Szerző szerinti böngészés "Nemes, Hajnalka"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Inváziós növények monitorozása védett és Natura 2000 területeken Füzesgyarmat határában
    Nemes, Hajnalka; Kovács, Szilvia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Szakdolgozati kutatásom során védett és Natura 2000 területeken előforduló özönnövényeket vizsgáltam Füzesgyarmat határában. A kutatásba 3 inváziós növényfaj lett bevonva: a bálványfa (Ailanthus altissima), a selyemkóró (Asclepias syriaca) és a zöld juhar (Acer negundo), amelyekről állományfelmérést készítettem. Ezek a fajok a térség leg agresszívebben terjedő özönnövényei közé taroznak, gyors terjedésük által képesek élőhelyeket átalakítani és értékes fajokat kiszorítani. Ezért fontos feladat ezen fajok terjedését nyomon követni és mielőbb megfékezni, ehhez viszont szükség van az adott faj állományainak a felmérésére. Kutatásaim során a vizsgált területeken megtalált állományok pontos helyét, vitalitását és a tőszámot rögzítettem, majd a kapott eredményeket térképen ábrázoltam. Vizsgálatunk eredményeiből kiderült, hogy a vizsgált hat Natura 2000 terület közül selyemkóró három területen van jelen, zöld juhart egy területen találtunk, egy erdő szegélyében, nagy mennyiségben, míg bálványfa állománya a vizsgált területek közül egyen található. A három invazív növény elterjedése a kutatott területen ugyan még kezdetlegesnek mondható, viszont az előző évekhez képest már szembetűnő a terjedésük, ami a jövőben várhatóan tovább fog fokozódni. Ezért további vizsgálatuk és mielőbbi irtásuk javasolt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Összehasonlító talajmagbank vizsgálatok eltérő talajművelések hatására kukorica vetésben
    Nemes, Hajnalka; Kovács, Szilvia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Kutatásom során talajmagbank vizsgálatot végeztem, amelyhez a talajmintákat olyan szántóföldi parcellákból vettük, amelyeken különböző talajművelési módokat alkalmaznak. Ezek között volt hagyományos szántásos művelés, forgatás nélküli művelési módok és no-till technológia egyaránt. A talajmintákban lévő gyommagvakat üvegházi körülmények között kicsíráztattuk, a kelő növényeket fajszinten határoztuk, illetve az egyedek számát rögzítettük. Ennek segítségével összehasonlíthatóvá vált a különböző talajművelési módok alatt álló területek gyomflórája. Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a vizsgált terület gyomflórájáról, a vegetációs időszakban gyomfelvételezést végeztünk a talaj mintavételi pontok helyén. Ezek által az üvegházi csíráztatás és a terepi növényfelvételezés adatai is összehasonlíthatóvá váltak. A különböző művelési módok alatt álló területek gyomkészletében nagy eltéréseket tapasztaltunk