Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Jakab, Attila"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 68)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    40 év feletti várandósok gondozása és szülései
    Nagy, Vivien; Jakab, Attila; DE--Egészségügyi Kar
    Szakdolgozatom során ismertetem a várandósgondozást, a várandósság és szülés alatt felmerülő problémákat, szülési alatti sérüléseket és a szülésbefejező műtétek fajtáit. Kutatásom során célomnak tűztem ki, hogy 40 év feletti nők kórlapjából összegyűjtsem, és felmérjem belőlük, hogyan zajlott a terhesség illetve, a szülés. Átnéztem a várandós nők anamnéziseit, továbbá megnéztem a terhesség során készült dokumentumait, előkerestem a szülési leírást, és ezeknek az információknak a tudatában, kezdtem el elemezni a kutatásomban.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A cervix ultrahang vizsgálatának jelentősége terhességben
    Veres, Fruzsina; Jakab, Attila; Csehely, Szilvia; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bán, Melinda; Orosz, Mónika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet
    A cervix ultrahang vizsgálatának nagy jelentősége van a terhességben, diplomamunkám során elsősorban a koraszülés és a szülésindukció sikerességének előrejelzésében lévő szerepét foglaltam össze, és támasztottam alá tudományos cikkek, tanulmányok segítségével. Jelentős hangsúlyt kapott, az ultrahang-elasztográfia, ami jelenleg is fejlődő, korszerű technológia kitűnő szerepe van a szülésindukció, koraszülés területén, de a preeclampsia és gesztációs diabetes mellitus előrejelzésében is, a placenta elasztográfiás vizsgálata segítségével. Jelenleg inkább csak kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák, a kétdimenziós ultrahangvizsgálat után. A méhnyak érését a Bishop-pontszámmal, és a méhnyakcsatorna ultrahanggal meghatározott hossza alapján értékeljük. A méhnyak konzisztenciája az érési folyamat alatt változik, sokáig csak manuálisan lett értékelve, de 2007-ben lett publikálva az első elasztográfiás vizsgálat a méhnyakról terhességben. Információt tud nyújtani a belső méhszájról, amelyet manuálisan lehetetlen értékelni, és az így kapott eredmény korrelál a terhesség kimenetelével, erős prediktív jelzője a koraszülésnek és a sikeres szülésindukciónak. A spontán koraszülés előrejelzése (SPTD) egy óriási szülészeti kihívás, arányuk még mindig magas, a szülések 8-9%-a történik idő előtt, komplikációi, szövődményei 1,1 millió gyerek halálának okozói szerte a világban évente. Számos tanulmány majdnem egyenlően hasznosnak ítéli meg a méhnyakhossz mérését és az elasztográfiás vizsgálatot a koraszülés előrejelzésében más vizsgálatok pedig olyan eredményekre jutottak, hogy az ultrahang-elasztográfia előnyösebb a koraszülés predikciójában. A legjobb eredményt úgy lehetne elérni, ha mindkettőt, azaz kombinációjukat alkalmaznánk.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Cimicifuga racemosa a változókori tünetek enyhítésére, hatékonyság és biztonságosság az evidenciák tükrében
    (2018) Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Covid-19 mint immunthrombotikus betegség és az új ösztrogénmentes drospirenontartalmú fogamzásgátló előnyei
    (2021) Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A HE4 tumormarker UH diagnosztika mellett betöltött additív szerepe a petefészek képletek differenciál diagnosztikájában
    (2014) Erdődi, Balázs; Krasznai, Zoárd Tibor; Ördög, Lilla; Tóth, Zoltán; Balla, Heidi; Maka, Eszter; Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A korai petefészek-elégtelenség etiológiai hátterének változása és a korai felismerés jelentősége, különös tekintettel a csontegészségre
    (2025) Csehely, Szilvia; Jakab, Attila; Klinikai orvostudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet
    A korai petefészek-elégtelenség (POI) a petefészek-funkció 40 éves kor előtti kimerülésével járó heterogén endokrin kórkép, amely a nők mintegy 1–3,7%-át érinti. A hypoösztrogenizmus nemcsak termékenységvesztéssel, hanem fokozott csontvesztéssel, kardiovaszkuláris és kognitív kockázattal is jár. Vizsgálatunk célja a POI etiológiájának időbeli eltolódásainak feltérképezése két, ugyanazon intézményben ellátott betegkohorsz (1978–2003 és 2017–2024) összehasonlításával, valamint a csontegészség állapotának értékelése POI-ban és korai menopauzában szenvedő nőknél. Retrospektív módon 283 POI-eset adatait elemeztük, a DXA-vizsgálat eredményei 125 betegnél álltak rendelkezésre. Az etiológiai elemzés során az iatrogén esetek aránya 7,6%-ról 34,3%-ra, az autoimmun formáké 8,7%-ról 18,9%-ra emelkedett, míg az idiopátiás esetek aránya 72,1%-ról 36,9%-ra csökkent; a genetikai formák aránya stabil maradt (~10%). A medián diagnosztikus késedelem 9 hónap volt, és a diagnóziskor a betegek 43,1%-ánál osteopenia, 10,3%-ánál osteoporosis fordult elő. A hosszabb késedelem és az alacsony ösztradiolszint szignifikánsan alacsonyabb BMD-értékkel társult. Eredményeink hangsúlyozzák a korai felismerés, az időben megkezdett hormonpótlás és a csontvédő stratégiák fontosságát. A POI etiológiai hátterének mélyebb megértése kulcsfontosságú a személyre szabott prevenció és a hosszú távú egészségi kimenetelek javítása szempontjából.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A menopauzális tünetek felmérése a menopauza ellátásban résztvevők körében
    Orbán, Edina; Jakab, Attila; Csehely, Szilvia; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ágnes; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
    Bevezetés: A menopauzális átmenet endokrinológiai változásaival járó szomatikus és pszichés panaszok rontják az életminőséget, és az ösztrogénhiány hosszabb távú egészségi kockázatokkal is jár, melyekre a menopauzális hormonterápia (MHT) kínál hatékony megoldást. A nők életük bő harmadát menopauzában töltik. Menopauzában a vasomotoros szindróma (VMS), a pszichés változások, a szexuális diszfunkció és a genitourinális szindróma (GSM) tünetei változó kombinációban jelentkeznek. Célkitűzés: A menopauzális tünetek gyakoriságának, megoszlásának és súlyosságának felmérése. Anyag és módszer: Klinikánk Menopauza Ambulanciáján megjelenő 45 és 60 év közötti, MHT-ban nem részesülő 52 nő tüneteinek minőségi és mennyiségi felmérését végeztük az Észak Amerikai Menopauza Társaság (NAMS) menopauzális szindróma kérdőívének magyar nyelvű hitelesített változatával 2022-2023 között. A feldolgozás részét képezi a hazai validálási folyamatnak, ETT-TUKEB engedéllyel (IV/1748-1/2022/EKU). A betegadatok feldolgozása, statisztikai elemzése a MS Excellel és beépülő statisztikai kiegészítőkkel történt. Eredmények: A betegek 40%-a (N=21) perimenopauzában (átlagéletkor: 49,4, BMI: 26,0) 60% posztmenopauzában (N=31) volt (átlagéletkor: 53,3, BMI: 26,2), utóbbiak menopauzájának átlagéletkora 50,0. Gyakoriság szerint a VMS (65%, N=34), a pszichés tünetek (59%, N=31), a szexuális diszfunkció (40%, N=21), GSM (23%, N=12) jelentkeztek. A betegek 50%-ának (N=26) egyéb tünetei is voltak (pl. fejfájás, ízületi fájdalmak, bőrviszketés, emlőérzékenység, puffadás). A VMS tünetek gyakoriság szerint: hőhullámok, éjjeli izzadás, alvászavar, palpitáció. A pszichés tünetek gyakoriság szerint: fáradtság, koncentráció és memória zavar, hangulati ingadozás. A szexuális diszfunkciók gyakoriság szerint: dyspareunia, vérzés, csökkent libidó és orgazmus. GSM tünetek gyakoriság szerint: polyuria, hüvelyszárazság és viszketés, inkontinencia, cystitis és vaginitis. A menopauzális ismereteit 67% jónak tartja, az MHT-val kapcsolatosan a válaszadók 66%-a pozitívan nyilatkozott. Megbeszélés: Felmérésünkben a VMS és a pszichés tünetek egyaránt vezető menopauzális tünetként jelentkeztek, melyhez sokszor társul szexuális diszfunkció és GSM tünet is, változatos kombinációban. A menopauzával kapcsolatos ismeretek fejlesztést igényelnek, de a panasszal megjelenő nők MHT elfogadása jónak mondható. A menopauza ellátás fejlesztése az életminőség javításán túl hosszú távon is egészségügyi haszonnal jár.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A nőgyógyászati endokrinológia legújabb eredményei, fejlődési irányai
    (2016) Szilágyi, András; Jakab, Attila; Molvarec, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A terhesség életképessége és az ultrahang terminus
    (2014) Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Associations of Karyotype and Age at Diagnosis with Physical Features and Comorbidities in Turner Syndrome: a Single-Site Experience
    (2025) Vida, Beáta; Török, Olga; Felszeghy, Enikő Noémi; Orosz, Mónika; Krasznai, Zoárd Tibor; Tándor, Zoltán; Jakab, Attila; Deli, Tamás
