DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
A zenei- és az anyanyelvi nevelés egymásra hatása és játékos lehetőségei a 0-3 éves gyermekeknél
Blanár, Andrea; Tamásiné Dsupin , Borbála; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A népdaloknak, mondókáknak, ölbéli játékoknak kiemelt szerepe van a kisgyermekek fejlődésében. Mindazon túl, hogy a testi, idegrendszeri fejlődést segíti, az egész személyiséget formálja. A zene nagyjai: Kodály Zoltán, Forrai Katalin tette le a zenei nevelés alapjait, melyet a mai napig követünk. Az ölbéli játékok elmélyítik a szülő- gyermek kapcsolatot, amely elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez. Számos mondóka típus létezik, mely minden élethelyzetben segíti a gyermekeket a világ megismerésében. A teljesség igénye nélkül:tapsoltatók, höcögtetők, ujjasdik, altatók, öltöztetők. Ma fontos feladata a nevelőknek, hogy rávilágítsanak, az ének a mondóka az ölbéli játékok komplex fontosságára.
Szó- és mondatészlelés vizsgálata óvodáskorban
Tillinger, Edit; Szabó , Ágnes; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat célja az óvodás gyermekek szó- és mondatazonosításának a megismerése. A szakdolgozat annak a megismerésére irányul, hogy információt kapjunk a vizsgálatban résztvevő óvodás gyermekek beszédészleléséről. A vizsgálat célja, információszerzés az óvodás gyermekek szó- és mondatazonosításáról GMP szubtesztek révén.
A dolgozat vizsgálati része a Gósy Mária-féle beszédhallás-vizsgáló digitális szűrőkészülékkel (GOH), GMP2 mondatazonosítás zajban, GMP3 szóazonosítás zajban, GMP4 szűk frekvenciás mondatok azonosítása beszédészlelés vizsgálóeljárással, valamint egy szülői kérdőívvel lett végezve.
A vizsgálatban alkalmazott kérdőív 11 kérdést tartalmazott, melyben 9 feleletválasztós kérdés és 2 szabad választ hagyó kérdés szerepelt.
A vizsgálatban összesen 101 fő vett részt. A vizsgálaton résztvevők megoszlása szerint: 51 gyermek, 49 szülő, egy nagyülő. A vizsgálat Romániában 3 településen folyt: Kaplonyban, Kálmándon, valamint Csanáloson.
A primitív reflexek fennmaradása és a Rövid DIFER teszt eredményei közötti összefüggések nagycsoportos óvodás gyermekeknél
Paulik, Mónika; Pető, Ildikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat célja annak feltárása volt, hogy a primitív reflexek fennmaradása milyen kapcsolatban áll a Rövid DIFER-teszt által mért alapkészségek, különösen az írásmozgás-koordináció fejlettségével nagycsoportos óvodás gyermekek körében. A vizsgálat középpontjában az idegrendszeri érés és a tanulási alapfunkciók közötti összefüggések feltárása állt, kiemelt figyelmet fordítva a neuromotoros integráció és az iskolai beválás kapcsolatára.
A kutatás 56 fő, fővárosi óvodák nagycsoportos korú gyermekei körében zajlott, ahol a primitív reflexek vizsgálatát a Rövid DIFER-teszt eredményeivel vetettük össze. Az elemzés azt mutatta, hogy a gyermekek többségénél legalább egy reflex fennmaradt, ami azt jelzi, hogy az idegrendszeri érés ebben az életkorban még dinamikus folyamatban van. Az írásmozgás-koordináció átlagos teljesítménye 55 százalékpont volt, ami enyhe elmaradást mutat a 2002-es országos átlagtól.
A korrelációs vizsgálat gyenge, de negatív összefüggést mutatott a finommotorikus reflexek (Markoló, Babkin) fennmaradása és az írásmozgás-koordináció fejlettsége között, ami arra utal, hogy a reflexek integráltsága befolyásolhatja a grafomotoros készségek kialakulását. Az eredmények pedagógiai szempontból jelentősek, mivel azt támasztják alá, hogy az iskolakezdési nehézségek hátterében sok esetben nem kognitív, hanem idegrendszeri éretlenség állhat.
