Szerző szerinti böngészés "Barta, Attila"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 197)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető A Continuous-Time Network Evolution Model Describing 2- and 3-Interactions(2021) Fazekas, István; Barta, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető A fővárosi, vármegyei kormányhivatalok feladat- és hatásköri rendszerének bemutatása, rövid kitekintéssel élve 2022-ig a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő feladatok néhány eredményéreTóth-Lalusz, Gréta; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témája a fővárosi, vármegyei kormányhivatalok feladat- és hatásköri rendszerének bemutatása, rövid kitekintéssel élve 2022-ig a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő feladatokra. Dolgozatomat két nagyobb szerkezeti egységre bontottam. Az első (általánosnak nevezhető) részben a magyar közigazgatás – fentebb már pár mondatban megjelölt – kiemelkedő szereplőjét szeretném bemutatni azért, hogy ezzel az egész dolgozatnak egyfajta keretet adjak. Fontos célom, hogy a Tisztelt Olvasó pontos képet alkothasson arról, hogy a nevezett intézmények milyen nélkülözhetetlen szerepet töltöttek be és töltenek be ma is közigazgatásunkban. A dolgozat második (szakigazgatásinak nevezhető) részében a kormányhivatalok széleskörű feladatrendszeréből egy konkrét szakterületet szeretnék bemutatni, amely a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásával függ össze. Kiemelten foglalkozok a különböző engedélyek típusaival, valamint azzal, hogy milyen garanciális szerepe van ebben a folyamatban a kormányhivatalnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A járási hivatalok legfontosabb feladatai, valamint szervezetének és működésének jellegzetességei napjainkbanMárki, Petra; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom összefoglalója: Szakdolgozatom témája: A járási hivatalok legfontosabb feladatai, valamint szervezetének és működésének jellegzetességei napjainkban. Dolgozatomban megemlítem a Fehérgyarmati Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztályát is, mivel jelenleg ott dolgozom, mint titkársági és igazgatási ügyintéző. Külön megemlítem a Hatósági Osztály feladatait működését és a Gyámügyi Osztály feladatait és működését is. A szakirodalomban a Járási Hivatal történetét mutatom be és azt is, hogy 2013. január 1-én kezdték meg működésüket a járási hivatalok. Bemutatom a Fehérgyarmati Járási Hivatal Hatósági Osztályának az ügycsoportjait a 2023-as Fehérgyarmati Járási Hivatal statisztikai adatai alapján. Bemutatom a Fehérgyarmati Járási Hivatal Gyámügyi Osztályának az ügycsoportjait a 2023-as Fehérgyarmati Járási Hivatal statisztikai adatai alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar Rendőrség feladat- és szervezetrendszerének bemutatása Az igazgatásrendészet aktuális kérdéseiVirág, Tamás; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz alábbiakban be kívánom mutatni az olvasó számára a rendvédelem - rendészet kialakulását és fejlődését egészen a kezdetektől napjainkig, illetőleg különös tekintettel az igazgatásrendészeti szolgálati ágat. Ezen áttekintés során törekedni kívánok a lehető legtömörebb, de ugyanakkor kellően mély ismeretanyag bemutatására tekintettel jelen dolgozat korlátaira. Dolgozatomnak így a kezdetektől a jelenen át a mit tartogat a jövő ívén kívánok irányt adni, összevetve a magyar szabályozás pozitívumait és negatívumait más nemzetek rendészeti megoldásaival, esetlegesen rávilágítva azok olyan megoldásaira, amelyek esetlegesen megfontolandók lennének a magyar szabályozási környezetbe való átültetésre a hatékonyság növelése céljából. A hatékonyság növelésén nem csak az ügyfél oldal által érzékelhető hatékonyság növekedését értem, hanem a feladatokat ellátó állomány körülményeinek javulását is. Fentiek tükrében központi kérdésként fogalmaztam meg, hogy a magyar rendvédelem egy vagy több rendőrségből tevődik össze? Van értelme a rendészeti feladatokat pusztán önkormányzati hatáskörbe utalni? Beszélhetünk a ma egységesnek gondolt rendőrség jövőbeni szétválásáról önkormányzati rendőrség, állami rendőrség, határ- és idegenrendészeti rendőrség, illetőleg az igazgatás rendészeti feladatok átadhatóak-e tisztán civil közigazgatási hatáskörbe? Továbbá ezt a napjainkban tapasztalható humánerőforrás hiányában hogyan lehet kivitelezni, esetlegesen egy szétválás megoldás lehet-e a magas fluktuáció megállítására, illetőleg az égetően szükségessé vált racionalizálásokra, mely a dolgozat témáját adó igazgatásrendészeti szolgálati ágat nagyban érinti?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar területfejlesztés intézményrendszerének legfontosabb változásai az elmúlt másfél évtizedbenBoros, Gábor; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a magyar területfejlesztés intézményrendszerének legfontosabb változásait kívánja bemutatni, legfőképpen két kérdésre fókuszálva. Egyfelől arra kíván rámutatni, hogy a hazai területfejlesztés intézményrendszerében a 20. század során milyen szerepet játszott a regionalizmus, illetve, mely szervek és funkciók azok, amelyek az alulról szerveződést erősítik. Másfelől azt vizsgálja, hogy az 1996-os és a 2023-as területfejlesztési törvény rendelkezéseit összevetve milyen fontosabb hasonlóságok, illetve különbségek emelhetőek ki.Tétel Szabadon hozzáférhető A magyar területi államigazgatás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig(2009) Barta, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető A települési önkormányzatok feladat- és hatáskörének legfontosabb változásai a rendszerváltástól napjainkigMolnár, Emese; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom a települési önkormányzatokra fókuszál, ezen belül is a települési önkormányzatok feladat- és hatáskör rendszerének bemutatására. Részletezem a helyi önkormányzatok létrejöttét, működését a rendszerváltás követően, továbbá kifejtem a 2010-es évet követően történő jelentős változásokat. Igyekszem majd egy teljes képet adni a magyar települési önkormányzati rendszer feladat-és hatáskörét érintő jelentős változásokról az elmúlt 32 év tükrében. Magyarországon a rendszerváltással egy hosszú, több évig tartó reformfolyamat eredményeként épültek ki a jogállamiság alkotmányos keretei és a választásokkal egy többpártrendszerű parlamentáris demokrácia jött létre. Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (továbbiakban: Ötv.) teremtette meg az önkormányzatok működésének jogi kereteit, melynek eredményeként közel 3200 önkormányzat jött létre a korábbi tanácsigazgatási egység helyett. A helyi önkormányzás lehetővé tette, hogy az állampolgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze helyi érdekű közügyeit. A kétezres évek végére már egyre sürgetőbbé vált a települési önkormányzati rendszer működésének is átgondolása, változtatása. A gazdasági válság, a csökkenő állami támogatások, a rendszerváltás óta fennálló ellentmondások orvosolása, újra gondolása szükségessé vált, miután a reform kisérletek nem jártak sikerrel. Az első 20 évben a várt és szükséges jelentős lépések elmaradtak, de 2010 után alapjaiban változott meg a közigazgatás is, így részletesebben ezeket a változásokat mutattam be. A 2010 utáni változások lényegesen átformálták a közigazgatást, így a települési önkormányzatok rendszerét is. Az önkormányzatok önállósága csökkent, feladat-és hatáskörük, gazdasági helyzetük változott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vasúti pályaépítéssel összefüggő közigazgatási eljárások legfontosabb jellegzetességei, a pályaépítés közigazgatási engedélyeztetésének sajátosságaiKovács-Papp, Henriett; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a vasúti pályaépítéssel összefüggő közigazgatási eljárások legfontosabb jellegzetességeit, a pályaépítés közigazgatási engedélyeztetésének sajátosságait mutatja be. A dolgozat első részében egy történeti áttekintés olvasható a vasúti pályaépítés engedélyezéséről. Ebben a részben áttekintésre kerülnek az első vasúti törvénycikkek. A következő részben a Vasúti Hatósági Főosztály, mint engedélyező hatóság bemutatása történik. A dolgozat folytatásában a 289/2012. (X.11.) Kormányrendeletben szabályozott engedélyek áttekintése található. Ebben az egységben az engedélyeztetés sajátos elemei is bemutatásra kerülnek. Az utolsó részben az uniós- és a nemzeti szabályok kapcsolatáról, viszonyáról lehet