Szerző szerinti böngészés "Fedor, Roland"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A diuretikum-refrakter szívelégtelen betegek körében alkalmazott peritonealis dialízissel szerzett tapasztalataink(2018) P. Szabó, Réka; Pethő, Ákos Géza; Fedor, Roland; Kertész, Attila Béla; Bódi, Annamária; Szegedi, Andrea; Balla, JózsefTétel Korlátozottan hozzáférhető Az angiotenzin-konvertáló enzim I/D polymorphismusának szerepe veseátültetést követően a graft és a recipiens hosszútávú túlélésébenFedor, Roland; Tóth, Attila; Fedor, Roland; Laki Kálmán doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Klinikai Fiziológiai TanszékAbsztrakt A végstádiumú vesebetegségben szenvedők kezelésében a veseátültetés hosszabb túlélést biztosít, mint a vesepótló kezelések egyéb formái. A recipiens várható túlélése azonban így is rövidebb, mint a nem vesebeteg populáció esetében, melynek fő oka a magasabb szív-érrendszeri eredetű halálozás. A transzplantált vese károsodásának leggyakoribb oka az idült allograft nefropátia (CAN). A kardiovaszkuláris szövődményekkel és a CAN-al egyaránt kapcsolatba hozták a renin-angiotensin rendszerben (RAS) közreműködő gének polymorphismusainak jelenlétét. Munkánk hosszútávú célja, hogy a transzplantáció hatékonyságát javítsuk. Ennek keretében a recipiens és a beültetett vese hosszútávú túlélésével egyértelmű összefüggést mutató biomarkerek azonosítását végeztük, különös tekintettel a RAS elemeire. Retrospektív vizsgálatunkba 72 vesetranszplantált beteget vontunk be. Méréseink során az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) I/D polymorphismusát, az enzim aktivitását, a vesefunkciót, valamint a szív morfológiai jellemzőit határoztuk meg. Az ACE DD genotípus egyaránt összefüggést mutatott a CAN és a súlyos fokú bal kamrai hipertrófia előfordulásával. Adataink arra is rávilágítottak, hogy a vesefunkció és a szívizom hipertrófia mértéke között szoros összefüggés van ezen betegpopulációban. Eredményeink szerint az ACE gén I/D polymorphismusának ismerete lehetőséget ad a recipiens és a transzplantált vese túlélésének becslésére, a leginkább veszélyeztetett betegek azonosítására. Ezen betegek körében feltétlenül szükségesnek tűnik a RAS gátló gyógyszerek minél nagyobb hatékonyságú alkalmazása, együttműködésük fenntartása a gyógyszerszedés vonatkozásában. Abstract Renal transplantation provides longer life expectancy in patients with renal failure. Nonetheless, this improved life expectancy is still shorter than that for the general population. The main couse of death in renal transplant patients is cardiovascular disease. Chronic allograft nephropathy (CAN) is the most significant couse of graft loss. Genetical polymorphisms of the renin angiotensin system (RAS) has been implicated in both CAN and fatal cardiovascular diseases. The long term goal of our efforts is to improve the survival of renal transplanted patients. We aimed to identify new biomarkers which correlate with the survival of the transplant organ and the recipient with a special attention to the elements of the RAS. A retrospective clinical trial was performed involving 72 renal transplanted patients. We have determined the angiotensin-converting enzyme (ACE) I/D genotype and activity, kidney function and morphological properties of the heart. A significant positive correlation was found between ACE DD genotype and CAN, moreover, ACE DD also predicted severe left ventricular hypertrophy. In summary, our results suggest that ACE I/D genotype predicts the expected survival not only the transplanted organ, but also the patient. Patients with ACE DD genotype are more susceptible for transplant failure. These patients should be identified and a special attention should be made on their pharmacological treatment (RAS inhibition), and their complience should also be maintained.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az angiotenzinkonvertálóenzim-gén I/D polimorfizmusának hatása a vesetranszplantált betegek cardiovascularis rizikójára és a grafttúlélésre(2016) Fedor, Roland; Kovács, Dávid Ágoston; Lőcsey, Lajos; Fagyas, Miklós; Asztalos, László; Tóth, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető Dual-laser homo-FRET on the cell surface(2015) Bene, László; Ungvári, Tamás; Fedor, Roland; Nagy, István; Damjanovich, LászlóTétel Korlátozottan hozzáférhető Az ertapenem szerepe az intra-abdominális fertőzések empirikus terápiájábanBagosi, Mária; Szabó, Judit; Győry, Ferenc; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Pataki, István; Fedor, Roland; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti IntézetA hasi sebészetben alkalmazott empirikus antibiotikum terápia hatékonyságát vizsgáltam, különös tekintettel az ertapenemre. 51 beteg adatait elemezve, akik szekunder peritonitis miatt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikáján kezeltek 2010. december 01. és 2011. április 30. között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gastrointestinalis stromalis tumorokVirga, Attila; Kanyári, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fedor, Roland; Bubán, Tamás; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetA gastrointestinalis stromalis tumorok a leggyakoribb mesenchymalis eredetű tumorai az emésztőrendszernek. Az immunhisztokémiai módszerek felfedezése és alkalmazása előtt a mesenchymalis daganatoknak az elkülönítése meglehetősen pontatlan volt. A technika fejlődésével azonban jellegzetes sejtfelszíni, illetve intracellularis markerek kerültek felfedezésre, melyek forradalmasították a diagnosztikáját, majd később a terápiáját is. Ennek volt köszönhető a felismert GIST-es esetek drasztikus emelkedése az 1990-es években. A betegség lefolyása meglehetősen rossz prognózist mutatott egészen a 2000-es évekig, majd a célzott terápia megjelenésével a túlélés jelentős mértékben javult. Kezelésében mindmáig a sebészi beavatkozás az alapvető eljárás, míg a célzott terápia az előrehaladott állapotokban nyújthat segítséget, javítva az operabilitást, csökkentve a radikalitást, valamint a metastasis és recidíva kialakulását képes megakadályozni. Mivel viszonylag ritka megbetegedés, nem gyakran gondolnak rá. Jelentősége éppen ezért az időben való pontos diagnózisában és így az alkalmazható speciális terápiában rejlik, mert ezek segítségével a GIST-es betegek élethossza és minősége nagymértékben javítható. A gastrointestinalis stromalis tumorok leggyakrabban a gyomorban és a vékonybélben jelennek meg. Éppen ezért ezeknek az anatómiai képleteknek a daganatos megbetegedései is feltétlenül említést érdemelnek. A daganatos megbetegedések világszerte a vezető haláloki tényezők között foglalnak helyet. Ezen belül a gyomordaganatok bár csökkenő incidenciát mutatnak, nemzetközi viszonylatban a második helyen állnak a rákos megbetegedések által okozott halálokok között. A gyomor tumorok manapság is komoly kihívást jelentenek a szakemberek számára, hiszen felismerése általában későn, előrehaladott állapotban történik és így a terápia ellenére az életkilátások rosszak. A vékonybéldaganatok a gastrointestinalis traktus tumoros megbetegedéseinek kis százalékát teszik ki. Orvostani jelentősége abból áll, hogy rákos megbetegedésére emiatt ritkán gondolnak, valamint a nehéz vizsgálhatósága és szegényes tünetei miatt a daganatos elfajulás csak későn kerül felfedezésre. A kapott adatok alapján elmondható, hogy a gyomordaganat által legveszélyeztetettebb korosztály az 55-75 évesek, valamint jelentős különbség volt a nemek között a férfiak javára, habár a 2:1 arányt nem érte el. Továbbá a felismeréskori stádiumokat tanulmányozva megállapítható, hogy a gyomor tumorok diagnosztizálása és terápiája gyakran már későn történik, hiszen a betegek több mint 85%-a ekkor már III vagy IV stádiumú volt. Ebből adódóan a betegek közel 40%-a már inoperabilis volt. A vékonybéldaganatok megjelenését illetően szintén meghatározó különbség volt látható a nemek között, itt azonban jelentős női többséggel. Nőknél az 55-75 éves korosztály érintettségével, míg férfiaknál fiatalabb korban, 40-60 évesek között volt gyakori a megjelenése. Szintén jellemző az előrehaladott stádiumban történő felismerés, az esetek több mint 90%-a volt előrehaladott állapotú, ennek ellenére a betegek körülbelül ötöde bizonyult inoperabilisnak. A 2008 és 2013 között sebészi eltávolításra kerülő gastrointestinalis stromalis tumorok az összes gyomortumor 2.7%-át, míg a vékonybéldaganatok 21%-át tették ki. Megjelenésében női többség volt megfigyelhető, érintett korosztály szintén az 55-75 évesek. A méretük felismeréskor átlagosan 5.9 cm volt. Továbbá az összes eset operabilisnak bizonyult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető New perspectives in the renin-angiotensin-aldosterone system (RAAS) IV: circulating ACE2 as a biomarker of systolic dysfunction in human hypertension and heart failure(2014) Úri, Katalin; Fagyas, Miklós; Mányiné Siket, Ivetta; Kertész, Attila Béla; Csanádi, Zoltán; Sándorfi, Gábor; Clemens, Marcell; Fedor, Roland; Papp, Zoltán; Édes, István; Tóth, Attila; Lizanecz, ErzsébetTétel Szabadon hozzáférhető Pregnancy management of women with kidney transplantation(2015) Kovács, Dávid Ágoston; Szabó, László; Jenei, Katalin; Fedor, Roland; Zádori, Gergely; Zsom, Lajos; Kabai, Krisztina; Záhonyi, Anita; Asztalos, László; Nemes, Balázs ÁronTétel Korlátozottan hozzáférhető Single-laser polarization FRET (polFRET) on the cell surface(2014) Bene, László; Ungvári, Tamás; Fedor, Roland; Damjanovich, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető Veseátültetés utáni sebészeti szövődmények előfordulása a Clavien-beosztás szerint, különös tekintettel a húgyvezeték-anastomosis típusára(2021) Illésy, Lóránt; Fedor, Roland; Kovács, Dávid Ágoston; Kanyári, Zsolt; Zádori, Gergely; Szőllősi, Gergő József; Kovács, Márton; Flaskó, Tibor; Tóth, Judit; Veisz, Richárd; Belán, Ivett; Nemes, Balázs Áron