Szerző szerinti böngészés "Beke, Aliz"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Intenzív fácán- és fogolytenyésztés a Kiskörei Fekete István Vadásztársaság területén
    (2011-05-05T08:55:43Z) Beke, Aliz; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
    Magyarország apróvadfajok szempontjából kedvező természeti adottságokkal rendelkezik Megfelelő technológia alkalmazása mellett nagyban elősegíti az eredményes tenyésztést és a kibocsátás után a természetes állomány tényleges gyarapodását szolgáló egyedek életben maradásának esélyét. Ennek ellenére hazánkban az apróvadtartás visszaszorulóban van, főleg a tenyésztés során adódó kudarcok, illetve anyagi korlátok miatt. A fácán és a fogoly állományának alakulását a mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan érdemes figyelemmel követnünk. A rendszerváltás előtt a nagytáblás művelés volt elterjedt, nem voltak erdősávok, mezsgyék, bokorsávok és táblaszegély-zónák. Mivel mindkét faj szempontjából ezek az élőhelyek felelnek meg leginkább a fészkelésre, hiányuk nagyban befolyásolta a populáció nagyságát. Ezek mellett számos tényező gyakorolt negatív hatást az apróvad létszámára: • Időjárás • Élőhelyváltozás /gépesítés/ • Kemikáliák • Természetvédelem megerősödése • Kis területre koncentrálódott állomány • Nagyvadcentrikusság • Támogatások hiánya • Szakképzettség • Beltenyésztés • Túlzott mértékű vadászat • Ragadozó háziállatok Szakdolgozatom a fácán és a fogoly intenzív tenyésztéséről szól a Kiskörei Fekete István Vadásztársaság területén. Az utónevelési technológiát - különös tekintettel a fellépő költségekre, hetekre lebontva mindkét fajra nézve, figyelembe véve a madarak napi takarmányszükségletét, mely szakdolgozatom középpontjában áll - valamint a tartással kapcsolatos teendőket taglaltam. Dolgozatomban ismertettem a társaság által alkalmazott vadászati módokat fácánra és fogolyra, ezen kívül bemutattam a társaság kultúrája által meghatározott terítékkészítési szokásokat. A hazai nagyüzemi fácántenyésztés kezdetétől mostanáig az alkalmazott többféle technológia tapasztalatszerzés útján sokat fejlődött, így egyre jobb minőségű madarakat lehet mesterséges nevelés útján vadászatra bocsátani. A természetes állományhoz való hasonlatosság nagyban növeli a vadászati élményt, és azzal, hogy a kibocsátott állományt vadásztatjuk egyben védjük is a vad populációkat.