Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Kun, Szilvia"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Lakáshitelezés, Családok Otthonteremtési Kedvezményének bemutatása
    Kun, Szilvia; Szakály, Zoltán; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakmai gyakorlatomat az OTP Bankban töltöttem. Záródogozatom témájául a CSOK-ot választottam. Azért ezt a témát választottam, mert gyakorlatom során betekinthettem a lakáshitelezés folyamataiba. Úgy gondoltam, a lakáshitelezésen belül a CSOK jelenleg aktualitással bír. Dolgozatom során bemutatom a CSOK-ot általánosan, példákat hozok rá. Célom a téma áttekintése volt, naprakész információk szerzése volt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Lupus antikoaguláns és antikardiolipin antitestek párhuzamos vizsgálata
    (2012-06-07T13:24:08Z) Kun, Szilvia; Tóth, Judit; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar
    Az antifoszfolipid szindróma egy olyan autoimmun betegség, amelyet klinikailag artériás és/vagy vénás trombózisok vagy ismétlődő vetélések jellemeznek. Laboratóriumi kritériumai a lupus antikoaguláns és/vagy antikardiolipin antitestek – összefoglaló néven antifoszfolipid antitestek − jelenléte. Munkánk során elemeztük a Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézetben használt lupus antikoaguláns megerősítő tesztek eredményét, kerestük a megerősítő tesztek alapján lupus antikoaguláns negatívnak bizonyult esetekben az APTI megnyúlás okát, továbbá vizsgáltuk az antikardiolipin antitestek izotípusainak megoszlását, illetve a lupus antikoaguláns és az antikardiolipin antitestek együttes előfordulását 2004. január 1. és 2006. február 28. között. Az inkorrigábilis APTI megnyúlás hátterében az esetek jelentős részében lupus antikoaguláns pozitivitás állt. Jóllehet a hígított tromboplasztin idő ráta a lupus antikoaguláns pozitív esetek nagy részében pozitív volt, annak alkalmazása nem elegendő, szükség van egy második megerősítő tesztre is – laboratóriumunkban ez a hexagonális foszfolipid teszt − a hígított tromboplasztin idő ráta negatív, de lupus antikoaguláns pozitív esetek felismeréséhez. A hexagonális foszfolipid teszt azért is jó második megerősítő teszt, mert Syncumar terápia esetén is alkalmazható. A LA negativitás mellett fennálló inkorrigábilis APTI megnyúlás oka az esetek egy jelentős részében nem került kivizsgálásra. A kivizsgálásra került esetek kisebb részében faktor aktivitás csökkenést észleltünk − leggyakrabban a XII-es faktor aktivitásának csökkenését −, nagyobb részében azonban az okot nem tudtuk kideríteni. Felmerül az alacsony titerű, a megerősítő tesztekkel nem bizonyítható LA jelenléte, de nem zárható ki a kis molekulatömegű heparin terápia okozta inkorrigábilis APTI megnyúlás sem. Az antikardiolipin antitestek legnagyobb része IgM típusú volt, feltételezhetően ezek jelentős része átmeneti; IgA izotípus rendkívül ritkán fordult elő. A lupus antikoaguláns és az antikardiolipin antitestek előfordulása messze nem mutatott jó átfedést, ezért antifoszfolipid szindróma gyanúja esetén mindkét autoantitest párhuzamos meghatározására szükség van.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Probleme des Transfers: Einfluss der Muttersprache auf den Erwerb einer Fremdsprache
    Kun, Szilvia; Farkas, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Ziel dieser Arbeit war die Beschreibung und Erklärung der Erscheinung der Interferenz mit all ihren Problemen und Schwierigkeiten im Lichte des Fremdsprachenunterrichts. Wir haben zuerst die wissenschaftlichen Grundlagen der Interferenzforschung untersucht und haben die Interferenz im Rahmen der Linguistik eingeordnet. Im Rahmen der Linguistik haben wir die kontrastive Linguistik erwähnt, die eine wichtige Rolle in der Interferenzforschung spielt. Um einen Grund für die Unterscheidungen zu finden müssen wir das Problem nicht nur theoretisch, sondern auch praktisch herumgehen. Dazu reicht die Psychologie ein buntes und reiches Feld und mit Hilfe von psychologischen Methoden, die auch für unsere Zwecke geeignet sind und messbare Ergebnisse produzieren können, können wir vielleicht eine Antwort auf die Frage geben, warum es eigentlich beim Fremdsprachenlernen zu interferenzen kommt.
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó