Szerző szerinti böngészés "Donka, Dorottya Bianka"

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
    Donka, Dorottya Bianka; Balogh, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Sporttudományi Koordinációs Intézet
    Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a döntés hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló képességek szintje. A kutatásomban azon döntést meghatározó tényezők vizsgálatát állítom középpontba, melyek meghatározzák egy adott játékos sportteljesítményét, különbséget tesznek a jó és a kiváló sportolók között. A játékintelligencia összetevői közül kutatásunkban kiemelten foglalkozunk a stressztűrő képességgel, és a döntés hátterében álló kognitív képességekkel. A sportteljesítményt számos különböző komponens alapján vizsgálhatjuk például sportágak, nemek, életkor, érzelmi intelligencia, játékintelligencia, játéktapasztalat, stressztűrőképesség tekintetében. Kérdés, hogy a tapasztalt és kezdő sportolók között találunk-e olyan összefüggést, ami a stressz tűrőképesség és döntés helyessége között mutat kapcsolatot. A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk. Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során. Kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a sportteljesítményt befolyásoló tényezők vizsgálata korszerű eszközökkel hiánypótló és a fejlődés tekintetében elhanyagolhatatlan. Ehhez a valódi sporttevékenységet mintázó tesztekre, vagy a fizikai aktivitás közben való mérésre alkalmas műszerekre van szükség. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    DEMENCIA ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA IRODALOMELEMZÉSSEL
    (2020-03-20) Donka, Dorottya Bianka; Balogh, László
    Introduction: Many studies have already shown that, there is connection between physical actitity and cognitive functions. Therefore, the aim of our research is to examine the relationship between cognitive decline (dementia) and physical activity. Method: The research genre was a secondary method analysis. The literature review was primarily collected from articles published on international scientific sites. Results: A total of 11 reviews were examined, examining the relationship between dementia and physical activity, which included 217 articles. Research has supported our hypothesis, that regular exercise has a positive effect on the prevention of dementia by reducing the risk of dementia. Conclusion: It would be worthwhile to further investigate, which types of exercise at what repetition rate and what intensity achieve the best results in reducing the risk of dementia, or slowing the process of dementia.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
    (2021-06-01) Donka, Dorottya Bianka; Balogh, László
    Introduction: Cognitive skills are essential in team sports. Perception, decision-making (tactical thinking, learning, attention, thinking, emotions), stress tolerance, and even the level of motor and technical-tactical skills all affect performance. Objective: We found a significant difference in stress tolerance of novice / young and experienced team sport players (BALOGH, DONKA 2020). Our results showed that experienced athletes have higher level of  stress tolerance.  However, as this was a descriptive study, we intended to support our statement involving more number of subjects, and an analysis of cognitive abilities. Method: A cross-sectional experimental study was performed on 41 male and 13 female team sport (handball, volleyball and football) players. We used the VTS DT software package for cognitive abilities and the MDE Heidelberg StressHolter (gastro, HR, TH, GSR) for stress measurement. During the 35-minute measurement process, a state of rest was measured in the first stage, a response to a 10-minute stress situation (VTS-DT for the cognitive test) in the second stage, and a state of rest and latency in the third stage. Results: We found a significant relationship between stress tolerance and the cognitive ability of female and male participants. Our results demonstrated that football players had a lower level of  stress tolerance than other team sport players. They also tent to make more mistakes in the VTS-DT test. Conclusions: The classification into novice and experienced categories need to be done more uniformly in the future. We are aware of it, that the unequal number of participants by sports, is one of the limitations of our study. However, it is encouraging that significant results demonstrate a strong relationship between stress tolerance and the number of appropriate decisions. These results reveal other areas of research for us.  
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    EFFECTS OF CORE-PROPRIOCEPTIVE TRAINING ON THE QUALITY OF EXECUTIVE FUNCTIONS IN U13 FEMALE BASKETBALL PLAYERS
    (2022-07-11) Makra, Gabriella; Donka, Dorottya Bianka; Torma, Eszter Panna; Sükei, Zsuzsa; Balogh, László
    Introduction: Complex scientific work to investigate and develop the factors determining performance is essential to improving sports performance. Creating the neuro-muscular connection is paramount, as it is the cornerstone of movement coordination, and the nervous system is the key to mental components. Objective: Our study aims to demonstrate the positive effects of core-proprioceptive training on executive functions. Method: The DEAC U13 girls' academy basketball players (n=12) participated in a 9-week core-proprioceptive training program. Before and after the program, the players' executive functions were measured with the Vienna Test System. Result: A marked improvement in the measured parameters regarding the evolution of correct and incorrect responses and the reaction time. There is a significant reduction in the number of missed responses. Conclusions: Core-proprioceptive training also improved nerve-muscle connectivity, affecting the quality of executive functions. The results may be implemented in designing training program.  
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    EXAMINATION OF EXECUTIVE FUNCTIONS AFFECTING SPORTS PERFORMANCE IN THE CONTEXT OF ATHLETE EXPERIENCE
    (2022-07-06) Donka, Dorottya Bianka; Balogh, László
    Introduction: In our research, we investigated the components, executive functions, and cognitive abilities underlying decision-making in sports performance using a computer-based test system. To define the athlete experience, we classified athletes according to an exact, unambiguous definition following international terminology, based on their performance, achievement, playing age, and sport's popularity. We hypothesize that team athlete with significant athletic experience will perform better on the executive function test.  Methods: A cross-sectional study was conducted on team athletes N=52. The VTS-DT test was used to measure executive function. The classification of athlete experience was based on an internationally accepted taxonomy defined with scientific precision (SWANNN, 2015).  Results: When classified by athlete experience, the athletes we studied fell into amateur and elite categories. The DT/S2 scores of the two groups were compared based on each factor. We obtained trend-like correlations for the factors 'number of reactions', 'number of stimulations,' and 'number of good responses. Correlation analysis was performed between the factors on a group-by-group basis. When examining the relationship between reaction time, we found that there is a strong relationship with the number of stimulations (amateurs: r = -0.80; elite athletes: r = -0.87) since the faster someone is (i.e., the less reaction time), the more times they can respond to stimulations. Looking at the results for elite athletes, we also observe a moderately strong relationship between reaction time and the number of good responses (r = -0.68). We may suggest that experienced athletes could produce better responses faster than less professional athletes. Conclusions: Our hypotheses were partially confirmed, as we found a trend-like correlation that elite athletes scored higher on the DT test, which examined athletes' executive functions in a complex, adaptive way. Our research demonstrates that, on the one hand, it is worthwhile for coaches to build on experienced athletes when assembling a team, in addition to the momentum of young athletes, and that the development of executive functions and cognitive skills can improve the performance of athletes.