Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Kis, Olga"

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Change of morphometric and allometric patterns on wings of banded demoiselle (Calopteryx splendens) males in case of ecologically different watercourse types
    (2022) Szabó, László József; Vajda, Csilla; Szalay, Petra Éva; Kis, Olga; Miskolczi, Margit; Dévai, György
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Environmental-friendly Contamination Assessment of Habitats Based on the Trace Element Content of Dragonfly Exuviae
    (2019) Simon, Edina; Tóthmérész, Béla; Kis, Olga; Jakab, Tibor; Szalay, Petra Éva; Vincze, András; Baranyai, Edina; Miskolczi, Margit; Dévai, György
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Gomphus flavipes és a G. vulgatissimus elkülönítése szárnybélyegek alapján
    (2011-05-05T06:34:36Z) Kis, Olga; Dévai, György; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) kibújási időszaka alatt bekövetkező nagy mértékű mortalitás fő okozói a nádi énekesmadarak. Az általuk hátrahagyott izolált szárnyak beható tanulmányozása természetvédelmi szempontból előnyös módszer, mivel nem szükséges a kifejlett állat befogása az adott terület szitakötő–fanunájának felderítéséhez. Ehhez elengedhetetlen a szárnyak szerkezetének pontos ismerete. Dolgozatomban két fajt, a feketelábú szitakötőt (Gomphus vulgatissimus) és a sárgás szitakötőt (Gomphus flavipes) tanulmányoztam a különböző szárnybélyegek alapján, és olyan bélyegeket kerestem, melyek által egyértelműen elkülöníthetők egymástól.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Gomphus flavipes és G. vulgatissimus elkülönítése szárnybélyegek alapján
    (2010-05-07T10:32:54Z) Kis, Olga; Dévai, György; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) kibújási időszaka alatt bekövetkező nagy mértékű mortalitás fő okozói a nádi énekesmadarak. Az általuk hátrahagyott izolált szárnyak beható tanulmányozása természetvédelmi szempontból előnyös módszer, mivel nem szükséges a kifejlett állat befogása az adott terület szitakötő–fanunájának felderítéséhez. Ehhez elengedhetetlen a szárnyak szerkezetének pontos ismerete. Dolgozatomban két fajt, a feketelábú szitakötőt (Gomphus vulgatissimus) és a sárgás szitakötőt (Gomphus flavipes) tanulmányoztam a különböző szárnybélyegek alapján, és olyan bélyegeket kerestem, melyek által egyértelműen elkülöníthetők egymástól. Vizsgálataim során 9 kvantitatív és 8 kvalitatív bélyeget mértem le mindkét faj hím ivarú egyedeinek szárnyain, és az így kapott értékeket összevetettem az átlag–, minimum–, maximum–, szórásértékek alapján. A méréseket digitális tolómérő segítségével a szárnyakról készített fényképeken végeztem. Az adatokat táblázatokba és diagramokba rendezve elemeztem. A megvizsgált bélyegek közül három bélyegnél tapasztaltam jelentősebb eltérést, amelyek által elkülöníthetőek lehetnek a fajok.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A sávos szitakötő [Calopteryx splendens (HARRIS, 1782)] egy magyarországi imágópopulációjának morfometriai elemzése
    (2013-05-13T11:16:21Z) Kis, Olga; Dévai, György; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Néhány európai régióban, különösen DK- és Közép-Európában egyes fajok taxonómiai helyzetéről szegényes ismereteink vannak. Ilyen problémákkal találkozhatunk a sávos szitakötővel (Calopteryx splendens) kapcsolatban is. Az utóbbi években a C. splendens alfaji tagolódásának tisztázása egyre inkább előtérbe került Európában. Eddigi irodalmi adatok alapján Magyarországon a C. splendens splendens volt számon tartva, de a jelenleg is folyó morfometriai vizsgálatok során kérdésessé vált, hogy helyes-e a magyarországi alfaji besorolás. Dolgozatomban a kérdés tisztázására az ország északi részéről, a Gönci-patak mentéről származó, 2012. július 3-án begyűjtött imágópopuláció morfometriai vizsgálatát végeztem el.
  • DSpace software copyright © 2002-2025
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó