Szerző szerinti böngészés "Giczi, Zsolt"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető MÚLT-JELEN-JÖVŐ a hazai mezőgazdasági talajvizsgálatokbanVona, Viktória; Bakos, István Attila; Giczi, Zsolt; Kalocsai, Renátó; Vona, Márton; Kulmány, István Mihály; Centeri, Csaba; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató"Minél magasabbra fejlődött a kultúra és vele a föld termőképességének észszerű kihasználása, annál behatóbb ismereteket szerzett az ember gyakorlati úton a talaj tulajdonságairól. És mikor végre, Liebig óta, köztudomássá vált, hogy a talaj ásványi összetétele a növények táplálkozásában milyen szerepet játszik, ekkor első sorban a kémia kapta fel a talaj megvizsgálását, remélve, hogy a vegyi elemzés által a mezőgazdasági gyakorlatnak hasznot hozó segédeszközt teremthet. Ez volt a talajvizsgálatnak egyik útja, mely a növényfiziológián meg a kémián át a tudományos talajismerethez vezetett" (INKEY 1914) Rohamosan fejlődő világunkban hajlamosak vagyunk elfelejteni múltunkat, nagyjainkat. Jelen cikk - elsősorban KÁDÁR (1986a,b, 1992, 2015) munkájára alapozva- egyfelől feleleveníti a tudományterület meghatározó egyéniségeinek munkásságát, másfelől felhívja a szakmai közvéleményt számos elfeledett, ugyanakkor alapvető összefüggésre. Mindezt annak érdekében, hogy valóban okszerű és kiaknázott legyen a technika, a technológia adta vívmányok alkalmazása. Mint ahogy a szakirodalomból is kitűnik, a hazai talajvizsgálatok sok évtizedes múltra tekintenek vissza és ezzel párhuzamosan a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásunk is nagy hagyományokkal rendelkezik. A múlt tapasztalataiból, a helyes mezőgazdasági gyakorlataiból ma is számos ismeret hasznosítható. A talajvizsgálatok megítélése, módszerei és felhasználása sokat változott. Vázlatosan szeretnénk áttekinteni a magyar agrokémia és talajtan néhány kimagasló képviselőjének munkásságát, amelyek a hazai talajvizsgálat fejlődésének láncszemeit prezentálják, az első agrogeológiai felvételektől, egészen az egységes akkreditált talajvizsgálatok kidolgozásáig. Ezen talajvizsgálati módszerek szabadföldi trágyázási tartamkísérletekben történő kalibrálása után lehetővé vált a trágyázási szaktanácsadási rendszerekben való alkalmazásuk. 1979-ben megjelent a MÉM-NAK kézikönyv, illetve a Kék Könyv (ANTAL et al., 1979; Buzás et al., 1979), amely a mai napig alapja annak a szaktanácsadási keretrendszernek, amelyre a hazai tápanyag-utánpótlás az utóbbi 40 évben épült. A szaktanácsadási rendszerek átalakítására történtek kezdeményezések, de kijelenthető, hogy a talajvizsgálati eljárások az elmúlt évtizedekben módszertanilag alig változtak Magyarországon, legfeljebb egyes modern műszeres analitikai detektálási módszerek alkalmazása terjedt el. A digitalizáció előrehaladásával azt gondolhatjuk, hogy a tápanyag-gazdálkodásreneszánszát éljük, de a történeti áttekintés során láthatjuk, hogy a fejlődés nem feltétlenül lineáris. Jelenlegi talajvizsgálati rendszerünk jól felhasználható eredményeket szolgáltat ma is, azonban a nemzetközi trendeket is követve az újabb talajvizsgálati módszerek hazai adaptálása új perspektívákat nyújthat a hazai talajvizsgálatok, tápanyag-gazdálkodás módszertanában. Fontosnak találjuk a múltban gyökerező, jól megalapozott tudományterületünk áttekintését, hiszen a mai gyakorlati módszereket akkor tudjuk igazán megítélni, tovább fejleszteni, ha ismerjük az előzményeket, a múltat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Réz kezelések hatása őszi búza (Triticum aestivum L.) hozamára és nyersfehérje tartalmáraGiczi, Zsolt; Kalocsai, Renátó; Vona, Viktória; Szakál, Tamás; Teschner, Gergely; Lakatos, Erika; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz őszi búza (Triticum aestivum L.) az egyik legfontosabb és legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. Sikeres termesztéséhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott tápanyagellátás, mely figyelembe veszi napjaink minőségi és környezetvédelmi elvárásait is. A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat szerint általában csak a makro tápelemek visszapótlása történik meg, azonban a kutatások szerint a mikroelemek, például a réz relatív hiánya is gátja lehet a terméseredmények növekedésének Kísérleteink során gyenge rézellátottságú meszes öntéstalajon vizsgáltuk egy hároméves kísérletsorozat keretében a réz-szulfát oldatból szacharóz és karbamid hozzáadásával előállított készítmény hatását az őszi búza hozamára és nyersfehérje tartalmára. Eredményeink alapján az alkalmazott kezelések 0.5 kg ha-1 dózistól kezdődően pozitívan befolyásolták az őszi búza hozamát és nyersfehérje tartalmát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Spektroszkópiai módszerek alkalmazása a talaj tápanyagtartalmának meghatározására: szakirodalmi feldolgozásDorka-Vona, Viktória; Kalocsai, Renátó; Tóth, Endre; Giczi, Zsolt; Kovács, Attila; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA talajok tápanyagtartalmának meghatározása jelenleg hagyományos laboratóriumi vizsgálati módszerekkel történik, amelyek számos hátránya (pl. idő- és anyagszükséglet, magas költségek) miatt az elmúlt évtizedben megnőtt az igény új mérési módszerek és technológiák kidolgozására. A spektroszkópiai módszerek kemometriai módszerrel történő kombinálása ígéretes alternatíva a hagyományos laboratóriumi módszer helyettesítésére, vagy kiegészítésére. Ezek a technikák alig, vagy egyáltalán nem igényelnek vegyi anyagokat és éppen ezért képesek gyors, megfizethető megoldást kínálni, továbbá akár terepi körülmények között is alkalmazhatók. Egyik fő területük a reflektancia spektroszkópia, amely talajvizsgálatban történő alkalmazásának egyik legnagyobb kihívása a módszer kalibrálása és validálása. Ennek során alapvető feladat a referencia (kalibrációs) talajminták összegyűjtése és olyan megbízható kalibrációs modellek megalkotása, amelyek összevetik a talajok spektrumait azok laboratóriumi eredményeivel. A spektroszkópiai módszerek sikerességének kulcsa a megfelelő kemometriai modellek kidolgozása. Jelen irodalmi áttekintés célja összefoglalni és azonosítani azokat a szabályokat, amelyek alapján kiderülhet, hogy mely kísérleti paraméterek befolyásolják a kemometriai modellek teljesítményét (pontosságát). Ezen belül jelen cikkben elsősorban a növényi tápanyagok talajból történő felvehetőségének becslését vizsgáljuk azok infravörös spektrumának meghatározása alapján. Az utóbbi két-három évtizedben több száz tanulmány született, amelyben az infravörös spektroszkópia talajvizsgálatokban történő alkalmazhatóságát vizsgálták. A legfontosabb alapvető vizsgálatok nagy részét Ben-Dor és Banin (1995), Viscarra Rossel és McBratney (1998), Shepherd és Walsh (2002), valamint Mouazen et al. (2007) végezték el. Soriano-Disla et al. (2014) a talajok infravörös spektroszkópiás módszerrel mért tulajdonságait értékelő kísérleteket foglalták össze kéziratukban, amely jelenleg a legátfogóbb tanulmánynak tekinthető a témában. Az infravörös spektroszkópiai módszerek elméletéről és gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről számos nemzetközi tanulmány született, ezért jelen irodalmi áttekintésben azt vizsgáljuk, hogy mely tényezők befolyásolják a kemometriai modellek (a reflektancia spektroszkópia eszközei eés matematikai-statisztikai módszerek együttes alkalmazása) teljesítményét, hiszen a reflektancia spektroszkópia talajvizsgálatban történő alkalmazásának a legnagyobb kihívása, hogy megfelelő modelleket állítsunk fel. Az elérhető tanulmányok közül azokat az összehasonlító tanulmányokat választottuk ki, amelyek esetében a kísérleti paramétereket két vagy annál több kombinációban vizsgálták ugyanazon az adatsoron, illetve ahol azonos kísérleti paramétereket vizsgáltak különböző adatsorokon. Ezekből az egyedi tanulmányokból olyan általános trendeket, szabályokat próbáltunk azonosítani, amiből kiderül, hogy a kísérleti paraméterek milyen módon befolyásolják a kemometriai modellek előrejelző képességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Study of the antifungal effect of a copper-containing foliar fertilizerGiczi, Zsolt; Kalocsai, Renátó; Vona, Viktória; Szakál, Tamás; Lakatos, Erika; Ásványi, Balázs; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóWinter wheat (Triticum aestivum L.) is one of the most important arable crops. Copper-containing fertilizers are used in crop production to treat or reduce the negative effects of copper deficiency. Various copper compounds are also widely used as effective fungicide agents. The influence of a copper-containing foliar fertilizer prepared from a copper solution and sucrose had been tested on the yield and raw protein content of winter wheat in previous field experiments. In this work, we studied the antifungal effect of this particular foliar fertilizer in an in vitro trial, wherein the fungicide effect on growth and reproduction of specific plant pathogens, i.e., Fusarium graminearum and Drechslera sorokiniana, was evaluated with the agar well diffusion method. The results showed that doses of the foliar fertilizer corresponding to field applications of at least 1 kg ha−1 had antifungal effects, which were significant (P < 0.01) above the concentration level of 3337 mg L−1, corresponding to 2 kg ha−1 application, against both fungal pathogens. A linear correlation (r2 > 0.95) was found between copper concentration and fungicide efficiency in the concentration range studied. The fungicide efficiency of the foliar fertilizer was lower than that of the commercially available copper-oxychloride fungicide. The sole use of the foliar nutrient tested probably cannot replace fungicide treatments. However, in addition to its plant nutrition effect, its antifungal properties should also be taken into consideration.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The effect of soil physicochemical characteristics on zinc analysis methodsVona, Viktória; Tóth, Endre Andor; Centeri, Csaba; Giczi, Zsolt; Biró, Zsolt; Jakab, Gergely; Milics, Gábor; Kulmány, István Mihály; Kalocsai, Renátó; Kovács, Attila József; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóZn is an essential micronutrient involved in a wide variety of physiological processes. Soils are tested for zinc in many countries with several extractants. Each country has its validated methods, best-suited for its soils. The current study was designed to compare different zinc content measuring methods with seventy-one samples from Hungary. The data were first compared for the whole dataset and then in certain categories such as CaCO3-content, pH, texture and clay content. The zinc content was determined by the water extraction, KCl-EDTA (ethylenediaminetetraacetic acid), Mehlich 3, CoHex (cobalt hexamine trichloride), and XRF (X-ray fluorescence) methods. Based on the analyses of all the data, we can conclude that all the methods are different. However, further analyses during the comparison of the methods based on the influencing factors, such as the pH, lime content, texture class, and clay content proved that, in some of the cases, there are similarities among the methods and, this way, we can get more knowledge on the measurements and the results provided. Farmers can gain extra knowledge from the comparison of the influencing factors to know where intervention is needed to use extra Zn for the proper fertilisation of their plants.