Szerző szerinti böngészés "Cseke, Barbara"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gerincvelő fájdalomérző neuronjainak morfológiai vizsgálata
    Cseke, Barbara; Spisákné Balázs, Anita; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A szervezet érző és mozgató funkcióiban a gerincvelői neuronhálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak, ezért azok feltérképezése a jelenleg futó idegrendszeri alapkutatások egyik központi területe, és hozzájárulhat működésük pontosabb megértéséhez és újabb terápiák kidolgozásához.A gerincvelői elülső szarvi neuronhálózatok motoros funkcióinak működéséről nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre a szakirodalomban, amíg a hátsó szarvhoz kapcsolódó szenzoros működésről még viszonylag hiányosak az irodalmi ismereteink. A hátsó szarvi érző neuronok egyik fontos gyakorlati jelentőségű csoportja a felszínes laminákban (rétegekben) elhelyezkedő fájdalomérző (nociceptív) neuronok populációja. Ezeknek, a morfológiájának, hálózatba épülésének megismerése hozzásegíthet minket újabb fájdalomcsillapító módszerek fejlesztéséhez a későbbiekben. Ahhoz, hogy ezeket a neuronokat morfológiailag leírhassuk, specifikusan meg kell őket jelölnünk egy arra alkalmas marker használatával. A fájdalomérzékelő neuronokra együttesen jellemző a gátló GABA (γ-amino-vajsav) neurotranszmitter expressziója. A GABA-erg sejtekben a GABA-t a vezikuláris GABA transzporter (VGAT) juttatja a neurotranszmisszióra kerülő vezikulumokba. A VGAT megjelölése lehetővé teszi a GABA-erg sejtek specifikus identifikációját. A VGAT-IRES-Cre transzgenikus egerek kiválóan alkalmasak erre a feladatra, ugyanis ezeket ún. riporter transzgenikus egérrel (Cre-LoxP rendszer) történő keresztezést követően az utódokban a GABA-erg sejtek szelektíven jelölődnek. A kísérlet során ilyen VGAT-IRES-Cre egereknek a genotipizálása történt annak érdekében, hogy megtudjuk, valóban megtalálható-e bennük a VGAT-IRES-Cre gén, ugyanis a beltenyésztések során előfordulhat egyes egerek genetikai módosulása.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Luteinizáló hormon-releasing hormon receptor variánsok vizsgálata human uvealis melanoma sejtvonalakon in vitro
    Cseke, Barbara; Oláh, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Korábbi eredményeink felvetik a lehetőségét, hogy az uvealis melanomákon expresszálódó LHRH (luteinizáló hormon-releasing hormon) receptorok sok esetben nem teljes hosszúságú (hipofízis típusú) receptorként jelennek meg a tumoros sejteken. Ezen receptor izoformák jelenléte meglehetősen új megvilágításba helyezheti az LHRH receptor és ligand szerepét a malignus folyamatok kialakulásában. Ezen kérdés tanulmányozására célul tűztük ki a D-Lys6-LHRH analóggal végzett kezelés sejtproliferációra és receptor expresszióra gyakorolt hatásainak vizsgálatát. Az OCM-3 és OCM-3DOX320 (doxorubicin rezisztens) humán uvealis melanoma sejtvonalakon exonspecifikusan RT-PCR és segítségével vizsgáltuk a D-Lys6-LHRH kezelés receptor expresszióra, MTT assay segítségével pedig a sejtproliferációra gyakorolt hatását. Az LHRH receptorok jelenléte és izoformái között tapasztalt különbségek hozzájárulhatnak a molekulárisan célzott terápiákban alkalmazandó LHRH analógok (köztük cytotoxikus analógok) kifejlesztéséhez, valamint hatékonyabb kezelési stratégiák kialakításához. Az általunk tanulmányozott LHRH receptor izoformák pedig molekuláris célpontjai lehetnek egy tumorspecifikus terápiának. Mivel az uvealis melanoma viszonylag ritka, de nagyon agresszív daganatos megbetegedés (metasztázis esetén az átlagos túlélés 2-7 hónap) és jelenleg szisztémás terápiája nem megoldott, így egy hatékony és célzott terápia szükségessége vitathatatlan.