Szerző szerinti böngészés "Centeri, Csaba"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    MÚLT-JELEN-JÖVŐ a hazai mezőgazdasági talajvizsgálatokban
    Vona, Viktória; Bakos, István Attila; Giczi, Zsolt; Kalocsai, Renátó; Vona, Márton; Kulmány, István Mihály; Centeri, Csaba; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    "Minél magasabbra fejlődött a kultúra és vele a föld termőképességének észszerű kihasználása, annál behatóbb ismereteket szerzett az ember gyakorlati úton a talaj tulajdonságairól. És mikor végre, Liebig óta, köztudomássá vált, hogy a talaj ásványi összetétele a növények táplálkozásában milyen szerepet játszik, ekkor első sorban a kémia kapta fel a talaj megvizsgálását, remélve, hogy a vegyi elemzés által a mezőgazdasági gyakorlatnak hasznot hozó segédeszközt teremthet. Ez volt a talajvizsgálatnak egyik útja, mely a növényfiziológián meg a kémián át a tudományos talajismerethez vezetett" (INKEY 1914) Rohamosan fejlődő világunkban hajlamosak vagyunk elfelejteni múltunkat, nagyjainkat. Jelen cikk - elsősorban KÁDÁR (1986a,b, 1992, 2015) munkájára alapozva- egyfelől feleleveníti a tudományterület meghatározó egyéniségeinek munkásságát, másfelől felhívja a szakmai közvéleményt számos elfeledett, ugyanakkor alapvető összefüggésre. Mindezt annak érdekében, hogy valóban okszerű és kiaknázott legyen a technika, a technológia adta vívmányok alkalmazása. Mint ahogy a szakirodalomból is kitűnik, a hazai talajvizsgálatok sok évtizedes múltra tekintenek vissza és ezzel párhuzamosan a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásunk is nagy hagyományokkal rendelkezik. A múlt tapasztalataiból, a helyes mezőgazdasági gyakorlataiból ma is számos ismeret hasznosítható. A talajvizsgálatok megítélése, módszerei és felhasználása sokat változott. Vázlatosan szeretnénk áttekinteni a magyar agrokémia és talajtan néhány kimagasló képviselőjének munkásságát, amelyek a hazai talajvizsgálat fejlődésének láncszemeit prezentálják, az első agrogeológiai felvételektől, egészen az egységes akkreditált talajvizsgálatok kidolgozásáig. Ezen talajvizsgálati módszerek szabadföldi trágyázási tartamkísérletekben történő kalibrálása után lehetővé vált a trágyázási szaktanácsadási rendszerekben való alkalmazásuk. 1979-ben megjelent a MÉM-NAK kézikönyv, illetve a Kék Könyv (ANTAL et al., 1979; Buzás et al., 1979), amely a mai napig alapja annak a szaktanácsadási keretrendszernek, amelyre a hazai tápanyag-utánpótlás az utóbbi 40 évben épült. A szaktanácsadási rendszerek átalakítására történtek kezdeményezések, de kijelenthető, hogy a talajvizsgálati eljárások az elmúlt évtizedekben módszertanilag alig változtak Magyarországon, legfeljebb egyes modern műszeres analitikai detektálási módszerek alkalmazása terjedt el. A digitalizáció előrehaladásával azt gondolhatjuk, hogy a tápanyag-gazdálkodásreneszánszát éljük, de a történeti áttekintés során láthatjuk, hogy a fejlődés nem feltétlenül lineáris. Jelenlegi talajvizsgálati rendszerünk jól felhasználható eredményeket szolgáltat ma is, azonban a nemzetközi trendeket is követve az újabb talajvizsgálati módszerek hazai adaptálása új perspektívákat nyújthat a hazai talajvizsgálatok, tápanyag-gazdálkodás módszertanában. Fontosnak találjuk a múltban gyökerező, jól megalapozott tudományterületünk áttekintését, hiszen a mai gyakorlati módszereket akkor tudjuk igazán megítélni, tovább fejleszteni, ha ismerjük az előzményeket, a múltat.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin
    (2021-11-14) Penksza, Károly; Tasi, Julianna; Szentes, Szilárd; Centeri, Csaba
    In the present work we introduce the coenological and pedological results of examination on the Balaton Upland (Badacsonytördemic, Csobánc, Káptalantóti and Kővágóőrs). Grass management plays an important role in nature conservation, rural development thus in the viability of rural population. Soil and water suffer from extreme degradation and pollution, partly because of agricultural activities, growing settlements and mining activity. We evaluated the changes in species composition and coverage, the possibly occurring regeneration or degradation and the effects of botanical composition changes on forage values, especially in case of economically valuable species. Investigations show strengths and weaknesses of having animals on grasslands. Sample sites were in Balaton Upland National Park, Hungary. Results proved that among the plants there are either weeds and/or poisonous and/or prickly species, too. We examined how important grasses and pulses appeared or disappeared, how did the number of overgrazing tolerant species changed and how did the species composition of the grazed and non-grazed land differed. Based on the results the characteristics of the examined pastures show the effects of overgrazing. With the decrease of the number of the animals, nature conservation and economical values could be increased. The examined areas had totally different soil characteristics, pH, soil thickness and nutrient content varied greatly. In the Gyulakeszi area even a small catena was found on a single pasture. The high soil organic matter and nutrient content ensure the good grass yield thus the areas are suitable for grazing and for grass cutting, too. 
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    The effect of soil physicochemical characteristics on zinc analysis methods
    Vona, Viktória; Tóth, Endre Andor; Centeri, Csaba; Giczi, Zsolt; Biró, Zsolt; Jakab, Gergely; Milics, Gábor; Kulmány, István Mihály; Kalocsai, Renátó; Kovács, Attila József; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    Zn is an essential micronutrient involved in a wide variety of physiological processes. Soils are tested for zinc in many countries with several extractants. Each country has its validated methods, best-suited for its soils. The current study was designed to compare different zinc content measuring methods with seventy-one samples from Hungary. The data were first compared for the whole dataset and then in certain categories such as CaCO3-content, pH, texture and clay content. The zinc content was determined by the water extraction, KCl-EDTA (ethylenediaminetetraacetic acid), Mehlich 3, CoHex (cobalt hexamine trichloride), and XRF (X-ray fluorescence) methods. Based on the analyses of all the data, we can conclude that all the methods are different. However, further analyses during the comparison of the methods based on the influencing factors, such as the pH, lime content, texture class, and clay content proved that, in some of the cases, there are similarities among the methods and, this way, we can get more knowledge on the measurements and the results provided. Farmers can gain extra knowledge from the comparison of the influencing factors to know where intervention is needed to use extra Zn for the proper fertilisation of their plants.