Szerző szerinti böngészés "Cseh, Judit"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Felsőoktatási rangsorok, felsőoktatási teljesítmény-értékelés(2014-03-31T09:36:44Z) Cseh, Judit; Kiss, Zsuzsanna; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi KarAz Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már csaknem negyed évszázados gyakorlat a felsőoktatási intézmények bizonyos mérőszámok alapján történő rangsorolása. Magyaror-szágon az elmúlt 15 évben kezdett el kialakulni ennek kultúrája a nemzetközi példák hatásá-ra, a magyar felsőoktatás sajátosságainak figyelembevételével. A felsőoktatás képzési teljesítményének mérése számos problémát vet fel. Egyrészt az okta-tás, mint speciális szolgáltatás van jelen a piacon, így annak sajátosságai nagymértékben befolyásolják a mérés kivitelezését. Másrészt rendkívül széleskörű a fogyasztók spektruma, akik más-más szempontból alapján ítélik meg egy felsőoktatási intézmény sikerességét. To-vábbi probléma, hogy mit mérjünk, mi alapján rangsoroljuk az egyes intézményeket? Végül az sem mellékes, hogy milyen kutatásmódszertant alkalmazunk. A felsőoktatási rangsorok nem követnek egységes módszertant - ez természetes is, hiszen ahány szakmai műhely, megcélzott célcsoport, rangsorolásra kijelölt intézmény-csoport, annyi érdeklődési terület és annyi releváns mutató-kör. Az egyes rangsorokon belüli hang-súlykülönbségek nem jelentenek feltétlenül „minőség-különbséget” a rangsorok között - azokat csakis célhoz kötötten, tervezett és vállalt feladataik, „küldetésük” alapján kell és lehet értékelni. A felsőoktatási rangsorkészítés általánosan elfogadott módszertani alapveté-sét az úgynevezett „berlini alapelvek” foglalják össze A nemzetközi és a hazai rangsorolási gyakorlat feltérképezése, a rangsormódszertanok elemzése alapján a rangsormutatók a következő dimenziókba sorolhatók: bemeneti mutatók, oktatási minőség mutatói, oktatói minőség mutatói, az intézményi szolgáltatások mutatói, kutatás-fejlesztési tevékenység mutatói, munkaerő-piaci és egyéb network mutatók, a nem-zetközi orientáció mutatói, elégedettségi mutatók, valamint általános presztízsmutatók. A legnívósabb nemzetközi rankingek, mint például a World University Rankings (a The Ti-mes kiadásában) és az Academic Ranking of World Universities (a shanghaji Jiao Tong University kiadásában) ugyanazon logika alapján készülnek, mégis más megközelítésben jelennek meg. A rangsorok elkészítéséhez meghatározott indikátorokat használnak fel ame-lyeket, speciális súlyozást felhasználva pontoznak, azonban az indikátorok különbözhetnek egymástól, hiszen a rangsorok céljai nagyon eltérőek lehetnek. A shanghaji rangsor például az akadémiai kiválóságot helyezi előtérbe, míg más rangsorok esetében nem ez a fő szem-pont. A nemzetközi rangsoroknál az adatgyűjtés is számos problémát vet fel, az adatokat három fő forrásból merítik: kutatási adatokból, intézményi adatokból, és független szerveze-tektől gyűjtött adatokból, ugyanakkor a fogalmak definiálása nemzetenként különbözhet egymástól, így viszont az érvényesség megkérdőjeleződik. A nemzetközi rangsorok céljukban, felhasznált indikátorok dimenzióiban és számában jelen-tősen különböznek. Találunk kormányzati előírásra készülő listát (ARWU), az intézménye-ket több mint 40 szempont szerint jellemző multidimenzionális listát (U-Multiranking), a világhálón való megjelenésre fókuszáló (Webometrics), illetve tematikus rangsorokat (FT MBA) szakma-specifikus mutatókkal. Hazai viszonylatban a rangsorok megjelenése 2001-re tekint vissza, hiszen ekkor jelent meg az UnivPress Ranking néven megjelentetett első rangsor. Majd 2005-től sorra jelentek meg a különböző rangsorok. A felsőoktatási rangsorok célközönsége elsősorban az egyetemek-re/főiskolákra jelentkezést fontolgató ifjúság, illetve a családjuk, és a rangsorok a jelentke-zési döntések előtt kívánják tájékoztatni ezt a célközönséget. A magyarországi felsőoktatási rangsorok közül a két legjelentősebb a HVG és a Heti Válasz című folyóiratok által megje-lentetett. Az elmúlt években mindkét folyóirat jelentősen változtatott a felhasznált mutatók körén. A Heti Válasz új, kizárólag a hallgatói kiválóságra összpontosító mutatókkal dolgozik; a HVG pedig a korábbi mutatók számát csökkentette jelentősen. Utóbbi esetben azt figyelhettük meg, hogy a változás következtében a helyezésekbeli változások aránya nem magasabb a szokásosnál, aminek oka lehet, hogy az oktató és hallgatói kiválóság ténye, és ennek híre befolyásolja az új rendszerben már nem vizsgált hallgatói és munkaadói véleményeket.Tétel Szabadon hozzáférhető Serum total LDH activity and LDH-2 isozyme in nephrotic syndrome(2008) Mohás, Márton; Szigeti, Nóra; Markó, Lajos; Molnár, Gergő Attila; Cseh, Judit; Laczy, Boglárka; Tamaskó, Mónika; Balla, József; Kappelmayer, János; Wagner, László; Wagner, Zoltán; Csiky, Botond; Nagy, Judit; Wittmann, István