DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

    A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK
 

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Hallgatói dolgozatok

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

PhD dolgozatok

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Publikációk

Publikációk

A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Legfrissebbek betöltések

TételSzabadon hozzáférhető
A másodlagos epesavak antikarcinogén hatásai hasnyálmirigy adenokarcinómában
(2025) Schwarcz , Szandra; Kapitányné Mikó, Edit; Péter, Szandra; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar
Az emberi test felszínén és a testüregekben számos baktériumfaj él a gazdaszervezettel szimbiózisban, melyek különböző bakteriális metabolitok bioszintézisén keresztül befolyásolhatják a gazdaszervezet élettani folyamatait és bizonyos patológiás kórképek kialakulását is. Külső és belső tényezők egyaránt (életkor, étrend, higiénia, genetikai faktorok, immunrendszer, antibiotikumok szedése) befolyásolhatják a mikrobiális összetételt. Az emésztőrendszeri mikrobiom diszbiózisa számos betegséggel kapcsolatba hozható, beleértve a hasnyálmirigy-daganatot is. A bél mikrobiom olyan kismolekulájú metabolitokat állít elő, amelyek hormonszerű hatásokon keresztül képesek gátolni a távoli daganatok progresszióját. Jelen dolgozatban bemutattuk, hogy az bélbaktériumok által termelt másodlagos epesav, az LCA daganatellenes tulajdonságokkal bír a hasnyálmirigy adenokarcinóma sejtekben. Az LCA gátolja a daganatsejtek proliferációját, az EMT folyamatát, a daganatőssejt markerek kifejeződését és serkenti a mitokondriális oxidatív foszforilációt. Az LCA oxidatív/nitrozatív stresszt idéz elő, amely az LCA daganatellenes hatásainak alapja. Az LCA által indukált hatások a hasnyálmirigy adenokarcinóma sejtekben a CAR, FXR és VDR nukleáris receptorokon keresztül valósulnak meg. Eredményeink azt mutatják, hogy az LCA egy nem toxikus antineoplasztikus tulajdonságokkal bíró vegyület, és rávilágítanak az LCA-ra aktiválódó nukleáris receptorok farmakológiai hasznosíthatóságára. Továbbá jelen dolgozatban bemutattuk azt is, hogy a bélbaktériumok által termelt másodlagos epesav, az UDCA szintén citosztatikus tulajdonságokkal rendelkezik hasnyálmirigy adenokarcinóma sejtmodellekben. Az UDCA a humán szérum referencia koncentrációjának megfelelő koncentrációban csökkentette a PDAC sejtek proliferációját, gátolta az EMT folyamatát és indukálta a mitokondriális oxidációt. Az UDCA nem befolyásolta a hasnyálmirigy adenokarcinóma kezelésében alkalmazott kemoterápiás szerek hatékonyságát. Eredményeink alátámasztják azt a tényt, hogy a bakteriális metabolitok fontos szerepet játszanak a daganat progresszióban. Vizsgálataink igazolták, hogy a különböző daganatokban nem ugyanazok az epesavak hatásosak, és ugyanannak az epesavnak a hatása is eltérő lehet, ami valószínűleg a daganatok eltérő receptor repertoárjára vezethető vissza. A bakteriális metabolitok pontos szerepének megértése felveti ezen vegyületek felhasználását a daganatok elleni küzdelemben. Az azonosított metabolit receptorok akár új gyógyszer célpontok is lehetnek. A metabolitokat termelő bakteriális mintázat azonosítása új biomarkerek ígéretét kínálja a korai felismeréshez és prognózishoz.
TételSzabadon hozzáférhető
Növényi eredetű bioaktív anyagok és a fizikai aktivitás szerepe a cardialis dysfunctio kezelésében
(2025) Szekeres, Réka Mária; Juhász, Béla; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
Kutatócsoportunk célja az volt, hogy a hypercholesterinaemia, illetve az időskor talaján kialakuló cardialis dysfunctio terápiás vonatkozásában rávilágítson a természetes intervenciók lehetséges pozitív hatásaira. Kiemelendő, hogy hogy mindkét kísérletsorozat esetében a vizsgálatok a már kialakult patológiás állapotokra irányultak, így az alkalmazott beavatkozásokat terápiás céllal, és nem prevenciós kontextusban értékeltük. Első kísérletünkben atherogen étrend segítségével létrehoztuk az atherosclerosist és a cardialis dysfunctiot reprezentáló nyúl modellt, majd a 12 hetes anthocyaninokban gazdag meggyhús-kivonattal végzett kezelést követően a diastoles paraméterek jelentős javulását tapasztaltuk, amit a myocardialis eNOS, PKG és SERCA2a expresszió fokozódása kísért. Megfigyeléseink arra is rávilágítanak, hogy a HO-1 potenciálisan „kétélű kard”, így a mindenkori protektív szerepét újraértékelni szükséges. Második kísérletünkben Wistar patkányok segítségével összehasonlítottuk a rekreációs és a forszírozott fizikai aktivitás hatásait az időskor talaján kialakuló diastoles dysfunctio esetében. Eredményeink alapján a forszírozott testmozgás hatékonyabban javította a bal kamrai relaxációt, mely kedvező hatás feltehetően a PKG–STAT3–Opa1 jelátviteli útvonal aktivációjának, valamint az ennek nyomán fokozódó ATPS aktivitásnak volt tulajdonítható.
TételSzabadon hozzáférhető
Clinical and mechanical evaluation of roof step cut technique for hip dysplasia cases
(2025) Zhang, Lei; Csernátony, Zoltán; Klinikai orvostudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai Tanszék
The thesis primarily focuses on the comprehensive evaluation of the novel roof step cut technique for hip dzsplasia cases by combining clinical and engineering mechanics analysis. Patients with hip dysplasia from our department were included and received the roof step cut (RSC) technique. During postoperative follow-up, with X-ray and bone scintigraphy the absorption of the grafted bone, loosening of the components and bone graft viability were evaluated at different time points. For functional assessment, the Western Ontario and McMaster Universities Arthritis Index (WOMAC) and the Oswestry Disability Index (ODI) were used both preoperatively and postoperatively. For the mechanical study, the CT scan of a patient with DDH was used to reconstruct a 3D pelvis model. Arthroplasty 3D components were assembled using the software of Ansys SpaceClaim. 4 finite element analysis (FEA) models based on the RSC technique and bulk bone graft (BBG) technique as well as the direction of the screw insertion direction were established and were respectively named Harris0, Harris45, RSC0, and RSC45. The primary analysis focused on the following two aspects: (1) stress distribution and total deformation of bone graft and screws; (2) the pressure and sliding distances at three contact surfaces: bone graft-acetabulum, bone graft-metal cup, metal cup-acetabulum. In the results, no signs of graft resorption were observed throughout the follow-up period. Bone scintigraphy showed that the mean region of interest (ROI) counts activity ratio (graft vs. reference) for the whole body were gradually decreased along with time and for SPECT of the graft, the corresponding values showed a gradually increasing trend. The WOMAC and ODI scores showed significant improvement after surgery. The mechanical study showed that the maximum stress and total deformation in the Harris models were considerably higher than in the RSC models. The stress distribution values of the screws in the RSC models were significantly lower than those in the Harris models. The maximum total deformation followed a similar trend. When the screws were inserted at 0°, the highest value was located close to the center of the screw, while when inserted at 45°, the highest value moved to the outer 1/3 area. The maximum pressure and sliding distance showed a decreasing trend from models of Harris0 to RSC45. When the BBG was fixed with screws at 45 degrees (the Harris45 model), the contact between the metal cup and the acetabulum showed notable instability with larger sliding distance. The pressure at the bone graft-metal cup contact was presented with a significant high value. Therefore, Roof step cut technique is a feasible method to reconstruct the acetabular roof for hip dysplasia cases. The short/mid-term clinical outcome meets the purpose of the intervention. The RSC technique effectively reduces stress and deformation on both the graft and compression screws. Additionally, it decreased the pressure and sliding distance at the contact surfaces between the components.
TételSzabadon hozzáférhető
On a family of analytic diassociative loops
(2025) Figula, Ágota; Nagy, Péter Tibor
TételSzabadon hozzáférhető
Diagnosis or Social Construct? Perspectives of Parents, Teachers, and School Psychologists on Students with ADHD in Bihor County, Romania
(2025) Drugas, Ioana Florica; Hatos, Adrian; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
act Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (ADHD) is one of the most commonly identified childhood disorders worldwide, yet it remains a subject of intense debate. While the dominant clinical model defines ADHD as a neurobiological disorder characterized by persistent patterns of inattention and hyperactivity-impulsivity (American Psychiatric Association, 2022), an alternative sociological perspective questions its validity as a purely medical condition. Scholars such as Hacking (2000), Timimi (2015), and Jutel (2009) argue that ADHD may function more accurately as a social construct, influenced by institutional expectations, cultural norms, and stakeholder perceptions rather than objective biological criteria. This dissertation explores these divergent viewpoints through an empirical investigation of parents, teachers, and school psychologists’ perspectives on students with ADHD and the diagnosis practices in Bihor County, Romania. The research is grounded in a social constructivist framework (Wedge, 2015) and employs ethnomethodology (Macbeth, 2010) as its primary methodological approach. Drawing from medical records and stakeholder` questionnaires, this study examines how ADHD is defined, interpreted, and operationalized in Romanian educational and medical settings. The dissertation aims to reveal how diagnostic practices reflect broader social dynamics, including institutional pressures, pharmaceutical influences, and subjective interpretations of student behavior. The study responds to a significant gap in Romanian ADHD research. Despite the growing global and national prevalence—rising from 6.77% in 2010 to 8.8% in 2013 (Dobrescu, 2010; Rad et al., 2017)—systematic analyses of ADHD diagnosis in Romania remain sparse. A review of international academic databases uncovered very limited literature on ADHD in Romania, highlighting the need for localized, evidence-based research. The diagnostic process in Romanian schools is often inconsistent, relying heavily on subjective evaluations by teachers and parents, rather than standardized neuropsychological assessments (Iancu, 2007; Drugaș, 2015). The research is divided into three interrelated studies. The first study investigates the profile of 196 students diagnosed with ADHD in Bihor County, focusing on demographic trends and potential disproportionalities related to gender, symptom type, and socio-economic context. Preliminary results show a significant overrepresentation of boys and the predominance of hyperactivity and aggression in reported symptoms, aligning with international patterns (Reeves, 2022; Rucklidge, 2008). The second study analyzes the clinical criteria and terminology used by psychiatrists in diagnosing ADHD. Through semantic network analysis of medical files, the research identifies the most frequently cited symptoms and diagnostic patterns. Findings reveal inconsistencies in the application of diagnostic standards and a reliance on subjective descriptors shaped by parent and teacher reports, rather than neurobiological evidence. The third study explores the perceptions of teachers, parents, and psychologists—key stakeholders in the referral and diagnostic process. The study finds that teachers often interpret behavioral challenges, such as impulsivity or defiance, as medical symptoms, potentially leading to misdiagnosis. Teachers’ limited training and prevalent misconceptions contribute to labeling normal behavioral variance as pathological. Moreover, many educators prefer to exclude students with ADHD from mainstream classrooms rather than adapt instructional methods (Drugaș, 2015; Gherguț, 2020), further reinforcing exclusionary practices. Overall, the research highlights multiple disproportionalities in ADHD diagnosis— across gender, geography, and professional domains—supporting the argument that ADHD in Bihor County, Romania is shaped as much by social representations as by clinical realities. The study confirms international concerns regarding the influence of pharmaceutical marketing (Timimi & Timimi, 2015; Wedge, 2015), the variability of diagnosis across cultural contexts (Graham, 2010), and the problematic medicalization of behavioral traits that may reflect environmental or pedagogical misalignment rather than pathology. By bridging medical, sociological, and educational perspectives, this dissertation contributes to a more nuanced understanding of ADHD as a diagnostic category. It emphasizes the importance of context and stakeholders in interpreting behavioral symptoms and calls for a more balanced, interdisciplinary approach to ADHD diagnosis in Romania. The findings urge policymakers, educators, and clinicians to develop equitable, evidence-based interventions that account for both clinical symptoms and the socio-cultural environments in which they are expressed.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Serotonergic phsychedelics in PTSD: Mechanisms of neuroplasticity and pharmacological action
Zaman, Anta Ariana; Varga, Balázs; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lekli, István; Bombicz, Mariann; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
This thesis explores the pharmacological mechanisms of serotonergic psychedelics, primarily psilocybin and MDMA, in relation to neuroplasticity and their potential to treat post-traumatic stress disorder (PTSD). It reviews neurobiological pathways, including 5-HT2A receptor stimulation and brain-derived neurotrophic factor (BDNF) up-regulation, supporting synaptic growth and fear extinction. The thesis compares these psychedelics with ketamine and highlights clinical trial outcomes showing promising symptom reduction with psychedelic-assisted psychotherapy. Ethical, regulatory, and safety considerations for clinical use are discussed, emphasising the need for trauma-informed therapeutic protocols. The work underscores neuroplasticity as a key therapeutic target while calling for further PTSD-specific clinical research to establish treatment durability.
TételSzabadon hozzáférhető
Breeding biology and conservation management of a ground-nesting shorebird, the Collared Pratincole (Glareola pratincola)
(2025) Kiss, Ádám; Székely, Tamás; Kiss, Ádám; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar
A gyepi és vizes élőhelyek a Föld jelentős részét meghatározó ökoszisztéma-rendszerek, melyek kiemelt szereppel bírnak a klimatikus és környezteti feltételek stabilizálásában. Azonban ezen élőhelyek humán eredetű átalakítása drasztikus méreteket öltött az elmúlt évtizedekben, elsősorban azok szántóföldi élőhelyekké alakítása szempontjából. A megváltozott ökológiai feltételek csökkentik az ezeken a területeken fészkelő madárfajok túlélési esélyeit, mely esetekben az érintett fajok populációi csökkennek, vagy akár ki is pusztulnak. Emiatt természetvédelmi szempontból fontos célfeladat ezen értékes madárközösségek védelmi lehetőségeinek fejlesztése és biztosítása. Dolgozatomban a Magyarországon kritikusan veszélyeztetett, földön fészkelő madárfaj, a székicsér (Glareola pratincola) fészeksikerét-és túlélését, valamint a fészkelőhely-választásának hátterét befolyásoló egyes ökológiai hatások jelentőségeit vizsgáltam a nagykunsági szántóföldi fészkelő populáció tekintetében. Első esettanulmányunkban azt bizonyítottuk, hogy az extenzíven kezelt szántóföldi élőhelyeken a faj fészeksikere jelentősebb volt mint a kapáskultúrákban, valamint az intenzív fészekvédelmi-s élőhelyfejlesztési tevékenységünk eredményeként a faj fészektúlélési rátája és populációja nőtt a vizsgálati időszakban. Dolgozatom második fejezetében sikerült kimutatni a rizsföldek - mint másodlagos vizes élőhelyek - kulcsszerepét a faj fészkelőhely-választásában. Harmadik esettanulmányunkban sikerült igazolni a faj gyepterületekre való visszatérését egy közel két évtizedes eltűnésük után. Valamint negyedik vizsgálatunk eredményeként vizsgáltuk és bizonyítottuk egy fontos társfészkelő faj, a bíbic (Vanellus vanellus) kulcsszerepét a székicsérek fészkelőhely-választásában. A megszerzett eredményeink alapján végül egy természetvédelmi kezelési javaslatcsomagot állítottam össze, mely tartalmazza a faj szántóföldi fészkelőhelyein tett gyakorlati intézkedések részleteit, valamint a székicsérek szántóföldi és gyepterületi élőhelyeinek fejlesztésének lehetőségeit.
TételSzabadon hozzáférhető
„Posztolni vagy nem posztolni?” A magyar múzeumok Instagram használatának vizsgálata a tartalom, forma és elköteleződés tükrében
(2025) Csont, István; Forisek, Péter; Történelem és néprajz doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Néprajzi Tanszék
Doktori disszertációm középpontjában a magyarországi múzeumok Instagram kommunikációjának vizsgálata áll a 2019 és 2024 közötti időszakban. A kutatás aktualitását egyrészt a digitalizáció felgyorsulása, másrészt a COVID-19 járvány okozta intézményi kényszerhelyzet adja, amely a múzeumokat egycsapásra a digitális térbe irányította. A közösségi média, különösen az Instagram, mára nem pusztán kiegészítő kommunikációs csatorna, hanem a kulturális intézmények társadalmi szerepvállalásának egyik kulcseleme, amely lehetővé teszi a közönség bevonását, a márkaépítést és a társadalmi relevancia erősítését. Az elméleti keretet az új muzeológia és a Museum 2.0 szemlélet adja, amelyek a múzeumokat aktív, közösségi szereplőként értelmezik. A dolgozat felépítése ennek megfelelően a múzeumok alapfeladatainak, történeti és kommunikációs átalakulásának bemutatásával indul, majd az Instagram platform sajátosságainak elemzésén keresztül jut el az empirikus kutatáshoz. A vizsgálat során kilenc, különböző típusú és fenntartású, fővárosi és kelet-magyarországi múzeum Instagram aktivitását elemeztem. A mintavétel célja a sokszínűség biztosítása volt, így a vizsgált intézmények között országos hatókörű, regionális és tematikusan eltérő profilú múzeumok egyaránt szerepelnek. A kutatás mixed methods megközelítést alkalmazott: kvantitatív adatelemzést (idősoros poszt- és interakciós adatok, ER-számítás, posztidőzítés, CTA (Call To Action)- és hashtag-használat vizsgálata) kombináltam kvalitatív tartalomelemzéssel és félig strukturált intézményi interjúkkal. Az elemzés fókuszában a közönségelérés és elköteleződés állt. A vizsgálat során külön kitértem a posztok típusára (műtárgy, esemény, múzeumpedagógia stb.), formájára (egy- vagy többelemes, képaláírással kísért bejegyzések), valamint a hashtagek és CTA-eszközök szerepére. A kutatás egyik fontos dimenzióját képezte a COVID-időszak hatásainak feltárása is: megvizsgáltam, hogyan változott a múzeumok aktivitása a fizikai bezárások idején, és milyen tartós változásokat hozott a digitális kommunikációjukban. A dolgozat hipotézisek mentén elemzi, hogy a múzeumtípus, a tartalom, a formai megoldások, a hashtagek, az időzítés és a járványidőszak milyen mértékben befolyásolják az Instagram kommunikáció eredményességét. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tudatos stratégia, az interaktív tartalom és a platformlogikához való alkalmazkodás kulcsfontosságú a közönség bevonásában. A kutatás célja nem pusztán a jelenlegi gyakorlatok feltérképezése, hanem annak bemutatása is, hogy az Instagram hogyan válhat a kulturális intézmények számára hosszú távon is hatékony közösségépítő és kommunikációs eszközzé. A dolgozat eredményei így hozzájárulhatnak a hazai múzeumok digitális stratégiájának tudatosabb alakításához, valamint a kulturális kommunikáció jövőbeli fejlesztési irányainak kijelöléséhez. / My doctoral dissertation focuses on examining the Instagram communication of Hungarian museums between 2019 and 2024. The relevance of this research stems from the acceleration of digitalization on the one hand, and the institutional constraints caused by the COVID-19 pandemic on the other hand, which suddenly forced museums into the digital space. Social media, especially Instagram, is now not just a supplementary means of communication, but a key element of the social engagement of cultural institutions, enabling audience involvement, brand building, and strengthening social relevance. The theoretical framework is provided by the concepts of new museology and Museum 2.0, which interpret museums as active community players. Accordingly, the thesis begins with a presentation of the basic tasks of museums and their historical and communicative transformation, then moves on to empirical research through an analysis of the characteristics of the Instagram platform. During the research, I analysed the Instagram activity of nine museums of different types and with different funding sources in the capital and eastern Hungary. The aim of the sampling was to ensure diversity, so the institutions examined include museums with national, regional, as well as thematically differing profiles. The research used the mixed methods approach: I combined quantitative data analysis (time series post and interaction data, ER calculation, post timing, CTA (Call To Action) and hashtag use analysis) with qualitative content analysis and semi-structured institutional interviews. The analysis focused on audience reach and engagement. During the study, I paid particular attention to the type of the posts (artwork, event, museum education, etc.), their form (single or multi-element posts, posts accompanied by captions), and the role of hashtags and CTA tools. An important dimension of the research was to explore the effects of the COVID period: I examined how the activity of museums changed during physical closures and what lasting changes it brought about in their digital communication. Based on hypotheses, the thesis analyzes the extent to which the effectiveness of Instagram communication is influenced by the type of museum, content, formal solutions, hashtags, timing, and the pandemic period. The results highlight that conscious strategy, interactive contents, and the adaptation to platform logic are key elements of audience engagement. The aim of the research is not only to map current practices, but also to present how Instagram can become an effective community-building and communication tool for cultural institutions in the long run. The results of the thesis can thus contribute to the more conscious development of the digital strategies of Hungarian museums and to the identification of future directions for cultural communication.
TételSzabadon hozzáférhető
AZ ONLINE VÁSÁRLÁSI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A HASZONELVŰ ÉS HEDONIKUS MOTIVÁCIÓK, VALAMINT A KÖZÖSSÉGI MÉDIA HATÁSAINAK TÜKRÉBEN
(2025) Balogh-Kardos, Valentina; Gál, Tímea; Kardos, Valentina; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
A disszertáció célja az online vásárlási magatartást befolyásoló tényezők feltárása és elemzése volt, különös tekintettel a hedonikus és haszonelvű motivációs dimenziókra, valamint a közösségi média szerepére a vásárlási döntéshozatalban. A kutatás aktualitását az e-kereskedelem dinamikus fejlődése, valamint a hazai piacot érintő új kihívások, különösen a nemzetközi szereplők – például a Temu – térnyerése indokolják (PWC, 2024). A piaci környezet változásai nyomán különösen fontossá vált annak megértése, hogy a magyar fogyasztók milyen attitűdökkel, motivációkkal és preferenciákkal fordulnak az online vásárlás felé, s hogyan befolyásolják döntéseiket különféle motivációs tényezők. Doktori értekezésem újszerűsége abban rejlik, hogy az online vásárlási magatartást komplex módon, a haszonelvű és hedonikus motivációk együttes vizsgálatával, valamint a közösségi média hatásának több módszertani megközelítésben történő elemzésével közelítettem meg. Új eredményként adaptáltam és validáltam Martinez-López motivációs skáláit hazai kontextusban, továbbá megállapítottam, hogy nemek és generációk között a vásárlási gyakoriságban és technológiai preferenciákban nem mutathatók ki szignifikáns eltérések. A közösségi média mindkét motivációs dimenzióra hatással van, különösen a hedonikusra, azonban generációk között ebben a hatásban nincs jelentős különbség. Kiemelkedő eredmény, hogy a terméktípusok eltérő motivációs hátteret igényelnek, valamint négy jól elkülöníthető online vásárlói klasztert azonosítottam, amelyek motivációs, szocio-demográfiai és viselkedési szempontból is különböznek. The aim of the dissertation was to explore and analyze the factors influencing online shopping behavior, with a particular focus on hedonic and utilitarian motivational dimensions, as well as the role of social media in shopping decision-making. The relevance of the research is justified by the dynamic development of e-commerce and new challenges affecting the domestic market, in particular the rise of international players such as Temu (PWC, 2024). In light of changes in the market environment, it has become particularly important to understand the attitudes, motivations, and preferences of Hungarian consumers toward online shopping and how various motivational factors influence their decisions. The novelty of my doctoral dissertation lies in the fact that I approached online shopping behavior in a complex way, examining both utilitarian and hedonic motivations and analyzing the impact of social media using multiple methodological approaches. As a new result, I adapted and validated Martinez-López's motivational scales in a domestic context and found that there are no significant differences between genders and generations in terms of shopping frequency and technological preferences. Social media influences both motivational dimensions, especially the hedonic one, but there is no significant difference in this influence between generations. A notable finding is that different product types require different motivational backgrounds, and I have identified four distinct online consumer clusters that differ in terms of motivation, socio-demographics, and behavior.