A dolgozat hangsúlyozza a mozgásfejlesztés és a reflexintegrációs vizsgálatok szerepét az iskolai beválás előrejelzésében és támogatásában. A korai mozgásfejlesztés tudatos beépítése az óvodai nevelésbe kulcsfontosságú lehet a tanulási nehézségek megelőzésében, az idegrendszeri érés támogatásában és a sikeres iskolakezdés elősegítésében.
A gyerekjóga és a fejlesztés kapcsolata
Bálega-Szilágyi, Edina; Mező, Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a gyermekjóga és a fejlesztés kapcsolatával foglalkozik. Az első elméleti
részben a gyerekjógáról általánosságban, majd annak létjogosultságáról, a fejlesztéssel közös
kapcsolódási pontjairól olvashatunk, releváns hazai és nemzetközi szakirodalmak
felhasználásával. A második vizsgálati részben vegyes módszerrel azokra a kérdésekre
keressük a választ, hogy van e fejlesztő hatása a gyerekjógának a mozgáskoordináció,
testtartás, a kognitív képességek közül a koncentrációs képesség, illetve az érzelmi
intelligencia és a szociális készségek közül az együttműködési képesség területén, valamint
befolyásolja e a gyerekek lelki állapotát a rendszeres jóga gyakorlás. A vizsgálat a 6-9 éves
korú nyírlugosi alsó tagozatos gyerekjógára járó diákok körében, két hónapon át tartó
megfigyeléssel, illetve szüleik és pedagógusaik körében tartott szabad asszociációs
beszélgetésekkel zajlott. A dolgozat kérdőív segítségével fontos kérdésekre is keresi a
válaszokat. Miért választják a szülők a gyerekeknek a gyerekjóga foglalkozást? Hatással
lehet-e a gyerekjóga a gyerekek tanulmányi eredményére, illetve fejlődhet-e a jóga hatására a
problémamegoldási és konfliktus kezelési képessége a gyerekeknek, a testi-lelki
ellenállóképessége, stressztűrőképessége, kommunikációs képessége? Befolyással van e a
gyerekek viselkedésére a rendszeres jógázás? A jógaórán elsajátított technikákat tudják
használni a gyerekek a mindennapi életükben? A dolgozatból mindezek kiderülnek.
Figyelmi nehézségek óvodáskorú gyermekek esetében
Molnár, Angéla; Mező, Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy a társadalmi, kulturális és technológiai átalakulások miként befolyásolják az óvodáskorú gyermekek kognitív fejlődését, különös tekintettel a figyelmi funkciók alakulására. A kutatás középpontjában a figyelem három dimenziója – a terjedelem, az átvitel és a megosztás – áll, melyek változásait a 2005-ös empirikus adatokhoz viszonyítva elemeztük. A vizsgálat a debreceni Kurucz Utcai Óvodában zajlott 2025-ben, 36, 5,5–7 éves gyermek bevonásával. A kutatás elméleti hátterét Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára című könyvsorozat szolgáltatta, amely húsz évvel korábbi mérési eredményeket tartalmaz. Hipotézisünk szerint az elmúlt két évtized során a gyermekek figyelmi teljesítménye csökkenő tendenciát mutat, amit a jelen vizsgálat eredményei részben alá is támasztottak. Bár a kutatás kismintás jellege nem teszi lehetővé általános következtetések levonását, az adatok ráirányítják a figyelmet a figyelmi funkciók romlásának tendenciájára, valamint annak pedagógiai és fejlesztőpedagógiai implikációira. Eredményeink hozzájárulhatnak a figyelmi képességek fejlesztését célzó szakmai gyakorlatok finomításához és a figyelmi nehézségek korai felismeréséhez.
Az iskolai agresszió kialakulásának okai és kezelési lehetőségei
Kuszka-Kónya, Emese Csilla; Mező , Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat az iskolai agresszió jelenségét vizsgálja elméleti és empirikus megközelítésben. Az elméleti rész áttekinti az agresszió fogalmát, kialakulásának pszichológiai, társadalmi és pedagógiai okait, valamint megjelenési formáit, különös tekintettel az iskolai környezet sajátosságaira. Bemutatja a hagyományos és alternatív kezelési stratégiákat, kiemelve a prevenció, a támogató iskolai légkör és az állatasszisztált pedagógiai módszerek szerepét. Az empirikus vizsgálat egy 55 pedagógus részvételével végzett kérdőíves felmérésen alapul, amely az iskolai agresszió formáira, okaira és intézményi kezelésére vonatkozó tapasztalatokat tárja fel. Az eredmények rámutatnak a szakemberhiányra, a protokollok hiányosságaira, valamint az alternatív megoldások ismertségének és alkalmazásának korlátaira. A dolgozat következtetései gyakorlati javaslatokat fogalmaznak meg az agresszió hatékony megelőzésére és kezelésére.
Gyermekkortörténeti források szerepe a kommunikációs zavarokkal küzdő gyermekek fejlődésében
Juhosné Szabados , Renáta; Fenyő, Imre; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
Azért fontos a téma, mert lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a kommunikációs zavarral küzdő gyermekek fejlődése támogatható legyen innovatív, történeti és kreatív eszközökkel; mint a mese, a bábjáték, és a diafilm vetítése, melyek hatékonyan segíthetik a logopédiai terápiát.
Lényegesnek tartott szakirodalom: Bruno Bettelheim(1987) A varázslatos mese : A mese szerepe a gyermekek érzelmi fejlődésében című műve, melyben a szerző a mese lelket építő és gyógyító erejét hirdeti, illetve megérteti azt, hogy a meséik hogyan hatnak a gyermekek érzelmi és pszichológiai fejlődésére.
A szakdolgozat vizsgálati része a logopédusok véleményének feltárására összpontosít, hogyan befolyásolják a mese, a bábjáték és a diafilm a kommunikációs zavarral küzdő gyermekek beszéd- és kifejezőképességének fejlődését, figyelembe véve a digitális változások hatását .
Egyik hipotézisünkben azt feltételezzük, hogy a megkérdezett logopédusok véleménye szerint a mese, a bábjáték és a diavetítés hatékonyan fejleszti a kommunikációs zavarral küzdő gyermekek verbális és nonverbális kommunikációját, valamint segíti a szociális interakcióikat. Hatékonyabb fejlesztő eszköznek tartják, mint a passzív történetmesélést; a beszédindítás és a szókincsfejlesztés szempontjából.
Fontos eredménynek tekinthetjük, az alkalmazott eszközök fejlesztő hatása abban rejlik, hogy játékosan, több érzékszervre hatva ösztönzik a gyermekek aktív részvételét, elősegítik a kognitív és kommunikációs készségek fejlődését, nagyban fejlesztik a szókincset terápiák során.
Következtetésként úgy véljük, hogy a mese különösen fontos szerepet kapott a kutatásban résztvevők körében, mivel segíti a gyermekek érzelmi hangolódását, így hozzájárulhat a megfelelő artikuláció, a figyelem összpontosításának javításához, valamint a memória és a szókincs fejlesztéséhez.
Verbális képleírás sajátosságai tanulásban akadályozott gyermekek körében
Bíró-Rózsa, Csenge Noémi; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A dolgozat a tanulásban akadályozott gyermekek verbális képleírási sajátosságait vizsgálja, a digitális és nyomtatott képi ingerek hatásának összevetésével. A kutatás képességmérés keretében, egyéni vizsgálati helyzetben valósult meg. Az adatgyűjtés során a gyermekek szó szerinti válaszai kerültek rögzítésre majd elemzésre. Az értékelés során a beszédprodukció mennyiségi és minőségi jellemzői a Közlésegységek Fejlődési Mutatója (KFM) módszerrel kerültek feltárásra. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális képi ingerek esetenként élénkebb beszédprodukciót váltanak ki a tanulásban akadályozott gyermekekből. A kutatás alátámasztja az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök tudatos, fejlesztő célú alkalmazásának jelentőségét a gyógypedagógiai gyakorlatban.
A Kodály-koncepció nehézségei a tanulásban akadályozott személyek esetében
Borsányi-Bognár, Hanga; Péter, Csaba; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat középpontjában az ének-zenei nevelés áll, különös tekintettel a tanulásban akadályozott diákok fejlesztésére és társadalmi integrációjának elősegítésére. A kutatás célja az volt, hogy feltárja azokat a pedagógiai módszereket, kihívásokat és lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak az ének-zene oktatás hatékonyságának növeléséhez. Az elemzés során kiemelt figyelmet kapott a Kodály-koncepció, amely hazánkban és nemzetközi szinten is az ének-zenei oktatás alapját képezi. A kutatás rávilágított, hogy a Kodály-módszer, különösen más innovatív megközelítésekkel kombinálva, jelentős fejlesztő hatással bír a tanulásban akadályozott diákok kognitív, érzelmi és társas készségeinek kibontakoztatásában. Az ének-zenei nevelés eredményessége szoros összefüggésben áll a pedagógusok képzettségével és a tanítási módszerek rugalmas adaptációjával. Az eredmények alapján hangsúlyos szerepet kap a zenei nevelés országos szintű fejlesztése, valamint a tanárok felkészítésének és támogatásának fokozása, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a zenei oktatás minden tanuló számára optimális környezetet biztosítson. A kutatás következtetései irányt mutatnak az inkluzív oktatás módszertani és gyakorlati fejlesztésének további lehetőségei felé.
Gyógypedagógusok presztízs- és státuszvizsgálata
Szabó, Bella; Bocsi, Veronika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A dolgozat célja a gyógypedagógusok szakmai presztízsének és társadalmi megbecsültségének vizsgálata Magyarországon. Az elméleti rész a presztízs fogalmát, a pedagóguspálya társadalmi megítélését és a gyógypedagógusi szakma helyzetét tárgyalja. A szakirodalom szerint a pedagógusok alacsony presztízsű diplomás foglalkozásnak számítanak, bár társadalmi hasznosságuk elismert. A kutatás kérdőíves módszerrel készült, amelyet 61 aktív gyógypedagógus töltött ki. Az elemzés során a szakmai presztízs, a munkakörülmények és az anyagi megbecsültség összefüggéseit vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyógypedagógusok nagy része elégedetlen a fizetésével és a munkakörülményeivel. A presztízsük alacsonyabb, mint más értelmiségi szakmáké, de a társadalmi hasznosságuk miatt elismerés övezi őket. A válaszadók szerint a pályán maradás legfontosabb ösztönzője a jobb fizetés lenne. Az összegzés rávilágít arra, hogy a presztízs növeléséhez az anyagi és szakmai elismerés fokozása szükséges. A dolgozat hozzájárulhat a gyógypedagógusok helyzetének javítását célzó oktatáspolitikai döntések meghozatalához.
Beszéd- és nyelészavarok hatása az életminőségre: diszfágia és diszartria a mindennapokban
Morvay , Róza Luca; Pető , Ildikó; Szabó, Dóra; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a beszéd- és nyelészavarok, a diszartria és a diszfágia életminőségre gyakorolt hatásait vizsgálja a mindennapokban. A téma interdiszciplináris megközelítést igényel, mivel a zavarok kezelése nemcsak orvosi, hanem logopédiai beavatkozást is igényelnek. A dolgozat elméleti része bemutatja a nyelés anatómiáját, a diszfágia és diszartria legfontosabb jellemzőit, diagnosztikai és terápiás lehetőségeit, valamint az életminőség fogalmát és mérési módszereit. A kutatás interjús vizsgálat keretében történt, ahol az érintett személyek társas kapcsolatait, étkezési és kommunikációs szokásait, megküzdési stratégiáit, jövőképét tárja fel. Megismeri, hogy a logopédiai terápia miként segíti a diszfágiás és diszartriás személyek mindennapi élethez való alkalmazkodását és az életminőségük javulását.
Integráló nevelést folytató óvodákban lévő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a nagyhegyesi Tündérkert Óvodában
Madarászné Bányász , Edit; Mező , Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat az integráló nevelést tekinti át óvodai vonatkozásokban, ezen belül is a Hajdú-Bihar vármegyei, Tündérkert Óvoda és Bölcsődére vonatkozólag. A téma aktualitása abban mutatkozik meg, hogy egyre több gyermek igényel sajátos bánásmódot, speciális nevelést. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásának kérdésköreit vizsgáltuk az általunk összeállított kérdőív segítségével.. Azonban a kérdőívek megfelelő összeállításához és értelmezéséhez szükségünk volt arra, hogy a fogalmi kereteket, törvényeket tisztázzuk.
