Szerző szerinti böngészés "Makovec, Alajos"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A search for pair production of new light bosons decaying into muons(2016) Khachatryan, V.; Makovec, Alajos; Raics, Péter; Trócsányi, Zoltán; Ujvári, BalázsTétel Szabadon hozzáférhető Angular analysis of the decay B0 ---> K*0 (mű)+(mű)- from pp collisions at (square root)s = 8 TeV(2016) Makovec, Alajos; Raics, PéterTétel Korlátozottan hozzáférhető Környezeti jellemzők mérése száloptikai Bragg-rácsokkal(2011-05-10T07:22:45Z) Makovec, Alajos; Szillási, Zoltán; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Fizikai IntézetDolgozatom készítése során, egy 10 hónapos ösztöndíj keretében bekapcsolódhattam a mágnesek fejlesztésével foglalkozó MSC osztály munkájába CERN-ben. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet részecskegyorsítójában, az LHC-ben alkalmazott Nb-Ti szupravezető mágnesek a szuperfolyékony He hőmérsékletén, 1,9 K-en üzemelnek. A következő generációs szupravezető anyagául a Nb3Sn-t választották, amivel 1,9 K-en a 15-16 T értékű mágneses tér is elérhető. Az óriási mágneses tér azonban akkora erőket kelt a tekercsben, hogy könnyen elképzelhető a tekercsben lévő vezetők mozgása. Ezek a mozgások a súrlódás következtében lokálisan felfűthetik a szupravezetőt. A létrejövő, láncreakció szerű quench-ek detektálására elektronikus érzékelőket alkalmaznak, amik ugyan képesek jelezni azok bekövetkezését, viszont jelentősen megnövelik az információt hordozó kábelek számát. Megoldást jelenthet, ha a tekercsek hőmérséklet-eloszlását FBG szenzorokkal figyeljük, amelyek érzéketlenek az elektromágneses térre, az optikai szálak szigetelő anyagból készülnek, hővezető képességük alacsony, továbbá a feladat megvalósításához szükséges FBG-k néhány szálon elhelyezhetők, így jelentősen csökkenthető a szükséges kábelek száma. Az FBG szenzorok hőmérsékletmérésre történő felhasználása igen elterjedt, számos példát találhatunk rá, mégis a nagy energiájú fizikában csak 2009-ben alkalmazták őket először, az LHC CMS detektoránál. A feladat nagysága abból fakad, hogy a hőmérsékletméréseket hatalmas tartományon kell elvégezni, ilyen extrém körülmények között azonban eddig még nem alkalmaztak FBG szenzorokat. Az előzetes kísérletek során megbizonyosodtunk arról, hogy mind az optikai szálak, mind pedig az FBG-k túlélik a 77 K, valamint a 4,2 K hőmérsékleteket. A hőmérsékletmérés során az FBG szenzorok működése főként a hőtágulás jelenségén alapszik, azonban a legtöbb anyag hőtágulása 30 K alatt lényegében jelentéktelenné válik. A további kísérletek megmutatták, hogy egy bizonyos hőmérséklet alatt az FBG-k már érzéketlenek annak változására, így olyan anyagokat kerestünk, amelyek ilyen tartományon is mérhető hőtágulással rendelkeznek. A kiolvasó rendszer a mérési eredményeket ASCII fájlokba menti, ami csak nehézkes kiértékelést tesz lehetővé. A hatalmas mennyiségű mérési adat tárolására egy speciálisan erre a célra optimalizált adatbázist készítettünk. Ezt követően olyan ROOT programot írtam, amely az ASCII fájlokat dolgozza fel és lehetővé teszi az adatok adatbázisba való feltöltését. A több száz Kelvines mérési tartomány miatt az FBG-k hullámhossz-eltolódása több nagyságrenddel nagyobb az általános felhasználás során mérhetőhöz képest. Ezért egy olyan programot kellett kidolgoznom, amely az FBG szenzorok hullámhossz-eltolódásait követve lehetővé teszi az egyes érzékelők azonosítását, s ami egy másodlagos csúcsszelekciót is felhasznál a szatellit csúcsok kiszűrésére. A kiértékeléshez írt programokban - az adatbázis nyújtotta lehetőségeket felhasználva - a méréseken átívelő összehasonlító elemzésnek vetettem alá a különböző anyagú hordozók viselkedését. Az utolsó négy mérési sorozat megmutatta, milyen anyaggal érdemes a további méréseket végezni. Az alkalmazott referencia hőmérők segítségével elkészítettem valamennyi hordozó esetén a hullámhossz-eltolódás - hőmérséklet grafikonokat. Ez a kiértékelési eljárás megerősítette a korábbi eredményeket.Tétel Szabadon hozzáférhető One year of FBG-based thermo-hygrometers in operation in the CMS experiment at CERN(2016) Berruti, Gaia Maria; Petagna, Paolo; Buontempo, Salvatore; Makovec, Alajos; Szillási, Zoltán; Béni, Noémi; Consales, Marco; Cusano, AndreaTétel Szabadon hozzáférhető Search for new phenomena in monophoton final states in proton-proton collisions at sqrt(s)=8 TeV(2016) Khachatryan, V.; Pálinkás, József; Béni, Noémi; Molnár, József; Szillási, Zoltán; Makovec, Alajos; Raics, Péter; Trócsányi, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető Új típusú száloptikai érzékelők fejlesztése és alkalmazása a nagyenergiás fizikábanMakovec, Alajos; Molnár, József; Fizikai tudományok doktori iskola; MTA Atommagkutató Intézet -- Elektronikai és Detektorfejlesztési LaboratóriumDolgozatomban először ismertetem az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Kompakt Müon Szolenoid kísérletébe (Compact Muon Solenoid, CMS) telepített, két száloptikai Bragg-ráccsal készült (Fiber Bragg Grating, FBG) érzékelőből álló kombinált szenzor fejlesztése során elért eredményeket. Bemutatom az érzékelők kalibrációjához kidolgozott módszert, amely figyelembe veszi a szenzorok relatív páratartalomra és hőmérsékletre vonatkozó́ érzékenységeinek keresztfüggését. A várható́ nagyintenzitású sugárzási környezet hosszantartó́ hatásának felderítése érdekében vizsgáltuk az FBG-alapú́ páratartalom-érzékelők és FBG-alapú hőmérők sugárzásállóságát. Dolgozatom második felében a hőmérsékleti kompenzáció nélkül, önállóan is alkalmazható száloptikai páratartalom-érzékelők fejlesztésének lépéseit mutatom be. Vizsgáltuk ~100 nm-es titán-dioxid (TiO2) és ~300 nm-es ón-dioxid (SnO2) bevonattal ellátott hosszú́ periódusú́ száloptikai ráccsal (Long Period Fiber Grating, LPG) készült szenzorok tulajdonságait. Az LPG-spektrumokat jellemző Bragg-hullámhossz meghatározására kidolgoztam egy gyors és automatizálható eljárást. Végül megterveztem az LPG-alapú érzékelők sugárzásállósági vizsgálatait FLUKA-szimulációs eredmények felhasználásával.