DEA

Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!

A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

Photo by DEENK

Kiemelt kategóriák a DEA-ban

Digitális Könyvtár

A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.

Megtekintés

Hallgatói dolgozatok

A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.

Megtekintés

PhD dolgozatok

A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.

Megtekintés

Publikációk

A Debreceni Egyetemen kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.

Megtekintés

Legfrissebbek betöltések

Tétel

Szabadon hozzáférhető

Precíziós növénytermesztés műszaki és termesztéstechnológiai kutatása, fejlesztése

Sojnóczki, István; Nagy, János; Sojnóczki, István; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Absztrakt Az eredményes kukoricatermesztés meghatározó faktora a víz, annak a növény számára történő rendelkezésre állása a vetési időszaktól a tenyészidőszak végéig. A hazai klíma viszonyai között ez jelentős elvárás. A víz megőrzésének fontos gyakorlati befolyásolója a talajművelési rendszer megválasztása és használata. Kutatásomban 4 féle talajművelési rendszer hatását vizsgáltam a talaj szerkezetére és víztároló képességére. Munkámban bemutattam a különböző talajművelési rendszerek előnyös és hátrányos tulajdonságait, mért eredményeim alapján összehasonlítottam az egyes rendszereket a növénytermesztés számára fontos tényezők szempontjából. A talajművelési rendszerek kukorica termesztésre hátrányos hatásainak tompításában agronómiai, műszaki megoldások komplex alkalmazása szükséges. Vizsgálatom ezt a szempontrendszer figyelembe véve a kukoricatermesztés egyik legfontosabb technológiai elemével a vetéssel és annak megvalósításával foglakozott. A precíziós vetéstechnológia területén az elmúlt időszakban a vetés során használt inputanyagok pontos, helyspecifikus kijuttatásának színvonalát növelő műszaki megoldások terjedtek el a gyakorlatban. A vetőmag lehelyezésének precíziós rendszerei kevesebb hangsúlyt kaptak. Kutatásom során ezzel a témakörrel foglalkoztam. Vizsgálatom alapja volt, hogy kidolgoztam egy olyan hazai vetőgépeken alkalmazható műszaki specifikációt, mely segítségével a vetés során a vetőgépen működő, a vetőmag lehelyezéséért és az optimális csírázási állapot megvalósításáért felelős elemek a talaj állapotát figyelembe véve, mért adatok alapján automatikusan kerülnek beállításra. A vetőgép a terület heterogenitására reagálva végzi a vetést. Kutatásomban megvizsgáltam különböző vetéstechnológiai megoldások hatását a kukorica állomány kelésére, fejlődésére és a termésére. Eredményeim bizonyították, hogy a precíziós mért adatokra támaszkodó vetéstechnológiai megoldások eredményesebbé tehetik a kukorica termesztést. Mérési eredményeim alapján a precíziós vetéstechnológiai rendszerek alkalmazása gyorsabb, egyöntetűbb kukorica állomány kelést, nagyobb egyedi termést eredményeztek, használatuk különösen a talajkímélő talajművelési módok esetében indokolt. Abstract The availability of water to the plant from sowing to the end of the growing season is a key factor in successful maize production. This is a high requirement in the Hungarian climate. The choice and use of a tillage system is important. A healthy soil structure is developed, which is conserved over the long term, at least throughout the growing season, and is able to store rainfall and provide suitable habitat for plant roots and soil biological communities. In my research I analyze the effects of 4 different tillage technologies. I present the advantages and disadvantages of the tillage systems based on my measured results. In crop production, technological solutions should be chosen that reduce the negative effects of the disadvantages while preserving the advantages. Precision planting is a key technological element in maize production. In the case of precision planting technology, there are technical solutions for the precise, site-specific distribution of inputs. Less focus has been given to precision seed placement systems. This is the subject of my research. The basis of my research is that I have developed a technical specification for use on domestic seed drills. It allows the elements responsible for the placement of the seed and the optimum germination condition to be automatically adjusted during planting, based on the soil condition (measured data). The planter performs the sowing in response to the heterogeneity of the area. In my research, I will study the effects of different planting technologies on the germination, development and yield of maize stands. My results demonstrate that precision-measured planting solutions can make maize production more efficient. Their use can lead to faster, more uniform stand emergence and higher individual yields, especially in low-tillage systems.