Tanulásban akadályozott tanulók komplex képességfejlesztése Ulwila színeskotta módszer alkalmazásával
Cseresznye, Erzsébet; Árkosi, Julianna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A dolgozatban kutatjuk a tanulásban akadályozott gyermekek képességfejlődését, Ulwila színeskotta módszer segítségével. Az Ulwila színeskotta módszer egy innovatív zenei oktatási eszköz, mely a színek és formák segítségével teszi elérhetőbbé/könnyebbé a zenei jelek megértését és elsajátítását, a fogyatékkal élő gyermekek számára is. A színeskotta segít a zenei írás-olvasás alapjainak elsajátításában, valamint ösztönzi a kreatív önkifejezést. A módszer segít a látási és hallási információk kombinálásában, ezáltal fejlesztve a kognitív és motoros készségeket is. A kutatásunk azt mutatja, hogy ez a módszer javítja a tanulásban akadályozott gyermekek zenei készségeit, továbbá fokozza a tanulás iránti motivációt. Az Ulwila színeskotta módszer egy sokoldalú és hatékony eszköz a tanulásban akadályozott gyermekek zenei oktatásában és képességfejlesztésében egyaránt.
Sajátos nevelési igényű gyermekek bántalmazása
Gábor-Szabó, Vivien; Balázs-Földi , Emese; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A gyermekek elleni bántalmazás és zaklatás jelentős társadalmi probléma, mely súlyosan befolyásolhatja az áldozatok későbbi kapcsolatait, pszichés fejlődését. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fokozottan veszélyeztetettek, nagyobb eséllyel válnak áldozattá kommunikációs és szociális nehézségeik miatt. Jelen kutatás célja az iskolai és online bántalmazás előfordulásának vizsgálata, beleértve az SNI tanulók helyzetét, és, és tapasztalásaikat. A felmérés során arra is kerestük a választ, hogy az érintett gyermekek mernek-e segítséget kérni, és ha igen, kitől. A vizsgálat részét képeszte, hogy a pedagógusok és szülők mennyire érzékelik a bántalmazást, illetve milyen módon lépnek közbe. íAz empirikus kutatás kvantitatív módszerrel, kérdőíves adatgyűjtéssel valósult meg 8–13 éves tanulók körében (N=92). Az eredmények rámutattak, hogy az SNI tanulók az átlagnál gyakrabban tapasztalnak bántalmazást az iskolai közegben. A vizsgálat rávilágít a megelőzés és a hatékony pedagógiai-gyógypedagógiai beavatkozás fontosságára. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a sajátos nevelési igényű tanulók biztonságosabb, elfogadóbb környezetének kialakításához.
A tanulásban akadályozott és a hátrányos helyzetű tanulók szókincsének vizsgálata
Szivós, Blanka; Pető, Ildikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat célja, hogy felmérje és összehasonlítsa a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű és a tanulásban akadályozott tanulók szókincsét, főként a szleng kifejezéseknek az ismeretét és a használatát.
A vizsgálatokhoz saját módszert dolgoztunk ki, ami összehasonlíthatóvá teszi a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóknak a szleng kifejezésekkel kapcsolatos ismereteit, a szépirodalmi kifejezések értelmezését és a tantárgyak azonosítását. Személyes találkozás keretében a tanulóknak 25 szleng kifejezésről kellett nyilatkozni, hogy ismerik és használják-e azokat, majd 5 szépirodalomból vett kifejezést kellett értelmezniük, és 5 mondat alapján kellett megállapítaniuk, hogy melyik tantárgyhoz kapcsolódnak. A kidolgozott módszert 4 különböző általános iskola összesen 60 tanulójának vizsgálatához alkalmaztuk, akik közül 20 fő tipikus fejlődésmenetű, 20 fő hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, 20 fő pedig tanulásban akadályozott volt.
A vizsgálat eredményei és a kidolgozott módszer hozzájárul a tipikus fejlődésmenettől eltérő tanulókkal foglalkozó szakemberek munkájához azzal, hogy a szleng ismeretét eszközként használva jól felméri a nyelvi szocializációs hiányosságokat, ami segíti a megfelelő intézkedések meghozását, az iskolai szocializációs folyamatok sikerességének támogatását és a tanulók fejlődését.
Sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése a vizuális művészet eszközeivel
Stenger, Angéla; Prém, Vanda; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat központi kérdése, hogy a vizuális művészeti tevékenységek miként járulhatnak hozzá a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez pedagógiai, valamint terápiás eszközként. A dolgozat fő célja a vizuális művészeti tevékenységek szerepének és alkalmazási gyakorlatának feltérképezése volt a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének témakörében. A téma megközelítése szakirodalmi gyűjtéssel kezdődött, amely összefoglalta a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjait, kitekintett a rájuk vonatkozó törvényi szabályozásokra és kerettantervi irányelvekre. Ezenfelül foglakozott a vizuális nevelés történeti hátterével és a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó kerettantervi vonatkozásaival. Majd kifejtésre kerültek a művészet alapú módszerek, illetve a vizuális művészeti fejlesztés meghatározó alakjai, Antalfai Márta, L. Ritók Nóra és Sándor Éva, és a munkásságuknak köszönhető terápiás és pedagógiai eljárások leírásai is egyaránt.
A gyermekotthonokban dolgozó nevelők generációs különbségei
Venyige, Milán; Túri-Galán, Anita; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a gyermekotthonokban dolgozó nevelők generációs különbségeit vizsgálja, különös tekintettel arra, hogyan befolyásolják ezek a nevelési attitűdöket és a gyermekek fejlődését. A munka bemutatja a gyermekotthonok szerepét a gyermekvédelem rendszerében, valamint a nevelők személyiségének és kompetenciáinak fontosságát a segítő munkában. Az elméleti rész ismerteti a nevelési elméleteket és attitűdöket, amelyek alapot adnak a generációk közötti eltérések megértéséhez. A dolgozat kitér az X és Z generáció jellemzőire, bemutatva, hogyan formálják ezek az értékrendek és életfelfogások a nevelői magatartást. A kutatás célja feltárni, miként jelennek meg a generációs különbségek a gyermekekkel való kapcsolatokban, az érzelmi biztonság megteremtésében és a nevelési módszerekben. A vizsgálat kvalitatív interjúkra és egy kvantitatív tesztre épül, amelyek segítségével a dolgozat átfogó képet ad a gyermekotthoni nevelés generációs sajátosságairól.
A javítóintézeti növendékek kábítószer-fogyasztási szokásai
Líbor, Bodza; Kocsis, Péter Csaba; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat középpontjában a Debreceni Javítóintézet növendékeinek kábítószer-fogyasztási szokásai, valamint az azokat befolyásoló társadalmi és szociokulturális tényezők állnak. A téma aktualitását indokolja, hogy Magyarországon és Európában egyaránt növekvő tendenciát mutat a fiatalok körében a szerhasználat, és ezzel párhuzamosan a deviáns magatartásformák megjelenése.
A dolgozat kiemeli a javítóintézetek reintegrációs és korrekciós feladatainak fontosságát, hangsúlyozva, hogy a különböző programok, az oktatás alapvető szerepet játszanak a fiatalok társadalmi visszailleszkedésében.
A kutatás célja, hogy feltárja a fiatalok kábítószer-használatának mintázatait, motivációit és a háttérben meghúzódó okokat, különös tekintettel a családi és kortársi hatásokra, az iskolai végzettségre, valamint a szociális környezet szerepére.
Szociálpedagógiai munka a Javítóintézetben
Jurácsik, Antónia; Gortka-Rákó, Erzsébet; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
A szakdolgozat a bizalmi kapcsolatok kialakulásának és szerepének vizsgálatára fókuszál a javítóintézeti nevelésben, különös tekintettel a Debreceni Javítóintézetben folyó szociálpedagógiai munkára. A kutatás célja annak feltárása, hogy a nevelők és a fiatalok között létrejövő bizalom miként befolyásolja a nevelési folyamatok sikerességét és a társadalmi reintegrációt. A dolgozat kvalitatív módszerrel készült, félig strukturált interjúk segítségével, amelyek a fiatalok és nevelők tapasztalatait, élményeit és attitűdjeit vizsgálják. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a bizalom megléte alapvető feltétele a nevelési folyamat hatékonyságának, valamint a személyes fejlődés és együttműködés kibontakozásának. A nevelői empátia, következetesség és hitelesség kulcsfontosságú tényezők a pozitív kapcsolatok fenntartásában. A téma aktualitását a fiatalkorú bűnelkövetők rehabilitációjának növekvő társadalmi jelentősége adja.