Szerző szerinti böngészés "Lelesz, Judit Éva"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 22)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Basil (Ocimum basilicum L.) harvest and plant replacement methods in aquaponia
    (2023) Lelesz, Judit Éva; Virág, István Csaba
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Basil (Ocimum basilicum L.) harvest and plant replacement methods in aquaponia
    (2023-12-01) Lelesz, Judit Éva; Virág, István Csaba
    The aim of the study is to investigate the potential of basil leaf mass production under aquaponic conditions with different harvest and plant replacement methods. Aquaponics is a combination of soil-less crop production hydroponics and aquaculture and it is can use and clean the wastewater of intensive aquaculture systems. Three groups were established in the 6 units during the six-week harvest and seedling rotation cycles. Group 1 individuals remain in the units throughout the breeding season. Group 2 individuals were replaced every 12 weeks, while Group 3 individuals were replaced every six weeks, at the same time as harvest. Data from the experiment were analysed to determine how the harvest and replacement protocol of basil plants influences the amount of leaves harvested, the percentage of leaves harvested relative to the plant stem, and the changes in plant height, SPAD and NDVI during harvest and replacement. A continuously maintained and harvested healthy basil stock under aquaponic conditions can provide a consistent leaf mass all year round without the extra cost of replacing and producing seedlings.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The changes of the purple coneflower’s (Echinacea purpurea L.) herb and radix drug yield under different fertilization conditions
    (2019-05-23) Lelesz, Judit Éva; , József Csajbók
    In this research, the purple coneflower’s (Echinacea purpurea L.) nutrient requirement was examined under different fertilization conditions in a small plot experiment. We measured the medicinal plant’s raw and dry herb and root drug mass and drying loss under different fertilization settings and meteorological factors. From the drug’s raw and dry mass perspective, based on the results, in our opinion, the control setting exceeded all nutrient settings’ results in 2016. In 2017 and 2018, the N 75 P 100 K 150 nutrient setting has the biggest herb yield. As for the root yield, it was also the N 75 P 100 K 150 setting which produced the biggest yield. The Pearson's correlation test was performed to investigate the connection between the quantity of the raw, the dried herbs, the different nutrient settings and meteorological factors.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of dissolved oxygen on common carp (Cyprinus carpio) and basil (Ocimum basilicum) in the aquaponics system
    (2021) Homoki, Dávid; Toviho, Odunayo Abigeal; Minya, Dániel; Kovács, László; Lelesz, Judit Éva; Bársony, Péter; Fehér, Milán; Kövics, György; Stündl, László
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Inhibition of the spread of Sclerotinia sclerotiorum in aquaponics
    (2022) Biró, Györgyi; Csüllög, Kitti; Tarcali, Gábor; Fehér, Milán; Virág, István Csaba; Kutasy, Erika; Csajbók, József; Lelesz, Judit Éva
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Különböző gyógynövények trágyareakciójának vizsgálata eltérő évjáratokban
    Lelesz, Judit Éva; Csajbók, József; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Növénytudományi Intézet
