Szerző szerinti böngészés "Eric, Beckett Weaver"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A multikulturalizmus,mint jelenség, az Amerikai Egyesült Államok és Németország példáján keresztül bemutatvaSzőllősi, Kitti; Eric, Beckett Weaver; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a multikulturalizmushoz kapcsolódó fogalmak körül járása után az Amerikai Egyesült Államok és Németország helyzetét kívánom megvizsgálni. Továbbá megvizsgálom a multikulturalizmus szerepét, annak alakulását, illetve azt, hogy ez a jelenség milyen hatásokat eredményez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A politika és a média kapcsolata hazai viszonylatban 2010-től napjainkigTar, Evelin; Eric, Beckett Weaver; DE--Bölcsészettudományi KarÍrásomban a médiával és a politikával foglalkozom, leginkább a kettő kapcsolatával és viszonyával. Mindenekelőtt szeretnék egy felvezetést tartani a médiáról, és a média történetéről ami fontos ismeret a témához fűződően. Az úgynevezett ,,médiaháború” kulcsfontosságú fogalom a bevezetésben, és a médiatörvény kialakulása is ehhez kapcsolódik. Kitérek arra, milyen viszonyban állnak egymással a tömegkommunikációs eszközök és a politikai szereplők, események. Ezen kívül foglalkozom a politika manipuláció kérdésével a médián keresztül, és azzal, hogy a politika és média milyen mértékben fonódik össze.Tétel Szabadon hozzáférhető A Princip-kultusz és ami utána következik(2014) Eric, Beckett Weaver; igenAz 1935-ben kiadott kollektív emlékezetről szóló könyv egyik legizgalmasabb részében a francia szociológus Maurice Halbwachs megjegyzi, hogy az emlékezetünk ugyanúgy változik, ahogyan megváltozik a jelen hangulatunk vagy álapotunk – mégpedig azért, hogy a jelenünk a múltunkkal összhangban legyen, és ez a harmónia a ránk nehezedő (szintén változó) társadalmi elvárásokkal és helyzettel is kialakuljon. „A társadalom” – jegyezte meg Halbwachs – „időnként nemcsak arra kötelezi az embert, hogy felelevenítse gondolatban a már megtörtént eseményeket, hanem arra is, hogy az eseményeket átfesse, lerövidítse, vagy kiegészítse úgy, hogy bármennyire is biztosak vagyunk abban, hogy az emlékeink pontosak, olyan presztízzsel ruházzuk fel őket, amellyel a valóság nem rendelkezett.” (Halbwachs 1992: 51) Ez a gondolatmenet nem ismeretlen az antropológia előtt. Halbwachs kortársa, a brit antropológus, Arthur Maurice Hocart több tanulmányban kimutatta, hogy milyen összhang van a társadalmi hitek vagy rítusok és az adott társadalom sajátos történelmi narrativája között Halbwachs másik kortársa, az antropológus Lord Raglan, odáig fejlesztette az elméletet, hogy megmutatta: mennyire hamis az angol társadalom jó néhány történelemértelmezése/sztorija (pl. a britek angol-szász származása), és ugyanakkor mennyire hiábavaló rámutatni erre a hamisságra (Raglan 1936). Ezeket a hiedelmeket megingathatlan tényként fogadták az akkori britek, hiszen ezek a hamis történelmi narratívák egyfajta összhangot teremtettek a jelen és a múlt között. Ez a felismerés most is érvényes. Mióta az antropológia a folyamatos változásban lévő társadalmakkal foglalkozik, kénytelen azt is felismerni, hogy a változások a valamikor állandónak hitt múlt-felfogásra és emlékezetre hatnak. Így van ez a törzsi társadalmakkal, és a mi „modern” társadalmunkkal is.