Szerző szerinti böngészés "Elekes, Edit"

Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The managerial aspect of the police’s organizational development
    (2014-04-08) Elekes, Edit
    During my research, I have studied the relationships of the organizational development and the managerial functions at a specific governmental agency, the police. The police carry out official activities, but also provide a service which essentially assumes two types of contact systems and modes of management. To meet the demands of the citizens and to ensure the effectiveness of the organization, it is necessary to develop the managerial methods applied at the police, on the one hand, and to use certain parts of the organizational development, on the other hand. The police organization has changed significantly after the integration of the Police and Border Guards. The complexity of the structure and the anomalies in the work load, as well as several researches conducted by myself directed my attention to elaborate an organizational development method that can be applied to the current organization, while it improves the operation of the organization. The police’s operation and its organizational structure are determined by the laws, thus changing the structure of the organization is placed within relatively narrow limits. The police managers have the soft parts such as human resource development, skills, and management style at their disposal to develop the organization, but their use is isolated and they are not for a long term. The present article aims to present the set-up model related to the organizational development of the police, elaborated by myself, in terms of the leadership and the management styles, whose long-term use may contribute to the efficiency of the operation.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The possibilities and framework of conditions of organisational development at a particular administrative body
    (2014-04-08) Elekes, Edit
    The demand for the recognition, identification and introduction of measures aimed at improving organizational culture and the efficiency of management and leadership plays a crucial role in the life of every organization, including the law enforcement bodies as well. The tasks and responsibilities of the Hungarian Police Force have changed considerably both in terms of quantity and quality since Hungary’s accession into the European Union first, and since the country’s joining the Schengen Zone. We are now facing problems formerly unheard of (e. g. the integration of the police force and the border guard, joining the Schengen Zone, the emergence of new forms of crime). As border control within the Union stopped, organized crime has become more powerful. The changes are by no means over: in order to improve the subjective sense of security of the population and to advance organizational efficiency, a number of changes are being implemented at present. For the internal security of the member states of the Union and for the improvement of the efficiency of police work in the member states, the use of consciously coordinated management methods is indispensable. These efforts are the subject of this essay. A police force is an partially open system, the work of which is influenced by a number of external processes and factors. The organizational culture of a police force is determined by its traditions on the one hand, and by the demands to develop its functions as an authority and a service provider on the other. It is undeniable that any conscious effort in shaping and developing the organizational culture of the police requires special competences and commitment from the leaders of the organization. Furthermore, it is also necessary to modernize the management tasks. It applies to all the levels of leadership, from the head of a patrol to the supreme commander of the police force. The organizational scheme of the police force is that of a functional, linear system. Such an organization is characterized by a relatively high degree of inflexibility, a slow and cumbersome reaction to external changes. All these may adversely influence organizational efficiency. It therefore appears to be necessary to examine the present structure of police, and survey the possibilities of modernization. Modernization does not necessarily mean a change in the structure; it may be restricted to changes in organizational culture, the creation of an atmosphere favourable for reforms, and the coordination of diversified structures. In this paper I wish to demonstrate some of the possibilities of improving organizational culture and organization development, based upon the findings of a specific survey.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szervezetfejlesztés és vezetési funkciók összefüggésének vizsgálata egy konkrét államigazgatási szervnél
    (2014) Elekes, Edit; Láczay, Magdolna; Elekes, Edit; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar -- Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet
    A témaválasztást saját munkahelyi környezetem kínálta, mivel az elmúlt 10 évben a rendőrség több alkalommal feladatkörét és szervezetét érintő változásokat élt át. Az elmúlt évtizedekben, különösen az EU csatlakozás idején a magyar rendőrségnek jelentős kihívásoknak kellett megfelelnie. A rendszerváltozás és az uniós csatlakozás következtében a rendőrség szervezete változásokon, átalakulásokon ment keresztül. A feladatokat, a technikát, a rendszerbeli változásokat csak úgy lehet hatékonyan megvalósítani, ha a szervezet és azon belül a szervezet tagjai, a vezetők és az állomány egésze értékrendi, kulturális változása is bekövetkezik, szinkronba kerül. Kutatásommal ennek a folyamatnak a bemutatására vállalkoztam, amelyet az Ihrig Károly Doktori Iskola szakmai felügyeletével végeztem. A szervezet fejlesztésének és a szervezet folyamatos változásának a megismerését összekapcsoltam a vezetési funkciók átalakulásának a kutatásával is. Kutatásom során három primer felmérést végeztem, mely három fejlesztési irányzatként fogható fel: - az első az uniós csatlakozás előtti, melyre 2003-ban került sor (Rendőrségi Kiválósági Modell RKM szerinti szervezeti önértékelés); Ennek kapcsán dolgoztam ki társammal az újításként elfogadott módszert, a humánerőforrás racionalizálási programot. - a második az uniós tagság utáni, melyet 2008-ban végeztem el (Kárpátok Eurorégiós modellprojekt); A projektben a Kárpátok Eurorégióban elhelyezkedő országokon (Magyarország, Románia, Ukrajna, Szlovákia) kívül Hollandia és Lengyelország rendőri és határőr szervezetei vettek részt. - és a harmadik, az integráció utáni kontrollvizsgálat, mely az előző két felmérés hatásait összegezte egy közös szervezetfejlesztési felmérés során. Mindhárom felmérésben koordináló, irányító szerepem volt, valamint a két utóbbi vizsgálatot teljesen önállóan, saját kutatási tervvel és kérdőívvel végeztem el, és az ismert kutatási technikák mellett saját módszereket fejlesztettem ki és alkalmaztam. Kutatásaim azt támasztották alá, hogy a változtatási kényszerhelyzetben, illetve a szervezeti működés javítása esetén nem csak egyféle jó megoldás létezik, hanem az adott szituáció dönti el, milyen menedzsment eszközökkel kell élnie a szervezetnek. A kontingencia elméletnek a közszférában való alkalmazása során szükségszerű mind a szervezetet, mind a vezetési stílusokat változtatni, kombinálni. A rendőrség struktúráját, szakfeladatainak szervezési szintjét jogszabályok határozzák meg, azonban a rendőri vezetőknek rendelkezésükre állnak olyan lehetőségek, amelyek segítségével felkészülhetnek a környezeti változásokra, hatékonyabban felhasználhatják beosztottjaik képességeit, élen járhatnak az újszerű ötletek támogatásában, ezáltal a szervezet fejlesztését segítik elő, és a szolgáltatás színvonala javítható. A rendőrség feladata örök: oltalmazza az életet, a testi épséget, segít a bajba jutottakon, őrzi a köz- és vagyonbiztonságot, valamint a közlekedés rendjét, azaz „Szolgálunk és védünk”, de ez hatósági és igazgatási feladat, amelyhez a szervezetnek és a vezetésnek a relevanciája szükséges. Mindhárom felmérés során megfogalmazódott a lineáris-funkcionális szervezet átalakításának igénye, mely alapján feltételezem, hogy lehetséges egy új típusú szervezet-átalakítás. Kutatásom új eredményeként kidolgoztam egy lineáris-funkcionális és részben divizionális felépítést, amelybe a hagyományos rendőri tevékenység mellett integrálódhatnak az igazgatási és uniós feladatok is. Ugyanakkor megjegyzem, hogy ez a struktúra további fejlesztésre lenne alkalmas, például a más területen gyakran alkalmazott mátrix szervezetté, de a rendőrség hagyományai, fegyveres testületi kultúrája csak kisebb lépésekben történő átalakítást tud elviselni. Az általam ajánlott funkcionális- divizionalista szervezet vezetési modellje éppen ezért a fokozatos átalakítás módját, és a jelen helyzetben optimalizálható működést kívánja szolgálni.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető