Szerző szerinti böngészés "Gergely, Szabolcs"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Antioxidáns és sejtvédő hatású vegyületek azonosítása nagy áteresztőképességű módszerrel és vizsgálatuk emlős sejtmodellekben
    (2015) Gergely, Szabolcs; Virág, László; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Orvosi Vegytani Intézet
    A Debreceni Egyetem kutatói által létrehozott molekulakönyvtár 1863 vegyületéből 29 védett a hidrogén-peroxid által indukált citotoxicitás ellen Jurkat sejtekben. Ezen vegyületek közül 11 antioxidáns aktivitással is rendelkezett, és kettőt találtunk hatékony PARP gátlónak. Négy sejtvédő dibenzoil-metán (DBM) származékot részletesen is tanulmányoztunk, mert nem rendelkeztek antioxidáns hatással, és nem gátolták a PARP enzim aktivitását. A négy DBM származék védelmet nyújtott a nekrotikus sejthalállal szemben, míg nem befolyásolta az apoptotikus útvonalra jellemző kaszpáz aktivitását. A hidrogén-peroxid fokozta az extracelluláris jellel szabályozott kinázok közül az ERK 1/2 és p38 MAP kinázok foszforilált formájának mennyiségét, de nem módosította a c-Jun kináz hatását. A DBM származékok csak a hidrogén-peroxid által fokozott foszfo-ERK 1/2 mennyiségét csökkentették. A vegyületek sejtvédő hatását A549 tüdő epitélsejtekben is igazoltuk bizonyítva, hogy hatásuk nem sejtspecifikus. Az új típusú DBM vegyületek a sejtvédő anyagok új osztályát alkotják, mert gátolják az ERK 1/2 kinázt és védenek a nekrotikus sejthaláltól anélkül, hogy módosítanák a PARP aktvitását. Az egyik legáltalánosabban használt tumorellenes antraciklin a doxorubicin, amit sikeresen alkalmaznak a legkülönbözőbb szervek tumorellenes kemoterápiájában. A gyógyszer alkalmazásának egyik hátránya súlyos kardiotoxikus hatása, mert a doxorubicin kezelés a beteg teljes életciklusában kumulálódik. A doxorubicin tumorellenes hatása és kardiotoxicitása eltérő molekuláris mechanizmusokon alapszik, ezért lehetőség van arra, hogy a súlyos mellékhatás kiküszöbölésével érintetlenül hagyjuk tumorellenes hatását. A Chembridge Diverset molekula könyvtár 9680 vegyületét vizsgáltuk H9C2 patkány kardiomiocitákban a doxorubicin kezeléssel kiváltott sejthalálban. Életképességi és sejtmorfológián alapuló módszerekkel választottuk ki a vegyületeket. A leghatékonyabb molekula jelentősen csökkentette a doxorubicin által kiváltott apoptotikus és nekrotikus sejthalált, ugyanakkor nem rendelkezett zabadgyökfogó képességgel, és nem befolyásolta a doxorubicin tumorellenes hatását. A benzimidazolt tartalmazó vegyületünk – további kémiai szerkezet optimalizálással – alkalmasnak tűnik gyógyszerjelölt fejlesztésre, ami a szívizom doxocubicin által okozott sérüléseit kivédheti.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    High throughput screening identifies a novel compound protecting cardiomyocytes from doxorubicin-induced damage
    (2015) Gergely, Szabolcs; Hegedűs, Csaba; Lakatos, Petra; Kovács, Katalin; Gáspár, Renáta; Csont, Tamás; Virág, László
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mitrális billentyű műtétet követően a pitvarfibrilláció előfordulásának vizsgálata
    Köröskényi, Laura; Gergely, Szabolcs; Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Balogh, László; Megyeri, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
    A posztoperatív pitvarfibrilláció (POAF) nagy jelentőséggel bíró szövődmény a kardiológiai műtéteket követően. Célkitűzésünk a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán 2014.01.01. – 2018.12.31. között mitrális billentyű műtéten átesett betegek körében a pitvarfibrilláció kialakulásának vizsgálata. Feltételeztük, hogy van összefüggés az újonnan, műtét után kialakult pitvarfibrilláció, valamint a betegek életkora, neme, a kiegészítő műtétek száma, típusa, a műtét után a bal pitvar tágulása, az ejekciós frakció értékének csökkenése, műtétet követő kreatinin és kálium értékek, BMI index, továbbá olyan alapbetegségek, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, iszkémiás szívbetegség között. Ezen túl vizsgálni kívántuk a három, mitrális billentyű műtéti típus közül, hogy melyikben fordul elő nagyobb arányban a POAF. A mitrális billentyű műtéten átesett 150 fő negyedénél (37 fő) alakult ki a posztoperatív időszakban pitvarfibrilláció (p=0.925). Egyéb tényezők vizsgálatakor nem találtunk egyértelmű, szignifikáns összefüggést.