Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Fodor, Zsanett Mercédesz"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fogágybetegség és rosszindulatú daganatok
    Fodor, Zsanett Mercédesz; Tar, Ildikó; DE--Fogorvostudományi Kar; Varga, István
    Diplomadolgozatomban a fogágybetegségek közül elsődlegesen a plakk okozta fogágybetegségről esik szó. A fogágybetegség során a szájüregi mikrobiom egyensúlya felborul és diszbiózis alakul ki. Ezt a folyamatot a kulcs pathogén baktériumok irányítják, melyek leginkább a vörös komplex tagjai, mint például a Fusobacterium nucleatum. Diszbiózis során a baktériumok diverzitása lecsökken és a pathogének száma megnő. Ennek köszönhetően a virulencia faktorok, vagyis az antigének száma is megnövekedik, mely hosszú távon krónikus gyulladást indukál a gazdaszervezetben. A krónikus gyulladás hatására a CD4+ / CD8+ T-sejtek aránya felborul, több CD4+ T-sejt termelődik a bakteriális antigének jelenléte miatt. A CD8+ T-sejtekből kevesebb termelődik, melyek a tumorok ellen védik a szervezetet. A krónikus gyulladás folyamatos sejtregenerációt igényel, mely a megnövekedett apoptózis rátában mutatkozik meg. Hosszú idő alatt a megnövekedett apoptózis szám, és a lecsökkent CD8+ T-sejtes védekezés mellett, sokkal nagyobb eséllyel alakulnak ki hibák a DNS repair mechanizmusokban, következésképp pedig tumoros elváltozások jöhetnek létre. Jelentős tehát az időfaktor szerepe a tumorok kialakulásában. Ezek az orális pathogén baktériumok megjelennek az extraorális szövetekben. Ez úgy fordulhat elő, hogy nyállal lenyeljük esetleg, vagy bakteriémia során jutnak el a szervezet távolabbi pontjaiba. Különböző adhezív mechanizmusokkal kolonizálják a bélrendszer nyálkahártyáját, például a F.nucleatum fő virulenciafaktora, a FadA adhezin, amely segíti ezt a folyamatot. Nemrég fedezték fel a bakteriális exoszómák szerepét mind a biofilm képzés, mind az immunológiai válasz indukálásában. Nemcsak colorectális carcinoma kialakulásában játszhat szerepet az orális pathogén baktériumok által kiváltott diszbiózis, de ivarszervi tumorokat is okozhatnak. Ennek pontos mechanizmusa nem ismert, de azt tudjuk, hogy az emlő- és prosztatarák során megnövekedett ösztrogén szint kedvez a pathogén baktériumok, jelen esetben a Prevotella intermedia szaporodásának. Tehát a humán szájüregi flóra reservoir-ként funkcionálhat a pathogén baktériumok és toxinjaik disszeminációjához a szervezetben, ahol különböző malignus tumorok kialakulásában játszanak szerepet [15]. 26 A probléma gyökerét megfogva, érdemes olyan terápiás, vagy prevenciós eljárásokat fejleszteni, melyek specifikusan ezekre az orális pathogén baktériumokra hatnak. Ilyen prevenciós terápia lehet a probiotikumok használata, melyekről még nem bizonyították hosszútávú előnyeiket a fogágybetegségek gyógyulásában. Azonban tumoros betegeknél kemoterápia előtt alkalmazva, csökkentették a kemo mellékhatásait, pontosabban a gasztrointesztinális panaszokat. Segítik a bél nyálkahártyájának regenerációját a helyi mikrobiom egyensúlyának helyreállításával, egyszóval valószínűsíthető, hogy az orális pathogének ellen is hatásosak.
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó