Szerző szerinti böngészés "Fekete, Attila"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antithrombin Debrecen (p.Leu205Pro) - Clinical and molecular characterization of a novel mutation associated with severe thrombotic tendency(2017) Selmeczi, Anna; Gindele, Réka; Ilonczai, Péter; Fekete, Attila; Komáromi, István; Schlammadinger, Ágota; Molnárné Rázsó, Katalin; Kovács, Kitti Bernadett; Bárdos, Helga; Ádány, Róza; Muszbek, László; Bereczky, Zsuzsanna; Boda, Zoltán; Oláh, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető C-(β-d-Glucopyranosyl)formamidrazones, formic acid hydrazides and their transformations into 3-(β-d-glucopyranosyl)-5-substituted-1,2,4-triazoles: a synthetic and computational study(2013) Bokor, Éva; Fekete, Attila; Varga, Gergely; Szőcs, Béla; Czifrák, Katalin; Komáromi, István; Somsák, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető Calcium binding of the antifungal protein PAF: Structure, dynamics and function aspects by NMR and MD simulations(2018) Fizil, Ádám; Sonderegger, Christoph; Czajlik, András; Fekete, Attila; Komáromi, István; Hajdu, Dorottya; Marx, Florentine; Batta, GyulaTétel Szabadon hozzáférhető Homloküreg gyulladás talaján kialakult szubperioszteális tályog kezelése két eset kapcsán(2012) Szűcs, Attila; Batta, József Tamás; Fekete, Attila; Makó, Lőrinc; Tóth, Andrea; Sziklai, István; Jókay, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető New way to reconstruct severe injuries to the lower extremity: a case report(2014) Fekete, Attila; Gáspár, Szabolcs; Szűcs, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető On the early events of the calcium induced activation of coagulation factor XIII-A2 and tissue transglutaminase: an in silico study(2020) Fekete, Attila; Komáromi, István; Mucs, DánielTétel Szabadon hozzáférhető A papain enzimmechanizmusának elméleti vizsgálata és a humán transzglutaminázok aktivációjának korai eseményeiFekete, Attila; Komáromi, István; Laki Kálmán doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Klinikai Laboratóriumi Kutató TanszékA cisztein proteázok enzimmechanizmusát több ízben vizsgálták, mind kísérleti, mind pedig elméleti módszerekkel a papain példáján keresztül, azonban mind ez idáig nem került publikálásra olyan közlemény, melyben egyrészt a teljes enzimreakciót összefoglalóan tárgyalták volna, másrészt pedig a mechanizmust optimált, frekvenciaanalízissel igazolt stacionárius pontokkal jellemezték volna. Jelen munkában ONIOM-EE típusú hibrid számításokkal kívántuk vizsgálni a mechanizmus részleteit. A QM/MM számítások kvantumkémiai rétegjére a sűrűségfunkcionál módszereket alkalmaztuk és teljesítőképességüket is összehasonlítottuk. Számításaink alapján a semleges és az ionpár (tiolát-imidazólium) formában jelen lévő katalitikus diád közötti átmenet spontán gáz fázisú szimuláció szerint, melyet a szolvatáció az ionpár forma irányába tol el. Az acilezési lépést illetően koncertikus reakciót találtunk, melyben a cisztein tiolát kenének nukleofil támadása és az imidazólium formában jelen lévő hisztidin delta nitrogénjéről, a szubsztrát amid nitrogénjére történő protonátmenet erősen csatolt, de nem teljesen szinkronban történik. A peptidkötés hasadása csekély energiagáttal rendelkezik, külön részlépésnek tekintendő és csupán elméleti jelentőséggel bír. A kialakult acil-enzim intermedier hidrolízisének aktiválási gátja összemérhető az acilezési részlépés esetében szükséges energiamennyiséggel, ezen – szintén koncertikus – reakció eredményeként, megfelelő karbonsav termék és a regenerálódott aktív centrum marad vissza. A papain-szerű katalitikus, központi doménnel rendelkező humán transzglutaminázok, kalciumionok által indukált konformációs aktivációját két fehérje példáján keresztül tárgyaltuk. Ugyan meglehetősen jól konzerválódott másod- és harmadlagos szerkezet fedezhető fel a véralvadási kaszkád XIII-as faktorának A alegysége (FXIII-A) és a szöveti transzglutamináz (TG2) között, azonban a szekvenciahomológiáról ugyanez már nem mondható el, mely talán már előre vetíti azon diverz biológiai funkciókat, melyek ezen enzimekhez társíthatóak. Munkánk során első ízben tárgyaltuk mikroszekundumos molekuladinamika segítségével, ezen fehérjék aktivációjának azon korai fázisát, melyben a kalciumionok kötődése történik. Szimulációink azt mutatták, hogy az FXIII-A2 esetében korábban feltételezett gyengébb kötőhelyek valóban léteznek, melyek közül kiemelendő az alegységek ugyanazon aminosavai (Asp270, Asp271) által formált kötőhely. A TG2 szöveti transzglutamináz vizsgálatánál kiemelt figyelmet fordítottunk a korábban mutagenezis kísérletekkel felderített kalciumkötőhelyek vizsgálatára. A már azonosítottnak vélt zsebek vizsgálata mellett, egy új – a dinamikai szimulációk alapján - erősnek vélt kötőhelyet is azonosítottunk, mely feltehetően a mind ez idáig ismeretlen hatodik kötőhely.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Papain proteolitikus mechanizmusának vizsgálata QM/MM módszerrel(2012-12-05T10:21:26Z) Fekete, Attila; Komáromi, István; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA Papain enzim proteolítikus mechanizmusának vizsgálata hibrid kvantummechanikai/molekulamechanikai (QM/MM, ONIOM) módszerrel. A dolgozat tárgya a Papainra jellemző acilezési és dezacilezési mechanizmusok elméleti kémiai módszerekkel történő leírása, modern sűrűségfunkcionálok (DFT) segítségével. A bemutatott mechanizmus érvényes lehet a nagy szekvenciaazonosságot mutató humán katepszinekre valamint más, cisztein endopeptidázokra is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Smart Campus - Android és Java EE alapokonKovács-Ferenc, Norbert; Bak, Balázs; Erdei, Krisztián; Fekete, Attila; Holozsnyák, Nándor Kristóf; Adamkó, Attila; DE--Informatikai KarEgy Android és Java EE webalkalmazás megvalósítása egy XMPP protokollon kommunikáló architektúrának. Az alkalmazás célja, hogy a hallgatók közötti, illetve a hallgatók és az oktatók közötti kommunikációt megkönnyítse. Egy Spring Framework-on alapuló web és egy Android modul a már említett XMPP protokollon keresztül csatlakozva az üzleti logikát tartalmazó szintén Spring technológiát használó webes modullal. Az architektúra könnyen skálázható megoldással ún. konnektorokon keresztül kapcsolódik külső adatforrásokra, melyekről összegyűjtve, egy helyen adja át a felhasználóknak a kívánt információkat.