Tétel

Szabadon hozzáférhető

Köztéri szoborművek a principátus kori Pannoniában: Aquincum szobrászati emlékei tartományi összefüggésekben

Fábián, Boglárka; Gesztelyi, Tamás; Történelem és néprajz doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Történelmi Intézet

A köztéri szoborállítás gyakorlata a római kultúra egyik legjellemzőbb, leglátványosabb és régészetileg is kézzelfoghatóan gazdag emlékanyagát jelenti Pannoniában is. A dolgozat Pannonia Inferior helytartói székhelye, Aquincum köztéri szoborállítási gyakorlatát vizsgálja a körplasztikákon és a feliratos szobortalapzatokon keresztül. A két forráscsoport együttes vizsgálatára viszonylag ritkán kerül sor, annak ellenére, hogy egy lokális, időben és térben jól lehatárolható emlékanyag történeti-társadalomtörténeti és művészettörténeti szempontú értékelése csak a két leletanyagtípus közös feldolgozásával lehetséges. A dolgozat két nagy részből, a körplasztikák és a feliratos talapzatok katalógusából, valamint az ezekre épülő leíró, elemző fejezetekből áll. A vizsgált leletanyag funkcionálisan, közjogi státusza és témája szerint is több kategóriára osztható. A katalógus tematikus felépítése alapján vázolható az aquincumi szobrászati leletanyag típusok szerinti megoszlása; a feldolgozott anyagban megtalálhatóak a köztéren, katonai táborokban állított császárszobrok, magánszemélyek köztéren/temetőkben állt magánportré szobrai és a legnagyobb számban az istenszobrok, amelyek túlnyomó többsége (pro)-sacer státuszú szentélyekben, vagy önálló kultuszhelyet alkotva állt Kr.u. 212 előtt. A dolgozat együtt, mint egy időben és térben is többé kevésbé körvonalazható egység, nevezetesen egy adott település, Pannonia Inferior helytartói székhelye principátus kori társadalmának helyi sajátosságokat tükröző szoborállítási gyakorlatán belül vizsgálja mindezeket az emlékeket. A közel teljes, a témába tartozó aquincumi körszobrászati -és feliratos leletanyag katalogizálásával és kiértékelésével, valamint tágabb, pannoniai összefüggésekbe való helyezésével kerül sor az aquincumi színterek és szobrászati emlékeiknek a meghatározására és vizsgálatára. A dolgozat művészettörténeti szempontok – ikonográfiai, faragástechnikai sajátosságok – szerinti értékelését is tartalmazza a szoborműveknek és a megfigyelt, azonosított jellemzők alapján a műhelykérdésekkel, a település, mint kőfaragó központ hatásával és kisugárzásával is foglalkozik. A faragványok teljességre törekvő vizsgálatához kapcsolódó szükséges járulékos kérdések, például a szobrok festéséhez alkalmazott pigmentek meghatározása, illetve a festési technika megismerése is a dolgozat részét képezi. / The dissertation presents an in depth study of the sculptural monuments and the local statue practice in the city of Aquincum, the provincial seat of Pannonia Inferior. The chronological limit of the work is the era of the principate. The dissertation is concerned mainly with the context and the display of sculpture on the various public spaces around the city. The methodological premise of the work is that statue practice can only be fully examined with the formal and structural characteristics of the statue bases, and the content of their inscriptions. The dissertation consists of two large parts, a catalogue of the sculptures and the inscribed pedestals, and the descriptive and analytical chapters based on these. The catalogue includes the sculpture in the round (149 pieces) and the various statue bases (49 pieces), that were set up mainly on urban public spaces. The study covered the precise description based on autopsy and the (new or modified) identification of the individual pieces, thus redefining their contextual and chronological issues. In terms of subject matter, the material includes statues of emperors in public spaces / military camps, private portraits of municipal individuals in public spaces/cemeteries and, most notably, statues of gods and heroes (Idealplastik). The dissertation gives a complex overview on statue practice in Aquincum, including workshop practices, features of the locally carved artefacts, iconographical survey, polychromy, etc. Some of these issues are discussed even in a broader, regional context. The full range survey of the sculptural artefacts of Aquincum and the presentation of local statue practices will contribute to a more complex picture of the social, economic, religious and artistic life of the settlement and, in turn, of the artistic life of the province and the factors that influenced it.

Tétel

Szabadon hozzáférhető

Mértan a középiskolák felsőbb osztályai számára

(Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R.T. Könyvkiadóvállalata, 1909) Ábel, Károly

Tétel

Szabadon hozzáférhető

A civil szervezetek szabadsága és egyenlősége: alkotmányjogi szabályozási modellek

Deák, Izabella; Tóth, Gábor Attila; Deák, Izabella; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi Kar

Az értekezés a civil szervezetek (CSO) alkotmányjogi szabályozási modelljeinek monografikus igényű feldolgozására törekszik. A CSO-k az alkotmányjogi szakirodalomban az egyesülési szabadság kapcsán kerülnek érintőlegesen szóba. Ugyanakkor a CSO-k a modern demokráciák lényeges szereplői. Mondhatni a demokrácia egyik fokmérője a CSO-k szabadsága és egyenlősége. A témaválasztás célja, hogy kiegészítse az új típusú autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából, mivel egyre több országban fogadnak el olyan diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályokat, amelyek korlátozó módon kihatással vannak a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k létrehozására, működésére és tevékenységeire. Az értekezés az új típusú autoriter rendszerek korlátozó mechanizmusait egy elméleti keretben, a 4K modellben (kooptálás, kiszorítás, kényszerítés, kreálás) helyezi el, mely értelmezési keretet nyújt a Magyarországon beazonosítható CSO-kat ért korlátozások elemzésének is. Ezt követően a nemzetközi trendek vizsgálata során az összehasonlító alkotmányjog módszerét alkalmazva veszi górcső alá a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kat korlátozó jogszabályokat és azok alkalmazását. Az elemzéshez az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában kimunkált minimum normák jelentik a viszonyítási pontot. The thesis aims to provide a comprehensive analysis of constitutional regulatory models for civil society organisations (CSOs). CSOs are only marginally discussed in the constitutional law literature, usually in the context of the right to freedom of association. CSOs play an important role in modern democracies, where their freedom and equality serve as key indicators of a functioning democratic system. The thesis aims to add to the research on the functioning of new types of authoritarian regimes from the perspective of civil society, as more and more countries enact discriminatory, rigid, and costly laws that restrict the establishment, operation, and activities of CSOs fulfilling a social control function. The paper places the restrictive mechanisms of new types of authoritarian regimes within the 4C theoretical framework (cooperation, co-optation, complementarity, confrontation), which also serves as an interpretative aid for the analysis of the restrictions imposed on CSOs in Hungary. It then expands the focus to international trends, using the comparative constitutional law method to assess the legal restrictions on CSOs performing social control functions and the implementation of these laws. The analysis is benchmarked against the minimum standards established by the case law of the European Court of Human Rights.

Tétel

Szabadon hozzáférhető

Családi tényezők összefüggései a pályaidentitással és párkapcsolati elköteleződéssel készülődő felnőttség idején

Asztalosné Elekes, Szende; Páskuné Kiss, Judit; Elekes, Szende; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet

Napjainkban annak a jelenségnek lehetünk tanúi, hogy a felnőttkorra jellemző elköteleződések kitolódnak a húszas évek végéig, hamincas évek elejéig a posztindusztriális társadalmakban. Erre a jelenségre különböző fogalmakkal utalnak a szakirodalomban, úgymint posztadoleszcencia kora, készülődő felnőttség, kapunyitási pánik stb. Mindegyik megközelítés kiemeli, hogy az identitáskeresés elhúzódásának, az identitás megkérdőjeleződésének központi jelentősége van ebben az életszakaszban, ezért úgy véljük, hogy a Marcia által kidolgozott identitásparadigma alkalmas lehet a fiatal felnőttkori identitásalakulás, elköteleződések vizsgálatára is. Többen rámutattak arra, hogy a származási család bizonyos jellemzői, a szülő-gyerek kapcsolat sajátosságai is segíthetik vagy gátolhatják az identitáskeresés folyamatát. A felnőtté válás két fontos életfeladata az elköteleződés képessége mind szakmai, mind magánéleti téren; a fiatal felnőttek lehorgonyzási nehézségei egyaránt megnyilvánulnak mindkét területen. A szakmai identitással ellentétben azonban nem állt rendelkezésre olyan mérőeszköz, amely kimondottan a fiatalok párkapcsolati elköteleződésről alkotott elképzelését vizsgálná. Kutatásunkban a következő célokat tűztük ki: a fiatal felnőttkori pályaidentitás és párkapcsolati elköteleződési hajlandóság összehasonlító vizsgálata; egy olyan mérőeszköz kidolgozása, amely alkalmas lehet a párkapcsolati elköteleződési hajlandóság vizsgálatára; ezt követően bizonyos családi tényezők – úgymint szülői nevelési stílusok, kétszülős-egyszülős családi háttér, valamint szülőkhöz fűződő kötődés – összefüggéseinek vizsgálata a fiatal felnőttek pályaidentitásával és párkapcsolati elköteleződési hajlandóságával. 2016 és 2019 között három vizsgálatot végeztünk 19–29 évesek mintáján. Az első vizsgálatban a Marcia-féle identitásparadigma alapján, a Melgosa Pályaidentitás Skála struktúráját követve kidogoztuk a Párkapcsolati Elköteleződéssel kapcsolatos Vélekedések Kérdőívet, valamint elvégeztük a skála validitásvizsgálatát (n=405). A feltáró faktorelemzés három faktor meglétére mutatott rá (Elköteleződés halogatása, Keresés és kétség, valamint Családi mintakövetés), amelyek jó, illetve kiváló megbízhatósági mutatókkal rendelkeznek. A faktorok mentén elvégzett klaszterelemzés két klasztert tárt fel, az Elköteleződők, valamint a Halogatók csoportját. A konstruktumvaliditás vizsgálata céljából a Felnőtt Kötődési Kérdőívet, az Élet Értelme Kérdőívet, az Élettel való Elégedettség Skálát, valamint a vallásosság mutatóit alkalmaztuk. A második vizsgálatban a szülői nevelési stílusok (tekintélyelvű, irányító, engedékeny), illetve az egyszülős vagy kétszülős családi háttér összefüggéseit vizsgáltuk a pályaidentitással és párkapcsolati elköteleződési hajlandósággal (n=219). A kérdőívcsomag a származási család struktúrájára vonatkozó adatok mellett a Szülői Autoritás Kérdőívet, a Párkapcsolati Elköteleződéssel kapcsolatos Vélekedések Kérdőívet, valamint a Melgosa Pályaidentitás Skála fiatal felnőttekre adaptált változatát tartalmazta. A harmadik vizsgálatban a szülői nevelési stílusok (tekintélyelvű, irányító, engedékeny), illetve a szülőkhöz fűződő kötődés összefüggéseit vizsgálatuk a pályaidentitással és párkapcsolati elköteleződéssel (n=200). A kérdőívcsomag a korábban említett skálák mellett tartalmazta a Közvetlen kapcsolatok élményei kérdőív apára és anyára vonatkozó alskáláját. Eredményeink alapján a Pályaidentitás Skála és a Párkapcsolati Elköteleződéssel kapcsolatos Vélekedések Kérdőív megfelelő alskálái – a Diffúzió és az Elköteleződés halogatása, a Moratórium és a Keresés és kétség, illetve a Korai zárás és a Családi mintakövetés – pozitív együttjárást mutatnak, tehát a vizsgált személyeknek hasonló tapasztalataik vannak mindkét területen. Az életkor előrehaladtával csökken az elköteleződés nélküli identitásállapotok szintje mindkét vizsgált területen. Családi állapot tekintetében a Párkapcsolati Elköteleződéssel kapcsolatos Vélekedések Kérdőív faktorai esetén szignifikáns különbség van az egyedülállók, párkapcsolattal rendelkezők és együtt élők csoportja között. A vallásosság pozitív összefüggést mutat az exploráció nélküli elköteleződésen alapuló identitásállapotokkal (Korai zárás, Családi mintakövetés). Vizsgálatainkban az optimálisnak tekinthető irányító nevelési stílus, a szülőkhöz fűződő kötődés, valamint a kétszülős családi háttér bejósolják a Korai zárást és a Családi mintakövetést mind a pályaidentitás, mind a párkapcsolati elköteleződés terén, az Elért identitással viszont nincsenek összefüggésben. Ez az eredmény összhangban van az újabb kutatások eredményeivel. Az anya engedékeny nevelési stílusa bejósolja az Elköteleződés halogatását párkapcsolati téren, illetve a Diffúziót a pályaidentitás terén. Az anyához és apához fűződő kötődési szorongás és elkerülés bejósolják a Moratóriumot, valamint a Keresés és kétséget. A tesztelt mediációs modellek közül két esetben találtuk azt, hogy a szülőhöz fűződő kötődés mediálja a kapcsolatot a nevelési stílus és az identitás között, de a mediációs hatás csekély mértékűnek bizonyult. A nevelési stílus tehát inkább közvetlenül gyakorol hatást az identitásra, mint a kötődés közvetítő hatása révén. Az eredményeink abba az irányba mutatnak, hogy át kell gondolnunk a korai zárás fogalmát: napjainkban, egy kevés támponttal jellemezhető világban érthetőnek tűnik a szülők értékeivel való azonosulás pozitív családi hatások, minták esetén.

Tétel

Szabadon hozzáférhető

A tanulói eredményességet befolyásoló tényezők a romániai magyar kisebbségi oktatásban

Barabás, Andrea; Bacskai, Katinka; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet

A tanulói eredményesség vizsgálata során egyes kutatók a tanuló személyes jellemzőit, a tanuláshoz való viszonyát, a motiváció tanulmányi eredményekre gyakorolt hatását elemzik (Balogh, 1998; 2000; Csapó, 1998, 2004; Pintrich & De Groot, 1990; Cohen et al., 2009; Ceglédi & Máth, 2013; Fejes & Józsa, 2005), mások a tanulók családi hátterének, az iskolán belüli/iskolán kívüli befolyásoló tényezőit próbálják feltárni (Bourdieu,1979; Coleman et al, 1966, Bacskai, 2015; Bacskai & Ceglédi, 2022; Bray, 1999, 2010; Fehérvári, 2016; Garami, 2014; Jansen et al., 2021; Pusztai, 2004, 2009, 2015; Széll, 2015; Kiss & Toró, 2024). Kutatásunkban azokat a makro-, mezo- és mikroszintű tényezőket elemezzük, amelyek a romániai magyar diákok országos kompetenciaméréseken elért eredményeit befolyásolhatják. A kompetenciamérések eredményeit befolyásoló tényezők felderítése érdekében saját készítésű háttérkérdőívet alkalmazunk. A saját készítésű tanulói kérdőív a tanuló tanulmányi eredményeit, a család szocio-ökonómiai hátterét és az extrakurrikuláris tevékenység hatását veszi górcső alá. A következő kérdésekre keressük a választ: Azok a tanulók, akik előkészítő osztályban is jártak, nagyobb arányban érnek-e el átlag feletti eredményeket, mint akik nem jártak előkészítő osztályba? A tanulói eredményesség és a településtípus között kimutatható-e összefüggés? Az iskolai és iskolán kívül elérhető extrakurrikuláris tevékenységeknek kimutatható-e pozitív hatása a kompetenciamérések eredményeire nézve? Van-e jelentősége a család szocio-ökonómiai helyzetének a tanulói eredményesség alakulásában? Kutatásunk kvantitatív adatforrásokon: kérdőíves adatfelvételen és kompetenciamérések eredményein alapszik. A makroszintű, oktatáspolitikai döntések eredményeként bevezetésre kerülő előkészítő osztály és integrált tantárgyakon alapuló kompetencialapú oktatás eredményességgel kapcsolatos összefüggéseit tárjuk fel. A mezoszintű magyarázatok az iskola és környezetére, a település típusára vonatkozóan fókuszálunk. Mikroszinten az egyénre és a családra visszavezethető tényezőkre koncentrálunk. Vizsgálatunkban a Kovászna megye negyedikes, magyar nyelven tanulók kompetenciaméréseken elért eredményeit és a befolyásoló tényezőket vesszük górcső alá. A teljeskörű mintavételnek köszönhetően átfogó képet nyerhetünk a 2017-ben negyedik osztályt végzett tanulók kompetenciamérés eredményeiről és a befolyásoló tényezőkről A saját készítésű háttérkérdőív és a kompetenciamérések eredményei alapján létrehozott adatbázisra (KOV-ET-OM-2017) alapozzuk kutatásunkat. Eredményeink azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik előkészítő osztályba jártak, nagyobb arányban kerülnek az átlag feletti kategóriába, mint azok, akik nem jártak előkészító osztályban. Kutatásunkban szignifikáns összefüggés mutatható ki az árnyékoktatás területén fellelhető tevékenységek és a tanulók mérési eredményei között mindhárom kompetencia területen. A szülői és iskolai háttér mellett hogyan alakulnak a gyermekek eredményei, nagy szerepe van a település típusnak is, a környezet adottságainak (Garami, 2014). Eredményeink összhangban vannak azokkal a kutatásokkal, melyek arra világítanak rá, hogy erőteljesen megmutakozik a tanulók iskolai teljesítménye és a szocio-ökönómiai státusza közötti összefüggés (Bradley & Corwyn, 2002; Róbert, 2004; Pusztai, 2004, 2009; Széll, 2015, Li & Qiu, 2018; Kiss & Toró, 2024). Romániában az országos kompetenciaméréseket nem kíséri háttérkérdőív, amely lehetővé tenné a befolyásoló tényezők megismerését. A tanulói eredményesség között kimutatható összfüggések elemzése közelebb visz ahhoz, hogy jobban megértsük a kompetenciamérések eredményeinek alakulását. Összegezve elmondhatjuk, hogy a vizsgált makro-, mezo- és mikroszintű tényezők és az iskolai eredményesség között kimutatható összefüggések elemzése közelebb visz ahhoz, hogy jobban megértsük a kompetenciamérések eredményeinek alakulását. A kutatási eredményeink nyomán megfogalmazásra kerülő javaslatok nagymértékben hozzájárulhatnak az oktatási stratégia alakításához és a tanulói eredményesség javításához.

Tétel

Korlátozottan hozzáférhető

Current Pharamacological Treatment of Colorectal Cancer

Balogun-kuku, Oyinlola Asabi; Porszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Megyeri, Attila; Halasi , Barbara Dóra; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Igazságügyi Orvostani Intézet

Colorectal cancer is the most common cancer in the gastrointestinal system. It is the third most common cancer in the world and the second leading cause of cancer-related deaths. It seems in the coming times that colorectal cancer is going to remain one of the major causes of cancer-related mortality worldwide; therefore, pursuing research in this area tirelessly is relevant to progressing the treatment methodologies and enhancing the chances of survival with more accurate and less invasive diagnostic facilities. A wide variety of therapeutic options are available for colorectal cancer, yet it remains one of the deadliest cancers. Options, from surgery and older chemotherapeutic agents to newer biologic therapy, are employed daily by clinicans in the treatment of this deadly disease.

Tétel

Korlátozottan hozzáférhető

Hemorheological and microcirculatory effect of the pituitary adenylate cyclase activating polypeptide (PACAP) administration in case of vessel anastomosis regeneration in the rat

Haj Yahia, Iyas; Fazekas, László Ádám; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Műtéttani Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar

INTRODUCTION: In case of vascular surgeries appropriate regeneration of the vessel is a crucial part of the patient’s recovery. One way to increase the regeneration is to avoid inflammation because the inflammatory processes can be damaging to the tissues. The pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP) is a molecule with a proven antiapoptotic effect. In case of therapy the PACAP is absorbed and it can have a systemic effect besides of the local one. Bioplasts can also be used to assist vascular anastomosis healing. The aim of this study is to examine the systemic effect of the molecule and the bioplast on the hemorheological and microcirculatory parameters. MATERIALS AND METHODS: In this experiment (permission registration Nr.: 25/2016/UDCAW) 40 male Crl:WI rats were randomly divided into control (n=10), bioplast (n=10), PACAP (n=10), and PACAP + bioplast (n=10) groups. Under general anesthesia the right femoral artery was dissected and anastomosed using end-to-end anastomosis and simple interrupted stitches. Blood was drawn from the lateral tail vein before surgery and every seven days for three weeks. In the second and fourth groups bioplast (Surgicel foam) was used. In the third and fourth PACAP was administered (2 µmol/animal) every two days through a subcutaneous canula. The microcirculation of the hind limbs was measured using a Laser Doppler flowmeter. From the blood samples the hematological and hemorheological values were calculated. RESULTS: The use of PACAP resulted an increase in the erythrocyte aggregation (M 5 sec). The used of PACAP showed increase in the WBC count over time. The use of PACAP and the bioplast together resulted in a significant increase in the platelet count. The microcirculation of the hind limbs was significantly higher at the end of the follow up period compared to the other groups. CONCLUSION: In conclusion we can say that PACAP has not only local but systemic effects too, because it caused significant changes in both hematological and hemorheological values as well. These findings were supported by the microcirculatory alterations.

Tétel

Korlátozottan hozzáférhető

Neuronok 3-dimenziós rekonstrukciója az egér prefrontális kéregben

Kisvárday, Tamás Norbert; Kisvárday, Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Zákány , Róza; Pál, Balázs Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Élettani Intézet

Munkám során három intracellulárisan biocitinnel jelzett piramis típusú idegsejt teljes axon- és dendritfáját digitalizáltam a Neurolucida rekonstrukciós rendszer segítségével a PFC terület különböző rétegeiben. A komputerben tárolt digitális adatokból felszín- és térfogat számításokat végeztem a piramis sejtek különböző nyúlványaira (axon és dendrit) és az axon által kibocsátott boutonokra. Tervek szerint a fenti strukturális paraméterek felhasználhatók és kiegészítik azokat a kísérleti adatokat, amelyekből az egér PFC agy-rekonstrukcióját fogják elkészíteni. Ennek során a komputerbe betáplált szerkezeti és funkcionális adatokból algoritmusok sokaságának segítségével modellezni fogják az PFC működési állapotát és változását.

