Szerző szerinti böngészés "Figler, Aida"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Chlorella fajok sótoleranciájának és sótalanító képességének vizsgálataFigler, Aida; Bácsi, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA fejlődő világgazdaság, az ipari termelés és különösen a tömegtermelés energia és fosszilis energiahordozók iránti igénye folyamatosan nő, az utóbbi néhány száz évben megsokszorozódott. A vízhiány, az energia és élelmiszerek iránti növekvő igény arra kényszeríti a kutatókat, hogy feltárják a szennyvizek újrahasznosításának és az erőforrások visszanyerésének lehetőségeit. Számos kutatás bizonyította, hogy a mikroalga tenyészetek felhasználhatók a különféle eredetű szennyvizek kezelésére, sőt egyes mikroalga fajok képesek tolerálni, akár csökkenteni a vizek sótartalmát, amely tulajdonságuk előnyös lehet a magas sótartalmú szennyvizek, akár használt termálvizek kezelésében. Munkánk során két zöldalga fajjal (Chlorella sorokiniana, C. vulgaris) folytattunk kísérleteket, amelyek során különböző sókoncentrációkkal kezeltük a tenyészeteket. A kéthetes kísérletek során figyelemmel kísértük a tenyészetek növekedését, meghatároztuk a sókoncentrációra vonatkozó EC50 értékeket, a vezetőképesség, az klorid-, a nitrát- és a foszfát-tartalom változását, valamint a tenyészetek száraztömegét, illetve a sejtek lipidfelhalmozásának mértékét. Eredmények alapján megállapítható, hogy az alkalmazott zöldalgák bár édesvízi fajok, mégis halotoleránsak, sós közegben magas sókoncentrációk mellett is nevelhetők. Emiatt potenciálisan megfelelőek lehetnek számos iparág technológiai folyamataiban való felhasználásra, ugyanis a magas sótűrésük miatt alkalmasak a sós vízben való tenyésztésre. Képesek csökkenteni a közeg kloridtartalmát akár már magas kezdeti sókoncentrációjú oldatokban is, ezért megfelelőek lehetnek szennyvizek, akár használt termálvizek tehermentesítésére. Minden tenyészetben jelentős nitrát-eltávolítást tapasztaltunk, ami erősíti a tényt, hogy a vizsgált fajok a jövőben alternatív szennyvíztisztítási folyamatok során megfelelően alkalmazhatók lehetnének. Eredményeink alapján a nitrogén-éhezés a vizsgált izolátumokban nem, vagy csak elhanyagolható mértékben indukálta a lipidfelhalmozást, illetve a különböző sókoncentrációkkal végzett kezelések esetében sem tapasztaltunk jelentős lipidfelhalmozást a teljes lipidtartalom alapján.Tétel Szabadon hozzáférhető Density and Diversity Differences of Contemporary and Subfossil Cladocera Assemblages: A Case Study in an Oxbow Lake(2022) Tumurtogoo, Uyanga; Figler, Aida; Korponai, János; Sajtos, Zsófi; Grigorszky, István; Berta, Csaba; Gyulai, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető Effects of Nutrient Content and Nitrogen to Phosphorous Ratio on the Growth, Nutrient Removal and Desalination Properties of the Green Alga Coelastrum morus on a Laboratory Scale(2021) Figler, Aida; Márton, Kamilla; B-Béres, Viktória; Bácsi, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Kovaalgák, avagy a jövő bioüzemanyag forrásaiFigler, Aida; Grigorszky, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA kovaalgák olajcseppeket termelnek a szervezetükben a vegetatív periódusuk alatt. Ezeket az olajokat a jövőben alkalmazni lehetne, mint bioüzemanyag források. Egyre több kutatás irányul arra, hogy egyes tápanyagok megvonása mellett, hogyan növekedik az olajcseppek mérete. Az olajtartalom növekedésével viszont csökken a sejtnövekedés intenzitása. Ennek kiküszöbölésére és a megfelelő technológiák kiépítésére a mai napig kutatások folynak.Tétel Szabadon hozzáférhető Salt Tolerance and Desalination Abilities of Nine Common Green Microalgae Isolates(2019) Figler, Aida; B-Béres, Viktória; Dobronoki, Dalma; Márton, Kamilla; Nagy, Sándor Alex; Bácsi, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető Zöld mikroalgák sótoleranciája és sótalanító képességeFigler, Aida; Bácsi, István; Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Biológiai és Ökológiai intézet; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Hidrobiológiai TanszékGlobális szinten az egyik legfontosabb környezeti probléma, hogy világszerte csökken az édesvízkészletek mennyisége, valamint azok minősége fokozatosan romlik. A minőség romlásához egyre inkább hozzájárul a nagy sótartalmú szennyvizek növekvő mennyisége, amelyek előkezelés nélkül sem a felszíni vizekbe, sem az általános szennyvíztisztító rendszerekbe nem vezethetők be. Számos tanulmány kimutatta már, hogy a mikroalgák megfelelően alkalmazhatók különböző eredetű szennyvizek kezelésére, képesek eltávolítani a szennyezőanyagok széles skáláját, illetve egyes mikroalgák még a víz sótartalmát is képesek tolerálni, vagy akár csökkenteni azt. Algákkal történő szennyvíztisztítás során a tápanyagok optimálistól eltérő mennyisége és aránya gátolhatja a folyamat hatékonyságát, emiatt mindenképpen szükséges a megfelelő arányok és mennyiségek meghatározása az eredményes szennyvíztisztítás érdekében. Az antropogén hatások mellett a klímaváltozás okozta fokozott párolgás és az ebből adódó kiszáradás is hozzájárul a természetes vizek betöményedéséhez, melyhez az élőlények számos módon alkalmazkodhatnak. Az algák több csoportja körében gyakori a nem mozgékony ciszták kialakítása. Az ilyen algafajok cisztásodási folyamatainak és azok indukálási lehetőségeinek vizsgálata hozzájárulhat a cisztásodás folyamatának általános megértéséhez, ezzel segítve az előrejelzését annak, hogy a globális környezeti hatások milyen változási irányokat okozhatnak a fitoplankton közösségekben. A doktori munka során megvizsgáltuk 9 édesvízi faj sótoleranciáját és sótalanító képességét, amely során bebizonyosodott, hogy a változatos élőhelyeken előforduló, közönséges zöldalgák képesek csökkenteni a közeg sótartalmát és általánosságban széles só-toleranciával jellemezhetők, sótűrőnek tekinthetők. A megfelelő tápanyagtartalommal és arányokkal foglalkozó további kísérleteink során meghatároztuk, hogy a nagy tápanyagtartalom kedvezően befolyásolja a kloridfelhalmozást és a sótoleranciát, valamint a nagy N:P arány kedvez a hatékony foszfát-eltávolításnak. A munkánk utolsó szakaszában a szalinitás hatásait vizsgáltuk egy cisztaképző alga, a Haematococcus pluvialis életciklusára, amely során igazoltuk, hogy a NaCl hozzáadásával növelt szalinitás az általános védelmi mechanizmusokat indukálja, megindul a cisztaképzés és az astaxanthin-felhalmozás. Továbbá az eredmények alapján elmondható, hogy a növekvő szalinitás mellett a nitrát és a foszfát gyors kimerülése, valamint a térfogatcsökkenés és ezzel együtt az „élőhely” fényviszonyainak megváltozása azok a fő környezeti tényezők, amelyek a cisztaképzést és az anyagcseretermék-felhalmozást indukálják.