Szerző szerinti böngészés "Forray R., Katalin"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Colleges for Roma in Higher Education(Dupress.hu, 2013-06) Forray R., KatalinTétel Korlátozottan hozzáférhető Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai(2011) Jankó, Krisztina Julianna; Kozma, Tamás; Forray R., Katalin; Humán tudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Humán Tudományok Doktori Iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Az oktatási rendszer intézményeinek szerkezeti átalakulása történelmi léptékben ismétlődő folyamatokat indít el, melynek hatása a körzetesítések folyamán érzékelhető. Ezek az aspirációk nem új elemei a közoktatás irányításnak, a körzeti iskolák létesítése Európa országaiban általánossá vált. Magyarországon ezek a törekvések csak részben valósultak meg, az iskolahálózat fejlesztése számos nehézségbe ütközött: gyermeklétszám drámai csökkenése, az iskolafenntartó önkormányzatok költségvetési hiánya, az iskolarendszer vertikális szerkezete, a pedagógiai munka hiányosságai miatt. A szakmai vitákban számos érv fogalmazódott meg a kisiskolák életképessége szempontjából, az értekezés témájának aktualitását a 70-es években lefolytatott kutatás adta meg, amikor az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai megállapításra kerültek. Értekezésünk témája lajosmizse mikrotérségben a tanyavilág megszüntetésének, a körzetesítés folyamatának, társadalmi változásoknak terhes időszakát öleli fel. Elemezzük a település helyi körülményeit, az intézmények működését, lokális környezetükre tett hatásait, ami meghatározza a térség gazdasági mobilitását, tudáshoz jutásának esélyeit. A közoktatási, szerkezetátalakítási folyamatok ökológiai vizsgálata a téma specialitását, aktualitását tovább mélyítette, a komplex megközelítési mód a kölcsönös összefüggések megítélését célozta. Az elméleti kutatás során áttekintjük a területi-társadalmi közösségek és az iskola kapcsolatát, jellemezzük az iskolák térbeli, szerkezeti sajátosságait, a környezetkutatás ökológiai, módszertani problémáit, a településszerkezet területi egyenlőtlenségeit, az iskolarendszer térszerveződésének sajátos vonásait. Rámutatunk a kisiskolák fenntarthatósági dilemmáira is. Történelmi korokra bontva bemutatjuk az iskolakörzetesítési folyamatokat napjainkig, különös figyelemmel a kisiskolai hálózat alakulását, annak nemzetközi szakirodalmi vonatkozásait, összefüggéseit, mint értelmezési keret megfogalmazásra került, kibővítve a hazai szakirodalom eredményeivel. Az empirikus munka során interjús és kérdőíves módszereket alkalmaztunk, a kutatás tárgyát érintő lényegi kérdések a témához szorosan kapcsolódó helyi közösségek szereplőinek véleményeihez kötődtek, amelyek a körzetesítés kockázati tényezőire fókuszáltak. A követéses vizsgálatot hierarchikusan, több szinten végeztük el: kormányzati, társulási, önkormányzati, oktatási intézményi és szülői vonatkozásban, és következtetéseket vontunk le működésük kohézióját illetően. Részletesen feldolgozásra került a szülői vélemények attitűdje, amelyből megállapítottuk, szignifikáns eltérések mutatkoznak ma is az egyes gyermekcsoportok között. A kutatói munka legfontosabb eredményét abban látjuk, hogy a vizsgált térségben lezajlott strukturális változások a kisiskolák megszűnését eredményezték, viszont érvényre jutott egy fejlettebb iskolaszerkezet kialakítása a településen, melynek fejlődése töretlennek látszik. A helyi közösségek, intézményvezetők, szülők együttműködési készségét bizonyítja a térségben működő egy tagiskolai intézmény, mely a körzetesítési hullám sodrásában is talpon tudott maradni, megőrizte saját iskoláját, identitását. Az empirikus vizsgálat fő eredményét abban látjuk, hogy a körzetesítések nyomán kialakult társulási formák, az intézmények közötti mélyebb kapcsolat kialakulása során közös oktatási programjaik elősegítik a tanulói teljesítmények fokozását, a központi intézményben való innovációs tanulást. A többcélú kistérségi társulási formában működő oktatási intézmények tanulói a kvalifikáltabb munkaerő potenciált feltételezik az adott település életében. Az értekezés általános tapasztalata a helyi közösségek szerepének megerősödése, intézményeik megtartása, az alsó tagozatos oktatás helyi megszervezésével. A kisiskolai hálózat újbóli feléledése várható a kisebb településeken. Mindez nem jelentheti azt, hogy mégis elindulhat egy ellentétes folyamat a területileg szétaprózott települések intézményeinek összevonására. A kisiskolák fennmaradása nem elsődlegesen oktatási, hanem össztársadalmi probléma, az iskolaszerkezeti átalakítások hozzájárulhatnak a gazdaság versenyképességének támogatásához, a tudásalapú társadalom megerősödéséhez. A körzetesítések folyamán kialakult intézményi modellek az oktatásban továbbra is fennmaradnak, a kis és nagyiskola verzió társadalmi hatásai eltérő módon alakítják ki az adott térség intézményszerkezetét az oktatáspolitikai változások kontextusában. The structural reorganization of the system of educational institutions generates processes recurring on a historical scale, with effects felt in the course of school district zoning. Such aspirations are not new elements for educational management – the establishment of district schools has become a practice for countries throughout Europe. In Hungary, these endeavours have failed to fully materialize; development of the school system has encountered many difficulties, such as a dramatic decrease in the number of pupils, budget deficits of municipalities that run public schools, vertical structure of the school system and inefficiencies in pedagogical work. A range of arguments pro and con for the viability of schools has been raised and presented in professional discussions. Relevance of the subject of this thesis is based on a research conducted in the 1970s to specify the social effects of school district zoning. The subject hereof covers the troublesome period of the dissolution of scattered farming communities in the micro-region of Lajosmizse, Hungary, the progress of school district zoning and societal changes. This thesis provides an in-depth analysis of local specifics, the functioning of municipality-run institutions and their influence on the local environment, which are going to determine economic mobility and the chances of attaining knowledge in a region. An ecological survey of the restructuring process in public education has added more specificity and relevance to our subject, and the complex approach applied has aimed at focusing on the consideration of relevant inter-linkages. Based on desk research, this thesis provides an overview of interrelations between regional and social communities and schools, describes schools’ spatial and structural features, the ecological and methodological problems of environment research, territorial inequalities in the settlement pattern and the specific issues of spatial organization of the school system. The sustainability dilemma for small schools is also highlighted herein. In a breakdown by historical age, this thesis provides guidance through school district zoning concepts up to our days, with special focus on the development of small schools network, relevant references from international literature and contextual issues drawn up as an interpretative framework, together with additional results from Hungarian literature. Our empirical research has adopted an interview and questionnaire-based methodology, with all substantive issues concerning the object of research being closely related to the opinions and views of local community members and strongly focused on risk factors inherent in district zoning. Our follow-up research has been conducted hierarchically at multiple levels for the Government, the association, the municipality, educational institutions and parents to arrive at conclusions concerning the cohesion of their action. Parental opinion-based attitudes have been processed in detail and significant differences have been found to exist among certain groups of children even today. According to our findings, held to be the main outcome of our research work, structural changes that took place in the region under review have ultimately resulted in the closing down of small schools to leave, however, room for a more developed schooling structure that seems to develop at a constant rate in Lajosmizse. As a proof of the will to cooperate of local communities, heads of institutions and parents, a satellite school has been able to survive in spite of the powerful stream of zoning waves, keeping its own school building and preserving its identity. Seen as the main result of our empirical research, forms of association evolved as a result of zoning decisions and intensification of inter-institutional relations through joint educational programmes can efficiently promote school performance and innovative learning at the main school. Pupils attending educational institutions functioning in the form of a multi-purpose micro-regional association offer the potential for a higher skilled labour for the municipality. In conclusion, the research presented in this thesis supports the general experience that the role of local communities is getting even more important through efforts to sustain local institutions and organize education for junior classes on a local basis. A network of small schools is expected to revive in smaller municipalities. Nevertheless, this does not signify that an opposite school concentration process could start at geographically scattered settlements. The survival of small schools is not primarily an educational issue but is a problem for society in general. Restructuring of schools may provide a strong stimulus for boosting the competitiveness of the Hungarian economy and strengthening a knowledge-based society. Institutional models set up in the field of education within the framework of district zoning will continue to exist, and the social effects of small and large school model versions are going to frame different institutional structures across different regions in the context of educational policy changes.Tétel Szabadon hozzáférhető Molnár Ernő: A félperiféria ipara és a globális termelési hálózatok(2023-04-14) Forray R., Katalin; Kozma, TamásTétel Korlátozottan hozzáférhető Serdülő korú cigány tanulók énkép- és modellkövetési sajátosságai(2002) Bodnárné Kiss, Katalin; Forray R., Katalin; Kiss, Katalin; Humán tudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Humán Tudományok Doktori IskolaDolgozatomban a cigánytanulók identitás alakulásának kora serdülőkori szakaszát, annak sajátosságait kívánom bemutatni egy az 1998/99-es tanévben végzett kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Vizsgálatom a 7-8. osztályos cigány tanulók énkép- és modellkövetési sajátosságainak feltárására irányult. A vizsgálatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 hetedikes és négy nyolcadikos osztályában végeztem. A mintaválasztás alapvető szempontját képezte, hogy a vizsgált tanulóknál a cigány identitás vállalt identitás legyen. Az énkép sajátosságait egy 30 tulajdonságból álló tulajdonságlistával (lsd. A tulajdonságlista összeállítását Kósáné Ormai Vera: A személyiség megismerése (OKI, 1988.) c. könyvében ajánlottak szerint végeztem. Mellékletek Kérdőív/3) egy önjellemzési feladattal (Kérdőív/1) és egy az önértékeléshez kapcsolódó attitűdskálával (Kérdőív/3) tártam fel.). A tulajdonságlistát az önbesorolás alapján kirajzolódó valós és vágyott én feltárására, az önjellemzést az énkép explicit jellemzőinek vizsgálatára készíttettem. Explicit olyan értelemben, hogy az abban leírt kategóriákkal az egyén azonosságot vállal, identitásának kifejezésére használja azokat. A valós és vágyott én feltárásához kiszámítottam az egy tanulóra jutó átlag tulajdonságok számát, valamint egy tulajdonságra eső választások sűrűségét. Az önjellemzéshez kapcsolódó feladatnál a tartalomelemzés segítségével rendeztem kategóriákba az énkép jellemzőit. Az önértékelés sajátosságainak meghatározásához az attitűdskála eredményeit egyszerű súlyozott középérték számításával kíséreltem meg. Az énkép idődimenziójára a közvetlen és távlati célok vizsgálata, valamint a tanulók szülőkhöz mért helyzetének megítéléséből következtettem. (Kérdőív /1., 2., 3. kérdés) Az énkép fejlődését befolyásoló társas tényezők érvényesülését az osztályok mikroszociológiai elemzésén keresztül kívánom bemutatni. Az elemzéshez Mérei Ferenc és munkatársai által standardizált szociometriai mutatókat alkalmaztam (Mérei, 1972. 1998.). Az elemzést kiterjesztettem az osztályközösségek szerkezeti sajátosságaira, a csoportlégkör jellemzésére, valamint a csoport differenciálódására és hierarchizálódására. A differenciálódást és hierarchizálódást a társas jelentőség és a szerepszerű tagolódás mentén követtem nyomon, megnézve a differenciálódás és a tanulmányi teljesítmény közötti összefüggést. Az összefüggésre a tagolódási sor és a tanulmányi rangsor összehasonlításából következtettem. A társas elutasítottság motívumait a „Szerinted mi lehet az oka, ha egy tanulót a társai nem szeretnek” (Kérdőív/1., 6. kérdés) kérdésre adott válaszok alapján határoztam meg, a válaszokat kategóriákba sorolva. A társas elutasítottság motívumaira a „Szerinted mi lehet az oka, ha egy tanulót a társai nem szeretnek” kérdésre adott válaszok alapján következtettem. A modellkövetés (mintakövetés) sajátosságaihoz elemeztem a cigány tanulók és a társas szereppel rendelkező társaik kapcsolatát, valamint a szülői minta követésére mutatott hajlandóságukat és jövőképük mintázottságát. Végül a vizsgálatot kiterjesztettem az osztályfőnökökre is, olyan célból, hogy képet kapjak a szülő-gyermek kapcsolatról és a szülők gyermekükkel kapcsolatos elvárásairól. A szülő-gyermek kapcsolatot és a szülők részéről megfogalmazott normákat identitást befolyásoló tényezőnek tekintve. Az adatok értelmezéséhez a leíró elemzés és a tartalom elemzés módszerét használtam, ahol lehetőség nyílt rá, az SPSS adatelemző programmal kiegészítve. A vizsgálat összesen 117 tanulóra, 49 cigány és 68 nem cigány tanulóra terjedt ki. A minta nagyságát a mintaválasztás szempontjaiból adódó korlátokon kívül az is befolyásolta, hogy mind a mikroszociológiai elemzésnél, mind a nyílt kérdések feldolgozásánál nem statisztikai érvényességű összefüggések megállapítására törekedtem, hanem magyarázó okfejtésre, elfogadva azt, hogy a magyarázatok érvényessége korlátozott. A minta nagyságából adódóan általános következtetésekre nem vállalkozom, de néhány következtetést mégis szükséges megfogalmaznom. Teszem ezt olyan célból is, hogy a pedagógusképzésben tudatosabbak legyünk. Legfontosabbnak ítélem, hogy a cigány tanulók oktatásában az eredményes tanulást segítő, erősítő stratégiákat vezessünk be. Az eddig alkalmazott felzárkóztató jellegű foglalkozások sem a tanulásuk eredményességét, sem a beilleszkedésüket nem segítették elő. Indokoltnak tűnik a teljesítménymotiváció erősítésére és a jelenleginél szélesebb értékelésre is alkalmas projektek bevezetése. A különbözőségek elfogadására mind a cigány, mind a nem cigány tanulóknál – alkalmakat kell teremtenünk, azt sugallva, hogy a különbségek egyéni, egyedi jellemzők. Szükséges ez azért is, mert a kulturális, csoportra jellemző különbségek túlhangsúlyozása etnocentrikus oktatáspolitikához, az pedig szegregált oktatási gyakorlathoz vezet. A társadalom integrációs hajlamának erősítését szolgálva elengedhetetlen a cigány szülők és az iskola kapcsolatának az erősítése és szélesítése. A projekt szemlélet többek között ezt a célt is szolgálja. A kapcsolatok kiszélesítése lehetőséget teremt a cigányság problémáinak integráltabb kezelésére, egymás jobb megismerésére. This essay is intended to introduce the development and characteristics of identity in Gypsy pupils in early adolescence. The essay is based on the findings of a survey conducted in Szabolcs-Szatmár-Bereg County in the school-year 1998/99 among Grade 7 and 8 students. When selecting the pupils to be examined, the most important aspect was that they accept their identity. The categorization by the schools and the proportion of Gypsy students within the classes were also taken into consideration. The characteristics of the self-image were explored by means of a list consisting of 30 personal qualities, a self-characterization, and an attitude scale related to the self-characterization. The manifestation of social factors affecting the development of self-image was assessed through the micro-sociological analysis of the classes. The characteristics of model imitation were examined through the analysis of the relation between Gypsy pupils and those having social roles, of the pupils' willingness to imitate their parents, and of their future prospects. The data were processed by using the methods of descriptive and content analyses, which, where it was possible, were added to by the SPSS data analysing programme. On the basis of the findings of the survey, both teacher training and the pedagogical programmes facilitating Gypsy students' academic performance can be made more efficient. It is advisable to add this aspect to the current curriculum of teacher training, and to introduce projects that facilitate the reinforcement of motivation for performance and the extension of the evaluation system. Through ensuring high quality education, the pupils' adaptation to their environment will become more successful.