DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
Informatikaverseny alsó tagozatosoknak
Papp, Gréta Edit; Dr. Csernoch, Mária; DE--Bölcsészettudományi Kar
A NAT 2020 alapján az informatikaoktatás célja a számítógépes gondolkodás (computational thinking, CT) (Wing, 2006, 2017) fejlesztése. Jelen tanulmány célja egy olyan kiegészítő bemutatása, amely a kiírás szerint lehetőséget kínál a tanulóknak a tantárgyi kereteken túlmutató tartalmi fejlesztésre. Megvizsgáljuk, hogy a harmadik osztályos tanulók milyen felkészültséggel érkeznek a versenyre, valamint azt, hogy a versenyfeladatok és azok prezentációja hogyan segítik a tanulók számítógépes gondolkodásának hatékony fejlődését. A feladatsor elemzéséhez felhasználjuk a digitális szövegek helyességét leíró definíciót, valamint a definícióhoz szorosan köthető hibakategóriákat.
Az információ hitelessége és hozzáférhetősége a mesterséges intelligencia korában
Gyöngyösi - Fehér, Zsuzsanna; Eszenyiné, dr. Borbély Mária; DE--Bölcsészettudományi Kar
A dolgozat a mesterséges intelligencia által átalakított információs környezet hatásait vizsgálja, különös tekintettel a könyvtárosok szerepének változására. Bemutatja, hogy az MI és az algoritmikus rendszerek hogyan befolyásolják az információhoz való hozzáférést, a hitelesség megítélését és az információs műveltség követelményeit. Az elméleti rész tisztázza az adat–információ–tudás fogalmi különbségeit, valamint az MI főbb típusait és információfeldolgozó szerepét. A dolgozat kitér az algoritmusok okozta torzításokra, a szűrőbuborék-jelenségre, valamint az információs egyenlőtlenségek és a digitális szakadék problémájára. A kutatás hangsúlyozza a könyvtárosok kibővülő szerepét, akik nemcsak információközvetítők, hanem a kritikai gondolkodás és a kritikai AI-műveltség fejlesztésének támogatói is. Összegzésként megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia nem csökkenti, hanem átalakítja és kibővíti a könyvtári szakma jelentőségét a digitális korban.
A gyermekkönyvtári foglalkozások szerepe az olvasóvá nevelésben
Papp , Klaudia; Bujdosóné Dani , Erzsébet; DE--Bölcsészettudományi Kar
A szakirodalmi és közelmúltbeli empirikus kutatások egységesen rámutatnak arra, hogy a
gyermekkönyvtári foglalkozások kiemelkedő szerepet játszanak az olvasóvá nevelés
folyamatában, különösen az élményszerű, személyes és közösségi tapasztalatokon révén.
Noha a gyermekkönyvtári tevékenységek támogatói gyakran vizsgálják, miként segítik elő az
olvasói attitűdök kialakulását, kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy az egyes kreatív
foglalkozástípusok (papírszínház, bábozás, diafilmvetítés, interaktív mesefeldolgozás)
specifikusan milyen hatásokat gyakorolnak a gyermekekre.
Jelen tanulmány célkitűzése, hogy feltárja a gyermekkönyvtári foglalkozások hozzájárulását
az olvasóvá válás folyamataihoz, továbbá vizsgálja az interaktív, élményalapú programok
hatását a gyermekek fantáziájának, empátiájának, valamint mindennapi problémamegoldó
képességeinek fejlődésére. Feltételezésünk szerint az ilyen programok jelentősen növelik a
gyermekek kötődését, mind a könyvtárhoz, mind az olvasáshoz. A kutatás során hazai
gyermekkönyvtárakban megvalósuló foglalkozásokat figyelünk meg, valamint szakirodalmi
forrásokat elemzünk. A tapasztalatokat helyszíni hospitálások, könyvtárosokkal folytatott
félig strukturált interjúk és egy innovatív gyermekkönyvtári kiállítás tervezése és
megvalósítása révén összegzem.
Az eredmények várhatóan megerősítik, hogy a gyermekkönyvtári foglalkozások érdemi
szerepet töltenek be az olvasás iránti érdeklődés felkeltésében, továbbá hozzájárulnak a
gyermekek érzelmi, szociális és kreatív fejlődéséhez.
A tanulmány eredményei rámutathatnak arra, hogy a gyermekkönyvtári foglalkozások
gyakorlati szinten is hozzájárulhatnak az olvasás iránti érdeklődés növeléséhez és a
könyvtárhoz való pozitív viszony kialakításához.