olvasni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ágazati dekoncentrált államigazgatási szervek rendszerének alakulása hazánkban az elmúlt húsz évben, különös tekintettel a mezőgazdasági szakigazgatás egyes területeire(2011-04-20T13:25:26Z) Takácsné Ujvári, Zsuzsanna; Barta, Attila; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban az ágazati dekoncentrált államigazgatási szervek rendszerének alakulását szeretném bemutatni hazánkban az elmúlt húsz év során, melynek során kiemelten több figyelmet fordítottam a mezőgazdasági szakigazgatásra. Nagy vonalakban felvázolom a különböző szinteken elhelyezkedő államigazgatási feladatokat ellátó szerveket. Egyes helyeken az előzmények vázlatos ismertetését is fontosnak tartom, be kívánom mutatni a rendszerváltás előtti kiindulópontokat. A különböző reform- és korszerűsítési folyamatok vonalán haladva célom a középszintű közigazgatás egyik legjelentősebb változásának ismertetése, amely a 2007-es intézmény összevonásokat, a középszintű szervezetek integrációját foglalta magában. Külön fejezetben foglalkozom a mezőgazdasági szakigazgatás múltbeli és jelenlegi struktúrájával, kiindulópontként használva a tanácsi igazgatás mezőgazdasági szakigazgatási szervét. Ezen fejezet vezérfonalát a vetőmagfelügyeleti hatósági feladat nyomon követése jelenti, a mezőgazdasági szakigazgatás rendszerében mindenkor elfoglalt helyét szeretném megvilágítani. A rendszerváltás burjánzó szervezetrendszerén át haladva elérkezem a 2007. évi szervezet-összevonásokig. Dolgozatom ezen részében kívánom a szervezeti átalakítások nyomán szerzett tapasztalataimat összegyűjteni és bemutatni, azonban ez korántsem teljes körű, hiszen a rendelkezésemre álló gyakorlati tapasztalatok hiányos volta eleve meghatározza a fejezet terjedelmét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államigazgatás középszintjének főbb strukturális változásai 2011 óta(2012-04-01) Szakos , Judit; Barta, Attila; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az államigazgatás területi szintje, annak változásai a rendszerváltás óta(2013-03-21T08:37:52Z) Tőkési, Nóra; Barta, Attila; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarJelen dolgozatban a rendszert érintő legfontosabb szervezeti változások bemutatására vállalkoztam a korszakhatárt jelentő 1989-1990-es évektől egészen napjainkig, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tisztázzuk a területi államigazgatási szervek rendszerét, szerepüket röviden, mintegy történelmi előzményként felvillantva a tanácsköztársaság és az azt megelőző dualizmus időszakából. Ezt követően a rendszerváltás hatását, és az azóta végbement korszerűsítése kísérleteket próbálom végigvezetni két nagyobb korszakot elkülönítve. Egyrészt az 1990-es évektől 2010-ig terjedő időszakban, másrészt pedig a megújítás 2010-ben kezdődő újabb állomását figyelembe véve. Végezetül pedig következtetések levonására és a legújabb reformok értékelésére teszek kísérletet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Államigazgatási feladatok települési szintű ellátása és annak változásaiKonkoly, Eszter Bettina; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom az államigazgatási feladatok települési szintű ellátásáról és annak változásairól fog szólni. A dolgozatom címe, talán úgy is szólhatott volna, hogy „Új szereposztásban a helyi közigazgatás”, ugyanis a járási hivatalok létrehozásával a helyi közigazgatás terepén új szereposztás alakult ki. 2012. december 31-ig egy helyi általános hatáskörű államigazgatási szerv létezett: a jegyző. 2013. január 1-től a jegyző ezen státusza ugyan változatlanul megmaradt, de megosztva a járási hivatallal. Ezen kívül természetesen a polgármester, a Polgármesteri hivatal ügyintézője és a helyi önkormányzatok társulásai is részt vesznek az államigazgatási feladatok ellátásában. Ez az új szereposztás egyrészt nem egy forradalmian innovatív lépés a magyar közigazgatás-történetben, másrészt a hatásköri megosztás állandóan változó rendszerén belül visszatérés egy már korábbi szisztémához. Tehát elmondható, hogy a történelmi idők során a helyi közigazgatási feladat- és hatáskörellátás terén a szereposztás folyamatosan változik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államigazgatási feladatok települési szintű ellátásának rendszere, és változásai Karancskeszi település példáján keresztül(2014-03-31T08:07:58Z) Juhász, Lilla; Barta, Attila; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatom célja, hogy bemutassam, hogyan változott az államigazgatási feladatellátásban történő helyi önkormányzati részvétel, milyen változásokon ment keresztül a jegyzői államigazgatási feladatellátás, miért volt szükséges a több mint 30 éve megszüntetett alsó-középszintű egység, a járás visszavezetése, bár jelentős módosítással. A közelmúltban jelentős jogszabályi változások következtek be, ami természetesen érintette-, sőt a járások kialakulásával jelentősen megváltoztatta – a helyi közigazgatást, annak szervezeti struktúráját, feladat-és hatásköri rendszerét. A dolgozat bemutatja ezt megváltozott rendszert, az államigazgatási feladatok települési szintű ellátását, továbbá a jegyző és a járás kialakult helyzetét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alsó-közép szintű államigazgatás megújítása, a Nyíregyházi Járási Hivatal bemutatásaLalusz, Gréta; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgoztomban igyekeztem átfogóan bemutatni a járási rendszert, valamint részletesen a Nyíregyházi Járási Hivatal működési rendszerét. Rendszerváltás óta minden kormányon lévő hatalom igyekezett valamennyire a saját képére formálni közigazgatásunk eme részét. A Kormány 2010-ben tűzte ki célul a közigazgatás reformját, a „jó állam” megteremtését, az átlátható és hatékony államszervezet kialakítását. 2013. január 1-én járásokat hoztak létre melynek célja egy hatékony, eredményes, ügyfélbarát, csökkentett idő- és költségráfordítással járó, szakszerű és az esélyegyenlőség szempontjára is tekintettel lévő alsó-középszintű igazgatási tér kialakítása volt. 2015. április 1-től egyes területi államigazgatási szervek fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálása történt meg, bizonyos szociális ellátások ügyeit a járási hivatalok vették át. Egységes kormányhivatali struktúra jött létre, melynek során a minisztériumok területi közigazgatási szerveit beintegrálták a kormányhivatalokba és a járási hivatalokba. A közigazgatás átszervezése napjainkban is zajlik, a kormány a jövőképet 2014-2020-ig a Közigazgatás – és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában fogalmazza meg, a cél az ideális járás kialakítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alsó-középszintű államigazgatás fejlődése 2013-tól napjainkigFricz, Renáta; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban áttekintést adok az államigazgatási feladatokat ellátó, területi szinten elhelyezkedő szervezetrendszerről, valamint ennek kialakulásáról és átrendeződéséről. A jelenkori állapot bemutatásához elengedhetetlennek tartom a történeti visszatekintést. Magyarország államigazgatása az Európa Unióba csatlakozással már nem csak a nemzeti gyökerekből táplálkozik, hanem a Brüsszeli követelményeket is figyelemmel kíséri. Témaválasztásom alapjának tekintem a közigazgatáson belül az államigazgatás, valamint a járási hivatalok sokszínű, speciális szabályozását. Folyamatos fejlődése és bonyolultsága adja meg számomra kihívást, amely az én képzeletemet is megragadta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államigazgatás dekoncentrált szerveinek legfontosabb jellemzői MagyarországonNyistyák, Hortenzia; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom témája az államigazgatás dekoncentrált szerveinek legfontosabb jellemzőire terjed ki. Választásom azért esett erre a témára, mert az utóbbi években jelentős változások következtek be, melyeket ismertetni kívánok. Dolgozatom leíró jellegű, főként tudományos cikkek és jogszabályok alapján dolgoztam, majd levontam saját következtetéseimet.Megvizsgálom a hivatali egységek államigazgatásban betöltött szerepét,felépítésüket,illetve valószínűsíthető változásukat a jövőre nézve. Mivel először a fogalmakat szeretném tisztázni, elhatárolni a közigazgatást és az államigazgatást, valamint bemutatni funkcióikat, szerveiket és céljaikat. Ezt követően írok a területi hatalommegosztásról és a centralizáció, decentralizáció, dekoncentráció fogalmairól.