Szerző szerinti böngészés "Bellon, Tibor"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A magyar mezőgazdasági szövetkezetek társadalmi és gazdasági szerepének áttekintése 1920-tól napjainkig
    (2012-05-18T09:01:51Z) Bellon, Tibor; Terjék, László; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Dolgozatomban korszakokra lebontva kívánom bemutatni a szövetkezetek történetét Magyarországon. Kitérek a mezőgazdaság „szocializálására”, a konszolidációra, a kollektivizálásra, valamint arra, hogy az agrotechnikai eszközök megjelenése, valamint az elmúlt majd 80 év politikai eseményei milyen hatást gyakoroltak a magyar szövetkezetekre. A második világháborút követő földosztás 1945 után előbb kisebb mértékben 1955-1956-ig, majd 1959-60-ban kényszerszervezés folytán megalakultak a termelőszövetkezetek. A szovjet kolhozok mintájára szervezett gazdaságok sok-sok ember egzisztenciáját érintették negatívan, tulajdonuktól megfosztva váltak új fogalom részeseivé: „szövetkezeti parasztság”. A kezdeti nehézségek után azonban - nem kis részben köszönhetően a felnövekvő új agárértelmiségnek és a folyamatosan elszakadó kolhozi szokásoktól, módszerektől – a ’70-es évek közepétől egy permanens fejlődési szakasz vette kezdetét, amely a magyar mezőgazdaságot világviszonylatban is fejlett ágazattá tette. Igaz, hogy több mint 1200 szövetkezet működött és a szántóterület több mint 80%-a szövetkezeti földtulajdon volt, mégis zömében egy tőkeerős, nyugati piacra is termelőképes mezőgazdaság jött létre.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A magyar mezőgazdasági szövetkezetek társadalmi és gazdasági szerepének áttekintése 1920-tól napjainkig
    (2012-10-17T07:07:55Z) Bellon, Tibor; Terjék, László; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Dolgozatomban korszakokra lebontva kívánom bemutatni a szövetkezetek történetét Magyarországon. Kitérek a mezőgazdaság „szocializálására”, a konszolidációra, a kollektivizálásra, valamint arra, hogy az agrotechnikai eszközök megjelenése, valamint az elmúlt majd 80 év politikai eseményei milyen hatást gyakoroltak a magyar szövetkezetekre. A második világháborút követő földosztás 1945 után előbb kisebb mértékben 1955-1956-ig, majd 1959-60-ban kényszerszervezés folytán megalakultak a termelőszövetkezetek. A szovjet kolhozok mintájára szervezett gazdaságok sok-sok ember egzisztenciáját érintették negatívan, tulajdonuktól megfosztva váltak új fogalom részeseivé: „szövetkezeti parasztság”. A kezdeti nehézségek után azonban - nem kis részben köszönhetően a felnövekvő új agárértelmiségnek és a folyamatosan elszakadó kolhozi szokásoktól, módszerektől – a ’70-es évek közepétől egy permanens fejlődési szakasz vette kezdetét, amely a magyar mezőgazdaságot világviszonylatban is fejlett ágazattá tette. Igaz, hogy több mint 1200 szövetkezet működött és a szántóterület több mint 80%-a szövetkezeti földtulajdon volt, mégis zömében egy tőkeerős, nyugati piacra is termelőképes mezőgazdaság jött létre.