    A növényi eredetű, gyógyhatású készítmények forgalmának növekedése napjainkban folyamatos. A fejlődő országok gyógynövénytermesztésének nagyarányú növekedése és nemzetközi piacon való megjelenése újfajta kihívások elé állítja a magyarországi gyógynövénytermesztőket. Eddig kevés átfogó kutatás készült a Magyarországon sikeresen termeszthető gyógynövények tápanyagigényéről, ugyanakkor előnyös lenne, ha a termesztők számára több információ állna rendelkezésre. Kutatásunk során ezen hiány részleges pótlása céljából három Magyarországon termesztett gyógynövény tápanyagigényét vizsgáltuk. Kísérletünket a Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, DTTI Bemutatókertjében állítottuk be. A kísérlet talaja mészlepedékes csernozjom. A parcellák – 8 m2 alapterületűek (1,6*5 méter) - négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezéssel, hat különböző trágyázási szinten kerültek beállításra. A tápanyaglépcsők N 15 kg/ha, P2O5 20 kg/ha és K2O 30 kg/ha-tól indultak öt kezelésen át N 75 kg/ha, P2O5 100 kg/ha és K2O 150 kg/ha-ig, 15 kg/haN, 20 kg/ha P2O5, és kg/ha K2O lépcsőkkel. A kontroll parcellákra nem juttattunk ki tápanyagot. A körömvirág és a borsikafű vetése parcellánként négy sorban, 40 cm-es sortávval 1 cm-es mélységbe minden évben április hónapban történt. A kasvirág esetében palántanevelés és kiültetés történt, szintén 40 cm-es sortáv és négy sor alkalmazásával. A növények magasságának mérése parcellánként 2015-ben és 2016-ban négy, 2017-ben öt növényen a körömvirág és a borsikafű, és tíz a kasvirág esetében 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban. A körömvirág állományban SPAD mérésekre 2017-ben és 2018-ban került sor parcellánként 15, majd 10 növényen. A borsikafű állomány NDVI mérésére 2017-ben három alkalommal került sor. 2018-ban hatszor sor került a kasvirág állomány vizsgálatára is. A körömvirág virágzati drogjának betakarítására évenként több alkalommal is sor került. A virágzatokat maximum egy centiméter hosszú szárrésszel gyűjtöttük be, minden parcellából egy belső sort. A leszedett drog lemérésre került, majd műanyag rekeszekben, egy rétegben szétterítve, félárnyékban száradt. Száradás után újra lemértük. A borsikafű herbájának betakarítására évenként egyszer került sor. A szárításhoz és a szárítási veszteség számításához ismert tömegű mintát vettünk parcellánként, amit szárítószekrényben szárítottunk 40 oC-on, majd lemorzsoltuk. Számoltuk a morzsolt drog előállításának veszteségét, a nyers drogtermés és a morzsolt drogtermés százalékos kapcsolatának alapján. A kasvirág virágzó herbájának betakarítása 25-30 centiméteres szár résszel történt, évente egy alkalommal, minden parcellából egy belső sort. Ezt nyersen lemértük, majd a szárításhoz és a szárítási veszteség számításához mintát vettünk. A mintákat 2016-ban átlagosan két hétig, egy rétegben kiterítve, félárnyékban szárítottuk. 2017-ben és 2018-ban a betakarításkori nedvesebb időjárás miatt 40 oC-on, szárítószekrényben végeztük a szárítást. A szárított drogot mindhárom növény esetében papírzacskókban és lezárható műanyag zacskókban tároltuk. A kasvirág gyökérdrogjából 2017. november 7-én vettünk mintát, parcellánként 20 tövet. A gyökérzeteket ásóval emeltük ki, majd folyó víz alatt tisztítottuk meg. Ezután került mérésre a nyers tömegük, majd mintát vettünk az illékony anyag mérésekhez és a szárításhoz is, mely szárítószekrényben történt 40 oC-on. Illékony anyag azonosítást végeztünk mindhárom vizsgált növény száraz drog mintáján, valamint a kasvirág nyers gyökérdrog mintáján. SPME-GC/MS módszert alkalmaztunk, ami az illóolaj-tartalmú növények illóanyagának meghatározására alkalmas. Az illékony anyagok azonosítása a tömegspektrométer által előállított kromatogram és a Nist98 adatbázisokban tárolt tömegspektrumok felhasználásával történt. Az adatok feldolgozása során varianciaanalízist, és Pearson-féle korreláció analízist végeztünk, melyhez MS Excel 2010 és IBM SPSS 22.0 programokat használtunk. A körömvirág magasságára az N30P40K60 kezelés volt jó hatással, bár ezt az adatokon elvégzett statisztikai analízisek