Szerző szerinti böngészés "Boros, Dominik"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fenntarthatósági kritériumok megjelenése a hibás teljesítés következményeibenBoros, Dominik; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz európai uniós jogalkotó hosszú évek után célkitűzései közé vette a fenntartható fejlődés elérését, amiben nagy szerepe volt a 2019-es Green Dealnek (Zöld Megállapodásnak). A Green Deal egy aktív jogalkotási folyamatot indított el az Európai Unión belül és számos belső piaci eszközt, jelen esetben a fogyasztóvédelmi jogot is érintette. A fogyasztóvédelmi jog jogintézményei közül a legnagyobb változáson a hibás teljesítésben figyelhetőek meg. Egyrészt a javításhoz való jog egyik legnagyobb (r2r) célja, hogy a fogyasztó már a szerződéses felelősség keretein belül is a legzöldebb megoldásokat válassza. Illetve, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása során nagy hangsúlyt kapott a szerződésszerűség kérdése is, hiszen a vállalkozásoknak kötelezettségük a fogyasztókat tájékoztatni, hogyha a termék élettartamát korlátozták, vagy éppen azt bizonyítani, hogy a termék milyen zöld tulajdonságokkal rendelkezik. Összességeben egy nagyon ambiciózus célt tűzött ki maga elé az európai uniós jogalkotó, azonban a megvalósítás hagy maga után némi kívánnivalót, illetve kritikát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyasztók védelmének fenntarthatósági szempontjai az Európai UnióbanBoros, Dominik; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA fogyasztóvédelem és a zöld (fenntarthatóság és környezetvédelmi alapú) politika számtalan kihívást teremtett, nem csak a fogyasztók és a vállalkozások számára, hanem a tagállami versenyhatóságokon át, az Európai Bizottságig. Mikor a fogyasztókkal zöld színeket látatnak a különböző termékeken, akkor felmerül a kérdés, hogy valóban környezetbarát az adott termék, vagy csak annak tűnteti fel magát? Mikor a fogyasztók egy terméket vásárolnak plusz jótálással, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon az a törvényi kötelezettségen felüli biztosított jótállás felerősítheti a tervezett avulás intézményét? Illetve hol vannak már azok a telefonok, amiket olyan egyszerű volt még otthon is szétszerelni? Ezeket a kérdéseket az Európai Unió fogyasztóvédelmi célú szabályozásai és törekvésein át fogom megvizsgálni, annak érdekében, hogy lehetséges új alternatívákkal és perspektívákkal megoldani (vagy megoldási javaslatokat tenni) a fennálló joghézagokat és esetleges hiányosságokat.Tétel Szabadon hozzáférhető A javításhoz való jogról szóló irányelv jelentősége a fenntartható fogyasztás előmozdításában a fogyasztói szerződések tükrében(2025-09-15) Boros, DominikDer Prozess des grünen Wandels beeinflusst zunehmend die Fachpolitiken, Rechtsbereiche und Institutionen der Europäischen Union – das Verbraucherrecht bildet hierbei keine Ausnahme. Die Förderung des nachhaltigen Konsums durch das Verbraucherprivatrecht rückte erstmals 2019 in den Fokus und erhielt 2024 eine verstärkte Aufmerksamkeit. Ziel dieser Studie ist es, die Rezeption des nachhaltigen Konsums im EU-Recht zu analysieren und zu bewerten, insbesondere im Hinblick auf die Richtlinien 2019/771 und 2024/1799. Die Untersuchung konzentriert sich darauf, welche neuen Rechtsinstrumente durch diese Richtlinien in das harmonisierte Vertragsrecht eingeführt wurden und inwiefern diese Instrumente sowohl den umfassenden Verbraucherschutz als auch die Förderung des nachhaltigen Konsums gewährleisten können. Die Studie erhebt nicht den Anspruch, einen umfassenden Überblick über die wettbewerbsrechtlichen und geistigen Eigentumsrechtlichen Herausforderungen im Zusammenhang mit dem Recht auf Reparatur zu geben. Diese Rechtsgebiete werden lediglich insoweit behandelt, als sie eine verbraucherschützende Funktion erfüllen.