Szerző szerinti böngészés "Nagy, Roland Mihály"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Baktériumtrágyák használata az ökológiai központú gazdálkodásban (a talajvédelem szempontjából)
    (2011-05-24T08:09:02Z) Nagy, Roland Mihály; Zsigrai, György; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
    Napjainkra a természetvédelmi központú szemlélet elérte a mezőgazdaságot is, így az ökológiai alapú mezőgazdasági termelés egyre szélesebb körben válik elfogadottá, mely a fenntartható fejlődés szempontjából kiváltképp jelentős tényező. Fontossá vált talajaink állapotának hosszú távú megőrzése, melyet elsősorban a korszerű mezőgazdasági műveléssel és a szennyezések minimalizálásával érhetünk el. A baktériumtrágyák összetétele a természetben is megtalálható mikroorganizmusokat tartalmazza nagy koncentrációban. E mikrobák száma a kemikáliák használata révén erősen lecsökkent a talajokban, talajba juttatásukkal viszont elősegíthetik a talajélet javítására irányuló törekvéseinket. Többnyire élettevékenységeiken keresztül, mindpéldául a légköri nitrogén megkötésével, így a talaj nitrogénkészletének növelésével, a tápelemek növények számára felvehetővé alakításával, a szerves anyagok lebontásával, ásványosításával segíthetik elő a mezőgazdasági termelés számára kedvező talajviszonyokat, azon kívül segíthetnek elkerülni a kemikáliák használatát.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Klórpirifosz tartalmú talajfertőtlenítő szerek és szulfonil-karbamid herbicidek fitotoxikus kölcsönhatásainak vizsgálata kukoricán
    Nagy, Roland Mihály; Radócz, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kukorica Magyarországon az őszi búzával közel azonos vetésterületet foglal el, ebből kifolyólag a kultúra fontossága vitathatatlan. A napjainkban alkalmazott agrotechnika szerves részét képezik a különböző vegyszeres beavatkozások is, melyeknél olykor összeférhetetlenségeket tapasztalhatunk. Ezért dolgozatom témájaként a kukorica gyomirtásában talán legszélesebb körben alkalmazott szulfonil-karbamid hatóanyagú gyomirtószerekk és a szerves foszforsav-észtert tartalmazó talajfertőtlenítők fitotoxikus hatásainak vizsgálatát tűztem ki. A vizsgálatok során különböző hibrideken több gyomirtószer és talajfertőtlenítő kombinációját teszteltük magassági értékek vizsgálata mellett.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kunhalmok összehasonlító vizsgálata Nádudvar térségében
    (2009-03-13T09:17:17Z) Nagy, Roland Mihály; Kozák, Lajos; Tóth, Albert; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
    A kunhalmokat nem tekinthetjük pusztán háromszögelési pontoknak, sokkal többek annál, botanikai-, geológiai-, régészeti-, néprajzi- és tájképi értékek hordozói. Az Alföld egyedülálló formakincsei, melyek a sík környezeten belül esztétikai élményt is nyújtanak a szemlélődők számára. Szakdolgozatomban a kunhalmok növényzeti értékeit, valamint összefüggéseit vizsgáltam más szempontokkal szemben. Egyértelművé vált, hogy a halmok növényzetének megóvása csakis céltudatos és szakszerű munkával lehetséges. El kell kerülni a halmok befásítását, illetve ki kell küszöbölni, az ilyen jellegű problémát, a halmok teljes gyomtalanításával. A kunhalmokon fennmaradt ősgyepeket kezelni kell, valamint megóvni a károsító tényezőktől. Sajnos legtöbb esetben az emberi tudatlanság vagy nemtörődömség az oka annak, hogy a halmok állapota ilyen mértékű leromlást mutat. Létük megóvása érdekében célszerű lenne kisajátítani őket, mivel sajnos ez minden halom esetében nem megoldható a gazdálkodóval közösen kell megoldást találni a halmok épségben tartására. Továbbá sürgős törvénybeli módosításra van szükség, a halmok művelésbe vonhatóságát illetően. Ugyanis erről nem rendelkezik a természetvédelmi törvény. A művelésbe vontak botanikai rekonstrukciójával is érdemes lenne próbálkozni. Mindenképpen jótékony hatást vált az ki, ha a halmok jogilag több oldalról is védelmet élveznek. Hiszen nemcsak a nemzeti parkok hatáskörébe esnek, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum is felügyel rájuk. Megoldást jelenthetne még a tanösvények létrehozása, illetve tájékoztató táblák kihelyezése. Végezetül, de nem utolsósorban megemlíteném a társadalmi szemlélet befolyásolását, amely talán a legfontosabb lehetőséget kínálja a kunhalmok megóvása érdekében. Helytörténeti oktatás, környezeti nevelés, programanyagok, helyi természetvédő szervezet révén lehetőség nyílna változtatni az emberek megítélésén és felfogásán, elősegítvén ezzel fennmaradásukat a jövő nemzedék számára is. Gondolatomat Arany János szavaival zárnám: „És álljon a halom a multnak jele, Kímélve bánjon az ész is vele.”