regulatory NLRs of inflammatory signaling (NOD1 and NOD2). These proteins belong to those few NLRs that have well-characterized agonists and antagonists for molecular manipulation. Our data reveals that ATRA is capable to modulate the NLR-mediated responses via several potential mechanisms. Our findings raise the importance of ATRA in regulating NLR-mediated pathways and the outcome of related inflammatory responses, and highlights that targeting nuclear receptors is a promising strategy for the treatment of various infectious and chronic inflammatory conditions that are associated with NLR dysfunction.
TételSzabadon hozzáférhető
Analysis and optimization of low-cost compression molding process for manufacture of particulate bone powder PLA composites
(2026) Dakarapu, Santha Rao; Maddili, Praveena Chakravarthy; Manikanta, Javvadi Eswara; Ambhore, Nitin; Szántó, Attila; Erdei, Timotei István
TételSzabadon hozzáférhető
Graph tree fusion model for efficient real-time data processing
(2026) Magar, Balaji; Somatkar, Avinash; Kulkarni, Atul; Anerao, Prashant; Dane, Bhausaheb; Erdei, Timotei István
TételSzabadon hozzáférhető
Vizsgálatok a neuromuszkuláris junkció egészséges és kóros állapotaiban
(2026) Kozák, Márk; Boczán, Judit; Kozák, Márk; Klinikai orvostudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Tanszék
Számos betegség összefüggésbe hozható a neuromuszkuláris junkció (NMJ) funkciójának károsodásával, amely izomgyengeséget, hipotóniát eredményezhet. Ezek a kórképek a genetikai eredetű betegségektől az autoimmun és gyulladásos neuromuszkuláris betegségekig széles spektrumot foglalnak magukba. Gyermekgyógyászati esetekben a NMJ neurofiziológiai vizsgálatának értelmezését nehezíti, hogy a posztszinaptikus membrán morfológiai jellemzői és az acetilkolin-receptor alegység-összetétele az élet első hónapjai és évei során változik, ami befolyásolhatja a neuromuszkuláris ingerületátvitel elektrofiziológiai paramétereit. A repetitív idegingerlés (RNS) a neuromuszkuláris transzmisszió vizsgálatának széles körben alkalmazott módszere, azonban életkorspecifikus referenciaértékei gyermekpopulációban korlátozottan ismertek. Értekezésem első részében a NMJ életkori sajátosságait vizsgáltuk repetitív idegingerléssel egészséges újszülöttekben, csecsemőkben és kisgyermekekben. Az axillaris ideg ingerlésével, felszíni elektródák alkalmazásával 34 gyermek (23 fiú, 11 lány; életkor: 0–48 hónap) vizsgálata történt. Az összetett izom akciós potenciál (compound muscle action potential, CMAP) amplitúdó-decrement medián értéke 1% volt (IQR: 1–3%, tartomány: 0–7%), és nem mutatott szignifikáns összefüggést az életkorral. Ezzel szemben a CMAP terület-decrement, a poszt-tetániás facilitáció és a „twitch-to-tetanus” arány mérsékelt pozitív korrelációt mutatott az életkorral. Négy hónapos kor alatt inkább poszt-tetániás kimerülést, idősebb gyermekeknél facilitációt észleltünk. A CMAP terület-decrement medián értéke a 0–5 hónapos korcsoportban 11%, míg a 6–48 hónapos gyermekeknél 4% volt. A legnagyobb decrementet a stimuláció utáni első percben figyeltük meg. A vizsgálatok során klinikailag jelentős szövődmény nem fordult elő, és a legtöbb esetben jó minőségű, értékelhető görbék készültek. Eredményeink arra utalnak, hogy a NMJ működése az élet korai szakaszában sajátos életkori mintázatot mutat, ami indokolttá teszi életkorspecifikus referenciaértékek meghatározását. Az értekezés második részében a myasthenia gravis (MG) és az idiopáthiás inflammatorikus myopathia (IIM) együttes előfordulásának gyakoriságát és klinikai jellemzőit vizsgáltuk, különös tekintettel a kreatin-kináz (CK) szintekre, a myositis-specifikus autoantitestek (MSA) és myositis-asszociált autoantitestek (MAA) előfordulására, valamint a D-vitamin státuszra. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinikáján kezelt 101 myastheniás beteg adatait elemeztük. A betegek 9,9%-ában észleltünk emelkedett szérum CK-szintet. A kivizsgálás során egy esetben anti-Jo-1 pozitív polymyositis igazolódott, két esetben valószínű myositis merült fel, míg egy betegnél öröklődő izomdisztrófia igazolódott. MSA vagy MAA autoantitest pozitivitást a betegek 18,8%-ában mutattunk ki, azonban ezek többsége nem társult klinikailag manifeszt myositissel. A betegek 67,3%-ában alacsony szérum D-vitamin szintet találtunk, ugyanakkor nem mutatkozott szignifikáns összefüggés a D-vitamin státusz és a betegség súlyossága között. Eredményeink rámutatnak arra, hogy gyermekkorban a repetitív idegingerlés életkorspecifikus mintázatokat mutat, amelyek figyelembevételével pontosabbá tehető a NMJ működésének neurofiziológiai értékelése. Vizsgálatunk továbbá megerősíti, hogy a MG és IIM átfedése ritka, ugyanakkor fontos differenciáldiagnosztikai és terápiás kihívást jelent, és hangsúlyozza a CK-emelkedés, az autoantitest-profil és a klinikai tünetek együttes értékelésének jelentőségét.
TételSzabadon hozzáférhető
TételSzabadon hozzáférhető
Development of an Efficient In Vitro Propagation Method for Acmella oleracea (L.) R.K. Jansen
(2026) Szarvas, Pál; Csabai, Judit; Kolesnyk, Angela; Dobránszki, Judit