Szerző szerinti böngészés "Balog, Katalin"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A short review of molecular genetics studies on common carp (Cyprinus carpio L.) highlited the mtDNA markers(2021) Tóth, Bianka; Bagi, Zoltán; Balog, Katalin; Bársony, Péter; Jávor, Bence; Kusza, SzilviaTétel Korlátozottan hozzáférhető Association study between relative expression levels of eight genes and growth rate in Hungarian common carp (Cyprinus carpio)(2022) Balog, Katalin; Bagi, Zoltán; Tóth, Bianka; Hegedűs, Bettina; Fehér, Milán; Stündl, László; Kusza, SzilviaTétel Szabadon hozzáférhető Genes and elements involved in the regulation of the nervous system and growth affect the development of spinal deformity in Cyprinus carpio(2022) Bagi, Zoltán; Balog, Katalin; Tóth, Bianka; Fehér, Milán; Bársony, Péter; Baranyai, Edina; Harangi, Sándor; Ashrafzadeh, Mohammad Reza; Hegedűs, Bettina; Stündl, László; Kusza, SzilviaTétel Korlátozottan hozzáférhető A gerincdeformitás - mint a ponty (Cyprinus carpio L.) fajban megjelenő egészségügyi probléma - genetikai hátterének vizsgálataBalog, Katalin; Kusza, Szilvia; Bagi, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA felgyorsult, ipari állattenyésztés eredményeként a legtöbb intenzív ágazatban megjelentek olyan egészségügyi problémák, melyek komoly gazdasági károkat is okoznak a felmerülő állatjóléti aggályok mellett. Az egyik legjelentősebb probléma az intenzív haltenyésztésben a gerinc deformitásának jelensége. A probléma a termelésben filézési nehézségeket okozhat, illetve a hasított test is gyengébb minőségű lesz az értékesítés során. A dolgozatban normál, illetve gerincdeformált pontyokat elemeztünk, a kalretikulin, a kollagén1-alpha-2, az inzulinszerű növekedési faktor 1 és a növekedési hormon relatív gén expressziójának vizsgálatával, továbbá az azonos tartási és takarmányozási technológiában nevelt egyedek gerincoszlopának mikro- és makroelem tartalmát is vizsgáltuk, illetve azt, hogy ezek az eredmények összefüggést mutatnak-e a vizsgált gének relatív génexpressziójával. Az mRNS expresszióját az agyvelő, hátizom, máj, szív és vér szövetekben vizsgáltuk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyarországi ponty (Cyprinus carpio L.) tájfajták genetikai vizsgálataBalog, Katalin; Bagi, Zoltán; Kusza, Szilvia; Véghné Tóth, Bianka; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz akvakultúra által előállított termékek iránti kereslet az előrejelzések szerint a jövőben csak fokozódni fog. Ezért a magyarországi tógazdasági termelők számára legfontosabb faj, a ponty (Cyprinus carpio L.) genetikai vonalainak fenntartása és nemesítése nagy jelentőségű. Ehhez a munkához elengedhetetlen a rendelkezésre álló genetikai alapok jobb megismerése és az elmúlt évszázadokban kialakult tájfajtáink megőrzése. Ezzel összefüggésben célul tűztük ki 5, Magyarországon államilag elismert ponty tájfajta genetikai diverzitásának felmérését. A dolgozatban a böszörményi tükrös (n=5) hortobágyi tükrös (n=5), hortobágyi pikkelyes (n=5), szegedi tükrös (n=5) és a szegedi pikkelyes (n=5) mtDNS (mitokondriális DNS) D-Loop régiójának 728 bp hosszúságú szakaszán végzett elemzések eredményei kerülnek bemutatásra. Külső kontrollként az amuri vadpontyot használtuk (n=5). A vizsgálat során különböző diverzitás értékeket, a haplotípus megoszlásokat, a polimorfizmusok számát, valamint nukleotid gyakoriság értékeket mértünk. A tájfajták haplotípusai közötti genetikai kapcsolatot a Neighbor-Joining klaszterező módszer alapján szerkesztett filogenetikai fán mutatjuk be. Összesen 20 haplotípust azonosítottunk a vizsgált populációkban. A populációk haplotípus diverzitás (Hd) 0,8000 +/- 0,1640 (hortobágyi tükrös) és 1,0000 +/- 0,1265 (böszörményi tükrös, szegedi tükrös) között változott. A nukleotid diverzitás (π) 0,0027 +/- 0,0021 (hortobágyi tükrös) és 0,0174 +/- 0,0111 (böszörményi tükrös) között alakult. Eredményeink segítenek feltárni, hogy a vizsgált populációk genetikailag mennyire egységesek, illetve mennyire különülnek el egymástól. Ezek az adatok pedig a gyakorlatban is hasznosítható információt nyújthatnak a termelők számára, és megalapozhatják a génmegőrzési, valamint nemesítő munkát is, ami hosszú távon az ágazat javát szolgálja.