Szerző szerinti böngészés "Lepossa, Anita"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Gyepalkotó fűfajok ezerszemtömegére ható tényezők vizsgálata(2022-06-09) Lepossa, Anita; Halász, Adrienn; Menyhárt, LászlóWe analyzed the effects of temperature, precipitation and the age of the mother plants on the change of an important seed quality parameter, the thousand-grain weight (TGW) in the case of three Hungarian cultivars of different grass species (’Tomaj’ red fescue, ’K-50’ tall fescue and ’K-51’ smooth brome). Examining the seed samples of six years from the stocks maintained at the MATE Georgikon Campus (Keszthely), we found that the age of the stocks did not affect the value of TGW. The age of the stocks did not affect the TGW. Only the heat sum lower than average showed negative effect to the TGW in the linear model applied the heat sum and total precipitation calculated between 1st of May to the harvest date, and the age of the stocks as independent factors. Precipitation had a positive but weak effect, the amount of precipitation calculated from 1st of November of the previous year to harvest correlated better with TGW. We also found that proper purification and the TGW-data correction for the same moisture content are necessary in such a comparative study of TGW values of grass seeds.Tétel Szabadon hozzáférhető Gyepgazdálkodási fogalomtár 1. rész A gyep és néhány hozzá kapcsolódó fogalom meghatározása(2024-07-08) Szentes, Szilárd; Bajnok, Márta; Wagenhoffer, Zsombor; Lepossa, Anita; Pólyáné Hanusz, Borbála; Tasi, JuliannaThe definition of the terms related to swards used in support systems in grassland management, or used in the nomenclature of land cover data generated during remote sensing activities, is currently unclear and often inaccurate. It is necessary to define these terms in agricultural context, as well as to standardize the different formulations currently in use. This glossary made by the academic members of MÁSZ Grassland Management Working Group, helps to clarify concepts.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Növénykondicionáló készítménnyel végzett magkezelés hatása a csírázóképességreFaragó, Nikolett; Lepossa, Anita; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA talajtermékenység javítására, terméshozamok növelésére számos talaj- és növénykondicionáló készítményt kínál a piac. E készítmények hatásáról azonban csak kevés megbízható kutatási eredmény áll rendelkezésre. Kísérletünkben a gilisztahumusz kivonatot tartalmazó Bistep növénykondicionáló készítmény hatását különböző koncentrációkban, őszi búza csírázóképességére és a csíranövények hajtás- és gyökértömeg fejlődésére. Hat kezelést állítottunk be négy ismétlésben, 100-100 szem vizsgálatával, szabvány szerint. A kezelések csávázatlan és fungiciddel csávázott szemeket tartalmazó kontrollok mellett növekvő koncentrációban (2, 10, 33 V/V%) tartalmazták a vizsgált növénykondicionáló készítményt. Értékeltük a csírázási erélyt, csírázóképességet, valamint a csíranövények hajtás- és gyökértömegét. Az adatok egytényezős variancia-analízissel (R Commander szoftver), P=5%- os valószínűségi szinten történő értékelése során csupán a gyökértömeg fejlődésben tudtunk igazolni szignifikáns eltérést a kezelések között. A csíranövények gyökértömegét a nagy koncentrációjú (33%) kezelés – fungiciddel csávázott magok esetében – szignifikánsan növelte mind a kontrollokhoz, mind pedig a Bistep készítményt alacsonyabb koncentrációban tartalmazó kezelésekhez képest. A kísérlet eredményei ugyanakkor igazolták, hogy a növénykondicionáló készítmény magkezeléshez ajánlott koncentrációt (2-10%) jelentősen meghaladó (33%) koncentrációban sem gátolta a csírázási erélyt, sem a csírázóképességet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy növénykondicionáló készítmény hatásának vizsgálata kisparcellás szántóföldi kísérletekbenFaragó, Nikolett; Hoffmann, Sándor; Lepossa, Anita; BSc, MSc hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz emberiség számára nagy kihívás, hogy a folyamatosan gyarapodó népességnek egyre csökkenő termőterületen kell élelmiszert előállítani. Ennek talán legtermészetesebb módja a talajtermékenység javítása, illetve a terméshozamok növelése talaj- és növénykondicionáló készítményekkel. Habár ezek egyre népszerűbbek a gazdálkodók körében, hatásukról és működési mechanizmusukról még mindig kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre. Hazai ismertségükre, felhasználásuk mértékére és a készítményekkel szerzett tapasztalatokra vonatkozóan kérdőíves felmérést végeztünk gazdálkodók körében. Eredményeink azt mutatták, hogy a termelők leginkább a lombtrágya és a mikrobiológiai készítményeket vásárolják, és használatukkal kedvező tapasztalataik vannak, míg a biostimulátorokat kevésbé ismerik és használják. Szántóföldi kísérletünkben egy ide sorolható növénykondicionáló készítmény (Bistep) hatását vizsgáltuk. A Keszthelyen, 2018. tavaszán tavaszi árpa és szója növényekkel beállított egytényezős, véletlen komplett blokk elrendezésű kisparcellás kísérletek valamennyi esetben egy kontroll mellett négy kezelést tartalmaztak, a készítményt a termék gyártója által az adott növénykultúrára ajánlott időszak(ok)ban és dózis(ok)ban kijuttatva. Vizsgáltuk a növények fejlődését, növekedését, betakarítás után a termés mennyiségét és néhány minőségi paraméterét. Adatelemzéshez egytényezős variancia-analízist használtunk (R Commander Version 2.5-1). A vizsgálat idején, 2018. évben a kezelések között statisztikailag igazolható különbség egyik tesztnövény esetében sem volt kimutatható, a készítménynek a növénykultúrára két alkalommal történő kijuttatása csak kis mértékben tendenciálisan növelte a szója növényenkénti magtermését.Tétel Szabadon hozzáférhető Szakirodalmi összeállítás a gyepek istállótrágyázásáról(2022-01-19) Tasi, Julianna; Csízi, István; Lepossa, Anita; Bajnok, Márta; Halász, AndrásA gazdálkodási körülmények átalakulása miatt nagyban megváltozott a gyephasznosítási gyakorlat. Hazánkban túlsúlyba kerültek az olyan gyepterületek, ahol természetvédelmi célú gyepgazdálkodást írnak elő a különböző rendeletek, vagy ezt a gazdálkodási formát maguk a tulajdonosok vállalják támogatás fejében. Teljesen mindegy, hogy milyen gazdálkodást végzünk, ha „a füvet betakarítjuk és lehordjuk a területről”, azt valamilyen tápanyag formájában pótolnunk kell a talaj számára. A szervesanyagok használata a fenntartható tápanyagpótlásban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon.