Szerző szerinti böngészés "Berei, Emese Beáta"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Learning through Digital Devices-Academic Risks and Responsibilities
    (2022) Berei, Emese Beáta; Pusztai, Gabriella
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A méltányosság percepciói és befogadással kapcsolatos attitűdök felsőoktatási hallgatók körében
    Berei, Emese Beáta; Flóra, Gábor; Veressné Gönczi, Ibolya; Humán tudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
    Az oktatási méltányosság és befogadás fogalma, különböző értelmezései szorosan összefonódnak az éppen domináns társadalmi, oktatáspolitikai irányzatokkal, trendekkel. Neoliberális korunk az előző jóléti korszakhoz képest megváltoztatta az oktatásról szóló elbeszélésmódunkat. A jóléti korszakban a mindenki befogadását és az esélyegyenlőséget, míg a neoliberális korban a minőséget, ennek keretében a méltányosságot nevezte meg oktatási célként. Disszertációmban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a neoliberális elv, amely a méltányosság értelmében az esélyegyenlőség és befogadás mellett a hátrányok kompenzálását is célként tűzte ki, hogyan realizálódik a felsőoktatás világában. A jelenkori oktatáskutatások méltányosság szemléletmódját megalapozó értelmezési modelljeiből (Lannert 2004, Unterhalter 2009, Castelli et al., 2012, Szemerszki 2016) és a kérdéskör szempontjából releváns határ menti empirikus kutatási eredményekből kiindulva (Pusztai és Hatos 2012, Kozma és Bernáth 2012) disszertációmban azt a célt tűztem ki, hogy a felsőoktatási méltányosságot (higher education equity) a hallgatók méltányossággal kapcsolatos véleményeinek, a kiemelt figyelmet igénylő társakkal (at-risk students) kapcsolatos befogadó attitűdjeinek (inclusive attitudes) tükrében vizsgáljam Magyarország és Románia határ menti régiójának felsőoktatási populációja körében. Kutatási stratégiám megalapozásában fontos támpontokat nyújtott Pusztai és Szabó (2014) tanulmánya, amelynek során a felsőoktatási hallgatók fogyatékossággal élő társaikkal kapcsolatos attitűdjeit elemezték. A makro társadalmi feltételrendszer elmélyítése érdekében egy összehasonlító oktatáspolitikai esettanulmány révén egymás mellé helyezetem a két szomszédos, részben közös történelmi múlttal rendelkező, napjainkban EU-s ország oktatási méltányosság koncepcióját, hasonlóságokat és különbözőségeket kerestem a felsőoktatásukat szabályozó jogszabályokban. Disszertációmban kvantitatív vizsgálatot végeztem. Az elemzés alapjául szolgáló nemzetközi adatfelvételt a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja végezte 2012-ben és a 2014-15-ös tanévben, a HERD (Higher Education for Social Cohesion Cooperative Research and Development in a Cross – border Area HURO/0901/253/2.2.2.), a SZAKTÁRNET (TÁMOP – 4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföld régióban) valamint a IESA (Institutional Effects on Students’ Academic Achievement, Debreceni Egyetem Kutatási Pályázata RH/885/2013) projektek keretében. A HERD 2012-es felmérés másodelemzése során az általam használt hallgatói alminta 2618 fő volt, az IESA 2014 – 2015-ös kutatás 1536 hallgatóra terjedt ki. A hallgatók a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemhez, az Emanuel Egyetemhez és az Állami Egyetemhez, továbbá a kolozsvári székhelyű Babes – Bolyai Tudományegyetemhez tartoztak. Magyarországon a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hallgatói vettek részt a vizsgálatban. A pedagógusjelöltek csoportja 557 hallgatóból állt 2012-ben és 297 hallgatóból a 2014 – 2015-ös adatfelvétel során. A hallgatók befogadó/elutasító attitűdjeit és a méltányosság percepcióit általános és célorientált kérdések segítségével vizsgáltam a Bogardus skála felsőoktatási hallgatókhoz adaptált változatával, az adatok feldolgozásához SPSS 22-es statisztikai programot használtam. Vizsgálatom során bebizonyosodott, hogy a felsőoktatási méltányosság, mint makro társadalmi oktatáspolitikai koncepció, különbözik az általam kutatott két országban, viszont hasonlóak a problémák és a támogatások anyagi és nem anyagi formákban realizálódnak a határ két oldalán. A kvantitatív vizsgálat megmutatta, hogy a hallgatói közösség véleményei, attitűdjei rendkívül differenciáltak a különböző hátterű csoportok befogadása és támogatása tekintetében. A méltányosság és a befogadás realizálódásában lényeges szerepet kapnak a felsőoktatási hallgatók társadalmi szerepvállalásai a jótékonysági, karitatív szervezetekben, egyházi közösségekben, civil, önkéntes csoportokban. A pedagógus szakma szempontjából is megvizsgáltam a befogadó kortárs nézeteket, attitűdöket. A kutatás megmutatta, hogy pályaszocializációs hatásuk van, és előre vetítik a méltányos, befogadó bánásmódot. The concept and different interpretations of educational equity and inclusion are strongly connected to the current dominant trends of the society and educational policies. In the welfare era, the principles of acceptance of all and equal opportunities were designated as the main educational goals. In the neoliberal era quality, and in this context, equity became the main normative concepts within the educational system. Equity, defined on the basis of social justice, guaranties the same treatment for everybody without any discrimination and it also regards important to compensate the hindrances of the students coming from disadvantaged background, as otherwise the previous differences will remain or will reappear ((Lannert 2004, Mogyorósi 2009, Castelli et al.2012). The structural approach of educational equity (Unterhalter 2009) concludes that in a democratic society macro-social equity must be stated in the law, while micro-social equity must be implemented in practical terms at grassroots level. The equity from above refers to laws, rules which prescribe justice, tolerance and fairness in the relationships among people, but the equity from below is related to multicolor and subjective liberty. This means in everyday life putting together the macro and micro levels’ visions, the aim to have a `good life` and good relationships between those with different social backgrounds or belonging to different cultures. The concept of equity is linked to individual diversity, freedom and individualism. In contrast, there are views that emphasize the role of elementary communities in order to reduce exclusion, diminish disadvantages and increase educational efficiency. Pupils learn to socialize in communities, and the norms and values of these communities as the context of educational processes have enormous influence on the individual's performance (Pusztai 2004). Starting from the theoretical framework outlined above, based on a student-centred educational policy research approach (Kozma 2009), my dissertation is discussing issues linked to the concept of equity in higher education in two EU member countries, Hungary and Romania, confronting the public policy views with the students` perceptions. The aim of my research was to study equity in higher education and the opportunities to develop an inclusive higher education environment in the light of student attitudes towards at-risk peers. Through an educational policy case study I concluded that in spite of the differences between the vision and practice of the two countries the problems are to a large extent the same, and both in Hungary and Romania the law prescribes financial and non-financial means of support for members of the groups in need. The quantitative international survey data used in my analysis was collected and made available by the Higher Educational Research Centre of the University of Debrecen, Hungary, in 2012 (N=2618) and 2014-2015 (N=1536), by HERD (Higher Education for Social Cohesion Cooperative Research and Development in a Cross – border Area Project HURO/0901/253/2.2.2.), by TESSCEE (Teacher Education Survey in Central and Eastern Europe) by SZAKTARNET (TÁMOP – 4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 - Professional Service and Research Supporter of the Regional Teacher Training Network in North Hungary) and by IESA (Research Application of the University of Debrecen RH/885/2013). I used the SPSS 22 statistical program to analyze data. In a recent research, Pusztai and Szabo (2014) examined how students think about the compensational practice and what kind of typology can be drawn in relation to student attitudes towards at-risk students. My results confirm the conclusion, that the supporting/excluding opinions are not homogenous. Both types of attitudes are present on the two sides of the border. Students are most supporting towards their economically disadvantaged colleagues and less supporting with their Roma student peers. Extracurricular activities have a positive effect on the students’ supporting attitudes. Moreover, among the factors belonging to social background, the country’s influence and the personal financial situation could be also in connection with the students’ attitudes. The involvement in teacher training programs and the participation in extracurricular – charity, volunteering, civil or church communities - groups also increases the chance that the students will have supporting attitudes towards those group mates who need special attention. This means that the more supportive students are towards their peers with negative drawbacks or towards those from different ethnic groups, the greater are the chances that they will prefer to work in schools where Roma, special needs or economically disadvantaged pupils are present in high numbers. These effects are transcending social background differences. The results of research confirm that the attitudes of teacher training students towards disadvantaged student peers have important effects for the development of their future inclusive attitudes as teachers.