Szerző szerinti böngészés "Kiss, Lehel Attila"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Felnőttkori kötődés kapcsolata a pszichopatológiai tünetekkel és a gyermekkori ártalmas eseményekkelKiss, Lehel Attila; Pintér-Eszenyei, Zsuzsanna Gyöngy; DE--Bölcsészettudományi KarA munka a gyermekkori ártalmas eseményeket -adverse childhood experiences, a felnőttkori kötődést vizsgálta a személyek pszichés állapotának függvényében. Vizsgálatra került a bizonytalan kötődési stílus hatása a mentális állapotra, valamint annak nemek szerinti különbbsége. A gyermekkori ártalmas események számának hatása a pszichés állapotra, valamint a felnőtt kötődésnél jelenlévő lehetséges asszociációk. A kötődés terén vizsgálva lett a kor hatása és kapcsolata az egyének kötődési stílusára. A vizsgálat során kényelmi mintavételezéssel történt, mely tartalmazta az RQ Relationship Questionnaire-t, Derogatis SCL-90R validált magyar verzióját, valamint a gyermekkori ártalmas események mérésére szolgáló kérdéseket A mintában (n = 236) az eloszlását tekintve felülreprezentáltak voltak a nők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A vizsgálat alapján a bizonytalan kötődés szignifikánsabb rosszabb pszichés állapottal jár, mint a biztonságos kötődés. A kötődési stílusokon belül a félelemmel teli és elárasztott kötődési nők rendelkeztek szingfikánsan rosszabb pszichés állapottal mint a többi kötődési stílus. Ugyanez elutasító kötődés esetén nőknél nem volt észlelhető. A gyermekkori ártalmas események szignifikáns, de gyenge kapcsolatban állnak a kötődéssel, amennyiben nemek szerint vizsgáltuk a kötődési stílusokat és a megélt gyermekkori ártalmas események számát, úgy a kapcsolat közepes erősségű volt. A megélt kor és a kötődési stílus között szintén szignifikáns gyenge kapcsolat került megállapításra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hellinger Féle Családfelállítás Vizsgálata Pszichológiai SzemszögbőlKiss, Lehel Attila; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA munka részletesen mutatja be a családállítást, valamint vizsgálja annak kapcsolatait egyes, a pszichológia tudományában megjelenő elméletekkel. A családállítás elméletében megjelenő transzgenerációs hatásokat összeveti a modern kutatási eredményekkel. Az empirikus kutatásban a családállítás hatásai, valamint a családállítás felé érdeklődő személyek pszichés jellemzői kerültek vizsgáltra. Az eredmények alapján a családállítással kapcsolatos pozitív attitűd a családállítás hatásával kapcsolatos önbeszámolóval nincs kapcsolatban. Három hónapos utánkövetéses vizsgálat alapján a személyek általános panaszai mérséklődtek, bár annak specifikus hatása nem volt kimutatható. Pszichés jellemzőik terén a családállítás felé érdeklődök nem térnek el az átlag népességtől.