Szerző szerinti böngészés "Ferenci, Bettina"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az endothelfunkció farmakológiai befolyásolhatósága korai stádiumú metabolikus szindrómában
    Ferenci, Bettina; Gesztelyi, Rudolf; Juhász, Béla; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Hazánkban és más országokban is nagy gyakorisággal fordulnak elő életmóddal összefüggő metabolikus zavarok, köztük a metabolikus szindróma, ami egy multifaktoriális eredetű, komplex anyagcserezavar. A metabolikus szindróma magába foglalja a hasi elhízást, a zsíranyagcsere-zavart, cukoranyagcsere-zavart és a magasvérnyomást. Metabolikus szindrómában (és a hozzá hasonló, kevésbé komplex anyagcserezavarokban) az erek belsejét egy rétegben borító endothel-sejtek funkcionálisan sérülnek, melyben fontos szerepet játszik az oxidatív stressz. Endotheldysfunctioban megbomlik az egyensúly a vasodilatator és vasoconstrictor anyagok között utóbbiak javára. Az endotheldysfunctio korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú jelentőséggel bír. Jelen vizsgálat eredményei szerint a korai stádiumú metabolikus szindróma patkánymodelljében kifejezett endotheldysfunctio alakult ki, melyet az acetilkolinra adott artériás relaxáció csökkenése jelzett. Ez az endothelialis funkciózavar mind görögszénamag őrlemény, mind diosgenin etetéssel gyakorlatilag teljesen kivédhető volt. Habár a görögszéna és a diosgenin kezelés hatása nagyon hasonló volt, kisebb különbségek mutatkoztak közöttük. Ezek közül a legfontosabbnak az tartottuk, hogy a görögszénamag őrlemény már alacsony acetilkolin koncentrációknál szignifikáns javulást okozotta relaxációs válaszban (a diosgeninhez képest). Eredményeink szerint a görögszénamag preparátumok fontos szerepet játszhatnak a metabolikus rendellenességek (ideértve a metabolikus szindrómát is) jövőbeni kiegészítő terápiájában.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kelet- és közép-európai mezei nyúlpopuláció szerkezetének vizsgálata vadgazdálkodási szempontból
    Ferenci, Bettina; Kusza, Szilvia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A mezei nyúl (Lepus eurpopaeus) az egyik leggyakrabban áttelepített emlős Európában. Köszönhetően a jó alkalmazkodó képességének ezek a betelepítések a legtöbbször sikeresek is.Fellelhetőek szinte egész Európában, sikeresen betelepítették őket Ausztráliába, Új-Zélandra, Észak-és Dél-Amerikába és Írországba. Az eljegesedések elől a mezei nyulak refúgiumokba menekültek (Kis-Ázsia, Balkáni területek), majd a kedvezőbbre forduló időjárási viszonyok következtében és az ideiglenes földhídnak köszönhetően visszavándoroltak Európa területére.