Olvasás a digitális zajban – hogyan szólíthatók meg a fiatalok a könyvtárban?
Sóber-Juhász, Annamária; Bujdosóné Dani, Erzsébet; DE--Bölcsészettudományi Kar
A szakdolgozat az olvasási szokások változását vizsgálja a digitális környezetben, különös tekintettel a fiatal generáció könyvtári megszólítására. Célja annak bemutatása, hogy a digitális média térnyerése hogyan alakítja az olvasási kultúrát, valamint hogy a könyvtárak milyen módon reagálnak ezekre a kihívásokra. A dolgozat szakirodalmi elemzésre és gyakorlati példák bemutatására épül. A Katona József Könyvtár programjain keresztül ismerteti az alkalmazkodás lehetőségeit. Kitér a Könyvtári Kihívás pályázatra és egy szakmai interjú tapasztalataira is. A vizsgálat rámutat arra, hogy a könyvtárak egyre inkább közösségi és digitális tudásközpontként működnek, és innovatív programjaikkal képesek hozzájárulni az olvasási kedv fenntartásához a digitális zaj által meghatározott környezetben.
A sportmédia oktatás jellegzetességei a digitális kultúra kontextusában- egy felsőoktatási óraadói gyakorlat elemzése
Kletner, Máté; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi Kar
A szakdolgozat egy felsőoktatási szeminárium (Sport, média, aktivizmus) pedagógiai gyakorlatain és tapasztalatain elemzi a sportmédia-oktatás jellegzetességeit a digitális kultúrában. A vizsgálat a digitális médiakörnyezet, az információs társadalom és a sportmédia-kutatás szempontjait integrálja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) pedagógiai környezetéhez. Az írásomban feltárom, hogy miként érvényesül a konstruktivista pedagógia szellemiségéhez tartozó probléma-alapú tanulás módszertana (PBL-módszertan) és a digitális történetmesélés (DST) narratív logikája egy sportmédia-központú egyetemi kurzus tanítási és tanulási gyakorlataiban. A dolgozat amellett érvel, hogy a probléma-alapú tanulás és a digitális történetmesélés didaktikai logikája a digitális pedagógia korszakában megfelelő formátumban egymást kölcsönösen erősítő értelmezési és tanulásszervezési keretek, amelyek hozzájárulnak a digitális médiaműveltség, és a kritikai médiaelemzés interdiszciplináris fejlesztéséhez.
Digitális szövegkezelési kompetenciák mérése a középfokú oktatásban
Demeterné Orosz, Erzsébet; Dr. Csernoch, Mária; DE--Bölcsészettudományi Kar
A digitális információs társadalomban a szövegkezelési kompetenciák alapvető jelentőségűvé váltak. A technikai készségeket mellett információk strukturálásának és esztétikus megjelenítésének képességét is magukban foglalják. A digitális írástudás részeként ezek a készségek kulcsszerepet töltenek be az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt.
A szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy a 9–10. évfolyamos tanulók milyen szinten rendelkeznek alapvető szövegkezelési ismeretekkel és képességekkel. A kutatás egy egyszerű feladatsor segítségével méri az alapvető szövegkezelési műveletek alkalmazását, az értő olvasás és feladatértelmezés szintjét.
Az eredmények elemzése rávilágít a tanulók tudásszintjének erősségeire és hiányosságaira, valamint arra, hogy mennyire képesek a megszerzett ismereteket önállóan alkalmazni. A kutatás fontos visszajelzést nyújt az oktatás számára, és hozzájárul a digitális kultúra tantárgy módszertani fejlesztéséhez, elősegítve a tanulók digitális kompetenciáinak és komplex problémamegoldó képességeinek hatékonyabb fejlesztését.
Számítógépes gondolkodás fejlesztése az általános iskolai fizika tanításában
Nagyné Mező, Eszter Csilla; Csernoch, Mária; DE--Bölcsészettudományi Kar
Szakdolgozatom összefoglalója: A számítógépes gondolkodást milyen módon lehet fejleszteni a fizika órákon. A száítógépes (algoritmikus) gondolkodás nem egyenlő a programozással. A nyagobb feladatok kisebb részekre bontása, olyan kisebb egységekre, melyek már ismert megoldási módokat tartalmaznak, majd tervezés, végrehajtá, ellenőrzés következik. A fizika oktatás során lehetséges: projektmunkában, kiscsoportos feladatnál, számítási feladatok elvégzésénél, illetve a digitális kultúra tantárgy keretein belül megismert programok alkalmazásával, pl:Word, Excel.
Az AudMax podcast szerepe a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár tevékenységében
Kövér, László; Demeterné Szabó, Dóra; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi Kar
A dolgozatomban az Akadémiai Podcastek és azok lehetőségeit vizsgáltam, kezdve a történetükkel. Nemzetközi és hazai példákat is felsoroltam. Ezen szempontok alapján a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár podcast műsorát az AudMax podcastet kívántam bemutatni. Kezdve a megalakulásától. Elemeztem epizódjait és sorozatait. Javaslatot tettem a jövőbeli működését illetően. Ezek alapján megállapítható, hogy a nem csak szórakoztató, ismeretterjesztő formátum az AudMax podcast hanem a Könyvtár egy fontos kommunikációs eszköze is. Illetve bemutattam a podcastnek otthont adó stúdió foglalási rendszerét.
A videojáték-ipar vállalatainak vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi elemzése IFRS beszámolók alapján:A CD Projekt Red, a Remedy Entertainment és a Ubisoft összehasonlítása (2020–2024)
Gál, Marcell László; Szekeres, Alexandra; DE--Gazdaságtudományi Kar
A szakdolgozat három videojáték-ipari vállalat, az Ubisoft, a CD Projekt és a Remedy Entertainment vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének összehasonlító elemzését vizsgálja a 2020–2024 közötti időszakban, az IFRS szerinti beszámolók alapján.A dolgozat célja annak bemutatása, hogy az iparági sajátosságok, különösen a fejlesztési ciklusok, az immateriális javak magas aránya és a projektalapú működés miként befolyásolják a pénzügyi mutatók alakulását.Az elemzés horizontális és vertikális módszerekkel, valamint mutatószámos értékeléssel történt.Az eredmények alapján megállapítható, hogy mindhárom vállalat esetében meghatározó szerepet töltenek be az immateriális javak, ugyanakkor a pénzügyi stabilitás és az eredményesség mértéke jelentős különbségeket mutat.A dolgozat következtetése szerint a videojáték-ipari vállalatok pénzügyi elemzése csak az iparági és számviteli sajátosságok figyelembevételével ad megbízható képet a vállalatok tényleges teljesítményéről.
Az olvasás és tanulás melletti zenehallgatási szokások hatásai
Németh, Diana Boglárka; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi Kar
A szakdolgozat az olvasás és tanulás melletti zenehallgatási szokások vizsgálatára fókuszál, az egyetemi hallgatók körében. A kutatás célja annak feltárása, hogy a zenehallgatás milyen módon befolyásolja az olvasási élményt, a koncentrációt, valamint a tanulási folyamatok hatékonyságát. A dolgozat elméleti része áttekinti a zenehallgatás pszichológiai, neurológiai és technológiai aspektusait, továbbá bemutatja a digitális streaming szolgáltatások és a könyvtári terek alkalmazkodásának szerepét a változó felhasználói igényekhez. A kutatás rámutat arra, hogy a zenehallgatás hatása nem tekinthető univerzálisan pozitívnak vagy negatívnak, mivel annak eredményessége nagymértékben függ az egyéni preferenciáktól, a zene típusától, valamint az adott kognitív feladat jellegétől. A dolgozat következtetése szerint a tudatosan megválasztott háttérzene képes elősegíteni a koncentrációt, javítani az olvasási élményt és támogatni a tanulási folyamatokat, miközben a könyvtári és digitális környezetek fejlődése új lehetőségeket teremt ezen szokások integrálására.
Információszerzési, internethasználati szokások a Vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felső tagozatos tanulóinak körében
Csikos, Noel Zsolt; Eszenyiné Borbély, Mária; DE--Bölcsészettudományi Kar
Szakdolgozatom a felső tagozatos és középiskolás tanulók információszerzési, internethasználati szokásait vizsgálja a 2026-os digitális környezetben. Kutatásom célja annak feltárása volt, hogyan alakul át a hagyományos műveltségkép, és milyen válaszokat adhat a könyvtárpedagógia a hálózati életmód kihívásaira. Az empirikus vizsgálat egy 438 fős mintán alapuló kérdőíves felmérésből, valamint egy célzott könyvtári kísérletből állt. Az elemzés során összevetettem a 2014-es kontrolladatokat a jelenlegiekkel, emellett vizsgáltam a településtípus, az intézményi háttér és a tehetséggondozás szerepét a digitális tudatosságban.
Az eredmények igazolták, hogy az elmúlt évtizedben az internetezés alkalmi tevékenységből domináns életformává vált, miközben előtérbe kerül az algoritmikusan irányított tartalomfogyasztás, és a mesterséges intelligencia. A kutatás rávilágított, hogy a lakóhely, az iskolatípus és az ösztönző szellemi közeg számottevő befolyásoló tényező a tudatos információs tájékozódás alakulásában. A hatodik osztályosok körében végzett pedagógiai kísérlet bizonyította, hogy az élményalapú foglalkozások hatására az olvasáshoz és a könyvtárhoz fűződő pozitív viszony jelentősen javítható. Dolgozatom rámutat, hogy a 21. századi könyvtáros feladata a hídépítés a digitális kompetenciák fejlesztése és a hagyományos műveltség között.
Az ingatlanok értékelése a Magyar Számviteli Törvény és az IFRS szabályozás szerint a BIF Nyrt. és az Appeninn Nyrt. példáján keresztül
Melis, Nándor Endre; Orbán, Ildikó; DE--Gazdaságtudományi Kar
Diplomadolgozatom központi témája az ingatlanok értékelésének vizsgálata a magyar számviteli törvény és az IFRS szabályozási rendszere között, két jelentős hazai ingatlanpiaci szereplő, a BIF Nyrt. és az Appeninn Nyrt. példáján keresztül. A kutatás során arra kerestem a választ, hogy miként befolyásolja a befektetési célú ingatlanok értékelését a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság (SZIT) státusz, valamint milyen mérhető eltérések adódnak a bekerülési érték alapú, illetve a valós érték modell alkalmazásából. Munkámban az érintett társaságok 2019 és 2024 közötti egyedi IFRS beszámolóit elemeztem, kiegészítve egy Sztv.-alapú szimulációs modellel, amely rávilágított az ingatlanok nettó könyv szerinti értékének és piaci értékének hosszú távú elmozdulásaira. Az elemzés rávilágított arra, hogy bár mindkét rendszer hasonló alapokból indul, a valós érték modell alkalmazása a befektetési célú ingatlanok esetében alapjaiban írja át a mérleg- és eredménystruktúrát, jelentős volatilitást generálva. Eredményeim alapján a valós érték modell relevánsabb információt szolgáltat a befektetők számára, ugyanakkor a számviteli elszámolások és az osztalékfizetési kötelezettségek összhangjának kezelése kiemelt stratégiai kihívást jelent a vizsgált társaságok számára. A kutatás végén javaslatokat fogalmaztam meg a független értékbecslők kontrolljának erősítésére, valamint az Sztv. szerinti értékhelyesbítés alkalmazásának mérlegelésére a hitelesebb vagyoni összkép bemutatása érdekében.
IKT-eszközök és elektronikus források használatának vizsgálata a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatóinak körében
Somogyi, Péter; Eszenyiné Borbély, Mária; DE--Bölcsészettudományi Kar
A dolgozat az információs és kommunikációs technológiák (IKT) eszközeinek és az elektronikus forrásoknak a hitoktatásban betöltött szerepét vizsgálja. A kutatás célja feltárni, hogy a hitoktatók milyen mértékben és milyen formában alkalmazzák ezeket az eszközöket a tanítási gyakorlatukban, valamint milyen tényezők befolyásolják használatukat. Az empirikus vizsgálat kérdőíves módszerrel történt a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatóinak körében. Az eredmények azt mutatják, hogy az IKT eszközök és az elektronikus források használata jelen van a hitoktatásban, azonban mértéke és módja jelentős eltéréseket mutat. A használatot alapvetően befolyásolja a pedagógusok digitális kompetenciája és az intézményi infrastruktúra szintje. A kutatás rámutat arra is, hogy a hitoktatók részéről igény mutatkozik további digitális tananyagokra és módszertani támogatásra. A dolgozat hozzájárul a digitális pedagógia és a hitoktatás kapcsolatának jobb megértéséhez, és alapot adhat további kutatásokhoz és fejlesztésekhez.
