Szerző szerinti böngészés "Nagy, Jennifer"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének hatása pecsenyekacsák termelési tulajdonságairaDublecz, Fanni; Pál, László; Molnár, Andor; Márton, Alíz; Wágner, László; Hegyi, Orsolya; Husvéth, Ferenc; Bustyaházai, László; Takaró, Viktória; Nagy, Jennifer; Szűcs, Krisztina; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóJelen kísérlet célja csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének vizsgálata volt pecsenyekacsák teljesítménymutatóira és testösszetételére. A 150 db napos Cherry Valley SM3 Heavy pecsenyekacsa gácsér hízlalása során három takarmányozási kezelést, kezelésenként 5 ismétlés került beállításra. Egy kísérleti egységet fülkénként 10-10 db kacsa jelentett. Az I. kezelésben (kontroll) a tápok nyersfehérje-tartalma a tenyésztő cég által ajánlott takarmányozási technológia szerint került beállításra. A II. és a III. kezelés a kontrollhoz képest 1,0, illetve 2,5%-al kevesebb nyersfehérjét tartalmazott. Az indító l-es (0-7. nap), indító Il-es (8-14. nap) és a nevelő fázisban (15-42. nap) etetett tápok csupán a nyersfehérje-tartalomban különböztek, azok metabolizálható energia és ileálisan emészthető esszenciális aminosav szintjei azonosak voltak. A takarmányozási fázisok végén meg történt a kacsák élősúlyának és fülkénkénti takarmányfelvételének mérése, majd a mért adatokból az állatok súlygyarapodásának és takarmányértékesítésének számítása. A 42. napon, kezelésenként 12 kacsa levágását követően testösszetétel vizsgálatokra került sor. A tápok fehérjetartalmának csökkentése nem befolyásolta szignifikáns mértékben a teljesítmény-mutatókat. A testösszetételi paraméterek közül is csupán a vágási kihozatal és a grillfertig súly esetében adódott szignifikáns különbség, mely mutatók a II. kezelés esetében szignifikánsan kisebbek voltak. A kontroll kezeléshez viszonyítva a 1,0 és a 2,5%-al kisebb nyersfehérje-tartalmú tápok etetése kacsánként 55, illetve 61 Ft-al kisebb takarmányköltséget jelentett. A kísérlet eredményei alapján a pecsenyekacsa tápok nyersfehérje-tartalmát akár 2,5%-al is lehet csökkenteni kristályos aminosav-kiegészítők használatával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályaiNagy, Jennifer; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi Kar„A büntetőeljárás egy jogállamban nem pusztán a büntetőhatalom gyakorlásának eszköze, az anyagi büntetőjoggal együtt értéket véd és maga is értékeket hordoz.” – olvashatjuk a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény indokolásában. Különösképpen érvényesülnie kell ennek a fiatalkorúak esetében. Amikor ugyanis egy fiatalkorú bűncselekményt követ el, az, hogy az állam, valamint az illetékes hatóságok erre miként reagálnak kulcsfontosságúnak minősül. A jogsértő cselekmény elkövetésére adott reakció, a fiatal elkövetőhöz való hozzáállás, nemcsak a fiatalkorú további fejlődésének és életútjának, hanem a társadalomban betöltött szerepének alakulása szempontjából is jelentőséggel bír. Mindezek miatt, a felelősségre vonás érdekében indult büntetőeljárás nem korlátozódik pusztán az állami büntetőhatalom érvényesítésére, azon túlmenően más, sajátos szereppel is bír a fiatalkorúak esetében. Egyrészt, törekszik arra, hogy az életkoruk folytán csekélyebb élettapasztalattal rendelkező fiatalkorúak képesek legyenek tettük következményeinek, annak társadalomra gyakorolt hatásainak felismerésére, és ezáltal arra, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítsanak. Másrészt, igyekszik biztosítani azt, hogy a fiatalkorúnak a bűncselekmény elkövetését követően is lehetősége legyen arra, hogy a társadalom hasznos és megbecsült tagjává váljon, életét előítéletek és megbélyegzés nélkül élhesse.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mezőgazdasági területek antibiotikum szennyezésének kockázata a szerves trágyán keresztül, hatásaik a növényekre, kiváltási lehetőségeik az állattenyésztésbenSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Nagy, Jennifer; Szűcs, Krisztina; Molnár, Andor; Pál, László; Wágner, László; Husvéth, Ferenc; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz antibiotikumokat felfedezésük óta nagy mennyiségben használták a mezőgazdasági termelés állattenyésztési ágazatában nem csupán betegségek kezelésére, hanem megelőzésképpen és hozamfokozóként is. A túlzott felhasználás vezetett az antibiotikum rezisztens bakteriális törzsek számának emelkedéséhez. Ennek a veszélyét ma már komoly problémának tekintik világszerte. Az Európai Unióban az antibiotikumok hozamfokozóként való használatát 2003-ban tiltották be, azonban a szakhatóságok által vezetett statisztika szerint tagállamok felhasználása között jelentős különbségek vannak. Mivel az állatok emésztőcsövéből az antibiotikumok abszorpciója nem teljes, valamint felszívódásuk után az állat szervezetében folyó anyagcsere folyamatokban nem mindig bomlanak le teljes egészében, így az állattenyésztés során felhasznált szerek nagy aránya jut a szerves trágyán keresztül a mezőgazdasági területekre, ahol a talajból a növények felveszik, és szöveteikbe akkumulálják őket. Míg arra nincs bizonyíték, hogy milyen hatással vannak a növényekben felhalmozódott hatóanyagok az emberi szervezetre, a növények fejlődésére bizonyítottan hatással vannak. A zöldségnövények jelenthetik a nyersen való fogyasztás következtében a legnagyobb kockázatot a gyógyszerhatóanyagok felhalmozódása és a rezisztens baktériumok humán expozíciója esetében. Ennek a tanulmánynak a célja az antibiotikumok és maradékanyagaik mezőgazdasági területekre jutásának bemutatása, hatásának felmérése a növényekre, a globális jogi szabályozás áttekintése, valamint az antibiotikum használat jótékony hatásainak kiváltását célzó új alternatív készítmények feltérképezése az állati termelésben. A témával foglalkozó kutatások eredményei rámutatnak, hogy továbbra is foglalkozni kell a gyógyszerfelhasználás csökkentésének kérdésével. Fontos a jogi szabályozás naprakészen tartása, a legújabb kutatási eredmények figyelembe vételével, hiszen nagy a potenciális lehetőség a gyógyszerkészítmények felhasználásának javítására. Kulcsfontosságú lépés lehet az állattartó gazdaságok megfelelő tájékoztatása a túlzott felhasználás árnyoldalairól, valamint az alternatív készítmények fejlesztése, tesztelése és használatuk népszerűsítése.