Szerző szerinti böngészés "Datiri, Blessing Dachollom"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Analysing the Evolution of Online Activism in Nigeria: Lessons from the #BringBackOurGirls Campaign
    (2025) Datiri, Blessing Dachollom; Séllei, Nóra; Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola; Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet
    Blessing Dachollom Datiri A nigériai online aktivizmus fejlődésének elemzése: A #BringBackOurGirls kampány tanulságai Absztrakt A digitális platformok aktivizmusra való felhasználása átalakította a társadalmi mozgalmak láthatóság- és tudatosságnövelési módjait, valamint azt, hogy miképp lehet globális támogatásra mozgósítani és fenntartani a lendületet. A disszertációban az online aktivizmus átalakító erejét vizsgálom a #BringBackOurGirls-kampány esettanulmányán keresztül. A mozgalom arra válaszul jött létre, hogy 2014 áprilisában a Boko Haram elrabolta a nigériai Chibokban található Állami Középiskola 276 iskolás lányát. Az emberrablás globális felháborodást váltott ki, amely a közösségi médiát és más digitális platformokat, különösen a Twittert használta fel a lányok szabadon bocsátásáért való kiállásra, valamint a kormányzati elszámoltathatóság követelésére. A mozgalom mérföldkővé vált a kortárs afrikai női aktivizmusban, kiemelve egyrészt a hashtag-aktivizmus előnyeit, másrészt pedig annak korlátait. A #BringBackOurGirls kampány elemzését az afrikai feminista elméleteknek és a médiahasználatot irányító szükségletek és az abból eredő örömérzet elméletének (Uses and Gratification Theory) keretei között vizsgálom. Ezen kereteken keresztül elemzem, hogyan tették lehetővé a digitális platformok az elköteleződést, a szolidaritást és a globális részvételt. A kutatás árnyalt elemzést kíván nyújtani arról, hogy miképp működik a digitális aktivizmus a nemekre fókuszáló érdekképviseleti kampányokban. Több mint 3,26 millió tweetből álló adathalmaz felhasználásával vegyes módszerű megközelítést alkalmazok, amely integrálja a Twitter-adatok kvalitatív (retorikai) és kvantitatív (számítógépes) elemzését. Az eredmények azt mutatják, hogy az online kampányok globálisan tudatosították az emberrablások tényét, és egyúttal nyomást gyakoroltak a kormányra és a világ vezetőire, hogy sürgősen cselekedjenek a lányok megmentése érdekében. A mozgalom azonban kihívásokba ütközött érdekképviseleti erőfeszítései során, mivel az emberrablások után tizenegy évvel még több mint 80 lány eltűntként van nyilvántartva. A kutatás azt is kimutatja, hogy a hírességek részvétele az online kampányokban jelentősen felerősítette a hashtag-kampány viralitását, rávilágítva mind a popkultúra, mind a digitális platformok hatására a kortárs aktivizmusra. A kutatás egyik kulcsfontosságú jelentősége abban rejlik, hogy fogalmilag leírja a kampány evolúcióját a mozgósítástól a meggyőzésen és a figyelemfelkeltésen keresztül az emlékezetaktivizmus éveken át fenntartható formájáig. Ahelyett, hogy ezt a változást az érdekképviselet folytatásának tekinteném, magának a kampánynak a funkciójában bekövetkezett átalakulásként értelmezem. A tanulmány rávilágít arra, hogyan fejlődnek a hosszú távú online kampányok annak érdekében, hogy megőrizzék a kollektív emlékezetet és – általában az események évfordulói körül – fenntartsák a nyilvános diskurzust. Ez a disszertáció hozzájárul a közösségi média digitális aktivizmusra való felhasználásáról, az afrikai nőmozgalmakról és az online társadalmi mozgalmak változó környezetéről szóló tudományos vitákhoz.