Szerző szerinti böngészés "Augusztinyi, Szandra"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az eutanázia büntetőjogi vetületei
    (2007-09-27T13:37:36Z) Augusztinyi, Szandra; Blaskó, Béla; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar
    Nem állapítható meg az a pillanat, amikor az ember már értelmével ítélve feltalálta a „bűn” fogalmát, és ennek szabályozásaként megalkotta a bűncselekmény kategóriáját. A társadalom kezdeti időszakában ez inkább még a társadalmi együttélésből fakadó társadalom-erkölcsi parancsnak minősíthető, és kevésbé jogi szabályozásnak. Arra keressük a választ, hogy valóban elő probléma-e az eutanázia, és mi értendő e különös hangzású szó fogalma alatt napjainkban. A témáról alkotott kép teljessége érdekében szükséges, hogy áttekintsük e fogalom kialakulását, történeti fejlődését. Vitathatatlan tény, hogy a halállal kapcsolatos kérdések az emberi gondolkodás őskorától kezdve a morális, jogi és teológiai viták központi témáiként szerepeltek. A XX. század utolsó évtizedeiben új vetületben jelentkezett a „ne ölj” parancsa annak következtében, hogy az emberi életfolyamatra befolyást gyakorolni képes természettudományok és ennek függvényében az orvostudományok is áttörésszerű fejlődésnek indultak. Az ember haldoklása, halála minden kultúrában szokásokkal, jogi előírásokkal körülvett, kiemelt fontosságú esemény. Fontos annak felismerése, hogy a hálál nemcsak természeti, hanem társadalmi, vallási esemény is. A halálhoz, meghaláshoz való viszony sokat változott az egyes kultúrákban az idők folyamán. Korábban a haldoklás és a halál családi és baráti körben zajlott, azonban ez később megváltozott, és a halál szinte teljesen klinikai eseménnyé vált. Ma a legtöbben kórházi körülmények között halnak meg, többnyire hosszú lefolyású, hónapokig vagy évekig tartó szenvedéssel járó betegségben. Az orvosok mindent megtesznek a beteg életben tartása érdekében (sokszor akarata ellenére is): a túlterápia az életet mindenáron meghosszabítani akaró orvosi hozzáállás negatív következménye lett. Idegen környezetben végbemenő értelmetlen és vigasz nélküli, magányos esemény – az esetek többségében – a kórházi halál, amely a túlterápia által megfosztja a betegeket a saját halál lehetőségétől.