DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

    A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK
 

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Hallgatói dolgozatok

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

PhD dolgozatok

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Publikációk

Publikációk

A Debreceni Egyetemen kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Legfrissebbek betöltések

TételSzabadon hozzáférhető
Helynévvizsgálatok a magyar-román-ukrán hármashatár térségében
Hankusz, Éva; Hoffmann, István; Hankusz, Éva; Nyelvtudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Magyar Nyelvtudományi Intézet::Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Disszertációmban a helynévrendszerek területi differenciáltságának kérdésköréhez kapcsolódva a trianoni országhatárok megvonásának a helynévrendszerekre gyakorolt hatását vizsgálom. Munkám során abból a hipotézisből indultam ki, hogy a hosszú ideig fennálló megosztottság a helynévrendszerekben is különfejlődést eredményezett. Ennek igazolása céljából a magyarországi, romániai és ukrajnai hármas határ mentén fekvő települések helynévanyagának névrendszertani összevető elemzésével foglalkozom. Ennek részeként részletesen vizsgálom a települések névsűrűségi viszonyait, illetve az azt meghatározó tényezőket is igyekszem számba venni. A névszerkezeti analízist a teljes helynévanyag helyett a két legjelentősebb névcsoport, a határnevek és a folyóvíznevek körében végzem el. Munkám befejező részeként a 19. századi, illetve a mai helynévanyag névmintáinak összevető vizsgálatával foglalkozom a névrendszerekben mutatkozó területi eltérések hátterének jobb megvilágítása érdekében.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A jog és az erkölcs kapcsolata Gusztav Radbruch munkásságában
Kozák, Karolina; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatomat a jogpozitivista és a természetjogi felfogás történeti áttekintésével kezdem, hiszen a dilemma megértéséhez először a két uralkodó jogelméleti irányzatot kell megérteni. A természetjogtan kapcsán kitérek a klasszikus természetjogi gondolkodásra, a modern természetjogira és annak megújítási kísérleteire és röviden a neoklasszikus természetjogtanra is. A jogpozitivizmus kapcsán kiemelem Jeremy Bentham-et és John Austint, Hans Kelsent, Herbert Hartot és Joseph Raz munkásságát. A két jogelméleti irányzat bemutatása után Radbruch munkásságában vizsgálom a jog és az erkölcs kapcsolatát, először Radbruch korai korszakában  ennek alapja Gustav Radbruch Jogfilozófiája  majd a náci diktatúra utáni munkásságában  a Törvényes jogtalanság és törvény feletti jog című és Öt perc jogfilozófia című munkái alapján  ezt követően radbruchi formulával és elemzésével folytatom. Végezetül a visszamenőleges igazságtételre térek ki Takács Péter Jog és Igazságosság mű munkája alapján, és ehhez kapcsolódóan mutatok be két esetet  az 1990-es években az NDK-ban híressé vált esetben történt felelősségre vonás problémáját, azaz a Mauerschützen-pereket és a 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban a visszamenőleges igazságtétel kérdésére adott hazai jogi álláspontot.
TételKorlátozottan hozzáférhető
PHARMACOLOGY OF PSYCHOTROPIC DRUGS IN CHILDHOOD
Abdel Nour, Sereen; Pórszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Megyeri, Attila; Drimba, László; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék
Children's mental health issues often go unnoticed and are underdiagnosed, primarily due to societal perceptions and the lack of clearly defined diagnostic criteria. Conditions such as ADHD, depression, anxiety, and autism are particularly susceptible to this phenomenon. Pharmacological treatment for these disorders may face delays stemming from ethical concerns, limited clinical trials, and apprehensions regarding potential long-term developmental impacts. Nevertheless, the integration of pharmacotherapy with behavioral and interpersonal therapies can be advantageous, especially for severe symptoms that significantly affect a child's quality of life.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Special Pharmacological Aspects of Kidney Diseases
Hafez, Emran; Pórszász , Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szentmiklósi, József; Halasi, Barbara Dóra; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Igazságügyi Orvostani Intézet
The bean-shaped kidney has diverse important functions vital for life, which requires important treatments that may save this organ of any injuries. Amongst the kidney cancers, renal cell carcinoma is the most common, associated with VHL (Von Hippel- Lindau Disease), which is a tumor suppressor gene. Therapeutic approaches were focused on targeting factors that became overexpressed due to the loss of the VHL inhibitor function. The modern age came with useful anticancer treatments ranging from Sorafenib to Axitinib. For example, after a randomized progression free survival trial versus interferon alpha, Sunitinib demonstrated great beneficial effects. The pathology of inflammatory kidney disease involves various inflammatory mediators, and so using drugs to regulate the levels of inflammatory mediators such as TNF-alpha or Angiotensin II has become crucial. It can be done by targeting their receptors or nuclear factor-kappa B (NF-KB) expression. In nephrolithiasis, the stone composition varies, and therefore so does the treatment strategies. For example, if a patient shows hyperuricemia, we prescribe Allopurinol. In COVID-19 patients with renal injury a study was performed which shows how one group really benefitted more from combined Continuous renal replacement therapy (CRRT)/blood perfusion versus a group with blood perfusion treatment alone. The Pharmacological method to treating COVID-19 infection is a 2-phase approach. Additionally, there exists several antiviral therapies ranging from Chloroquine to Remdesivir and more. However, as with the case of treatments in other kidney diseases, there still requires further research and validity in these antiviral drugs.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Use of Opioids in Clinical Pratice
Kashu, Riku; Pórszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szentmiklósi, József; Halasi, Barbara Dóra; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Igazságügyi Orvostani Intézet
Opioids have been traditionally used in clinical practice to treat various symptoms and diseases, including pain, myocardial infarction and cough. This thesis delineates pharmacokinetic and pharmacodynamic properties of opioids and their clinical benefits and side effects. In addition, possible measures to combat the opioid epidemic, which has devastated the US, is discussed.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A COVID-19 járvánnyal összefüggő különleges jogrendi helyzetek alkotmányos problémái Közép-Európában
Fazekas, Tamás; Sólyom, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A dolgozat keretében öt Közép-európai ország, köztük Magyarország alkotmányos szabályozását, a koronavírus világjárvány hatására bevezetett rendkívüli intézkedéseit és az azzal kapcsolatos bírói gyakorlatot elemeztem és hasonlítottam össze. A dolgozatom elején áttekintettem a kivételes jogrend elméleti hátterét és elvégeztem a különleges helyzetek tipizálását, melyet az elemzés szempontrendszerének nemzetközi jogi és szakirodalmi forrásokra alapozott kidolgozása követett. A vizsgált államok alkalmasnak bizonyultak az összehasonlításra, ugyanis míg Csehország és Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan kivételes jogrendet hirdetett ki, addig Lengyelország és Ausztria a fennálló törvényi keretek közt valósította meg a járvány elleni védekezést. Az alapvető jogrendbeli különbségek ellenére a COVID-19 világjárvány hatására mind az öt államban bevezetésre kerültek az elmúlt majd három évben olyan súlyos alapjogi aggályokat felvető rendkívüli intézkedések, mint az általános kijárási tilalom vagy a karanténkötelezettség. A nemzetállami bíróságok aktivitásának köszönhetően gazdag bírói gyakorlatot tekinthettem át, amelyből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a gyorsaság képességén túl sokkal fontosabb szerepet tölt be az arányosság követelménye. A különleges állapotok, különösen a COVID-19 világjárvány nem mindig ugyanolyan intenzitásúak, nem ugyanolyan mértékű veszélyekkel járó jelenségek, azok folyamatos változásban lehetnek. A helyes járványkezelés pedig ezt szüntelen figyelemmel kíséri, s a rendkívüli intézkedések jelentette korlátozást a kivételes helyzet alakulásához igazítja. Az elemzés eredményeképpen arra a megállapításra jutottam, hogy nem kell magától értetődőnek tekinteni a kivételes jogrend intézményének alkalmazását egy pandémia idején. Ha viszont a jogalkotó amellett dönt, hogy az alkotmányában szabályozza és a gyakorlatban alkalmazza a kivételes jogrendet, akkor azt tegye úgy, hogy megfeleljen a jogállamiság egy olyan tartalmi elképzelésének, amely nemcsak azt foglalja magába, hogy ne legyen megkérdőjelezhető a rendkívüli intézkedések jogi felhatalmazásának érvényessége, hanem az ideiglenesség követelményének betartását is, és nem utolsó sorban biztosítsa az alapjogkorlátozások bírói felülvizsgálhatóságát.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az állam semlegességének érvényesülése Magyarországon a kereszténység és az állam viszonyának vizsgálatán keresztül
Lakó, Pálma Ildikó; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A dolgozat a mai, 2020-as évek Magyarországának és alkotmányának, Magyarország Alaptörvényének vonatkozásában vizsgálja az állam semlegességének elvét. Központi vezérfonala a Magyar Ateista Társaság azon nyilatkozata, amelyben arra hívja fel Magyarország kormányát, hogy ne hivatkozzanak a magyar államra keresztény államként, mert ez sérti az ő világnézeti meggyőződésüket, és ellentétes az állam vallási- és világnézeti semlegességének elvével. Értekezésemben igyekeztem megvizsgálni, milyen egyes elemek hordozzák a mai magyar jogrendben a kereszténység nyomait, milyen szempontból nevezhetjük Magyarországot keresztény államnak, ha nevezhetjük egyáltalán? Kitérek arra, történelmi fejlődésünk során hogyan alakult itthon az állam vallással való viszonya, illetve hogy milyen hatással volt erre a rendszerváltás. Legvégül arra próbáltam választ találni, hogy miképpen egyeztethető össze az állam semlegességének elvével az, hogy egy állam alkotmányos norma szintjére emel bizonyos vallási eredetű értékeket, egy bizonyos vallást elsődlegesnek, uralkodónak definiál saját maga működésére, pluralista társadalma ellenére.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Az alkoholos befolyásoltság és a büntetőjog
Kópé, Pál; Dr. Balla, Lajos; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatomban az alkohol szervezetre gyakorolt hatását kívánom kifejteni, illetve az ittas járművezetés jogi kihívásait. Érinti továbbá, -Kifejtésre kerül milyen jogszabályok szabályozzák az ittas járművezetést . -Nemzetközi majd a nemzeti jogszabályozás kerül kifejtésre. -Elektromos rollerek jogi helyzete a közúti közlekedésben. -Tiltott átengedés -Járművezetéstől eltiltást -egyéb különböző ittas járművezetéssel összekapcsolható szabályozásokat.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Polgármester jogállása a múlt és jelen tükrében
Szűcs, Gabriella; Árva, Zsuzsanna; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatom fő témája a települési önkormányzat bemutatásán keresztül a polgármester jogállása a rendszerváltást követő időktől egészen a jelenig. A közigazgatás nagyon nagy múlttal rendelkezik, a főispánságtól ma ismét a főispánságnál tartva, bár más megközelítésből. Az ország tradícióját figyelembe véve a főispán elsősorban a mai kornak megfelelő polgármesteri feladat- és hatásköröket látott el, míg a jelen korban a főispán a megyék vezető tisztségviselője, akik hivatalukban elsősorban ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek. Az önkormányzatok képviselője a polgármester. A polgármester jogállása egy adott település vagy város vezetőjének jogi státuszát és felhatalmazását jelenti. A polgármester a helyi önkormányzat vezetője, jogállása az alkotmány, az önkormányzati törvények és helyi rendeletek által meghatározott hatáskörökön alapul. A polgármester jogállása az adott település vagy város önkormányzati vezetőjének törvényes státuszát és hatáskörét meghatározó jogi keretrendszert foglalja magában. A helyi önkormányzat legfelsőbb tisztségviselője, aki a város vagy település érdekeinek képviseletéért és irányításáért felel. Feladatai közé tartozik a városi vagy települési ügyek irányítása, a költségvetés végrehajtása, valamint a lakosság érdekeinek képviselete az önkormányzati képviselő-testületben.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A humánszolgáltatás igazgatása
Tulipánné Frindik, Enikő; Árva, Zsuzsanna; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A téma azért érdekel, mert átszövi a mindennapjainkat, emberi kapcsolatainkat. Önmagában a kifejezés is a francia „humain” és a latin „humanus”, vagyis emberi szavakból ered. Jelentése: emberre jellemző magatartás, hozzáállás, gondolkodásmód, az emberrel kapcsolatos, hozzá tartozó dolog. Jellemzője az előre gondolkodás. Értékei közt nagy jelentősége van a szabadságnak. A humán közösségek összetartó ereje a segítség és a szolgálat.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Új játékszabályok avagy a közigazgatási feladatok változása a vasúti igazgatásban
Kertész, Zoltán; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatom elsődleges célja annak áttekintése és értékelése, hogy (a változó nemzetközi környezetben) a hatósági szerepek milyen változását idézik elő az egységes európai vasúti térség kialakítása során meghozott új (játék)szabályok, valamint ezek hogyan alakítják az együttműködést a tagországok nemzeti hatóságai és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége között. A vasúti igazgatás aktuális helyzetének bemutatását követően választ kívánok találni arra a kérdésre, hogy a közlekedési hatóság és a vasútvállalatok előtt álló - a hatályos jog- és szabályanyagot néhol gyökeresen átíró, a túlszabályozást csökkenteni igyekvő - rendelkezések között hogyan lehet előremutató, egységes vasúti közlekedést realizálni. Szilárd meggyőződésem az, hogy ahhoz, hogy a vasút újra versenyképes közlekedési mód lehessen, egységes szemléletre van szükség, amit összefoglaló módon ismertetek a négy vasúti csomag, mint európai, közös igazgatási szabályozás kapcsán. Különös hangsúlyt kapnak munkámban a negyedik vasúti csomag műszaki pillérét jelentő irányelvek és ezek hozadékaként a hazai vasúti igazgatást érintő változások, hiszen a vasúttal foglalkozó szakigazgatási kérdések jelentős része ezekkel áll összefüggésben. Dolgozatomban rögzítem, hogy az új szabályok más mozgásteret engednek a nemzeti hatóságoknak, de ezt nem feltétlenül öncélúan, hanem az egységes működés érdekében teszik. Véleményem szerint az új keretek közötti szoros együttműködésre van szükség, a tagállami hatáskörben maradó feladatok esetén pedig arra kell törekedni, hogy a hazai eljárások is illeszkedjenek a közös „játéktérbe” és csak a szükséges mennyiségű szabályozás kerüljön alkalmazásra. Ez megkerülhetetlen, hiszen a fejlődés, a közös gondolkodás szerelvénye is ebbe az irányba tart.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Nagyon vadon – avagy a vadak és más állatok által okozott károk
Papp, László; Varga , Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A legtöbb ember már találkozott vagy hallott olyan esetről, hogy a közlekedő jármű sofőrje – akár figyelmetlenségből vagy önhibáján kívül – elütött egy az útra kiugró vadállatot. Ezen külső hatás következtében a gépjárművek többsége – sebességtől függően – materiális kárt szenved, illetve a vezető testi sérülést is szenvedhet. Felmerül ilyenkor a kérdés: Ki a felelős ilyen esetekben? A vadak természetesen nem csak gépjárművekben, hanem mezőgazdasági értékben – földek, kertek, gyümölcsösök stb. – is okozhatnak vagyoni hátrányt. Vajon tartozik bárki ilyen, a vadak által okozott károkért felelősséggel? Ha igen, milyen mértékben kötelezhető az adott személy kártérítésre? A megelőzés érdekében van-e bármilyen kötelezettsége és ha igen, milyen intézkedések megtételére kötelezett a felelős személy? A szakdolgozatomban ezen kérdések megválaszolását tűztem ki célul. Bár dolgozatom során a vadak által okozott károkra fektetek nagyobb hangsúlyt, azonban elengedhetetlennek tartom megvizsgálni a más állatok által okozott károkat is, viszont ezt a teljesség igénye nélkül teszem. Ezen rész célja a dolgozatban az, hogy megválaszoljam azt a kérdést, mely szerint az állattartók polgári jogi felelőssége megáll-e a kártérítési felelősségnél vagy más polgári jogi jogsértések is kapcsolatba hozhatók az állattartással – ezen belül vizsgálat alá vonom a kontraktuális felelősséget, valamint a szomszédjogot és a személyiségi jogsértést.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A keresetindítás szabályai a közigazgatási perekben
Elek, Evelin; Zákány, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatomban a keresetindítás jelenkori szabályozását szeretném bemutatni. Ahhoz, hogy megértsük a jelent, a múlt történéseit kell megismernünk. Ez a mottó vezérelt szakdolgozatom gerincének felépítése során. Elsőként a közigazgatási perjog formálódását a történeti előzményeinek alakulásán keresztül kívánom bemutatni. Ezt követően a közigazgatási perrendtatásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.), a kereseti kérelem elindítására vonatkozó releváns részeit ismertetem. Kiemelendő, hogy a Kp. a hazai közigazgatási jog történetében jellegzetes és egyedi, ilyen különálló törvény, mely egységben rendelkezik az eljárási normákról, még nem volt. Tekintettel arra, hogy közigazgatási perrendtartásra vonatkozó jogszabályok kikerülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (tovabbiakban:1952-es Pp.) XX. fejezete alól és egy szerkezetileg önálló törvényben kapnak helyet. A közigazgatási jogviszonyok teljesen átszövik a mindennapi életünket, gondolva itt akárcsak a családi pótlék igénylésére, vagy éppen építkezésre, ingatlan vásárlására, ezek mind közigazgatási jogviszonyok, amelyek végül közigazgatási bíróság elé kerülhetnek. Szakdolgozatom központi kérdése és bemutatásának fő iránya, hogyan változott a közigazgatási perjog, azon belül is a keresetindítás szabályai, a keresetlevél tartalmi követelményei a perjog történeti változásai során, egészen napjainkig. A teljesség igénye nélkül- melynek oka a téma terjedelme és nagysága -, kerül bemutatásra a választott kérdéskör.
TételSzabadon hozzáférhető
A fővárosi, vármegyei kormányhivatalok feladat- és hatásköri rendszerének bemutatása, rövid kitekintéssel élve 2022-ig a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő feladatok néhány eredményére
Tóth-Lalusz, Gréta; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Dolgozatom témája a fővárosi, vármegyei kormányhivatalok feladat- és hatásköri rendszerének bemutatása, rövid kitekintéssel élve 2022-ig a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő feladatokra. Dolgozatomat két nagyobb szerkezeti egységre bontottam. Az első (általánosnak nevezhető) részben a magyar közigazgatás – fentebb már pár mondatban megjelölt – kiemelkedő szereplőjét szeretném bemutatni azért, hogy ezzel az egész dolgozatnak egyfajta keretet adjak. Fontos célom, hogy a Tisztelt Olvasó pontos képet alkothasson arról, hogy a nevezett intézmények milyen nélkülözhetetlen szerepet töltöttek be és töltenek be ma is közigazgatásunkban. A dolgozat második (szakigazgatásinak nevezhető) részében a kormányhivatalok széleskörű feladatrendszeréből egy konkrét szakterületet szeretnék bemutatni, amely a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásával függ össze. Kiemelten foglalkozok a különböző engedélyek típusaival, valamint azzal, hogy milyen garanciális szerepe van ebben a folyamatban a kormányhivatalnak.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A digitális egészségügyi igazgatás aktuális kérdései határon innen és túl
Almási, Veronika; Zákány, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A közigazgatási rendszer mondhatni az egyik legszerteágazóbb rendszer, mely számos területet átfog, és melyet számos terület átfog, ebből kifolyóan pedig kulcsfontosságú a szüntelen megújulás, haladás, az ezekhez, illetve más, például esetleges jogszabályi változásokhoz való alkalmazkodás. Dolgozatomban célja, hogy feltárjam a hazai digitális egészségügyben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket összehasonlítva azt, más ország egészségügyi rendszerével. Találkozhatunk olyan ágazattal, mely a magyar egészségügyi rendszer számára ismeretlen, de ez nem jelenti azt, hogy implementálása nem szolgálná a magyar egészségügy fejlődését. Dolgozatomban bemutatom ezen lehetőségeket, részletezve, hogy mégis hogyan szolgálná ez hazánk egészségügyi igazgatási rendszerét, továbbá összehasonlítom a rendszerek azon aspektusait, melyben véleményem szerint egy lépéssel más ország előtt járunk, részletezve ennek miértjét. Úgy gondolom az egészségügyre és az egészségüggyel kapcsolatban álló területekre folyamatosan figyelmet kell fordítani, hiszen ez egészségügy egy olyan terület, mely folyamatosan fejlődik, változik, mondhatni állandó aktualitást képez a társadalomban.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A vasúti pályaépítéssel összefüggő közigazgatási eljárások legfontosabb jellegzetességei, a pályaépítés közigazgatási engedélyeztetésének sajátosságai
Kovács-Papp, Henriett; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozat a vasúti pályaépítéssel összefüggő közigazgatási eljárások legfontosabb jellegzetességeit, a pályaépítés közigazgatási engedélyeztetésének sajátosságait mutatja be. A dolgozat első részében egy történeti áttekintés olvasható a vasúti pályaépítés engedélyezéséről. Ebben a részben áttekintésre kerülnek az első vasúti törvénycikkek. A következő részben a Vasúti Hatósági Főosztály, mint engedélyező hatóság bemutatása történik. A dolgozat folytatásában a 289/2012. (X.11.) Kormányrendeletben szabályozott engedélyek áttekintése található. Ebben az egységben az engedélyeztetés sajátos elemei is bemutatásra kerülnek. Az utolsó részben az uniós- és a nemzeti szabályok kapcsolatáról, viszonyáról lehet olvasni.
TételSzabadon hozzáférhető
Integrating Genetic and Conventional Risk Fcators for Improving Coronary Heart Disease Risk Prediction
Nasr, Nayla; Fiatal, Szilvia; Nasr, Nayla; Egészségtudományok doktori iskola; Egészségtudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar::Népegészség-és Járványtani Intézet
Introduction: Coronary heart disease (CHD) is a global health concern, and preventive intervention is available for high-risk individuals. Objectives: The study aims to summarize genetic and conventional risk factor (CRF) modelling studies for CHD risk prediction, assess the performance of risk prediction models, and evaluate the potential improvement by incorporating genetic information. Our study also aims to compare the sociodemographic, and lifestyle factors associated with CHD risk in the Hungarian (Roma and general) populations, estimate the allele frequencies of genetic risk scores (GRSs), and develop new models (by integrating GRS and CRFs) for predicting CHD/AMI risk among the Hungarian populations and assess their performance. Methods: A systematic review and cross-sectional were conducted, utilizing various databases (Embase, PubMed, Cochrane, Web of Science, and Scopus), and multivariable regression analyses (ROC curve analyses were also performed to assess the models' performances). Genetic analyses involved the calculation of GRSs and weighted GRS weres from the genotype data of 558 participants Results: The review identified coronary artery calsification (CAC) as an effective predictor of CHD risk. GRS analysis revealed differences between the general and Roma populations, suggesting higher genetic predisposition among the general population, and greater susceptibility to environmental factors among Roma. Socioeconomic disparities were noted, influencing health outcomes. Roma had a higher prevalence rate of various diseases but differed in certain risk factors like smoking and lipid levels. integration of CRFs and GRSs improved CHD prediction, with age, medication of elevated total cholesterol, and hypertension emerging as significant predictors. Conclusion: Age and cholesterol medication were key predictors for CHD among the general population while hypertension medication was predominant among among the Roma. population. Integrating CRFs and genetic components enhanced predictive performance, emphasizing the importance of comprehensive risk assessment for CHD prevention.
TételSzabadon hozzáférhető
A lucerna levélfehérje-koncentrátum előállítása, értéknövelési lehetősége szelén fortifikálással
Kovács, Zoltán; Dr. Domokos-Szabolcsy, Éva; Kovács, Zoltán; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
A kutatásban a zöld biofinomítás és az agronómiai szeléndúsítás összekapcsolásának lehetősége kerül vizsgálatra az évelő zöld fehérjenövény, a lucerna(Medicago sativa L.) példáján. A Kísérletek során három különböző szervetlen szelénformával (szelenát (Se(VI); szelenit (Se(IV) és vörös elemi szelén (Se(0)) történt talajkezelés eltérő koncentrációkban, tenyészedényes és szabadföldi körülmények között.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Meddig ér a takaró? Avagy települési szociális feladatok Biharnagybajomban a szociális biztonság tükrében
Erdős , Szilvia; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A napjainkban körülöttünk zajló világgazdasági események - mint a magas infláció, az energia-krízis, az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai, a felgyorsult gazdasági események - miatt fókuszba kell, hogy kerüljön a szociális biztonság megőrzésére való törekvés. Ezen biztonságot garantálni hivatott szociális háló minden szintjén intézkedéseket igényel ahhoz, hogy az alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez, „el ne szakadjon”. A szakdolgozat egyrészt arra keresi a választ, hogy egy hátrányos helyzetben lévő település önkormányzata, mint a biharnagybajomi, a szociális biztonság érvényesülését milyen megoldásokkal igyekszik megvalósítani. Másrészt pedig, hogy szociális szakigazgatási feladatai ellátása során milyen kihívásokkal szembesül, különös figyelemmel az Európában zajló gazdasági válság várható hatásaira. Bemutatatásra kerül a település szociális ellátási rendszere, a kötelezettségei és a lehetőségei tükrében. Megkísérli megkeresni arra a választ, hogy megfelelően került-e kialakításra a jelenlegi települési szociális háló annak érdekében, hogy a szociális biztonság minden rászoruló lakos részére biztosított legyen. A szakdolgozat bemutatja egy községi önkormányzat szociálpolitikai tevékenységét. Az olvasó megismerheti milyen kötelező feladatai vannak ezen a területen, de azt is, hogy milyen önként vállalt feladatokat lát el lehetőségeihez mérten, annak érdekében, hogy a településen nehéz helyzetben, mélyszegénységben élő embereken segítsen.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A magyar területfejlesztés intézményrendszerének legfontosabb változásai az elmúlt másfél évtizedben
Boros, Gábor; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozat a magyar területfejlesztés intézményrendszerének legfontosabb változásait kívánja bemutatni, legfőképpen két kérdésre fókuszálva. Egyfelől arra kíván rámutatni, hogy a hazai területfejlesztés intézményrendszerében a 20. század során milyen szerepet játszott a regionalizmus, illetve, mely szervek és funkciók azok, amelyek az alulról szerveződést erősítik. Másfelől azt vizsgálja, hogy az 1996-os és a 2023-as területfejlesztési törvény rendelkezéseit összevetve milyen fontosabb hasonlóságok, illetve különbségek emelhetőek ki.