Szerző szerinti böngészés "Laskai, Aliz"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hisztidint és ciszteint tartalmazó peptid átmenetifémekkel történő oldategyensúlyi vizsgálataLaskai, Aliz; Várnagy, Katalin; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkám során egy hisztidin és cisztein aminosavat egyaránt tartalmazó NH2-GACAAH-NH2 hexapeptid komplexképzésének vizsgálatát végeztem el különböző átmenetifém-ionokkal. A felhasznált fémionok az alábbiak voltak: Ni(II), Zn(II), Cd(II) és Pd(II). A vizsgálati módszerek közé tartozott a pH-potenciometria, az UV-VIS spektrofotometria és a CD spektroszkópia. A pH-potenciometriával a keletkező komplexek összetételét és stabilitását határozhatjuk meg, míg az UV-VIS spektrofotometriával és CD spektroszkópiával pedig a részecskék szerkezetére és koordinációs módjára tudunk következtetni. A Ni(II):NH2-GACAAH-NH2 rendszerben öt, különböző összetételű komplexet határoztam meg. Az [MLH] komplexben [NH2, S−] a koordináció. Az [MLH-1] és az [MLH-2] részecske egyaránt [NH2, N−, N−, S−] szerkezetű, az [MLH-1] komplexben az imidazol gyűrű még protonált formában van jelen. Az [M2LH-4] és [M2LH-5] részecskék pontos szerkezetét nem sikerült meghatározni, de az egyik fémion az N-terminális részhez, míg a másik fémion a molekula C-terminális részéhez koordinálódik. A Zn(II) és Cd(II):NH2-GACAAH-NH2 rendszerben az [MLH] és [ML] részecske egyaránt [NIm, S−] szerkezetű és az előző részecskében az amino csoport protonált. Nagyobb pH-értéken biszomplexek képződnek: [ML2], [ML2H] és [ML2H2], ahol az [ML2] 2x[NIm, S−] kordinációs módú. Az [MLH-1] és [MLH-2] részecskék vegyes hidroxokomplexeknek felelnek meg. A koordinációs módok igazolására irodalmi adatokat használtam fel. A Pd(II):NH2-GACAAH-NH2 mintában pH-potenciometriás mérési adatok kiértékelésével [MLH] és [ML] összetételű részecskét számoltam. A komplexek koordinációs módját − irodalmi vagy más, összehasonlító adatok hiányában − csak feltételezni tudjuk. Annyi azonban megállapítható, hogy a Pd(II):NH2-GACAAH-NH2=1:2 és 1:1 mintában eltérő szerkezetű komplexek képződnek pH<5 tartományban, pH>5 felett pedig szerkezetváltozás következik be. Az [MLH] és [ML] komplexekben az NH2, S− és NIm csoportok koordinációját feltételezzük. Összességében megállapíthatjuk, hogy míg a Ni(II)-ion számára az N-terminális rész jelenti az elsődleges kötőhelyet, addig a Zn(II)- és Cd(II)-komplexben a fémion az oldalláncokhoz kötődik. Ni(II) felesleg jelenlétében azonban a C-terminális hisztidin is részt vesz a fémion megkötésében. A Pd(II) megkötésére alkalmas donorcsoportok nagy száma feltehetően polimer szerkezetű komplexek képződéséhez vezet. Szerkezetük pontos felderítése igen bonyolult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hisztidint és ciszteint tartalmazó peptidek átmenetifémekkel történő oldategyensúlyi vizsgálataLaskai, Aliz; Várnagy, Katalin; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkám során célul tűztük ki az egy, két, illetve három hisztidin aminosavat tartalmazó peptidek komplexképzésének vizsgálatát Cd(II)-ionnal, ahol az egy hisztidint tartalmazó peptid vizsgálatát kiegészítettük a Cu(II), Ni(II) és a Zn(II)-fémionok vizsgálatával is. A Cu(II), Ni(II), Zn(II) és Cd(II)-fémionok Ac-SPKTNMKHA-NH2 nonapeptiddel való komplexképzésének vizsgálatánál meghatároztuk az adott fémion-ligandum rendszerekre jellemző komplex összetételeket és a részecskék stabilitását, amelyen át információt kaphattunk az egyes fémionok ligandum-affinitásáról. Legstabilabb komplexeket a Cu(II)-ion képezte, amely fémion-ligandum rendszerében változatos összetételű monokomplexek jöttek létre a titrálás előrehaladtával. Ugyancsak stabil komplexeket képez a Ni(II)-ion, de kevésbé változatos összetétellel, mint a Cu(II)-nonapeptid minta esetén. Eredményeink alapján gyenge komplexképzőnek bizonyult a ligandum a Zn(II)- és a Cd(II)-ion számára, amelyekkel a vizsgált nonapeptid gyakorlatilag nem képzett komplexeket. A leírt megfigyelések és tapasztalatok alapján a ligandum fémionmegkötő képessége a Cu(II) > Ni(II) > Zn(II) ~ Cd(II) sorrendben változik. A Cd(II)-tetrapeptidekkel alkotott rendszerében sikerült kimutatnunk részecskeképződést. A vizsgálati eredmények kiértékelései azt az eredményt hozták, hogy a hisztidin-szám növelése összességében megnöveli a kialakuló komplexek stabilitását, azonban nem mindegy, hogy a kötőhelyet biztosító aminosavak milyen pozícióban vannak jelen a molekulában. A vizsgált hisztidin-elrendeződések az alábbi sorrendben biztosítanak kedvezőbb kötődést és stabilabb koordinációt: HisXHis > HisXXHis > HisHis. Az eredmények alapján így megállapíthatjuk, hogy önmagában a hisztidin oldalláncbeli imidazolgyűrűje - a hisztidinek számának növelésével sem jelent stabilis kötőhelyet a Cd(II)-ion számára. Ugyanakkor növelhetjük a peptid Cd(II)-ion megkötő képességét és szelektivitását olyan peptidekkel, amelyek a hisztidin mellett vagy helyett oldalláncbeli kén-donoratomot tartalmaznak. A felhasznált ligandumok közül a hisztidint és ciszteint együttesen tartalmazó peptid bizonyult eddig a legkedvezőbb fémion-megkötőnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nickel(II), zinc(II) and cadmium(II) complexes of hexapeptides containing separate histidyl and cysteinyl binding sites(2016) Hadháziné Raics, Mária; Lihi, Norbert; Laskai, Aliz; Kállay, Csilla; Várnagy, Katalin; Sóvágó, Imre