Szerző szerinti böngészés "Nagyidai, Zsuzsanna"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Daganatos betegek megküzdésének vizsgálata a betegségreprezentáció és az érzelmi intelligencia tükrébenNagyidai, Zsuzsanna; Tisljár-Szabó Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Szabó-Bartha, Anett; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarHazánkban a daganatos betegségek mind a megbetegedési, mind a mortalitási rátát tekintetbe véve élvonalbeli helyet foglalnak el. A betegségcsoport egészségpszichológiai vizsgálata ezért rendkívül fontos. Ezen belül lényeges az érintett személyek megküzdési módjainak, betegséggel kapcsolatos szubjektív reprezentációinak és az érzelmi intelligenciájának feltárása. A kutatás középpontjában az a feltételezés áll, hogy az egyén szubjektív betegségképe, betegségével való megküzdésének módja megmutatja testi és lelki egyensúlyának állapotát, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos és szakszerű segítségben részesülhessen. Továbbá feltételezésem szerint az érzelmi intelligencia egy olyan faktor a megküzdés szempontjából, melynek növelésével a beteg testi és lelki egyensúlyi állapota is növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nő gyermekvállalásában szerepet játszó tényezők a párkapcsolati elégedettség és a szülői bánásmód tükrében(2013-05-09T10:33:58Z) Nagyidai, Zsuzsanna; Szemán-Nagy, Anita; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom középpontjába a nők gyermekvállalását befolyásoló tényezők feltérképezését helyeztem a párkapcsolati elégedettség tükrében párhuzamba állítva a szülői bánásmóddal. Kérdőíves vizsgálatot alkalmaztam a téma mélyebb megismerésére. Fő feltételezésem, hogy a gyermekkori biztonságos kötődés elővételezi az elégedett párkapcsolatot, melyben a gyermekvállalás döntése a családdá válás igényét jelenti.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A PRISM teszt alkalmazhatóságának vizsgálata a rehabilitációs osztályon fekvő betegpopulációnMolnár, Renáta; Nagyidai, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem; Debreceni Egyetem; DE--Népegészségügyi Kar; Tatai, Csilla; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarBevezetés: A stroke a második vezető halálok és a rokkantság legfőbb oka világszerte. A stroke egy nagyon súlyos betegség, ami a beteg számára nem csak fizikai, hanem mentális értelemben is hatalmas veszteséget jelenthet. A rehabilitáció összetett és sokrétű tulajdonsága lehetőséget nyújt ahhoz, hogy teamben gondolkodva, komplexen lássuk, kezeljük és segítsük a stroke-os betegek felépülését. Célkitűzés: Vizsgálatom célja az volt, hogy gyógytornászként a rehabilitáció komplexségét kihasználva betekintést nyerjek a pszichológus munkájába a stroke-os betegek kezelésében. Egyik fontos célom volt feltárni, hogy van-e kapcsolat a stroke-on átesett betegek fizikai státusza és a betegségről kialakított szubjektív kép között. Emellett kutattam azt is, hogy a testi fogyatékosság mértéke kapcsolatban állhat-e a pszichés tényezőkkel. Kérdésként merült fel benne, hogy a fizikális vizsgálatokon mért eredmények korrelációt mutatnak-e a pszichológiai felmérők eredményével. Módszerek: Vizsgálatomban a Debreceni Egyetem Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinikán, saját beválasztási kritérium által 15 stroke-on átesett pácienst vizsgáltam, a témavezetőm, Nagyidai Zsuzsanna klinikai szakpszichológus vezetésével. A pszichológiai felmérésre a Beck Depresszió Kérdőívet, a Betegségteher Indexet, a Rövid Betegségpercepció Kérdőívet, valamint a rehabilitációban még nem használt PRISM nonverbális tesztet, illetve a fizikai felmérésre, az önálló tevékenységet és funkciót mérő Barthel Indexet használtam. Eredmény: 1, A kutatásunkban részt vett stroke-os betegek Barthel Indexen felmért testi funkcióinak pontszámai nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a betegség szubjektív súlyosságát mérő pszichológiai tesztek, úgymint Betegségteher Index, illetve annak alcsoportja és a PRISM nonverbális rajzteszten felmért Self-Betegség távolság és Betegség kör cm-ben mért átmérő nagyságának eredményeivel. 2, Vizsgálatunkban erős kapcsolatot találtunk magas szignifikancia szint mellett a betegségreprezentáció feltérképezésére szolgáló Rövid Betegségpercepció Kérdőív összesített pontszámai és az alábbi 3 dimenzió pontszámai: Időbeliség, Identitás, Érzelmi és Kognitív Reprezentáció, valamint a betegségreprezentáció feltérképezésére szolgáló PRISM nonverbális rajzteszt között. 3, Vizsgálatunkban nem találtunk kapcsolatot a betegség észlelt súlyossága és a depresszió mértéke között. Következtetés: Több részben nem nyert igazolást a hipotézisem, ellenben kutatásommal olyan területek megismerését és vizsgálatát feszegettem, amire a szakirodalom kevés bizonyítékokon alapuló vizsgálatot tud felmutatni stroke-on átesett páciensek körében. Továbbá a vizsgálat kivitelezését követően úgy gondolom, hogy a betegségpercepció vizsgálata fontos információt adhat számunkra, hiszen ennek segítségével, ha sikerül feltérképezni a beteg betegségéről alkotott véleményét, akkor sokkal tisztábban látjuk, hogy hol vannak azok a pontok, ahol be lehet avatkozni. A rehabilitációs szakembereknek szerepet kell vállalni a betegségreprezentáció felmérésében és értékelésében, hiszen, ha a beteg felismeri a saját betegségét és tisztán látja a helyzetét, képes a páciens motivációs hajlandóságát növelni, ezáltal segít egy optimális rehabilitációs cél kitűzésében, amely a team munkát segíti. Ebben a folyamatban nagy segítségnek tartom a könnyen és egyszerűen használható betegségreprezentáció feltérképezésére szolgáló PRISM nonverbális rajztesztet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pszichés tényezők vizsgálata krónikus derékfájással élő személyek körébenAbay, Gizella; Bogdán, Lilla Stella; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagyidai, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai TanszékKutatásunk célja a felnőtt lakosság körében gyakran előforduló krónikus derékfájdalommal élők pszichés állapotának a felmérése.Az életmódbeli tényezők mellett az észlelt stresszt, a vonásszorongást, a depressziót, a kognitív érzelemregulációs stratégiákat és a társas támaszt, valamint az egészségműveltséget vizsgáltuk az alábbi kérdőívek segítségével: STAI Vonásszorongás Skála, PSS-4 Észlelt Stressz Kérdőív, Beck Rövidített Depresszió Kérdőív, CERQ Kognitív Érzelemregulációs Kérdőív, Multidimenzionális Társas Támasz Kérdőív és BRIEF Egészségműveltség Kérdőív. A krónikus derékpanaszokkal élő személyek körében szignifikánsan magasabb volt az elhízottak és túlsúlyosak aránya (69,2%), esetükben jellemzőbbek voltak a maladaptív megküzdési stratégiák, magasabb volt a stressz, a depresszió és a vonásszorongás szintjük és kevésbé vették igénybe a társas támogatást, mint a kontroll csoportba tartozó személyek.