Szerző szerinti böngészés "Merza, Katalin"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Anyasággal kapcsolatos vélekedések és azok hatása, különös tekintettel az anyaság mítoszáraKissová, Tamara; Molnár, Judit; Tisljár-Szabó, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Fedor, Zita; Merza, Katalin; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA hazai szakirodalomban eddig kevesebb figyelem irányult az online tartalmakban megjelenő anyasággal kapcsolatos elvárások és megítélésük vizsgálatára. Vizsgálatunk célja volt tartalomelemzéssel feltárni az online tartalmakban megjelenő anyasággal kapcsolatos elvárásokat; a tartalomelemzés alapján összeállítani egy kérdőívet az anyák számára; valamint megvizsgálni az ideális és valós én közötti eltérés kapcsolatát szorongással, depresszióval és szubjektív testi tünetekkel. Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy az anyák változatos, sokszor ellentétes elvárásokkal találkoznak az online tartalmak böngészésekor, s az ezeknek való megfelelés sikertelensége szorongással járhat együtt. Mindazonáltal az elvárások fontossága eltérő, s legfőképpen a nőies, vonzó, magabiztos külsővel, partner megtartásával kapcsolatos elvárások esetén figyelhető meg az összefüggés. Az általunk szerkesztett kérdőív a téma újabb megközelítésének számít, de további fejlesztést igényel.Tétel Szabadon hozzáférhető A borderline tünetprofil és a gyermekkori traumatizáció összefüggései(2018) Merza, Katalin; Kuritárné Szabó, Ildikó; Merza, Katalin; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Népegészségügyi Kar -- Magatartástudományi Intézet Klinikai és Egészségpszichológiai TanszékA traumakutatás a volt szocialista államokban, köztük Magyarországon is gyerekcipőben jár, ezért fontosnak tartottuk egy hiánypótló, komplex vizsgálat megvalósítását, ami azonosítja a magyar borderline páciensek élettörténetében előforduló traumatikus eseményeket, valamint feltárja a kapcsolatot a gyermekkori traumatizáció és borderline betegek körében megjelenő disszociáció, impulzivitás, öngyilkossági kísérletek és szándékos fizikai önsértések között. Vizsgálati mintánkat összesen 204 fő alkotta, 80 borderline páciens, 73 depressziós kontrollszemély és 51 egészséges kontrollszemély. Kutatásunkban a csoportok közötti összehasonlítások megmutatták, hogy a borderline betegek halmozódó és súlyosabb paraméterekkel jellemezhető traumatikus eseményeket szenvedtek el gyermekkorukban, mint a depressziós és egészséges kontrollszemélyek. A borderline páciensek minden vizsgált tünet tekintetében súlyosabb képet mutatnak a depressziós betegekhez képest: gyakoribb és súlyosabb disszociatív tüneteket élnek át, impulzívabbak, extrém gyakran bocsátkoznak szándékos fizikai önsértésekbe és többször követnek el öngyilkossági kísérletet. Az általunk vizsgált borderline fekvőbetegek döntő többsége bizonyára kimeríti a komplex PTSD kritériumait. A borderline csoporton belüli összehasonlítások megmutatták, hogy az extrém gyakorisággal történő önsértések egyszerűen kikérdezhető indikátorai a súlyos gyermekkori traumatizációnak, a disszociációnak, az impulzivitásnak, valamint a súlyosabb borderline pszichopatológiának. A súlyosabb paraméterekkel jellemezhető gyermekkori traumatizáció rizikótényezőnek minősül a patológiás disszociáció és az impulzivitás kialakulása szempontjából. A gyermekkori traumatizáció, valamint az önsértések és öngyilkossági kísérletek kapcsolatában az impulzivitás és a disszociáció közvetítő szerepet tölt be, vagyis a borderline betegek esetében számolni kell a szuicid kísérletek kialakulásának - a reménytelenségtől és a depressziótól - eltérő útjával. Vizsgálatunk remélhetőleg felhívja a szakemberek figyelmét a gyermekkori traumatizáció borderline személyiségzavar kialakulásában betöltött kóroktani szerepére, és a klinikusokat arra sarkallja, hogy borderline betegeiknél célirányosan keressék a traumára utaló tüneteket, adatokat. A szakemberek ezen ismeretek birtokában könnyebben nézhetnek szembe a borderline betegek kezelésével kapcsolatos kihívásokkal, illetve a terápiás módszereket a populáció sajátságaihoz igazíthatják, ezzel is növelve a terápia hatékonyságát.Tétel Szabadon hozzáférhető Childhood traumatization and dissociative experiences among maladaptive and normal daydreamers in a Hungarian sample(2023) Sándor, Alexandra; Bugán, Antal; Nagy, Attila Csaba; Nagy, Nikoletta; Merza, Katalin; Molnár, JuditTétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkorban elszenvedett traumatizáció felnőttkori egészségi állapotra gyakorolt hatásainak vizsgálata a felnőtt háziorvosi ellátásbanMorcsányi, Adrienn; Kuritárné, Szabó Ildikó; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Merza, Katalin; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA dolgozat a gyermekkorban elszenvedett traumatizáció felnőttkori egészségi állapotra gyakorolt hatásainak vizsgálata a felnőtt háziorvosi ellátásban. A kutatásban a depresszió, a szomatizáció, a vonás szorongás előfordulásának gyakorisága került felmérésre, a traumatizáltak és nem traumatizáltak körében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkori ártalmas élmények összefüggése a felnőttkori bűnelkövetői magatartás egyes sajátosságaivalVirág, Diána; Kuritárné Szabó, Ildikó; Magatartástudományi Intézet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Merza, Katalin; Bodor, Bernadett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarKutatásom során a gyermekkorban elszenvedett ártalmas élmények kapcsolatát vizsgáltuk a felnőttkori bűnelkövetői magatartás egyes sajátosságaival. Vizsgálatunk célja volt a gyermekkori családon belüli bántalmazás gyakoriságának és típusainak feltárása és összehasonlítása a börtönpopulációban és a kontrollcsoportban, valamint a gyermekkori bántalmazással összefüggő tényezők, így az agresszió és impulzivitás, önsértés és öngyilkossági kísérlet feltárása és összehasonlítása a börtönpopulációban és a kontrollcsoportban. A gyermekkori ártalmas élményeket az ACE pontszám kalkulátorral, a személyek impulzivitását a Barratt-féle Impulzivitás Skálával mértük fel, az agresszió kifejezési módját pedig a Buss-Durkee kérdőívvel vizsgáltuk. A börtönpopulációban gyakrabban fordult elő gyermekkori családon belüli bántalmazás, mint a kontrollcsoportban, valamint a bántalmazási formák jelenléte halmozott. A fogvatartottak körében az agresszivitás és impulzivitás magasabb szintje figyelhető meg, melyek összefüggést mutattak a gyermekkori élményekkel is. A bántalmazás a teljes mintában összefüggött az önsértéssel és az öngyilkossági kísérletek előfordulásával. Bár a bűnelkövetés okai multifaktoriálisak, az általunk vizsgált tényező, vagyis a családi hatások az eredményeink alapján is jelentős tényezőnek bizonyultak a bűnelkövetői magatartás létrejöttében.Tétel Szabadon hozzáférhető Self-mutilation as a behavioural addiction in borderline personality disorder(2013) Merza, Katalin; Harmatta, János; Kuritárné Szabó, IldikóTétel Szabadon hozzáférhető The role of childhood traumatization in the development of borderline personality disorder in Hungary(2015) Merza, Katalin; Papp, Gábor; Kuritárné Szabó, Ildikó