nem támasztották alá. A hőmérséklet, a talajhőmérséklet és a globálsugárzás pozitív hatással voltak a növény magasságára. A lehullott csapadék a vizsgált nyolc hetes időintervallumon belül az ötödik héten fejtett ki hasonló erősségű pozitív hatást. A levegő páratartalmának a magasságra negatív befolyásoló hatását detektáltuk. Egy hosszabb, páradús időszak hatása kettős a növény szempontjából a magasságnövekedésére nézve. A körömvirág legnagyobb SPAD értékeit az N45P60K90 kezelésben detektáltuk, melyet a varianciaanalízisek eredményei alátámasztottak mindkét vizsgálati évben (2017, 2018). A SPAD mérések adatsorai és a meteorológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata alapján nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy ezek a növény SPAD értékeire jelentős hatással voltak. A borsikafű magasságának tekintetében az N30P40K60 kezelés volt a legelőnyösebb, bár ezt az adatokon elvégzett variancia és Pearson-féle korreláció analízisek nem támasztották alá. A három év (2015, 2016, 2017) adatait a meteorológiai tényezőkkel együttesen elemezve a hőmérséklet, a talajhőmérséklet, a csapadék és a globálsugárzás pozitív korrelációja volt kiemelkedő. A levegő páratartalmának hatása negatív, és a nyolc hetes intervallum vége felé folyamatosan erősödik. Ez az egyetlen gátló hatású meteorológiai tényező (ami vizsgálatra került), de korrelációja a borsikafű magasságával erősségben elmaradt a többi tényezőétől. A borsikafű NDVI vizsgálata során az N30P40K60 kezelés értékei voltak kiemelkedőek, ezt azonban statisztikailag nem sikerült alátámasztani. A növény NDVI értékei elenyésző esetben voltak statisztikailag értékelhető kapcsolatban a meteorológiai tényezőkkel 2017-ben. A levegő páratartalmának negatív befolyásoló hatása volt a leginkább statisztikailag értékelhető. A kasvirág magassága szempontjából az N45P60K90 kezelés mért értékei voltak a legelőnyösebbek, bár ezt az adatokon elvégzett variancia és Pearson-féle korreláció analízisek nem támasztották alá. A talajhőmérséklet, a hőmérséklet és a globálsugárzás befolyásoló hatása jelentős, de egyes esetekben a csapadék és a levegő páratartalmának is volt ilyen hatása. A levegő páratartalmának volt egyedül negatív korrelációs hatása. A kasvirág NDVI mérések adatainak értékelésekor az N45P60K90 kezelés volt kiemelkedő, bár ezt statisztikailag nem sikerült alátámasztani. A levegő páratartalmának negatív hatása ebben az esetben is kockázati tényezőként jelent meg. A körömvirág esetében mind a nyers, mind a száraz drogtermés mennyiségének növekedését leginkább az N15P20K30 kezelés eredményezte. Mindemellett megfigyelhető volt, hogy a növekvő tápanyag kijuttatásokkal növekedett a drog nedvességtartalma. Az elvégzett statisztikai vizsgálatok nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot a tápanyagkezelések befolyásoló hatását illetően. A betakarítások számának növekedése negatívan befolyásolta a nyers és a száraz termés mennyiségét, a száradási veszteségét azonban nem. Egyértelművé vált a hőmérséklet, a talajhőmérséklet és a globálsugárzás negatív hatása a nyers és száraz termés mennyiségére és a száradási veszteségére is. A hőmérsékleti tényezők és a globálsugárzás értékének emelkedése hatására a növény kevesebb drogot termelt, azonban ennek a nedvességtartalma is alacsonyabb volt. A csapadék és a levegő páratartalma a nyers, és a száraz termés mennyiségére, valamint a száradási veszteségre is pozitívan hatott, vagyis a termés mennyiségével annak nedvességtartalmát is növelte. A borsikafű esetében a legnagyobb nyers, száraz és morzsolt drogtermés mennyiséget az N30P40K60 kezelésnél mértük. A tápanyag utánpótlások növekedésével a herba nedvességtartalma is nőtt, ami gazdaságilag hátrányosan befolyásolta a szárítás idő-, energia-, és költség igényét. A kijuttatott tápanyag mennyiség növekedésével a morzsolt drogelőállítási veszteség is nőtt. Ez a százalékos érték magában foglalja a herba száradási veszteségét és a morzsolás során keletkező melléktermék, vagyis a lemorzsolt szár mennyiségét is, ami meg mutatja, hogy a tápanyagkezelésekkel nemcsak a növény nedvességtartalma, hanem a szár aránya is növekedett. A nyers, száraz és morzsolt drog mennyiségét és a morzsolt drogelőállítási veszteséget egyaránt negatívan befolyásolta a hőmérséklet, és a talajhőmérséklet. A száradási veszteség a hőmérséklet és a globálsugárzás hatására nőtt. A hőmérséklet és a globálsugárzás növekedésével csökkent a herba drog mennyisége, annak szárarányával, de nőtt a nedvességtartalma. A csapadék és a levegő páratartalmának pozitív korrelációja jelent meg minden mért termésparaméterben, vagyis ezek termésnövelő hatása nem a növény nedvességtartalmának növekedésében materializálódott. A globálsugárzás negatív korrelációban volt az egy hetes meteorológiai vizsgálati intervallumban a nyers, száraz terméssel, illetve a morzsolt drogelőállítási veszteséggel, ami már egybe esett a virágzás idejével. A kasvirág herba termésének kísérleti eredményei alapján az N45P60K90 tápanyagdózis drogtermés növelő hatása a leginkább elfogadható a száradási veszteség növekedése mellett, ugyanakkor nem sikerült erre statisztikai bizonyítékot is szolgáltatni. A hőmérséklet növelte a száradási veszteséget, de a nyers és száraz termést nem, vagyis a növény nedvességtartalma növekedett. A csapadék és a levegő páratartalma növelte szintén a nedvességtartalmat, de valószínűleg gátolta a virág képzést, ezzel csökkentve a drogtermést. A talajhőmérséklet rövid távon növelte a száradási veszteséget, de hosszú távon csökkentette, míg a nyers és a száraz termés növekedését elősegítette, vagyis a szárazanyag tartalmat növelte. A globálsugárzás hatása nem mindig volt egyértelműen érzékelhető a száradási veszteség esetében, de amikor igen, akkor azt csökkenttette, a termés mennyiségét pedig növelte. A kasvirág gyökér drog termését legjobban az N75P100K150 kezelés növelte. A nagyobb mennyiségben kijuttatott tápanyagkezelések hatására a nyers és száraz gyökértömeg növekedni kezdett, a száradási veszteség pedig csökkenni. A körömvirágban detektálásra került illékony anyagok össz és egyenként vizsgált intenzitására a kezelések hatással voltak. A növekvő mennyiségben kijuttatott tápanyag az alfa-tujon és a germakrén D intenzitását csökkenttette, míg az alfa-kariofillénét növelte. Az adatsorokon végzett Pearson-féle korreláció analízis szerint az összintenzitásra a hőmérséklet, a talajhőmérséklet és a globálsugárzás pozitív, míg a csapadék és a levegő páratartalma negatív hatással volt. A borsikafű herbájában detektált illékony anyagok intenzitására a tápanyagkezelések hatása a statisztikai vizsgálatok alapján nem volt szignifikáns. A P-cimol intenzitása a tápanyagkezelések hatására növekedni kezdett, míg a karvakrolé és a béta-kariofilléné csökkenni. Ezek az anyagok egymással szoros korrelációban vannak, vagyis intenzitásuk változása hat egymásra. Mind a drogtermés teljes illékony anyag készletének, mind az egyes vizsgált anyagok intenzitására a hőmérséklet és a talajhőmérséklet negatívan hatott, míg a csapadék és a levegő páratartalma pozitívan. A globálsugárzás egy hetes intervallumban mért negatív hatása közvetlenül negatívan befolyásolta az illékony anyagok intenzitását. A 2016-os évi kasvirág herba illékony anyag adatsoraival végzett varianciaanalízis szerint a tápanyag kezelések hatása szignifikáns volt. 2017-ben ezt az eredményt a megkésett SPME-GC/MS mérések miatt nem sikerült megismételni. Az egyenként vizsgált illékony anyagok (alfa-kurkumén, germakrén D és gamma-murolén) intenzitása az N15P20K30 kezelés hatására növekedett, a további kezelések hatására pedig csökkent. A gyökérben detektált illékony anyagok intenzitása növekedett a kijuttatott tápanyagdózisok hatására, melyet a kezelések értékei közötti ingadozás ellenére a trendvonalak korrelációja alátámasztott. A P-cimén és az alfa-kurkumén esetében az intenzitás növekedése folyamatos volt, míg a timoléban az N30P40K60 kezelésben mértünk kiugró eredményt. Az alfa-kurkumén intenzitásának változása a herba és a gyökérdrog esetében ellentétes volt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Különböző levéltrágyák hatása az olajtök (Cucurbita pepo) termésére és olajtartalmára
    (2012-04-17T07:08:47Z) Lelesz, Judit Éva; Zsigrai, György; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az egyre növekvő igény a gyógynövényekre és a belőlük készült gyógyhatású készítményekre magával hozta a termesztés szükségszerű növelését. A talaj termékenységének védelme mellett fontos a termés minőségének a megtartása is. Dolgozatomban arra kerestem választ, hogy milyen módon befolyásolják a különböző lombtrágya készítmények az olajtök (Cucurbita pepo) terméshozamát és olajtartalmát.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mizuna (Brassica rapa var. japonica) termesztésének lehetőségei aquapóniás rendszerben
    Tamás, Szilvia; Lelesz, Judit Éva; Kovácsné Madar, Ágota; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kísérletet a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai laboratóriumában állítottuk be, ahol több éve folynak intenzív haltenyésztéssel és akvapóniás növénytermesztéssel kapcsolatos kutatások. A kísérlet során akvapóniás körülmények között, folyamatos víz- és tápanyagáramlás mellett, gyökérrögzítésre szolgáló égetett agyaggolyó alkalmazásával neveltünk zöldségnövényeket. A kísérletet elvégezésére 2021 tavaszán (március 30. – április 26.) és őszén (októbeer 4. – 28.) került sor. A növények 4 egységbe voltak szétosztva egységenként 4 féle kezeléssel, 100 db palánta volt egységenként és 25 - 25 db kezelésenként. Kísérlet során szerettük volna megvizsgálni, hogy a különböző lombtrágyakezelések (Mikromix Fe-Mg, keserűsó / MgSO4) és a biostimulánsok (Bistep) milyen hatással vannak az aquapóniás körülmények között nevelt mizuna (Brassica rapa var. japonica) zöldségnövényekre. Mindkét időszak során hetente végeztünk hetente egyszer növénymagasság és SPAD méréseket 10 tetszőlegesen kiválasztott növényen. Naponta oxigén telítettséget (%), oldott oxigént (mg/l), vízhőmérsékletet (°C), sátor hőmérséklet (°C), relatív páratartalmat (%) és megvilágítottságot (Lux) mértünk. Kétnaponta néztük a tartályokból a víz fogyást is. Hetente egy alkalommal vízmintát vettünk, melyből és nitrit, nitrát, ammóniaszintet vizsgáltunk Hach lange DR3900-as spektrofotométerrel. A mizuna betakarításakor mindkét időszakban végeztünk laborvizsgálatot, hogy értékeljük a növényi minták szárazanyag- (%), összpolifenol- (mg GAE/100 g termék), és flavonid-tartalmát (mg CE/100 g termék). Továbbá növényfiziológiai paramétereket is mértünk kezelésenként 5 állományra jellemző növényen (fej- és gyökértömeg, levélszélesség és hosszúság, teljes és gazdaságilag hasznos rész levélhosszúsága, levélszám). A vizsgálatok során azt próbáltuk kideríteni, hogy a kezeléseknek van-e bármilyen pozitív vagy negatív hatása a növényállományokra. A mérési eredmények alapján mindegyik lombtrágya kezelésnek volt valamilyen pozitív hatása a kísérleti növényállományokra. Így a betakarításkor mért növényfiziológiai adatokra, beltartalmi értékekre és a bioaktív anyagok mennyiségére is. Mindemellett, a bioaktív anyagok (összpolifenol, flavonoid) mennyisége közel a duplája volt a tavaszi kísérletnek az őszihez képest.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nyíregyháza I. sz. szennyvíztisztító telep foszfor forgalma
    Lelesz, Judit Éva; Lakatos, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Kutatásunk során célzott foszfor eltávolítási vizsgálatokat végeztünk a Nyíregyházi I. számú szennyvíztelepen. Az eredmények értékelése során dolgozatomban megtett javaslatainkkal szeretnénk hozzájárulni a Nyírségvíz Zrt. Nyíregyházi I. számú Szennyvíztelep hatékonyságának növeléséhez technológiai és költségvetési területen.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Pak choi tőszámbeállítási lehetőségek vizsgálata akvapóniás környezetben
    Gajdos, Annamária; Lelesz, Judit Éva; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Szakdolgozatom a pak choi növény 2 tőszámbeállítását vizsgálta akvapóniás környezetben. 3-3 kísérleti egységben figyeltük meg a növények növekedését, és a szakdolgozat eredményeként megadtuk, hogy mely tőszámbeallítás a gazdaságosabb. 3 kísérleti egységnél 50 tőszámmal dolgoztunk, a másik 3-nál pedig 100-al. A növényeket a teljes vegetációjuk alatt figyelemmel kísértük, de a legtöbb lényeges adatot a betakarítás során kaptunk. A növények egyedi tömegei mellett elemeztük a kísérleti egységek összteljesítményét is. Ennek köszönhetően teljes képet kaptunk az egyes tőszámbeállítások közötti gazdaságossági különbségekről.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Preliminary results of the combined production of duckweed Spirodela polyrhiza and common carp (Cyprinus carpio) in an aquaponic system
    (2023) Molnár, Péter István; Lelesz, Judit Éva; Kertész, Attila; Bereczki, Gábor; Fehér, Milán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Preliminary results of the combined production of duckweed Spirodela polyrhiza and common carp (Cyprinus carpio) in an aquaponic system
    (2023-06-05) Molnár, Péter; Lelesz, Judit Éva; Kertész, Attila; Bereczki, Gábor; Fehér, Milán
    As a result of population growth, increasin amount of food is needed, and agriculture is under an increasing burden to meet these needs. Traditional agriculture is often attacked due to its environmental impact. We must find alternative, environmentally friendly ways to produce more food. Aquaponics is a closed system in which we can produce both fish and plants at the same time. Duckweed species are small, aquatic, floating plants belonging to angiosperms. It can potentially be an alternative protein source, due to its high protein content, good amino acid supply, and rapid growth. Under suitable conditions, it doubles its weight in 2–4 days, and can reach a yield of 30 t ha -1 year -1 in dry matter. It forms a carpet on top of the water and can be found in slow-moving or still waters. Since they are resistant to a wide range of nutrient concentrations, they are also suitable for cleaning wastewater (such as eutrophicated lakes, sewage reservoirs, liquid manure storage). Fish feed is the primary nutrient source for aquaponic systems, which usually contains fishmeal. If duckweed can be used as an alternative for fishmeal in the feed, it could improve the sustainability of the aquaponic and aquaculture systems. In this study, the aim was to develop an optimal harvesting protocol for duckweed Spirodela polyrhiza under aquaponic conditions. In a four weeks experiments, four harvesting protocols were set up, a control where only biomass measurements were made, a 25% group where 25% of the biomass at the time of measurement was harvested, and a 50% and a 75% group where at the time of measurement 50% and 75% of the biomass was harvested. Three replicates were used per treatment. We weighed the biomass every week and removed the amount corresponding to the group. Based on the preliminary results, it can be said that more biomass was obtained in the groups with the 25% harvesting protocol and the control group.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető