Szerző szerinti böngészés "Kahlik, Bernadett"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Diszacharidok fehérjéhez konjugálása és a szénhidráttartalom vizsgálata(2010-05-10T13:15:24Z) Kahlik, Bernadett; Szurmai, Zoltán; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDiszacharidok féhérjéhez konjugálása és a szénhidráttartalom vizsgálataTétel Korlátozottan hozzáférhető Laktóz és maltóz fehérjéhez konjugálása és a szénhidráttartalom vizsgálata(2011-05-19T16:49:31Z) Kahlik, Bernadett; Szurmai, Zoltán; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Debreceni Egyetem TEK TTK Biokémiai Tanszékén, majd Biológiai és Ökológiai Intézet Bioorganikus Laboratóriumában és a DE-MTA Szénhidrátkémiai Kutatócsoportjában az elmúlt harminc évben sok bakteriális oligoszacharidot állítottak elő [1-9] és 1989-ben megkezdték a szénhidrát antigének előállítását [10]. A baktériumok sejtfalában előforduló oligoszacharidokat előállítva lehetőség adódik mesterséges bakteriális antigének szintézisére [11]. Az oligoszacharidok haptének, molekulatömegüket növelni kell a biológiai vizsgálatokhoz. Ennek leggyakoribb módja a fehérjéhez konjugálás. Az oligoszacharid és fehérje közé hídmolekulát (spacer) kell beiktatni. Feladatom volt a konjugálásra alkalmas módszerek áttekintése. A Bioorganikus Laboratórium munkatársai a reduktív aminálás egyik változatát kezdték el vizsgálni. A reduktív aminálásban a hídmolekulán lévő aldehid funkció segítségével kapcsolható a szénhidrát a fehérje amino csoportjaihoz. A rejtett aldehides változatban az oligoszacharid redukáló vége lesz a hídmolekula. A laboratóriumban feladatom volt kereskedelemben beszerezhető diszacharidok (laktóz és maltóz) BSA-hoz konjugálása reduktív aminálással. A szénhidráttartalom meghatározására a MALDI-TOF tömegspektrometriát használtuk. Munkámmal a következő kérdésekre kellett válaszolnom: 1) A diszacharidok feleslegének függvényében mennyire változik a BSA-ra felvitt monoszacharidok százalékos aránya 2) a diszacharidok minősége, kötéstípusa hogyan befolyásolja a reduktív aminálás eredményességét. Mindkét esetben a redukáló végi D-glükóz volt a potenciális spacer. A Reakciókban létrejött Schiff-bázist nátrium-ciano-borohidriddel redukáltam. Dialízist és liofilezést követően nyertem a neoglikoproteineket (5. ábra). Maltózzal és laktózzal 50, 100, 150, 300 és 500 mól diszacharid mennyiségekkel végeztem kísérleteket. A BSA részesedése minden reakcióban 0,5 mól volt. A redukáló végből kialakult hídmolekula a maltóznál glükózt konjugált a fehérjéhez, a laktóz esetében azonban galaktózt. Az eredményeket szemléletesen mutatja a 2. grafikon. A maltózzal (sötétzöld) közel 9%-os glükóz tartalmat értem el, a laktózzal (lila) több mint 7%-ot. Ezek az értékek a maximum közelében járnak, hiszen a görbék „telítési” görbe jellegűek. Nagyobb diszacharid felesleget nem alkalmaztam, mert szintetikus oligoszacharidból a kutatók nem fognak ilyen mennyiséget használni. A mérési eredmények azt mutatják, hogy a D-glükóz redukáló végű diszacharidok használhatók a reduktív aminálásban. Valószínűleg a magasabb tagszámú, szintetikus oligoszacharidok is hasonló eredményeket adnak majd.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy újonnan felismert patkány daganat - a MY2/De leukémia - tulajdonságainak jellemzése(2013-05-09T07:04:08Z) Kahlik, Bernadett; Bánfalvi, Gáspár; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz Orvostudományi Egyetem Közegézségtani és Járványtani(mai nevén Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézete) 1980 és 2000 között a daganatos betegségek megelőzésével foglalkozott, elsősorban egér- és patkánykírésletekben. A kísérletekhez - többek között - patkány-daganatokra volt szükség, ami kémiai rákkeltőkkel kezelt beltenyésztett F344 és LE patkányokban állítottak elő. Igy jutottak el az LE(Long Evans) patkányokban indukált mielomonoblasztos leukémiához, amelyet sikeresen oltottak tovább és tartanak fenn a mai napig is. A kémiai úton előidézett leukémiának a kutatók My1/De jelet adták, míg a spontán leukémia-törzsnek a My2/De jelet adták. Azt a felatadot kaptam, hogy vizsgáljam meg, a My2/de jelzésű leukémia melyik emberi leukémia típushoz hasonlít leginkább, és a modell a későbbiekben milyen kemoterápiás készítmények kipróbálására lehet a legalkalmasabb.