Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Havris, Nikoletta"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kukorica biológiai alapjainak elemző értékelése
    Havris, Nikoletta; Sárvári, Mihály; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Dolgozatomban a debreceni éghajlat- és talajadottságok mellett vizsgáltam a 2017-es és 2018-as kukorica terméseredményeket. A kísérlet a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézet Bemutatókertjében lett beállítva, négyszeres ismétlésben, véletlenszerű elrendezésben. A két évben ugyanazt a 10 hibridkukoricát vetettük. A vizsgált évek eredményeit kiértékeltem, összefoglaltam, majd összehasonlítottam. Kísérletemben az évjárat, a biológiai alapok és az agrotechnika hatását vizsgáltam a kukoricahibridek terméseredményeire.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Őszi regulátor készítmények hatékonyságának összevetése az őszi káposztarepce termesztéstechnológiájában
    Havris, Nikoletta; Csótó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az őszi káposztarepce növekedésszabályozása napjainkban elengedhetetlen technológiai elemnek számít. A repcetermesztés egyik sarkalatos pontja az áttelelés feltételeinek megteremtése, amelyet az őszi regulátorhasználattal tudunk biztosítani. Kísérletünkben hét különböző azol tartalmú őszi regulátor készítmény hatékonyságát vizsgáltuk a repce gyökérnyak átmérőjére, gyökerének hosszára, a levelek számának alakulására, valamint az elágazódások képződésére. A készítményeket két különböző időpontban, egy klasszikusan javasolt 4-6 leveles állapotban, valamint egy későbbi, 6-8 leveles fenológiában juttatuk ki, kezelésenként négy ismétléssel dolgoztunk, a mintavételezést pedig három időpontban végeztük. Az eredmények kiértékelését statisztikai programmal készítettük. Kísérletünk célja, hogy vizsgáljuk a modern regulátor készítmények egymáshoz viszonyított hatékonyságát, meghatározzuk, hogy mely fenológiai stádiumban a legoptimálisabb ezek kijuttatása, valamint, hogy biztosítanak-e az őszi kezelések hosszú távú hatást a repce tulajdonságaira.
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó