Szerző szerinti böngészés "Demeter, Nikolett"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Diagnosztikai fejlesztés az anyai sejt kontamináció prenatális mintákban történő kimutatásáraDemeter, Nikolett; Koczok, Katalin; DE Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Török, Olga; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati KlinikaMunkám során a Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Genetikai Tanszékén az anyai DNS kontamináció kimutatására alkalmas új módszer bevezetésében, az előzetesen kiválasztott gyári kit szenzitivitásának meghatározásában vettem részt. A korábbiakban használt PowerPlex S5 System (Promega, Madison, Wisconsin, Amerikai Egyesült Államok) esszé négy STR marker vizsgálatát tette lehetővé, mely az esetek egy részében informatív marker hiányában nem tette lehetővé az anyai DNS kontamináció meghatározását. Az új kit, a GenePrint 10 System (Promega), 9 STR marker kimutatását teszi lehetővé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Önkormányzati feladatok a hulladékgazdálkodás során(2007-11-20T11:15:35Z) Demeter, Nikolett; Fodor, László; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA hulladéktermelés az emberi tevékenység egyik elkerülhetetlen következménye a Földön. A környezetvédelem érdekében tudatunk ugyan a mennyiség korlátozását diktálná, mégis egyre nagyobb tömegben jelentkezik. Fogyasztói társadalmunk egyik jellegzetes ellentmondása, hogy az igények egyre nőnek az egyre nagyobb választékban található és egyre rövidebb életű árucikkek irányában. Ez a társadalmi jelenség megmagyarázza a hulladékmennyiség világszerte tapasztalható folyamatos és gyorsuló ütemű növekedését. A gazdasági fejlődés azonban nemcsak a fogyasztott mennyiség állandó növekedését, hanem az alkalmazott anyagok minőségi változását is megkövetelheti. A minőségi változás természetesen messzemenően kihat a hulladék összetételére is. Eredetileg a lényegében szerves alapanyagú, a háztartási, tágabb értelemben települési hulladék egyre bonyolultabb, egyre összetettebb lesz. Így újabb és újabb problémákat kell megoldani a begyűjtéssel, szállítással, visszaforgatással, kezeléssel és végső ártalmatlanítással kapcsolatban. A társadalom igényeire, a gazdasági fejlődésre pedig a jog világának, így a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak is reagálniuk kell. Mind országos szinten, mind önkormányzati szinten válaszlépést kell megtenniük, ezzel alkalmazkodva a felmerülő változásokhoz, az újabb és újabb kihívásokhoz. Dolgozatom célja, hogy ezen feladatokat elsősorban az önkormányzatok oldaláról, a települések szemszögéből mutassa be. Témaválasztásomat azonban nemcsak a fenti okok indokolták. Hiszen azon túl, hogy a hulladékkérdés valamennyiünket érintő jelenség, amelyre többféle módon reagálni kell, amellett egy olyan terület is, ahol az utóbbi években jelentős előrelépések történtek. Ennek egyik fontos lépése volt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, és ez az a pont, ami miatt szakdolgozatom témájául választottam – kicsit önző módon. Önző módon, mert a dolgozaton keresztül szeretném szemléltetni, hogy egy kis odafigyeléssel, mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók részéről, nagy eredményeket lehet produkálni. Önző módon, mert így szeretném bemutatni annak a településnek a hulladékgazdálkodását, ahol magam is élek. Ehhez elsőként bizonyos fogalmak definícióját kell megadnom, például, hogy a „hulladék” szót miként értelmezhetjük. Ezt követően felvázolom az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályozását, hiszen ez irányadó a magyar jogalkotóknak is. Ezt követően megvizsgálom Magyarország jelenlegi hulladékgazdálkodási állapotát, mintegy helyzetképet adva, hogy hol is tart jelenleg az ország, honnan indult és merre tart. Ezt a bemutatást statisztikai adatokkal illusztrálom. Fontosnak tartottam munkámba belevonni a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szabályozását, hiszen törvényi szinten ez a legfontosabb idevonatkozó jogszabály, mely irányadó a hulladékgazdálkodás terén. Itt kitérek a törvény céljaira, alapelveire, valamint az egyes alanyok kötelezettségeire. A továbbiakban rátérek az önkormányzatok témánkhoz kapcsolódó feladataira, melyben segítségemre lesz a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XLV. törvény. Ennek kapcsán foglalkozom az önkormányzatok általános feladataival, illetve a hulladékgazdálkodáshoz kötődő települési feladatokkal, és ismertetek egy fontos problémakört, a közszolgáltatási díj mértékének kérdését. Ebben a fejezetben mutatom be a helyi hulladékgazdálkodási tervek szabályozásának rendszerét, melyet Gödöllő Város helyi hulladékgazdálkodási tervének segítségével illusztrálok. Dolgozatom következő részében Zsámbok község önkormányzatának gyakorlatán keresztül mutatom be egy példaértékű hulladékgazdálkodási rendszer működését, működtetését. Ennek keretében ismertetem Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2000. (XII.21.) sz. önkormányzati rendeletét az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről, továbbá különböző hulladékgazdálkodási témájú megállapodások, tájékoztatók és cikkek közül szemezgetek. Végül a dolgozat befejezéseként összefoglalom a tanulságokat, mintegy konklúziót vonva, és rámutatok a jövőben megvalósítandó feladatokra.