Szerző szerinti böngészés "Bandula, Martin"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Allelopatikus növények vizsgálata laboratóriumi és erdészeti körülmények között
    Bandula, Martin; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A jövő problémája mindenképpen a folyamatos hatóanyag kivonások miatti, egyre szűkülő növényvédőszer lista. Ezért nagyon fontos az, hogy megfelelő figyelmet biztosítsunk azokra a kísérletekre, amelyek azzal foglalkoznak, hogy a mesterséges kemikáliákat, felváltsák a biológiai készítmények. Az allelopatikus hatás kutatása, kihasználása is, egy ilyen készítményt eredményezhet. Dolgozatomban a Magyarország területén előforduló, két invazív gyomnövény allelopatikus hatásait vizsgáltam, kétféle környezetben (laboratóriumi és szabadföldi). A két gyomnövény, melyet felhasználtam a kivonatok elkészítéséhez, a szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca L.), illetve a mirigyes bálványfa (Alianthus altissima (Mill.) Swingle). A vizsgálathoz szükséges kivonatokat a tanszék laboratóriumában készítettük el. Legelőször begyűjtöttük a szükséges gyomnövényeket, ezek után apró darabokra felvágtuk őket, majd alkoholos oldatba helyeztük. Minden kivonat gyomnövény koncentrációja 10%-os volt, az alkohol töménységét változtattuk csak, amely 1 és 3%-os volt. Szárat és hajtást használtunk fel, kivéve a mirigyes bálványfánál, melynél a gyökeréből is készült kivonat. Az elkészült kivonatokat, mind a szabadföldi, mind a laboratóriumi kísérletek folyamán felhasználtuk. A laboratóriumban végzett kísérlet során, Petri-csészékbe helyeztünk a fehér mustár (Sinapis alba L.) magokat, majd az elkészített kivonatokat belemértük. A vizsgálathoz beállítottunk egy desztillált vizes kontroll kezelést is, amihez viszonyítottuk a többi kezelésnek a hatását. A kontrollon kívül készítettünk még alkoholos oldatot is, amely 1-, és 3%-os koncentráció volt, amellyel az alkohol hatását is vizsgáltuk. A kezelést követően a kapott eredményeket értékeltük. A vizsgált két gyomnövény közül a mirigyes bálványfa bizonyult az erősebb allelopatikus hatást kiváltó növénynek. A kísérlet során ezen növény kivonatai főként a 3% töménységű alkoholt tartalmazó, szinte minden vizsgált paraméterben közel teljes pusztulást okozott tesztnövényeken. A szíriai selyemkóró esetében is kimutattuk, hogy van allelopatikus hatása, azonban ez a hatás gyengébbnek bizonyult. Eredményeink alapján az is szembetűnő volt, hogy a növényi kivonatok mellett, a tiszta alkoholos oldat is okozott negatív hatásokat a magoknak a fejlődésére. Ezek alapján elmondható az, hogy az alkoholnak is van némi allelopatikus hatása, tehát a kivonatok hatását fokozni tudja a megfelelő koncentrációban. A szabadföldön végzett kísérletünket erdészeti területen végeztük, egy hároméves nyárfa telepítésben. A kiválasztott területen 30 parcellát jelöltünk ki, melynek méretei 1,5m x 5m volt. Mielőtt elvégeztük volna a kezeléseket, felmértük, hogy milyen gyomnövények, milyen borítottsággal vannak jelen a területen. Ezután a véletlen elrendezésű parcellákba kijuttattuk a növényi kivonatokat. Ebben a kísérletben a laboratóriumi kísérlethez képest, készítettünk egy mixelt keveréket is. A sorközt is kezeltük, illetve a telepítésben lévő fákat is, hogy arról is kapjunk adatokat, hogy mennyire lehetnek az általunk készített oldatok fitotoxikus hatásúak a növényekre. A kísérlet során a legtöbb és legerősebb fitotoxikus hatást, a laboratóriumi kísérlethez hasonlóan a mirigyes bálványfánál észleltük, annak is leginkább a gyökeréből készített kivonatoknál. Azonban a szíriai selyemkóróból készített kivonatoknál is látható volt fitotoxikus hatás, viszont ez gyengébb volt. Ezeken kívül az itt használt mixelt keverék is nagyon jó hatást ért el, a bálványfához hasonlóan. Sok tünetet, amit a kezeléseink okoztak a növények képesek voltak kinőni, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a növények már túl fejlettek voltak ahhoz, hogy a kivonatok erős fitotoxicitást érjenek el rajtuk. Összességében elmondható az, hogy az allelopatikus hatásban van potenciál, azonban még sok kutatást igényel, annak érdekében, hogy a kívánt minőségben és sikerességgel lehessen kijuttatni területeinkre ezeket az anyagokat.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyöngybagoly (Tyto alba) fészkelésének és populációjának felmérése a Szatmár- Bereg régióban
    Bandula, Martin; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A gyöngybaglyok védelme több okból is fontos. Első, hogy nagyon sérülékeny a populációjuk, képesek egy keményebb tél alatt olyan sokan elpusztulni, hogy az összeroppanás szélére kerüljenek. Mezőgazdasági szempontból is elég fontos lenne a védelmük, hiszen az állattenyésztő telepeken, mezőgazdasági tárolókban kiváló rágcsáló védelmet biztosít. A megfelelő egyedszám fenntartásához nagymértékben hozzájárul a kihelyezett ládák mennyisége, tehát már ezzel is nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy fent tudjon maradni a faj. Kutatásom célja az volt, hogy a vizsgált régióban lévő gyöngybagoly populációt feltérképezzem és néhány a baglyokkal kapcsolatos kérdésre megproblájak megoldásokat találni. A felmérést 2 éven keresztül végeztem, ahol 3 költés sikerességét elemeztem ki.