Szerző szerinti böngészés "Batizi, Anna"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kardiovaszkuláris rizikó a gyulladásos bélbetegségekben
    Batizi, Anna; Palatka, Károly; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Havasiné Pályu, Eszter; Molnárné Rázsó, Katalin; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
    Az IBD-t mint multifaktoriális betegséget tartjuk számon, így kialakulásában genetikai, környezeti és immunológiai tényezők együttes hatása játszik szerepet. Bizonyos genetikai mutációk, a bél mikrobióta megváltozása és a nyálkahártya immunitás diszfunkciója, fontos tényező a betegség patogenezisének folyamatában. A krónikus szisztémás gyulladás állapotában a különböző szervek és szervrendszerek érintettek illetve károsodnak. Ezek között lényeges a kialakuló endoteliális diszfunkció, melynek eredményeként különböző kardiovaszkuláris szövődmények jöhetnek létre. Ezek felfoghatók a gyulladásos bélbetegség extraintesztinális szövődményeiként is, miután a béleredetű gyulladásos folyamatra vezethetők vissza végső soron. A kardiovaszkuláris károsodás kialakulásában a krónikus gyulladásos folyamat mellett, ennek kezelésére alkalmazott különböző gyógyszerek mellékhatása is szerepet játszhat. A legfontosabb, potenciális kardiális szövődmények a szívremodelling, az aritmiák, elsősorban a pitvarfibrilláció, valamint a perikarditisz, a miokarditisz és a szívelégtelenség. A perifériás érrendszeri hatások közül kiemelendők az artériás és vénás tromboembóliák. A megemelkedett kardiovaszkuláris rizikó legfontosabb patogenetikai tényezői a megváltozott lipidprofil, a reaktív oxigéngyökök fokozott képződése, a létrejött endotéldiszfunkció és a hiperkoagulobilis állapot. Ezen szövődmények előfordulási valószínűségét olyan komorbid állapotok, mint az elhízás, a cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás tovább fokozzák. Az IBD kezelésében jelenleg használt gyógyszerek, különböző módon hatnak a kardiovaszkuláris rendszerre, amit a terápia megválasztásánál adott betegnél személyre szabottan figyelembe kell venni. A gyulladásos bélbetegségek kezelésében kiemelt cél a gyors és hatékony nyálkahártya gyógyulás elérése és fenntartása, mely a további szövődmények és gyulladásos károsodások megelőzésének a záloga. Az IBD betegek rendszeres ellenőrzése során fontosnak tartható a kardiovaszkuláris rizikótényezők szisztémás felmérése és követése, szükség szerint időben történő és erélyes kezelése a fokozott szív-érrendszeri károsodás veszélye miatt. Ezen gyógyszerek amellett, hogy hatással vannak a szív- és érrendszerre, befolyásolhatják magát az IBD-t is.