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az adnexképletek bizonyítékon alapuló ultrahang-diagnosztikája
    (2023) Erdődi, Balázs; Krasznai, Zoárd Tibor; Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Beszámoló a Magyar Menopausa Társaság és a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság IV. kongresszusáról
    (2021) Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Beszámoló a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai társaság (MSZNET) IV. Szimpóziumáról: "Pajzsmirigy és Reprodukció"
    (2021) Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Beszámoló az "Advanced Training Course in Gynaecological and Obstetrical Ultrasound" rendezvényről
    (2019) Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Changing Etiological Spectrum of Premature Ovarian Insufficiency over the Past Decades: a Comparative Analysis of Two Cohorts from a Single Center
    (2025) Csehely, Szilvia; Kun, Adrienn; Orbán, Edina; Katona, Tamás; Orosz, Mónika; Krasznai, Zoárd Tibor; Deli, Tamás; Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Cystic ovarian structures in the peri- and postmenopause: simple ultrasound prognostic factors (OP24.01)
    (2012) Erdődi, Balázs; Tóth, Zoltán; Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A D-vitamin és a női reprodukció kapcsolata
    Bócsi, Henrietta; Jakab, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szegedi, István; Csehely, Szilvia; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
    Absztrakt Bevezetés: A D-vitamin több, mint egy vitamin, egy szteroid hormon. A klasszikus hatásai mellett egyre több figyelem irányul a nem klasszikus hatásokra, illetve a különböző kórképekben betöltött szerepére. A kalcium és foszfor háztartás mellett hatással van az immunrendszerre, a hormonrendszerre és a reproduktív szervekre egyaránt. A méhre, petefészkekre és terhességre gyakorolt hatása révén fontos szerepet tulajdonítanak neki a reprodukcióban, illetve egyre több tanulmány vizsgálja a D-vitamin hiány és az infertilitás kapcsolatát. Módszer: A diplomamunka a PubMed és más kisebb adatbázisokban 2022. február 10-ig végzett irodalomkutatáson alapul. A források között található szisztematikus áttekintés, metaanalízis, prospektív és retrospektív vizsgálat egyaránt. Eredmények: A tanulmányok alapján a D-vitamin kötő fehérje és D-vitamin receptor a női nemi szervek számos sejttípusánál megtalálhatóak. Közvetlenül és közvetve más molekulák szabályozásán keresztül fejti ki hatását az endometriumra, miometriumra, petefészkekre és placentára. A D-vitaminnak szerepe van többek között az AMH és HOXA10 szabályozásában, hatással van a nemi hormonok termelődésére, egyes sejtek hormonok iránti érzékenységére. Hiánya növeli a szülési komplikációk és a magzat rendellenes fejlődésének a kockázatát. Emellett kimutatták a D-vitamin hiány szerepét olyan, sok esetben infertilitást okozó nőgyógyászati kórképek esetében, mint a PCOS, endometriózis, primer dysmneorrhoea, vagy a méh leiomiómája. Megbeszélés: Bár még nem teljesen tisztázott, az eddigi kutatások alapján kijelenthető, hogy a D-vitaminnak komplex, pozitív hatása van a női reprodukcióra. A D-vitamin pótlása javasolt a meddőség kezelésében, különösen jelentős hiányállapot esetén. Terhesség során is számos pozitív hatásról számoltak be a D-vitamin kapcsán, az azonban még nem egyértelmű, hogy szükséges-e ilyen esetben a D-vitamin rutinszerű pótlása és ha igen, milyen mértékben.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Diagnostic value of 2D and 3D ultrasonography in the detection of intrauterine lesions (OP07.08)
    (2012) Erdődi, Balázs; Tóth, Zoltán; Török, Péter; Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Diagnostic Value of Simple Ultrasound Features and Inflammatory Markers in Postmenopausal Ovarian Cysts
    (2025) Erdődi, Balázs; Szőllősi, Gergő József; Rátonyi, Dávid; Váradi, László; Krasznai, Zoárd Tibor; Jakab, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of endometrial polyps, histology, intrauterine localization and the technique of polypectomy On Fertility
    (2015) Molnár, Szabolcs; Török, Péter; Juhász, Alpár Gábor; id. Orosz, László; Jakab, Attila
  • «
  • 1 (current)
  • 2
  • 3
  • 4
  • »
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó