Szerző szerinti böngészés "Czina, Ferenc"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    SOHO hálózatok internet használatának szokás-elemzése
    (2008-04-29T09:11:41Z) Czina, Ferenc; Gál, Zoltán; DE--TEK--Informatikai Kar
    Korunkban az Internet már-már napjaink megszokott technológiája lett. Interneten tartjuk kapcsolatot szeretteinkkel, barátainkkal, azon keresztül intézzük a banki ügyeinket. Interneten keresztül foglaljuk le a repülőjegyünket, azon keresztül keresünk magunknak új autót vagy mobiltelefont, informálódunk a világ híreiről, osztjuk meg álláspontunkat más emberekkel. Napjainkban rengeteg ember használja az Internetet, de az emberek nagy része egyáltalán nem tudja, mi történik a háttérben, mikor rákattint egy linkre, elindítja a levelező programját vagy megnéz egy online Tv adást. Az egyes – az internetet használó - alkalmazások, operációs rendszerek és kommunikációs protokollok jelentős overhead-et képeznek, gyakorlatilag teljesen elfedik a háttérben futó bonyolult folyatokat.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szárazanyagbeépülés és vízleadásdinamika vizsgálata eltérő éréscsoportú kukorica hibridek esetében szántóföldi intenzív csepegtető öntözéses kísérletben
    Czina, Ferenc; Illés, Árpád; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A népességnövekedés következtében egységnyi termőterületen egyre nagyobb hozamokat kell elérnie a gazdálkodóknak. A fajlagos hozam szoros korrelációban van a szárazanyag-tartalommal. Mindemellett az elmúlt időszak energiaválsága miatt a növénytermesztés inputanyagainak drágulása mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a szárítás költségeinek a minimalizálására is. Ezek a problémák rávilágítják a növénytermesztést a célirányos termelésre. A növénytermesztés költségeit csökkenteni kell a megfelelő fajtaválasztással. Figyelembe kell vennünk a ráfordítások színvonalát és a termőhelyi adottságainkat is. Az óriási rendelkezésünkre álló hibridpaletta megnehezíti a hibrid kiválasztását. A gazdálkodó legtöbb esetben az éréscsoportról sem tud egyhangú döntést hozni. Kutatásommal ebben a döntésben szerettem volna segítséget nyújtani a gazdáknak. A kísérletemet a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén állítottam be, egy csepegtetőöntözéses kísérletben, szuperintenzív körülmények közt. 34 hibridet vizsgáltam különböző tenyészidő csoportba osztva. Méréseimet a tenyészidőszak alatt 9 alkalommal végeztem el az aktív szárazanyag-beépülés, a fekete réteg kialakulása és a passzív vízleadás időszakában. A különböző hibridekből 4 ismétléssel csőmintát szedtem, amit morzsoltam és ezt hetente megismételtem. A szemtermés mintákat feliratozás után egyből szárítószekrénybe helyeztem. A szárítás után a visszamért tömegeket feljegyeztem és később ezekből az adatokból készült el az adatbázis, ami az egységnyi terményre vonatkoztatott szárazanyag-tartalmakat tartalmazza. Az eredmények szerint a legnagyobb értéket a mérések alatt a FAO 350-370 csoport képviselői produkálták. Ugyan ezek a hibridek építették be a legnagyobb mennyiségű szárazanyagot az utolsó mérési időpontban. A fekete réteg kialakulásig viszont a FAO 350-370 éréscsoport képviselői tudták elérni a legmagasabb szárazanyag-tartalmat. Ebben az időpontban ugyan a legkisebb FAO számmal rendelkező hibridek érték el a legkisebb eredményt, de a legnagyobb százalékban ezek a hibridek adták le nedvességtartalmukat a passzív vízleadás időszakában. A FAO 480-500-as csoport csak 15 %, a FAO 300-350 csoport viszont 26 % szárazanyag-tartalom növekedést tudott elérni, ha az utolsó mérést a fekete réteg kialakulása idején mért eredményhez viszonyítjuk. A vizsgált leghosszabb tenyészidejű hibrideket az utolsó mintavételezés alkalmával mért eredmények alapján 3 FAO csoport is megelőzte az egységnyi terményre vonatkoztatott szárazanyag-tartalom függvényében. Ezekből az eredményekből következik, hogy térségükben a legnagyobb sikerrel a FAO 350-370 éréscsoport képviselői termeszthetők és a legnagyobb vízleadásra a FAO 300-350 tenyészidőcsoportba tartozó kukoricák képesek egy kedvezőtlen időjárású tenyészévben csepegtető öntözéses kísérletben. Továbbá viszont megfontolandó a hosszú tenyészidejű hibridek termesztése az éghajlatváltozás kapcsán, mivel az enyhébb ősz lehetőséget biztosít az érés befejezésére. A gazdálkodóknak komplex módon kell dönteni a hibridválasztás során, kiemelt hangsúlyt kell fektetni a virágzás időzítésére a választott FAO csoport alapján.