Tétel

Korlátozottan hozzáférhető

Current pharmacology of Opioid Analgesics in Cancer related Chronic Pain

Mabika, Rosina; Varga, Balazs; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bombicz, Mariann; Feher, Palma; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék

Pain is one of the major symptoms that cancer patients suffer from before, during and even after treatment. The mainstay of pain management for cancer patients is the administration of opioid analgesics. This thesis aims to discuss the pharmacology of opioid analgesics, the mechanism of action by which they help to relieve pain and therefore, their use in the management of cancer related chronic pain. The most common side effects of opioid analgesic use will also be included and some potential non-opioid pharmacological and non-medicinal alternatives for cancer pain management. The use of opioid analgesics in the management of cancer related chronic pain is an important topic to discuss in modern healthcare because of the current rapidly increasing use of opioid analgesics globally which has a detrimental effect on the health and lives of many.

Tétel

Szabadon hozzáférhető

From Arctic Wayfarers to Arctic Denizens: Inuit Cultural Identity and Its Textual Representations

Nándori , Rita; Tóthné Dr. Espák, Gabriella; Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola; Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet

Az értekezés elsődleges célkitűzése egy eddig kevéssé feltérképezett, kanadai őslakosokat érintő terület kutatása; pontosabban az inuit kulturális identitást érintő külső kapcsolatteremtés, majd később a letelepedés okozta paradigmaváltás hatásait mutatom be a kulturális identitás vizsgálatával és ezt követően annak szóbeli és írásbeli költeményeken keresztül való elemzésével. A disszertáció első felében egy az identitás koncepciójának megformálására alkalmazott összetett elméleti keretrendszert hozok létre, az úgynevezett Inuit Identity Composition and Change Analysis, röviden ICCA néven (inuit identitás összetétel és változás vizsgálat), mely segítségével izolálom az inummariq (“igazi inuit”) fogalmat. Alapvetően három irányban vizsgálódok: tér és társadalom kapcsolata, telepes kulturális lenyomat és generációs változások. Ezen irányvonalak szolgálatában a kultúraközi pszichológia, szociológia és humángeográfia tudományterületének egyes alaptéziseit adaptálom a kanadai őslakos inuitok kulturális helyzetéhez. John W. Berry pszichológiai modelljét, Peter Weinreich szociokulturális identitás struktúra analízisét és Fernando Ortiz transzkulturációs elméletét is figyelembe veszem. Ezenkívül a humángeográfa identitást érintő térbeliség, territórium, határ és határmezsgye fogalmát is bevezetem. Emellett analízisem részét képezi Pierre Bourdieu generációs elmélete, különösképpen a habitus és kulturális tőke fogalma; valamint a Maurice Halbwachs és Jan Assmann által megfogalmazott kulturális emlékezet koncepciója. Ezt követően egy etnohistóriai áttekintés keretében vizsgálom a kulturális identitás változását, különös tekintettel az életforma, gazdaság, értékrendszer és az őshaza megalakulásának kultúrára tett hatásaira. Feltérképezem az 1950-es és 60-as években zajló letelepedés okozta paradigmaváltás fontosságát, hiszen ebben az időben az északhoz való geopolitikai viszonyulás megváltozásának eredményeképp a sarkvidéki vándorok szakítottak a nomád életformával és városlakókká váltak. Az értekezés ezen része azt vizsgálja, hogy a déllel való folyamatos kapcsolattartás következményeként megjelenő szedentizmus hogyan hatott az inuit identitásra. Kutatásom másik fő célja az inuit identitás szövegközi vizsgálata, amelyet az irodalmi keretrendszer átstrukturálásával és az orature (szóbeli költemény) műfaj bevezetésével hajtok végre, melynek eredményeképp egy antológiát is összeállítok. Ennek megfelelően, értekezésem második felében megállapítom, hogy a szellemi termékek kulturális emlékezetként funkcionálnak, melyek segítségével az inuit identitás változásai nyomonkövethetőek. Ez követően egy újfajta, inuit irodalomelméleti keretrendszert vezetek be. Az írásbeliség kora előttről származó, szóban komponált és szórakoztató jellegű (orature) költeményeket külön értelmezem az irodalom berkeibe tartozó versektől. Ezen struktúra a dekontextualizált kontakt-tradicionális dalszövegek különféle stílusainak értelmezésénél különösen hasznos. A dalszövegek és versek elemzésénél segítségül hívom az identitás vizsgálatára létrehozott elméleti keretrendszert, valamint azokat az etnohistóriai feljegyzéseket, amelyek rávilágítanak a kulturális identitás szövegközi felbukkanására. Először a hagyományos, szóban komponált dalszövegeket műfajilag rendszerezem és elemzem, majd a letelepedés utáni dalszövegek, spoken word performansz szövegek és versek szövegközeli vizsgálatát hajtom végre az identitás változásaira fókuszálva. Összefoglalva, értekezésem elsődleges célja az inuit kulturális identitás vizsgálata, melyet egy egyedi, interdiszciplináris értelmezési keretrendszer megteremtésével, az elmúlt szász évben végbement paradigmaváltások etnohistóriai hátterének ismertetésével és egy új irodalmi műfaj bevezetésén alapuló identitás-orientáltságú dalszöveg- és verselemzéssel hajtok végre. Továbbá kutatásom eredményeként egy antológia alapjait állítom össze, amely a szóbeli és írásbeli dalszövegek és költemények teljes alkotói és műfaji áttekintésére tesz kísérletet az inuit kultúra első feljegyzéseitől napjainkig.

Tétel

Szabadon hozzáférhető

Agile management concept in improvement of IT organization's processes

Al Jafa, Hasan; Várallyai, László; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar::Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet

This research investigates how Agile principles and methods influence trust building and the reduction of workplace bullying, addressing a key research gap within remote and hybrid work environments. The study integrates both quantitative and qualitative approaches, focusing on freelance IT workers and Agile practices such as Scrum, retrospectives, user stories, and Kanban boards. Agile methodologies are analysed not just as a project management framework but as a cultural practice that promotes transparency and collaboration, which are critical in reducing workplace bullying and fostering employee trust. The core argument is that Agile methodologies, originally designed for software development, have broader applications in enhancing workplace culture, communication, and collaboration across industries. The results highlight the effectiveness of Agile practices in reducing micromanagement and fostering open communication—both critical in minimising bullying. Agile's emphasis on transparency and accountability reduces opportunities for workplace bullying by creating a culture of mutual respect with less stress associated with less ambiguity in a fast-changing world. Methodology A mixed-methods research design explored the causal relationship between Agile implementation, workplace bullying, and trust in remote working environments. The cross-sectional study utilised both descriptive and explanatory research approaches, combining a quantitative survey distributed to 200 freelance IT professionals and qualitative interviews with 12 participants residing in Hungary and the Netherlands to gain deeper insights. The quantitative data were analysed using statistical methods like structural Hypotheses test using Smart-PLS, correlation analysis, and regression models to test hypotheses concerning trust, bullying, and Agile practices. Additionally, qualitative data were thematically analysed to extract subjective experiences related to Agile environments and their influence on trust and workplace culture. Key findings: 1. Agile Methodologies Foster Trust: Agile practices, such as daily stand-ups, retrospectives, and Scrum meetings, were shown to enhance trust through transparency, regular feedback, and team empowerment. These practices reduce micromanagement and create self-organising teams, diminishing the likelihood of bullying. 2. Reduction of Workplace Bullying: The structured communication inherent in Agile methodologies helps mitigate power imbalances, a common root of workplace bullying. Agile environments encourage openness, where employees feel safe reporting incidents of abuse and discrimination. Including anonymous reporting mechanisms and clear anti-bullying policies is crucial in such settings. Agile leadership plays a significant role in ensuring compliance with anti-bullying policies and creating safe, transparent workspaces, especially for freelancers and remote workers. 3. Impact on Remote Work: Agile practices are particularly effective in remote work environments. They facilitate daily communication and promote accountability. This helps prevent the social isolation often linked to bullying in remote teams. Stand-ups and Sprints are agile virtual collaboration tools that keep remote workers engaged and connected to their teams. 4. Agile HR Practices: Agile's tools for managing uncertainty, such as user stories and Kanban boards, provide HR teams with new strategies for talent acquisition, retention, and engagement, further contributing to a respectful, bullying-free environment. These tools also help manage the diverse working conditions of remote and hybrid teams, enabling thoughtful planning and collaboration. 5. Managerial Training and Power Dynamics: Addressing managerial misconduct and power imbalances through training and regular feedback mechanisms ensures managers can effectively support their teams, especially in remote and hybrid work setups. Such training fosters cultural sensitivity and conflict resolution skills, reducing the risk of managerial abuse and bullying. The research's recommendations suggest that companies across sectors should adopt Agile methodologies to enhance workplace trust, foster collaboration, and create environments that are resilient to bullying and discrimination in remote and hybrid work settings. The study calls for a cultural shift towards Agile values such as transparency, team empowerment, and continuous learning to create safer, more inclusive workplaces.