TételSzabadon hozzáférhető
A miRNS-ek szerepének vizsgálata a glioblastoma diagnosztikájában és a tumorprogresszió meghatározásában
(2025) Géczi, Dóra Anikó; Hádáné Birkó, Zsuzsanna; Molekuláris sejt- és immunbiológia doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar::Humángenetikai Tanszék
A központi idegrendszert érintő daganatok igen jól ismert képviselője az astrocyta eredetű glioblastoma multiforme (GBM), amely egyben a leggyakoribb és legnehezebben kezelhető primer agytumor. Átlagos túlélési ideje megközelítőleg 15 hónap, míg az 5 éves túlélési aránya mindössze 4-5%. A betegség terápiás kihívásai a daganat nagyfokú heterogenitásából, infiltrációs képességéből, valamint fokozott recidíva hajlamából adódnak, melyek miatt esszenciális fontosságú kialakulásának még mélyebb megértése. Ezzel összefüggésben szükséges további kulcs molekulák azonosítása, melyek új terápiás és/vagy prognosztikai célpontokként szolgálhatnának, lehetővé téve a betegség hatékonyabb kezelését, jobb kimenetelét és a túlélési idő növekedését. Ilyen potenciális marker molekulák lehetnek a miRNS, mint fehérjét nem kódoló, kisméretű, poszttranszkripcionális szintű szabályozó molekulák, melyek az utóbbi évtizedek molekuláris biológiai kutatásainak úgymond forrópontjává váltak. Kutatásunk fókuszában elsősorban új generációs technikák ötvözése (Új generációs szekvenálás (NGS), NanoString technológia) állt a miRNS-ek leghatékonyabb és legmegbízhatóbb kimutatása érdekében. Másodsorban alapvető célunk volt a miRNS-ek körében olyan új diagnosztikai és prognosztikai markereket azonosítani, melyek a klinikumban jelenleg alkalmazott molekuláris markereket kiegészítve hozzájárulhatnának a betegség megbízhatóbb diagnosztizálásához, valamint progressziójának pontosabb meghatározásához. Emellett célunk volt az azonosított miRNS-ek bioinformatikai elemzése, majd az ily módon prediktált miRNS targetek és azok valós funkciójának mélyrehatóbb vizsgálata, illetve megerősítése mRNS szekvenálás segítségével. Végezetül pedig a kapott transzkriptomikai eredmények összevetését céloztuk meg folyadék biopsziás mintavételi eljárással nyert plazmaminták bevonásával. Kutatásunk eredményeként GBM szövetminták felhasználásával egy olyan, öt miRNS-ből (hsa-miR-196a-5p, hsa-miR-10b-3p, hsa-miR-21-3p, hsa-miR-383-5p és hsa-miR-490-3p) álló, GBM-re specifikus miRNS panelt sikerült azonosítanunk NGS alkalmazásával, amelyek a daganatképződésben igazolt szerepükön túl diagnosztikai markerként is funkcionálhatnak. Emellett, szintén szekvenálás segítségével 14, GBM specifikus mRNS molekulát sikerült identifikálnunk (MYBL2, AURKB, VEGFA, CDC45, E2F2, HOXC10, HOXD13, HRH3, CBLN1, RELN, HCN1, NEUROD6, PRLHR, FABP6), melyek a deregulált miRNS-ek szabályozása alatt állnak és szignifikánsan eltérő expressziót mutatnak GBM-ben. Az öt validált miRNS plazmamintákban történő kimutatását is megkíséreltük RT-qPCR módszerrel, melynek során azonban egyik miRNS esetében sem sikerült mérhető amplifikációt detektálnunk. Ezért kutatásunk második felében eltérő elven alapuló módszerrel, a NanoString analízissel céloztuk meg a folyadék biopsziával nyert plazmaminták miRNS expressziós profiljának feltérképezését. A NanoString módszer eredményeinek validálása során sikeresen azonosítottunk három keringő miRNS-t (hsa-miR-29a-3p, hsa-miR-195-5p, hsa-miR-433-3p), melyek részt vehetnek a GBM kialakulásában. Kutatásunk jelentőségét a betegség magas mortalitási és morbiditási mutatói mellett az adja, hogy analíziseinket valódi betegminták segítségével végeztük, melyek a lehető legnagyobb mértékben képesek reprezentálni a betegség során kialakuló változásokat.
TételSzabadon hozzáférhető
Virtuális tervezés és 3D nyomtatás alkalmazása a csontsebészeti gyakorlatban
(2025) Csámer, Loránd; Csernátony, Zoltán; Csámer, Loránd; Klinikai orvostudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai Tanszék::Biomechanikai Szolgáltató Laboratórium
Napjaink sebészi gyakorlatában a nagy számú elektív és traumás műtétek megoldására kiterjedt implantátum termékpaletta és instrumentárium áll az operatőrök rendelkezésére. Azonban a sebészek egyre bátrabban vállalnak fel olyan, komoly defektussal rendelkező eseteket, amelyek korszerű megoldása egyedi tervezést és additív gyártást kíván. Munkám során több, eltérő területen jelentkező, valós sebészeti probléma műszaki kidolgozására fókuszáltam. Az értekezést a 3D nyomtatott pozitív minta alapján, szilikon öntőforma segítségével előállított PMMA-alapanyagú cranioplastica kialakításának ismertetésével nyitottam. Az évek során kialakult tervezés- és gyártástechnika jellemzőit egy konkrét sziámi ikerpár esetén keresztül mutattam be. Egy-egy fejezet foglalkozik az így készült csontcement implantátumok cadaver csontokon végzett mechanikai vizsgálatával is, amely segítségével értékelhetővé vált a rendeltetési helyükre beépített pótlások mechanikai viselkedése, a körülvevő csontállományokéhoz viszonyítva. A folytatásban súlyos csonthiánnyal rendelkező endoprotetikai esetek megoldásának műszaki támogatására koncentráltam. A kifejlesztett célzási módszerünket speciális, súlyos csontdefektussal rendelkező eseteken keresztül mutattam be, akiknél szárral ellátott csípőprotézis alkalmazása mellett döntött a sebész-csapat. A részletezett eljárás a defektusos csípőcsontban a protézisszár számára szükséges fészek biztonságos kialakítását segíti, minimális röntgendózis mellett. A tervezési részfeladatokat bemutató fejezet csontbenövésre alkalmas, térrács szerkezetű egyedi implantátumok modellezésének lépéseivel egészül ki, amely a következő generációs, egyedi implantátumok fejlesztésének alapjául szolgál. Ezen rácsos szerkezetekből készültek kísérleti koponyaimplantátumok, egyedi csípőpótló implantátumok, illetve anyagvizsgálati próbatestek is, amelyeket később nyomóvizsgálatnak vetettem alá. A vizsgálatsorozat segítette megállapítani, hogy a tervezett rácstípusokból melyek rugalmassági modulusa áll legközelebb a csontéhoz, csökkentve ezzel a terhelés árnyékolását a környező csontokra nézve. Munkám eredményeként, a bangladesi ikrekkel együtt 56, jól dokumentált cranioplastica eset valósult meg és még számos további, a disszertációt megalapozó közlemény megjelenése óta. Egyedi célzók készültek 18 revíziós csípőműtéthez, 4 térdműtéthez, valamint 3 vállműtéthez, amelyekhez egy jól ismételhető, biztonságos célzási eljárást kínáltunk. Ezek a technikák az eltelt évek alatt bekerültek a debreceni Ortopédiai Klinika sebészi gyakorlatába és a számos esett során szerzett pozitív tapasztalatnak köszönhetően bátran választják a komplikált esetek megoldása során.
TételKorlátozottan hozzáférhető
A romanid nyelv rövid nyelvtana
(Debreceni Írások szerkesztősége, 1958) Magyar Zoltán (1906-1992)
TételKorlátozottan hozzáférhető
Romanid
([KLTE], 1984 [!1985]) Magyar Zoltán (1906-1992)
TételKorlátozottan hozzáférhető
Romanid
([s.n.], 1956) Magyar Zoltán (1906-1992); Magyar Zoltán (ajánló)
TételSzabadon hozzáférhető
Uti emlékezetek Amerikából
(Heckenast Gusztáv, 1861) Rosti, Pál (1830-1874)
TételSzabadon hozzáférhető
Dr. Kiss Sándor emlékünnepség
(2025-10-02) Francia Tanszék
A Debreceni Egyetem Francia Tanszéke 2025. október 2-án ünnepséget tartott a szeptember 5-én elhunyt egykori tanszékvezetője, dr. Kiss Sándor nyugalmazott egyetemi docens emlékére a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában. Az ünnepségen beszédet mondtak: - Dr. Nagy Andrea, nyelvész, habilitált egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Francia Tanszékének vezetője - Prof. Dr. Giampaolo Salvi, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Romanisztikai Intézet Olasz Nyelv és Irodalom Tanszékének professor emeritusa - Prof. Dr. Bárdosi Vilmos, Széchenyi-díjas nyelvész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Romanisztikai Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének professor emeritusa - P. Kováts Éva, miskolci középiskolai franciatanár, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban a francia-magyar két tanítási nyelvű tagozat és a Kiss Ernő Francia Nyelvi Központ létrehozója - Dr. Takács Levente, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatási dékánhelyettese, a Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék vezetője - Prof. Dr. Kertész András, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Német Nyelvészeti Tanszékének professor emeritusa, a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának alapítója és hosszú ideig vezetője (beszédét dr. Nagy Andrea olvasta fel) - Dr. Szabó Dávid, nyelvész, habilitált egyetemi docens, az Egyetemközi Francia Központ igazgatója (beszédét dr. Csűry István olvasta fel) - Prof. Dr. Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja
TételKorlátozottan hozzáférhető
Policisztás ovárium szindróma terhességi kockázatai és a megelőzés lehetőségei
Nagy-Szalontay, Emese; Jakab , Attila; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bubnó, Orsolya; Diószegi , Ágnes; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endochrinológiai Tanszék
Dolgozatom irodalmi áttekintés a policisztás ovárium szindróma (PCOS) és a terhesség kapcsolatáról. A szakirodalom és kutatási eredmények áttekintése után a policisztás ovárium szindróma patomechanizmusai és a terhesség alatti folyamatok kapcsolatát elemeztem. Ismertetem a betegség hátterét, tüneteit és kezelési lehetőségeit. Kitérek a PCOS által okozott infertilitásra és annak terápiás megközelítéseire, egészen az asszisztált reprodukciós eljárásokig. Központi témám a PCOS terhességi kockázatai: részletezve a kora és késői terhességi szövődményeket, ezek kezelését. Az érintett várandósok gondozásának sajátosságait, a magzati és anyai kockázat csökkentésére és megelőzésére irányuló lehetőségeket. A témaválasztás aktualitását mutatja, hogy a policisztás ovárium szindróma a leggyakrabban előforduló nőgyógyászati endokrinológiai rendellenesség a reproduktív korú nőknél. Egy komplex endokrin és anyagcserezavar, ami az ováriumokat, a női reproduktív rendszert, a test metabolikus és hormonális egyensúlyát érinti. A PCOS összetett, poligénes öröklődésű, multifaktoriális meghatározottságú tünetegyüttes, aminek prevalenciája 8-15% a fogamzóképes korú nőknél. Az anovuláció miatti infertilitás elsőszámú oka, ezért minél korábbi életkorban történő felismerése kulcsfontosságú a reproduktív egészség szempontjából. Nőgyógyászati szövődményeken kívül növeli a kardiovaszkuláris megbetegedések, 2-es típusú diabétesz kockázatát, krónikus gyulladásos állapotot okoz és az érintett betegek mentális egészségére is hatással van. Számos jellegzetes tünete (akné, hirsutizmus, menstruációs zavarok, inzulinrezisztencia, túlsúly) ellenére világszerte alul diagnosztizált állapot, az érintett nők csupán mintegy harminc százaléka kerül felismerésre, így napjainkban is rendkívül fontos területet képvisel a nőgyógyászatban.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Cerebral Aneurysms - A Review of Pathology and Pathophysiology
Arora, Simran; Szabó, Sándor; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Gál, Judit; Fekete, Gábor; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika
This manuscript provides a comprehensive review of intracranial aneurysms (IA), covering their prevalence, epidemiology, and pathogenesis, as well as the risk factors that contribute to aneurysm rupture. It examines the clinical presentation, diagnosis, and critical care management of aneurysmal subarachnoid hemorrhage (aSAH), emphasizing strategies to prevent early and delayed complications. The paper also explores the pathophysiology, classification, and modern understanding of vasospasm and delayed cerebral ischemia (DCI), highlighting recent advances in monitoring and therapeutic interventions aimed at reducing neurological damage and improving long-term outcomes after IA rupture.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Conventional and Modern Treatment Options in Parkinson's Disease
Sigurðardóttir, Freyja Sólrún; Szentmiklósi, András József; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Megyeri, Attila; Halasi, Barbara; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Igazságügyi Orvostani Intézet
Parkinson's disease (PD) is the second most common neurodegenerative disorder in the world, having doubled in prevalence in the past 25 years. Conventional treatment options primarily alleviate the motor symptoms of the disease, with relatively little impact on the non-motor symptoms. Furthermore, they are symptomatic treatments that do not alter, slow, or cure the disease. Consequently, there is a growing interest in novel therapeutic approaches that target the underlying disease mechanisms, including gene therapy, stem cell transplantation, high-intensity focused ultrasound (HIFU), and neuroprotective agents. By comparing the efficacy, safety, and limitations of both conventional and novel therapies, this work aims to provide a comprehensive understanding of current and future treatment options for Parkinson’s disease.
TételKorlátozottan hozzáférhető
Pharmacological management of preeclampsia
Abdelwahab , Aya; Pórszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szentmiklósi, József; Halasi , Barbara Dóra; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Igazságügyi Orvostani Intézet
thesis explores preeclampsia as a major hypertensive disorder of pregnancy causing high maternal and fetal morbidity and mortality. It explains that abnormal placentation, oxidative stress, and immune imbalance drive the disease. Diagnostic criteria from ACOG and ISSHP are outlined alongside clinical features and complications like HELLP syndrome. The core focus is on pharmacologic management, including labetalol, nifedipine, methyldopa, hydralazine, and magnesium sulfate. Corticosteroids for fetal lung maturity and postpartum monitoring are also discussed. The thesis concludes by emphasizing early detection, individualized care, and the need for improved therapeutic strategies.