Szerző szerinti böngészés "Katona, Cintia"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Facilitating equal access to primary care for all: work experiences of health mediators in a primary health care model programme in Hungary(2020) Katona, Cintia; Gutási, Éva; Papp, Magor Csongor; Varga, Orsolya; Kósa, KarolinaTétel Szabadon hozzáférhető Health mediators as members of multidisciplinary group practice: lessons learned from a primary health care model programme in Hungary(2020) Kósa, Karolina; Katona, Cintia; Papp, Magor Csongor; Fürjes, Gergely; Sándor, János; Bíró, Klára; Ádány, RózaTétel Szabadon hozzáférhető On-the-job vocational training of nonprofessional ethnic health workers of a primary health care team improves their sense of coherence(2022) Katona, Cintia; Bíró, Éva; Vincze, Szilvia; Kósa, KarolinaTétel Korlátozottan hozzáférhető Orvostanhallgatók lelki egészségének javítását célzó tanulásmódszertan kurzus értékelése(2014-06-20T12:11:00Z) Katona, Cintia; Kósa, Karolina; Tolvay, Katalin; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Megel?z? Orvostani Intézet::Egészségfejlesztési Nem Önálló Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar2009 szeptemberében követéses vizsgálat indult a Debreceni Egyetemen tanulmányaikat akkor kezdő, elsőéves magyar és angol nyelven tanuló orvostanhallgatók körében annak vizsgálatára, hogy a tanulmányokkal járó megterhelés hogyan és milyen mértékben változtatja a hallgatók lelkiállapotát, lelki egészségét. A korábbi adatfelvételek során megállapítható volt, hogy az orvostanhallgatók lelki egészsége jelentősen romlik a második évben az első évhez képest. Ugyanakkor a pszichés terheléssel való megküzdéshez az orvosképzésben résztvevő hallgatóknak egyénileg kell támogatás után nézniük, nem kapnak ehhez szervezett segítséget. Ennek a helyzetnek a javítására 2012 januárjában féléves, 30 órás szabadon választható kurzus meghirdetésére került sor első és másodéves, magyar nyelven tanuló hallgatók számára, amelynek célja a kezdő hallgatók segítése volt a tanulmányokkal való megbirkózásban. A kurzus témái közt szerepelt a tanulmányok és vizsgák során alkalmazható relaxációs technikák áttekintése és gyakorlása, a tananyag strukturálásának lehetőségei, az elmetérképek alkalmazása, a priorizálás és súlyozás fontossága, az időgazdálkodás módszerei, a vizsgadrukk kezelése szimulált vizsgahelyzetekben, valamint a kognitív- és sématerápia alapelveinek bemutatása, a kognitív torzításoknak a teljesítményre kifejtett hatásának ismertetése, illetve az erőforrások vizsgálata önismereti játékok segítségével. A kurzust két, jelentős oktatási tapasztalatokkal rendelkező, orvos végzettségű oktató tartotta. A kurzus megkezdésekor, illetve annak zárásakor is kérdőíves felmérés történt, amelynek eszköze a fentebb említett követéses vizsgálatban alkalmazott kérdőív rövidített változata volt, melyet a hallgatók jeligével láttak el, ennek révén lehetőség volt a hallgatók kurzus előtti és utáni állapotának egyénenkénti megítélésére is személyazonosságuk feltárása nélkül. A résztvevők közül 15 hallgatónak volt értékelhető kérdőíve kurzus előtt és után is, közel fele-fele arányban nők és férfiak. Az eredmények alapján a kóros mértékű pszichés stressz (p=0,006) és a dependencia (p=0,007) átlaga a kurzus végére szignifikánsan csökkent, a dinamikus önbizalmat jellemző koherencia-érzés átlaga szignifikánsan nőtt (p=0,001). A depresszió és szorongás csökkent, de ennek mértéke nem volt szignifikáns. A speciálkurzus növelte a hallgatók megküzdési kapacitását.Tétel Szabadon hozzáférhető Roma egészség-mediátorok az alapellátásban: segéd-egészségőrök munkavégzésének és egészségi állapotának vizsgálata az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban(2021) Katona, Cintia; Kósa, Karolina; Katona, Cintia; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Magatartástudományi IntézetA jelen kutatás keretét a magyar egészségügyi ellátórendszernek a praxisközösségek működésének modelljét megvalósított, 2013 és 2017 közt működött első hazai Alapellátás-fejlesztési Modellprogram adta. Ennek célja az egészségügyi alapellátás által kínált betegségmegelőző szolgáltatások jelentős bővítése és az azokhoz való hozzáférés javítása volt, kiemelten a hátrányos helyzetű, ezen belül is a roma népességcsoportok körében. A kutatás keretében a segéd-egészségőrök munkavégzésének értékelését végeztük el, melyhez a Program adminisztratív adatainak felhasználásával új indikátorokat hoztunk létre. Az indikátorok megalkotásához figyelembe vettük azokat a feladatokat, amelyeket a segéd-egészségőrök a népegészségügyi koordinátorok felügyeletével, de viszonylag önállóan végeztek. Ide tartozott az egészségi állapotfelmérésben való részvétel növelése és a közösségi egészségfejlesztési programok szervezése és lebonyolítása. Az új indikátorok figyelembe vették a segéd-egészségőrök alkalmazási és munkaidejének változásait, lehetővé téve, hogy a képzett indikátorok praxisközösségenként összehasonlíthatók legyenek. Arra nem volt adat, hogy a mediátorok az egyes feladatok végrehajtására ténylegesen mennyi időt fordítottak, és arra sem, hogy ezeket milyen minőségben végezték, így az indikátorok csak arra alkalmasak, hogy a segéd-egészségőröknek más munkatársakhoz viszonyított, páciensekre fordított idejét, illetve a segéd-egészségőröknek az egyes praxisközösségekben végzett, egymáshoz viszonyított munkáját hasonlítani lehessen. A segéd-egészségőrök munkájának fontosságát közvetett módon bizonyítja, hogy a Modellprogram keretében zajlott egészségi állapotfelmérésen a behívott páciensek 80 százaléka részt vett, amely 1,3-1,7-szer magasabb volt, mint az egyéb behívásos nemzeti szűrési programoké. Ezen magas részvételi arány elérésében az egészség-mediátoroknak bizonyíthatóan szerepük volt. A praxisközösségek közt feltárt munkaidő-ráfordítási különbségek bizonyosan számos tényező együttes hatását tükrözik, melyek egyike a népegészségügyi koordinátorok, tehát a segéd-egészségőrök munkáját közvetlenül felügyelő és irányító szakemberek eltérő szakmai tapasztalata. A segéd-egészségőrök munkaidő-hatékonysága abban a praxisközösségben volt a legnagyobb, amely a legjelentősebb tapasztalattal rendelkezett népegészségügyi koordinátort alkalmazta. A segéd-egészségőrök saját egészségi állapotának monitorozása kapcsán igazoltuk, hogy a foglalkoztatás során szerzett szakképzettséggel együtt a mentális egészség is javul. A segéd-egészségőröknek a praxisközösségekben történt alkalmazása globálisan is példaértékű. Roma mediátorok képzésére, és projektszerű, valamint civil szervezeteken keresztül történő alkalmazására számos példa volt korábban Európában és hazánkban is, de a Modellprogramban világviszonylatban elsőként történt meg, hogy az egészségügyi ellátásban hivatásszerűen, az ellátást végző csapat teljes jogú tagjaiként roma mediátorok (a Programban: segéd-egészségőrök) tartós alkalmazására került sor. A mediátorok fontos potenciális szereplői lehetnek az egészségügyi alapellátásnak, akiknek alkalmazása növelheti az alapellátási tevékenységek hatékonyságát, különösen a leghátrányosabb helyzetű településeken és népességcsoportokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Személyiség, tanulmányi motiváció, preferált oktatási módszer és mentális egészség összefüggésének vizsgálata a Debreceni Egyetem elsőéves orvostanhallgatói körébenTőtös, Ádám; Kósa, Karolina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Katona, Cintia; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarKutatásunkban arra tettünk kísérletet, hogy magyar elsőéves orvostanhallgatókat vizsgálva feltárjuk az összefüggéseket személyiségük, preferált oktatási modalitásuk, tanulmányi motivációik, és mentális egészségük közt. A nemzetközi szakirodalmat áttekintve egyértelmű, hogy az orvostanhallgatók a világ minden részén fokozottan veszélyeztetettek mentális betegségek szempontjából a tanulmányokkal járó magas szintű pszichológiai distressz következtében. Emellett több vizsgálat is összefüggéseket tárt fel a hallgatók egyes személyiségvonásai, tanulmányi motivációja, illetve preferált oktatási modalitásai között. A legtöbb vizsgálat egyöntetően azt találta, a Big Five vonások közül az extraverzió, a nyitottság, és a neuroticizmus fordított megfelelője, az emocionális stabilitás járnak együtt leginkább mély tanulmányi motivációval és interaktív oktatási modalitásbeli preferenciával. Hazai kutatásunkban a Debrecei Egyetem 81 elsőéves magyar nyelvű képzésben tanuló orvostanhallgatójának bevonásával vizsgáltuk a hallgatók személyiségvonásait HEXACO-60 kérdőívvel. A tanulmányi motiváció mérése az Iskolai Motivációs Skálával történt és három fő csoportra osztottuk tanulmányi motivációikat (intrinzik, extrinzik, amotiváció). Vizsgáltuk szubjektív egészségi állapotukat, élettel való általános elégedettségüket, és a Lelki Egészség Kérdőív (GHQ-12) használatával a mentális megbetegedés szempontjából alacsony illetve magas kockázati csoportra osztottuk őket, valamint feltártuk tantárgyanként a preferált oktatási modalitást, melyeket szintén három fő csoportra osztottunk (aktív személyes jelenlétet követelő oktatási modalitás, passzív személyes jelenléttel járó oktatási modalitás, személyes jelenlétet nem igénylő oktatási modalitás). Mintánkon azt találtuk, hogy az orvostanhallgatók többsége Magyarországon is a magas kockázati csoportba tartozik az átélt pszichológiai distressz szempontjából. A női hallgatók ezen tekintetben férfi társaiknál magasabb arányban sorolhatók a magas kockázati csoportba, valamint magasabb pontszámot értek a HEXACO emocionalitás és az amotivációs skálán. Beigazolódott a mintánkon továbbá, hogy az intrinzik tanuálási motiváció együttjárást mutat az extraverzió és a nyitottság személyiségvonásokkal. Kimutattuk, hogy az amotiváció, azaz a motiváció hiánya negatív együttjárást mutat a lelkiismeretesség személyiségvonással, míg az intrinzik motiváció megléte valószínűsíti az interaktív oktatási módszer preferenciáját az orvostanhallgatók esetében.