Inkluzivitás a magyar könyvtárakban: helyzetkép és fejlesztési irányok
Muszka, Vivien; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi Kar
A szakdolgozat az inklúzió gyakorlatát vizsgálja a magyar könyvtári térben. Leírja az LMBTQ+ közösség könyvtárbeli és társadalmi igényeit, melyekre választ adhat a könyvtár. A kutatásom Nyugat-Európa számos országának könyvtárát vizsgálja és hasonlítja össze a hazai civil szervezetekkel az elfogadás elősegítésének szempontjából. A dolgozatom végén fejlesztési javaslatokat teszek fel a magyarországi helyzet javításának érdekében.
Az állatasszisztált tréning és a kis -és középvállalkozások business coaching fejlesztésének kapcsolata
Suta, Éva; Becskeházi-Tar, Judit; DE--Gazdaságtudományi Kar
Dolgozatom célja feltárni a fogalmi lehatárolásokat, illetve azt melyek a business coaching és az állat asszisztált terápia közötti összefüggések. Szerettem volna feltárni, összegezni az állatasszisztált terápiás módszereket és ezek hatását a business coaching ügyfelekre, illetve különböző módszereket, feladatokat kutatni különböző társállatokkal - továbbfejleszteni, illetve ezeknek a módszereknek a mérhetőségi skáláját kidolgozni. A lovak és kutyák által asszisztált business coaching olyan tapasztalati tanulásra épülő módszer, amelyben az ügyfelek nemcsak beszélgetésen keresztül, hanem állatokkal való interakciók során jutnak felismerésekhez. A megközelítés alapja, hogy az állatok – különösen a lovak és a kutyák – rendkívül érzékenyen reagálnak az emberi nonverbális jelzésekre, érzelmi állapotokra és belső kongruenciára. Ez lehetővé teszi, hogy az ügyfél azonnali, őszinte „tükröt” kapjon saját működéséről, anélkül, hogy azt emberi értelmezés vagy torzítás szűrné.
Panelek a polcra
Szabó , Rebeka Amina; Demeterné Szabó , Dóra; DE--Bölcsészettudományi Kar
A digitális korban nagyban átalakultak az olvasási szokások, ez pedig kihívások elé állítja a könyvtárakat mind az olvasók bevonzása, mind a megtartásuk terén.
Kitérnék a könyvtári programokba és közösségi szolgáltatásokba való beépítési lehetőségekre is. A szakdolgozat áttekinti a képregény mint médium sajátosságait, eredetét könyvtári megítélését. Kutatásommal alátámasztom, hogy a mangák és a képregények tudatos és szakmailag megalapozott felhasználás mellett az olvasásnépszerűsítési stratégia elengedhetetlen eszközei lehetnek.
Siketek és nagyothallók olvasási és könyvtárhasználati szokásainak vizsgálata
Ötvös, Fanni Sarolta; Bujdosóné Dani, Erzsébet; DE--Bölcsészettudományi Kar
A szakdolgozat a siket és nagyothalló személyek olvasási és könyvtárhasználati szokásait vizsgálja, különös tekintettel a nyelvi hozzáférés és a kommunikációs sajátosságok hatására. Az elméleti rész áttekinti a célcsoport jellemzőit, az oktatási háttér szerepét, valamint az olvasás és szövegértés sajátosságait. A kutatás vegyes módszertani megközelítést alkalmaz: online kérdőíves felmérésre épül siket és nagyothalló válaszadók körében, valamint félig strukturált interjúkra könyvtári szakemberekkel. Az eredmények szerint az olvasási szokásokat jelentősen befolyásolja a nyelvi hozzáférés, és előnyben részesülnek a vizuálisan támogatott, könnyebben feldolgozható tartalmak. A könyvtárhasználatot gyakran kommunikációs akadályok és a nem megfelelően akadálymentesített szolgáltatások korlátozzák. A vizsgálat rámutat az inkluzív, vizuálisan és nyelvileg hozzáférhető könyvtári szolgáltatások fejlesztésének szükségességére, valamint a könyvtári személyzet felkészítésének fontosságára.
A home office és a hibrid munkavégzés hatása a munkavállalói kiégésre
Fórizs, Nikolett; Boros, József; DE--Gazdaságtudományi Kar
A dolgozat a home office és a hibrid munkavégzés munkavállalói kiégésre gyakorolt hatását vizsgálja vegyes módszertani megközelítéssel, a Job Demands–Resources (JD–R) modell és a Maslach-féle kiégésmodell elméleti keretére támaszkodva. A kvantitatív vizsgálat 126 fős mintán, a Maslach Burnout Inventory általános változatával (MBI–GS) mérte a kiégés három dimenzióját (az érzelmi kimerülést, a cinizmust és a csökkent személyes hatékonyságot) a munkavégzési forma és a munkaidő-rugalmasság függvényében. Az eredmények szerint az irodai munkavállalók szignifikánsan magasabb kiégési értékeket mutatnak, mint az 1–2 napos hibrid és a teljes home office munkavállalók, ugyanakkor a heti 3–4 napos hibrid munkavégzők kiégési szintje az irodai csoportéhoz hasonló maradt. A munkaidő rugalmassága bizonyult a kiégéssel legszorosabb összefüggésben álló tényezőnek, megelőzve magát a munkavégzési helyszínt. A kvalitatív részt három félig strukturált szakértői interjú tematikus elemzése alkotja, amelyek megerősítik a kvantitatív eredményeket, és feltárnak egy figyelemre méltó ellentmondást, a teljesen home office-ban dolgozó munkavállalónál a fizikai elválasztás ellenére a mentális kikapcsolódás komoly nehézséget okoz. A dolgozat következtetése, hogy a rugalmas munkavégzési formák csak akkor működnek valódi védőfaktorként a kiégéssel szemben, ha azokat egyértelmű elérhetőségi szabályok, valódi autonómia és tudatos szervezeti támogatás kíséri.
A rajongói irodalom könyvtári integrációjának lehetőségei és korlátai Magyarországon
Skripeczky, Jázmin Kata; Némethi-Takács, Margit; DE--Bölcsészettudományi Kar
A szakdolgozat fő témája és célja annak vizsgálata, hogy a fanfiction, mint digitális és közösségi alapú irodalmi forma, milyen módon kapcsolódhat a könyvtári gyakorlathoz, valamint hogy jelen van-e már valamilyen formában a könyvtári szolgáltatások között. Emellett célom feltárni, hogy milyen lehetőségek és korlátok jellemzik a rajongói irodalom könyvtári integrációját Magyarországon. A dolgozat első része bemutatja a fanfiction fogalmát, sajátosságait és kulturális jelentőségét, majd nemzetközi példákon keresztül áttekinti, hogy külföldi könyvtárakban milyen formában jelenik meg. Ezt követően a kutatás a hazai könyvtári szakma attitűdjeit vizsgálja kérdőíves módszerrel, amelynek célja feltérképezni a magyar könyvtárosok rajongói irodalommal kapcsolatos ismereteit, valamint annak könyvtári megjelenésével kapcsolatos nyitottságát és fenntartásait. A kérdőív célcsoportját magyar könyvtárosok alkotják, akik szakmai tapasztalataik alapján értékelhetik a bemutatott külföldi példákat, valamint véleményt formálhatnak azok hazai megvalósíthatóságáról.
Női vezetők az önkormányzati szektorban: karrierutak és nehézségek
Pálmányné Verebélyi, Veronika; Darnai, Balázs; DE--Gazdaságtudományi Kar
Dolgozatom a női vezetők szerepét és kihívásait vizsgálja a magyar önkormányzati szektorban, különös tekintettel a szakmai és politikai karrierutak közötti különbségekre. A kutatás alapját Tolna, Heves és Hajdú-Bihar vármegyékben elvégzett félig strukturált mélyinterjúk és statisztikai adatok elemzése adja. Az eredmények rávilágítottak, hogy míg a jegyzői karban a nők dominálnak, a polgármesteri tisztségekben továbbra is jelentős az alulreprezentáltságuk. A kutatás igazolta, hogy a sikeres női vezetői pálya elengedhetetlen feltétele a támogató családi háttér, amely ellensúlyozza a kettős terhelésből adódó nehézségeket. Az interjúk alapján a női vezetőket empatikus döntéshozatal és erős közösségi fókusz jellemzi, ami közvetlenül növeli a településfejlesztés hatékonyságát. Bebizonyosodott, hogy bár a korábbi vezetői tapasztalat előnyt jelent, a megfelelő belső attitűd és elhivatottság révén a nők bármilyen szakmai háttérből kiváló vezetővé válhatnak. A válaszadók egyik legfőbb büszkesége a sikeres forrásteremtő képesség, amely látványos infrastrukturális fejlődést eredményezett településeiken. A dolgozat konklúziója szerint a női vezetés nem csupán esélyegyenlőségi kérdés, hanem a modern, emberarcú közigazgatás alapvető záloga.