DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
A Horthy-korszak audiovizuális hírszolgáltatásában feltárt világkép és honvédelmi reprezentációk
(2025) Kázmér, László; Kerepeszki, Róbert; Történelem és néprajz doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Történelmi Intézet
A dolgozat műfaji határmezsgyéit a média-, kommunikáció- és információtörténet írja körbe. Kutatásának tárgya nem a materiálisan megfogható múlt feltárása, hanem annak megértése, hogy az egykor volt jelenben élő médiatartalom-gyártókat milyen gondolkodási paradigmák jellemezték. Ilyen formán az audiovizuális múltlenyomatok olyan szellemi produktumoknak tekinthetők, melyek percepciói a készítők által reprezentált kognitív világképnek. Maga a média szerves részét képzi a társadalomnak, annak a közegnek, mely életre keltette és működteti. A médiaintézmény interakciója a közönséggel mikroszinten tranzaktív, viszontmakro szinten már interaktív. Kölcsönhatásban van az őt megalkotó közeggel, mivel témái és azok ábrázolási technikái csak akkor jelentenek információt a közönségének, ha az megérthető és befogadható számukra. Ezért a médiatermékek tanulmányozása hozzájárul a történeti narratívák felállításához vagy kontextusok pontosításához. A nagy mennyiségű és a hosszabb, akár több éves mintavételek tendenciákat képesek kirajzolni, olyanokat, melyek nem pusztán a készítőikre vonatkozó következtetések levonására alkalmasak, hanem a társadalom azon részére is, akik a rendszeres fogyasztói voltak a termékeknek.
A dolgozat 2025-ben került leadásra, melyet megelőzött hét éves kutatómunka és felkészülés, míg a 2020-ban leadott MA szakdolgozat a világháború időszakára korlátozódott és kizárólag a Magyar Filmiroda (a továbbiakban: MFI) audiovizuális termékeire. A doktori értekezés viszont már a teljes Horthy-korszak időszakát lefedi és az összes fennmaradt magyar filmhíradó dokumentumot feldolgozta, ezen kívül nemzetközi kitekintéssel, ugyanezen időszakban vizsgálja a brit filmhíradók magyar vonatkozásait. Nem utolsó sorban a kutatás sikeréhez felhasználásra kerültek az Országos Levéltárban őrzött MFI-iratok is.
Az audiovizuális hírszolgáltatás rendkívül széles világában több lehatárolási eszközt is alkalmazunk. A korábban említett időbeni és intézményi határolókon túl, tematikai korlátozás is szükséges, ennek a legfőbb oka, hogy a hírek is széles fókusszal bírtak. Ráadásul egy-egy hír több témába is besorolható, ebből adódik, hogy ezek több kutatási csoportba is beletartoznak. A mi fő kérdésünk viszont a külkapcsolatokra és a fegyveres erőre koncentrál, ezért a kutatási célkitűzésünk meghatározásánál lefektethetjük, hogy először Budapest külkapcsolati perspektívájából vizsgáljuk a világkép reprezentációt, majd Londonból visszatekintve fordítjuk meg a fókuszt a magyarok ábrázolására. Módszertani eszközök fejlesztése és alkalmazásának bemutatása érdekében pedig a hadra készülő és kelt társadalom fegyveres erejének reprezentációjára koncentrálunk.
A szerző célul tűzte ki maga elé, hogy a múlt egy alig több mint két évtizedes részéről a magyar audiovizuális hírszolgáltatás dokumentumait feltárja. Mindeközben kiemelt figyelmet fordít azokra a módszertani eszközökre, amelyek a kutatás során értelmezhetővé tették a mozgóképes híranyagokat. Annak érdekében, hogy metodikájuk inspiráció és segítség legyen a következő kutatóknak, a feltárások menetei és kihívásai is helyet kaptak a törzsanyagban. Ez azért releváns, mivel sok történészi munka „csak” eredményeket közöl, ami tartalmazza a kiindulásként szolgáló forráshivatkozásokat, viszont hiányzik az az út, ahogy eljutott a két pont között. Jelen esetben ez a módszertani megközelítés azért kihagyhatatlan, mivel az audiovizuális forráscsoportba tartozó dokumentumok nem rendelkeznek kiterjedt történelmi szakirodalommal, ezért vizsgálati módszereik is kidolgozásra szorulnak. Nem utolsó sorban a mozgóképek megjelenésük óta hatványozottan gyarapodnak, ezért a jövőbeni történészek aktuális jelenünkre vetített kutatásai szempontjából az audiovizuális források jelentősen felértékelődnek. / The genre boundaries of the thesis are outlined in the history of media, communication and information. This research is not about exploring the materially tangible past, but about understanding the paradigms of thought that characterised the media content producers in the past. In this form, audiovisual documents of the past can be seen as intellectual products that are perceptions of the cognitive worldview represented by the makers. The media itself is an integral part of society, of the medium that brings it into being and makes it work. The interaction between the media institution and the audience is transactional at the micro level, but can be considered interactive at the macro level. The media interact with the society that creates it, as its themes and the techniques of their representation only provide information to the public if they can be understood and received. Therefore, the study of the media products contribute to the construction of historical narratives or the clarification of contexts. Large volumes and longer samples, even over several years, can reveal trends, trends that can be used to draw conclusions not only about the people who made them, but also about the sections of society who were regular consumers of the products.
The thesis was submitted in 2025, preceded by seven years of research and preparation, while the MA thesis submitted in 2020 was limited to the World War II period and focused exclusively on the audiovisual products of the Hungarian Film Office (hereinafter: HFO). The PhD dissertation covers the entire period of the Horthy era and all surviving Hungarian newsreel documents, and we also examine the Hungarian aspects of British film newsreel from the same period with an international perspective. Last but not least, we have also used the written documents of the HFO held in the National Archives to make the research a success.
In the very wide world of audiovisual newsreel services, we apply several restrictions. In addition to the time and institutional boundaries mentioned above, thematic restrictions were also necessary, the main reason being that the news also had a broad focus. In addition, a single news item can be classified into several themes, which means that it can be included in several research groups. Our main question, however, focuses on foreign relations and the armed forces, so in defining our research objective we will first examine representations of the worldview from the foreign relations perspective of Budapest, then reverse the focus and look for Hungarian-related representations in British film newsreels. In order to develop and demonstrate the use of methodological tools, the final chapter focuses on the representation of armed forces in a society preparing for and at war.
The author has set himself the goal of uncovering the documents of Hungarian audiovisual newsreel service from a fragment of the past, spanning just over two decades. At the same time, it pays particular attention to the methodological tools that made the film footage interpretable during the research. In order to make their methodology an inspiration and help for future researchers, the methods and problems of the analyses are also included in the thesis. This is relevant because many historiographical works 'only' report results, in which they include source references as a starting point. In the present case, this methodological approach cannot be omitted because the documents belonging to the audiovisual source group do not have an extensive historical literature, and therefore their methods of analysis need to be developed. Last but not least, since the appearance of the moving images, their number has increased exponentially, and therefore audiovisual sources are of great value for future historians' research on our present.
The Level of Compliance of Vietnamese Labour Law in the light of the EVFTA
(2026) Nguyen, Tien Dung; Nádasné Rab, Henriett; Nguyen, Tien Dung; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
Ez az értekezés átfogóan vizsgálja az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak elterjedése mögött álló elméleti és szakpolitikai alapokat, a kereskedelem liberalizációjának elméletétől kezdve egészen a szabadkereskedelmi megállapodások kialakulásáig. Emellett részletesen elemzi a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés elméleti kereteit, valamint az Európai Unió és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás munkajogi kötelezettségvállalási modelljét, amely eltér az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodásban és más megállapodásokban alkalmazott általános modellalkotási megközelítéstől. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy milyen természetűek ezek a munkajogi kötelezettségek, valamint milyen szakpolitikai következményekkel járnak az Európai Unió részéről, amelyeknek Vietnám köteles megfelelni az EVFTA keretében. A vietnámi munkajog megfelelési szintjének értékelése az EVFTA tükrében két fő dimenzió mentén történik, nevezetesen a jogi szabályozás és a gyakorlati megvalósítás szintjén. Egyrészt az értekezés a vietnámi jogszabályok, különösen a munkajogi szabályozás módosításaira és kiegészítéseire összpontosít, a folyamatkövetés (process tracing) módszerének alkalmazásával kiemelve az Európai Unió és az EVFTA szerepét a hazai jogrendszer átalakításában. Ezen túlmenően feltárja a vietnámi munkajog hiányosságait és korlátait jogi szempontból, és javaslatokat tesz e hiányosságok mérséklésére. Másrészt az értekezés a munkajogi kötelezettségek gyakorlati végrehajtását is vizsgálja az EVFTA keretében, rámutatva a fennálló hiányosságokra, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a megfelelési szint hosszú távú erősítése érdekében. This dissertation delves deeply into theories and policies behind the proliferation of European Union (EU) Free Trade Agreement (FTAs), ranging from the trade liberalisation theory to the beginning of FTAs. In addition, the theory regarding compliance with international agreements, and the European Union - Vietnam FTA (EVFTA) labour commitments model exempted from the general modelling approach in the EU-Korea FTA and other FTAs are also clarified to shed light on the nature of labour commitments and policy implications from the EU that Vietnam has to comply with in the context of the EVFTA labour commitments. The level of compliance of Vietnamese labour law in the light of the EVFTA is assessed through two main spheres, in law and in practice; therefore, on the one hand, the dissertation focuses on amendments and supplements to the Vietnamese legislation, especially labour law in Vietnam, by way of the process tracing method to highlight the importance of the EU and the EVFTA in revolutionising the domestic legal system. It also illustrates the limitations of Vietnamese labour law from the legal perspective and then suggests the solutions to restrict them. On the other hand, the dissertation also focuses on the practical perspective of implementing labour commitments in the EVFTA, pointing out the limitations, and further solutions would be highly recommended to enhance the level of compliance of Vietnamese labour law regarding these labour commitments in the EVFTA in the long run.
Újonnan szintetizált CBD/CBG származékok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása
Polónyi, Boglárka; Sipos, Éva; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar
Absztrakt
Bevezetés: A Cannabis sativa az egyik legrégebb óta tanulmányozott gyógynövény a földön.
A legismertebb cannabinoid a Δ 9 -THC, ennél azonban sokkal több gyógyhatású összetevőről
tudunk. Kutatásunk középpontjában két major cannabinoid, a cannabidiol (CBD) és a
cannabigerol (CBG) áll. A két vegyületnek egyre több jótékony hatást tulajdonítanak, többek
között gyulladásgátló, neuroprotektív és antioxidáns hatásokat. A bixinről, ami a Bixa
orellana egy bioaktív összetevője, szintén ismert, hogy bizonyos gyulladásgátló faktorok
expresszióját csökkenteni képes. Mind a kétféle fitokémiai vegyületre igaz azonban, hogy
farmakológiai felhasználásuk kémiai és fizikai tulajdonságaikból adódóan limitált, ugyanis
gyenge vízoldékonyság és esetenként instabilitás jellemzi őket, erre szolgálnak megoldásként
azok az újonnan szintetizált CBD és CBG-származékok, amik bixinnel történő összekapcsolás
során keletkeztek és amikkel mi foglalkozunk.
Célkitűzések: Mivel korábbi vizsgálataink alapján antioxidáns hatást tudtunk igazolni, így
végül két irányba indultunk el a további kísérletek megtervezésekor: kíváncsiak voltunk a
vegyületek esetleges védőhatására szívizomkárosodásban, illetve, korábbi tanulmányok
eredményeit követve, a gyulladásgátló hatásuk mértékére.
Anyagok és módszerek: Antioxidáns tulajdonságaikat cardiomyocitákon (H9c2) vizsgáltuk,
melyeken hypoxiás körülményekkel szívizomkárosodást modelleztünk, és Western-blottal
vizsgáltuk a különböző antioxidáns fehérjék (kataláz, SOD, HO-1) mennyiségének a
változását. RT-qPCR-el pedig MCF-7 sejteken vizsgáltuk a gyulladásos-jelátvitelben jelen
lévő gének (többek között IL-1B, IL-10) expresszióját TNF-alfa-val mesterségesen indukált
gyulladásban.
Eredmények, megbeszélés: Western-blottal történő vizsgálatunk eredményei alapján az új
cannabinoid-származékok növelték az endogén antioxidáns enzimek mennyiségét, ezáltal
védőhatást biztosítva az oxidatív stressz és a hypoxiás körülmények ellen. PCR-
vizsgálatainkból pedig szintén a gyulladásban résztvevő gének változását figyelhettük meg.
Az előnyösen modifikált, gyógyszeripar számára is kedvezőbb tulajdonságú cannabinoidok
jótékony hatásinak bizonyítása a gyulladásban és az antioxidáns folyamatokban teljesen új
terápiás fejlesztésekhez vezethet, így vizsgálatukat rendkívüli jelentőségűnek tartjuk.
Sebgyógyító gélek formulálása és vizsgálata
Pólyik, Ágota; Pető, Ágota; DE--Gyógyszerésztudományi Kar
Szakdolgozatom összefoglalja a bőr fontosságát, illetve sérülése esetén a sebek fajtáit és a sebgyógyulás folyamatát. Rávilágít az akut és krónikus sebek közti különbségekre és azok kezelésére. Bemutatásra kerül a gyakorlati munka során formulált 3 különböző természetes alapú hidrogél, amelyek anyagaihoz részletes irodalmi ismertető tartozik. A gélek alapjai zselatin, nátrium-alginát és kitozán voltak, ezenfelül sebgyógyítást erősítő komponenst is tartalmazott, ami niacinamid volt. Az elkészült gélek összehasonlítása textúra, kémhatás és hatóanyag felszabadító tulajdonságok alapján történt. Az előállított készítmények és a hozzájuk kapcsolódó kutatási eredményeim hasznosnak bizonyulhatnak akut és krónikus sebkezelésben egyaránt, továbbá a piacon található szintetikus anyagok helyett alternatív megoldási lehetőségeket kínálhatnak.
A bélmikrobiom szerepe a gyógyszerek farmakokinetikájában
Szabó, Dávid; Fenyvesi, Ferenc; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Rusznyák, Ágnes; Lekli, István; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék
Diplomamunkám a humán bélmikrobiom és a gyógyszersors közötti komplex kölcsönhatásokat mutatja be. A bélrendszerben élő baktériumközösség nem csupán a szervezet élettani folyamataiban, például a tápanyag-metabolizmusban, a vitaminszintézisben és a patogének elleni védelemben játszik kulcsszerepet, hanem jelentősen befolyásolja a terápiás szerek sorsát is. Az egészséges mikrobiomot nagy biodiverzitás jellemzi, összetételét azonban a gyógyszerek (például protonpumpa-gátlók, metformin, vérnyomáscsökkentők) közvetett vagy közvetlen módon módosíthatják, ami esetenként terápiás előnnyel vagy mellékhatásokkal járhat.
A mikrobiom a farmakokinetika alábbi szakaszaira gyakorolhat hatást. Liberáció és abszorpció: A baktériumok jelenléte meghatározó a speciális, vastagbélre célzott hatóanyagleadó rendszereknél. A mikrobiom metabolitjai és építőelemei epigenetikai úton képesek módosítani a humán sejtek génexpresszióját, megváltoztatva a transzporterfehérjék mennyiségét és aktivitását. Ez jelentősen befolyásolja az olyan szűk terápiás indexű szerek felszívódását, mint a takrolimusz vagy a digoxin. Metabolizmus: A baktériumok az emberi szervezettől eltérő, rendkívül változatos enzimkészlettel rendelkeznek. Képesek a hatóanyagok preszisztémás lebontására (pl. metformin, acetilszalicilsav), prodrugok aktiválására (pl. szulfaszalazin), valamint az enterohepatikus körforgás fenntartására a glükuronid-konjugátumok hidrolízise révén (pl. indometacin, irinotekán). Utóbbi folyamat elnyújthatja a gyógyszerhatást és módosíthatja a vérszintet. Elimináció: A biotranszformáción túl a baktériumok fizikai úton is befolyásolják az ürülést: egyes hatóanyagok adszorbeálódhatnak a sejtfelszínen vagy felhalmozódhatnak a baktériumsejtekben, így változatlan formában távoznak a széklettel.
A bélmikrobiom és a gyógyszerek közötti interakciók ismerete elengedhetetlen a modern gyógyszertechnológiai fejlesztésekhez és a személyre szabott terápia optimalizálásához, mivel a mikrobiális profil egyéni variabilitása magyarázatot adhat a gyógyszerhatások eltérő mértékére és a toxicitásra.
Mesterséges intelligencia és a gépiesített bírósági döntéshozatal
Küzmös, Szemirámisz Vanessza; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A dolgozatban kritikai oldalról közelítettem meg azt a felvetést, hogy a bíróság mesterséges intelligenciával helyettesíthető-e. Arra a következtetésre jutottam, hogy az átláthatóság és ellenőrzés biztosítására irányuló megoldások feltérképezése során az emberi tényező elhagyása egyik esetben sem volt lehetséges. A bírósági döntések nem egyszerű matematikai képletek vagy statisztikai mintázatok, hanem minden ügyben egyedi értékbírálat eredményei. A büntetőeljárások különleges természetük miatt emberi sorsokról döntenek, ezért alkotmányos garanciákra és valódi jogi felelősségre van szükség. A mesterséges intelligencia alkalmazása számos olyan kockázati helyzetet teremt, amelynek sem megfelelő csökkentése, sem észlelése, sem pedig helyreigazítása nincs kellően biztosítva. Az AI hibáira irányuló kontroll hiánya a megbízhatóságot és a legitimitást is gyengítheti. Dolgozatom nem az AI ellen irányul, hiszen elismerem a hatékonyságban és gyorsaságban rejlő előnyöket, ugyanakkor rávilágítok a kockázati veszélyekre. Álláspontom szerint a bíróságon hús-vér bírókra van szükség, akik képesek értékelni azokat a körülményeket, amelyeket algoritmusokkal nem lehet modellezni. Az AI használata csak akkor fogadható el, ha az nem borítja fel a büntetőeljárás alapvető prioritásait és jogállami garanciáit. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem szabad olyan ítélkezési rendszert kialakítani, amelyben az emberek csak eljárásjogi szempontok alapján ellenőrzik a gépi döntéseket. Ennek következtében idővel kialakulna egy elkényelmesedett helyzet, ahol az AI-ban rejlő önkény szankciók és felelősség nélkül érvényesülhet. Ez végső soron a bírósági rendszer átalakulásához, majd megszűnéséhez vezethetne. A felelősségi körök eltűnése és az alkotmányos jogorvoslatok beszűkülése pedig veszélyeztetné a jogállamiságot. Összesítve: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, legfeljebb támogatja a bírói munkát, mert az ítélethozatalhoz szükséges emberi tényező nélkülözhetetlen.
A bizonyítás és felelősség kérdése a kutyatámadások esetén: Különös tekintettel az őrző – védő feladatot ellátó kutyákra
Kovács , Kitti Anikó; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozat a kutyák és gazdáik közötti sajátos kapcsolatot etológiai és jogi megközelítésből elemzi, különös figyelmet fordítva a kutyatámadások megítélésére, előfordulására, valamint az ezek bizonyítása során felmerülő kérdésekre. A tanulmány kiemelten vizsgálja a gazdák, továbbá a tenyésztők és szaporítók felelősségét, különös tekintettel az állatok neveltetésére, szocializációjára és tartási körülményeire. Rámutat arra, hogy a hatályos büntetőeljárás-jogi szabályozás alkalmazása során bizonyos esetekben nehézségek merülhetnek fel az állattartói felelősség és a kapcsolódó felelősségi viszonyok értékelésében. A dolgozat javaslatot tesz egy rehabilitációs és visszaintegrációs rendszer kialakítására, amely szakértők bevonásával lehetőséget teremtene az érintett kutyák társadalomba történő visszaillesztésére. A kutatás célja egy olyan komplex szemlélet bemutatása, amely hozzájárulhat a kutyatámadások megelőzéséhez, az emberi felelősség érvényesítéséhez és a jogi szabályozás továbbfejlesztéséhez.
A bizalom jelentősége a büntetőeljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése mentén
Kiss, Petra; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozat a bizalom fennállását vizsgálja a büntetőeljárásban, a tisztességes eljáráshoz való érvényesülése tükrében. Részletes elemzésre kerül a tisztességes eljáráshoz való jog és annak a gyakorlatban történő érvényesülése, amely a terhelt jogait hivatott biztosítani. A tanulmány bemutatja, hogy az ügyész által tett ajánlat, a vádmódosítás és a bírói tájékoztatás miként befolyásolja az eljárás kimenetelét. Kiemelt szerepet kap az előkészítő ülés jogintézménye és az ezen eljárási szakban tett beismerő vallomás következménye, esetleges kockázata. A dolgozat célja annak a bemutatása, hogy a terhelt hogyan kerülhet kiszolgáltatottabb helyzetbe egyes eljárási cselekmény következtében. Ennek kiküszöbölésére a dolgozat olyan javaslatot fogalmaz meg, amely a büntetőeljárásba vetett bizalom és a garanciális elemek tényleges érvényesülését szolgálja.
A fényvédelem használatának fontossága gyógyszerészi szempontból
Siti, Vanda; Kovácsné Bácskay, Ildikó Katalin; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Sipos, Éva; Fehér, Pálma; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék
Diplomamunkámmal szeretném összefoglalni és ismertetni a fényvédelem tudományos alapjait és gyakorlati megvalósítását, valamint bemutatni a fényvédő készítmények szerepét a bőr egészségének megőrzésében. Megítélésem szerint a fényvédő termékek használata napjaink egyik alulértékelt, ugyanakkor kiemelkedő jelentőségű egészségmegőrző lehetősége. Bár a napsugárzás mindennapjaink természetes része, annak káros hatásai a lakosság jelentős része számára még mindig nem kellően ismertek, holott a megfelelő fényvédelem hiánya súlyos és hosszú távú következményekkel járhat.
Egészségügyi szakemberként és tudatos bőrápolóként kiemelten fontosnak tartom, hogy a betegek számára hiteles, naprakész információkat biztosítsunk, különös tekintettel a megfelelő faktorszámú fényvédő készítmények kiválasztására, azok helyes alkalmazására, valamint az egyes gyógyszerek és a napsugárzás közötti kölcsönhatásokra. Meggyőződésem, hogy a gyógyszertár, mint könnyen elérhető egészségügyi ellátóhely, kulcsszerepet tölt be a fényvédelemmel kapcsolatos edukációban. A személyre szabott patikai tanácsadás révén hatékonyan hozzájárulhatunk a napégés, az idő előtti bőröregedés, valamint az UV-sugárzás következtében kialakuló bőrbetegségek és bőrdaganatok megelőzéséhez, ami tovább erősíti a téma szakmai és társadalmi jelentőségét.
