Szerző szerinti böngészés "Csetri, Elek"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Folytonosság vagy fordulat?
    (Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996) Bitskey, István; Csetri, Lajos; Vajda, György Mihály; Debreczeni, Attila; Taxner-Tóth, Ernő; Pavercsik, Ilona; Penke, Olga; Fekete, Csaba; Csorba, Sándor; Csetri, Elek; Egyed, Emese; Vörös, Imre; Madarász, Imre; Sárközy, Péter; Szilágyi, Ferenc; Kiss, Sándor; Földvári, Sándor; Kókay, György; Margócsy, István; Kecskés, András; Szilágyi, Márton; Fábri, Anna; Zentai, Mária; Szajbély, Mihály; Nagy, Imre; Borbély, Szilárd; Dávidházi, Péter; Nagy, Miklós; D. Molnár, István; Fried, István; Mezei, Márta; Bíró, Ferenc; Debreczeni, Attila; Bitskey, István; Görömbei, András; Hopp, Lajos; Jászberényi, József
    Aligha vitatható, hogy a magyarországi felvilágosodás korában Csokonai Vitéz Mihály életműve az az etalon, amely összevetési alapul, zsinórmértékül szolgál eszmei és művészi teljesítmények megközelítéséhez, mérlegeléséhez, minősítéséhez. Ez pedig kellő indokot szolgáltat arra, hogy a felvilágosodás kutatásának aktuális kérdéseit épp Csokonai szülővárosában tekintsék át a kutatók, s épp Debrecenben kerüljön sor országos méretű, interdiszciplináris konferenciára, amelyik a korszak vizsgálatának újabb eredményeit összegzi, a különféle nézeteket egymással szembesíti, a továbblépés útjait megkísérli felderíteni, betájolni. Nem kötődött a rendezvény jubileumhoz, legfeljebb annyiban, hogy 1995-ben vetette fel a kérdést: jelentett-e az 1795-ös év valamilyen alapvető cezúrát a magyar - vagy az európai - irodalom történetében? Folytonosság vagy változás - netán épp fordulat - jellemzi-e erősebben az 1790-es éveket? Milyen eszmei, esztétikai erővonalak határozták meg a Martinovics-összeesküvés évtizedének összképét? Mennyire kell a magyar irodalom történeti periodizációjának mindezt figyelembe vennie? Mit mutat Csokonai példája: lehetett-e számára különös jelentősége az 1795-ös évnek? Ilyenféle kérdésekre keresett választ a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában, 1995 márciusában rendezett konferencia, amelynek anyagát - tematikus egységekbe rendezve - adja közre kötetünk. A hazaiak mellett a közép-európai jelenségek is szerepelnek a témák között, jelezve, hogy a magyar felvilágosodás elválaszthatatlan az európaitól, szerves része annak, s a komparatisztika szempontját még a korábbiaknál is erősebben érdemes érvényesíteni a jövőben. A magyar és európai helyzet együttes elemzése, a részletek feltárása talán már e kötetben is elősegíti a felvilágosodásról kialakult kép árnyalását, gazdagítását.