Szerző szerinti böngészés "Druzsek, Anita"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hajdu, mint márkamenedzsment
    (2012-10-31T09:40:45Z) Druzsek, Anita; Szabóné Pataky, Eszter; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar
    Dolgozatom felépítése egy összefüggő marketingtevékenység kifejtésére épül, ami tartalmazza a márkamenedzsment legalapvetőbb pontjait. Elméleti szakirodalom alátámasztja a gyakorlati részeket, amik valóban megvalósulnak a cég tevékenységében.Elmondható hogy a HAJDU 1980-as évektől tudatosult a fogyasztókban, mint megbízható kiváló magyar márka és túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy egész generációk nőttek fel HAJDU termékek mellett! Ahhoz hogy megtartsa piaci részesdéseit és márka pozícióját márkázási stratégiára van szüksége a vállalatnak. A 60 éves Hajdu számos próbáltatásokon keresztül, néhol hullámzó piaci-, ár - teljesítménnyel, de elmondható róla, hogy termékei még mindig kelendőek a fogyasztók körében, tehát amekkora tapasztalt múlttal rendelkezik, joggal számítható akkora jövőre is, amit alátámaszt a márka gazdasági oldala pont is.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Ukrajna, – mint Európa nyitott ablaka vagy az újraébresztett „Szovjetunió” rablánca
    Druzsek, Anita; Czeglédi, Pál; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Hipotézisek, tézisek, elmélkedések útján vajon képes-e Ukrajna saját fejlődési pályára lépni vagy az örök sorsa Oroszország vagy a nagyhatalmi államok csatlósává válni. Ukrajna képes-e megteremti egy demokratikus berendezkedési szuverén semleges független államot vagy az ország elbukik vagy akár kettészakad. Beszélhetünk-e egy országon belül két nemzetről, két külön civilizáció, eltérő fejlettségi szinttel, ami később két nagyhatalom részeként fejlődhet tovább. A dolgozat Acemoglu – Robinson (2013) elmélete alapján mutatja be, miért buknak el a nemzetek. A kultúra, a földrajzi adottságok meghatározzák, egy ország gazdasági-politikai szerepét s ezzel magyarázza az eltérő nemzetek közti fejlődést. Egyszerű kérdéseket kutat a szerzőpáros, hogy miért gazdag az egyik ország s miért szegény a másik. Sen (2003) szerint a szabadság kibővítése a fejlődés elsődleges célja s legfőbb eszköze is. Az egyéni szabadságot központi értéknek s egy-egy társadalmi berendezkedés integráns részének tekinti. Ukrajnában a politikai jogok centralizáltak, aminek gyarmati múltja a posztszovjet identitás. Léphet-e a gazdasági fejlődés pályára, ha lemond-e jogokról, ami egyet jelent az európai nyitással. Barro (2003) szerint a gazdasági növekedés esélye a magas színvonalú oktatás, a jó egészségi állapot, a kormányzat alacsony jóléti kiadásai, a törvényesség és a kedvező cserearány. Huntington (1999) nézetei szerint meglehet nem a szabadság, egyenlőség és a szolidaritás lesz az alapérték, hanem a különböző kultúrák civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékeinek összecsapása. A mai ukrán konfliktus erre a paradigmákra, elméletekre jól visszavezethető. Lehetséges, hogy két külön nemzetté szakad ami beépül-e két külön civilizáció (euro atlanti- orosz) társadalma közé, vagy az erősebb hatalom felül kerekedik s Ukrajna, mint független, szuverén állam elbukik.