PCOS és endometriózis gyógyszerészi gondozási feladatok és tanácsadás
Jakab, Zsuzsanna; Kovácsné Bácskay, Ildikó Katalin; Gyógyszerésztudományi Kar; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Fésüs, Adina; Kiss-Papp, Boglárka; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék
Diplomamunkám témája a nőgyógyászati betegségek közül a policisztás ovárium szindróma (PCOS) és az endometriózis, mivel napjainkban egyre több nőt érintenek ezek a kórképek. Fontosnak tartom, hogy gyógyszerészként megfelelő segítséget tudjunk nyújtani a betegeknek akkor is, ha nőgyógyászati panaszokkal vagy egyéb kényes témához kapcsolódó kérdésekkel fordulnak hozzánk. Dolgozatom középpontjában ezért kiemelten foglalkoztam a két betegséghez tartozó gyógyszerészi gondozási feladatokkal.
Az irodalmi rész keretein belül bemutatom a két betegség kialakulását, tüneteit, kezelési lehetőségeit és hosszú távú következményeit, valamint hangsúlyozom a rendszeres nőgyógyászati szűrések jelentőségét. A második részben két kérdőíves felmérés eredményeit ismertetem, melyeket laikus nők és gyógyszerészek körében végeztem. A célom az volt, hogy felmérjem mindkét csoport véleményét a gyógyszerészi szerepekről, illetve, hogy mely területeken lehetne még fejleszteni a gyógyszerészi gondozást.
A bemutatott szakirodalmi adatok és saját következtetéseim alapján megállapítható, hogy a policisztás ovárium szindróma és az endometriózis összetett, heterogén kórképek, amelyek hatékony kezelése kizárólag személyre szabott, betegközpontú ellátással valósítható meg. Azt gondolom, hogy a gyógyszerészi gondozás fontos e betegségek felismerésében, kezelésében és megelőzésében egyaránt.
Mesterséges intelligencia a büntetőeljárásban
Justyák , Veronika; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A szakdolgozat a mesterséges intelligencia büntetőeljárásban történő alkalmazásának lehetőségeit és korlátait vizsgálja, különös tekintettel az igazságszolgáltatás alapelveire gyakorolt hatásaira. Bemutatja az MI fejlődését és nemzetközi megjelenését a jog területén, majd elemzi a magyar igazságszolgáltatásban jelenleg alkalmazott technológiai megoldásokat. A dolgozat kiemelt figyelmet fordít az MI és az olyan érzékeny területek kapcsolatára, mint a hazugságvizsgálat, az agyi képalkotás és a döntéstámogató rendszerek, rámutatva ezek jogi és etikai kockázataira. Vizsgálja továbbá az MI alkalmazásából fakadó veszélyeket, különösen az emberi döntéshozatal háttérbe szorulását és a bírói meggyőződés befolyásolhatóságát. A munka elemzi a magyar és az európai uniós szabályozási környezetet, különös tekintettel az adatvédelemre és az emberi felügyelet követelményére. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy a mesterséges intelligencia miként járulhat hozzá az igazságszolgáltatás hatékonyságához anélkül, hogy veszélyeztetné annak humánus és jogállami jellegét.
A tanúvallomás helye, szerepe és jelentősége a XXI. század büntetőeljárásában
Popovics, Petra; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
Szakdolgozatom a tanúvallomás helyét, szerepét és jelentőségét vizsgálja a XXI. századi büntetőeljárásban. A tanúvallomás az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz, hiszen szinte nincs is olyan büntetőügy, ahol ne lennének tanúk, másrészt, viszont számos olyan sajátossággal is rendelkezik, amelyek befolyásolhatják annak megbízhatóságát. A dolgozatom első részében bemutatására kerül a bizonyítás fogalma, célja és tárgya, valamint a büntetőeljárásban alkalmazott bizonyítási eszközök rendszere. Ez azért fontos, mert, így határozhatjuk meg a tanúvallomás helyét és annak bizonyítási funkcióját. Tanúvallomást csak tanú tehet, így dolgozatom további részében részletesen foglalkozom a tanú jogi helyzetével, ismertetem jogait és kötelezettségeit, valamint a tanúvallomás megtételének szabályai is bemutatásra kerülnek. Ezt követően kitérek azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a tanúvallomást, majd ismertetem a vallomástételi akadályokat, amelynek két nagy csoportja van a vallomástétel tilalma és a vallomás megtagadása, amelyeket bírósági határozatokon keresztül is törekszek minél részletesebb bemutatni. A dolgozatomban kitérek még a tanúzási figyelmeztetésre, a tanú kihallgatásának a gyakorlatára, a hatóság általi kérdésfeltevések módszereire, illetve az írásbeli tanúvallomás és a hamis tanúzás jogintézményére is. Végezetül összegzem milyen változást hozott a 2017. évi XC. törvény a korábban hatályos 1998. évi XIX. törvényhez képest.
Investigating the interaction effects of coat colour and short-term heat-stress on milk traits and metabolic indicators in Holstein Friesian cows
(2026) Baccouri, Wissem; Wanjala, George; Komlósi, István; Mikó, Edit
Az orgonatanítás módszertana
(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2026) Dobiné Jakab, Hedvig; Zeneművészeti Kar; Karasszon, Dezső
Az elmúlt évek, évtizedek során összegyűjtött szakmódszertan tananyag rendszerezésére tesz kísérletet ez a jegyzet, rávilágítva az orgona „második” hangszer jellegére, nevezetesen a meglévő billentyűs (zongora) előtanulmányok szükségességére, és az ebből fakadó különleges státuszára.
Psycho-social determinants of crisis readiness: A cross-sectional study of Bangladeshi university students
(2026) Rahaman, Md. Atikur; Amin, Mohammad Bin; Roy, Biplob Kumar; Ali, Mohammed Julfikar; Islam, K.M. Anwarul; Sony, M M Abdullah Al Mamun; Hossain, Sheikh Anwar
A 2022. évi hazai lipicai ménállomány értékelése lányaik küllemi bírálati eredménye alapján = Evaluation of the 2022 year Hungarian Lipizzan stallion population based on the conformation scoring results of their daughters
(2026) Kovács, Máté; Bartik, Fanni; Antal, Domonkos; Szabó, Csaba; Mihók, Sándor; Posta, János
Performance measurement in lvhm manufacturing: kpis, technologies, and startup gaps
(2026) Sajith, Dilshan, Wickramanayake Pathirannahalage; Matkó, Andrea; Máté, Domicián; Vveinhardt, Jolita
Mapping the intersection of FinTech and sustainable finance: A systematic bibliometric review and emerging research horizons
(2026) Hassan, Sharif; Zahra, Fatema Tuz; Azad, Mohammad Abul Kalam; Amin, Mohammad Bin; Sadia, Afrin; Oláh, Judit
Autoantibodies in the follow-up of autoimmune hepatitis
(2026) Nagy, Gábor; Bencze, Dóra; Demeter, Sarolta; Pénzes-Daku, Krisztina; Szabó, Lilla; Lajszné Tóth, Beáta; Földesi, Róza; Papp, Mária; Antal-Szalmás, Péter
When quiet streets are more toxic: The paradox of low-traffic urban canyons
(2026) Kisvarga, Szilvia; Horotán, Katalin; Pusztahelyi, Tünde; Boronkay, Gábor; Istvánfi, Zsanett; Orosz, Viktória; Almási, Csilla; Orlóci, László