Szerző szerinti böngészés "Orosi, Piroska"
Megjelenítve 1 - 19 (Összesen 19)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A potential role of aminoglycoside resistance in endemic occurrence of Pseudomonas aeruginosa strains in lower airways of mechanically ventilated patients(2014) Mózes, Julianna; Szűcs, Ildikó; Molnár, Dávid; Jakab, Péter; Fatemeh, Ebrahimi; Szilasi, Mária; Majoros, László; Orosi, Piroska; Kardos, GáborTétel Szabadon hozzáférhető A székletmikrobiota-transzplantáció technológiájának és minőségirányítási hátterének újragondolása a SARS-CoV-2 víruspandémia kapcsán(2020) Nagy, Gergely György; Tudlik, Zsuzsa; Gergely, Lajos; Kónya, József; Orosi, Piroska; Rákóczi, Éva; Szabó, Judit; Várvölgyi, Csaba; Vitális, Eszter; Paragh, GyörgyTétel Korlátozottan hozzáférhető Clostridium difficile eseteink a Békés megyei Pándy Kálmán kórházban 2011-2012-ben(2014-03-25T08:13:36Z) Seres, Ábel; Orosi, Piroska; DE OEC NK Kórházhigiene és Infekciókontroll Tanszék; DE--OEC--Népegészségügyi Kar; Nagy, Nikolett; Nábrádi, Tibor Zsoltné; Hajdú-Bihar Megyei NSZSZ; DEOEC NK Infekciókontroll és Kórházhigéne TanszékA Clostridium difficile infekció, mint nozokómiális enterális fertőzés az elmúlt évtizedben egyre nagyobb mértékben elhatalmasodó világproblémát jelent. A fertőzés elleni küzdelem sokrétű és komplex. Iránymutatásban segítségünkre vannak az utóbbi években megjelent tanulmányok sokasága, ám tapasztalatot csak saját intézményeinkben tudunk szerezni. Jelen tanulmányban egy izolációs intézkedés hatását vizsgáltuk egy megyei kórházban az intézkedés bevezetését megelőző és az azt követő év adatainak feldolgozásával. Az intézkedés alapja, hogy a Clostridium difficile fertőzésben szenvedő betegeket az Infektológiai osztályon izoláljuk. Részben az osztály kialakítása lehetővé teszi a helyes izolációs szabályok pontos betartását, mely más osztályokon nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehetséges, és szakmai szempontból is egy felkészült csapat koordinálja a betegek gyógyulását. 2011-ben 103 Clostridium difficile incidens fertőzés fordult elő. Ez a 2011 évi OEK adatok alapján az országos átlag felett van. 2012-ben 95 új esetet regisztráltunk. Országos adatok erre az évre az intézmények jelentései alapján majdnem kétszer annyi Clostridium difficile fertőzés mutatnak. A mi adataink ezzel szemben csekély visszaesést tükröznek, de semmiféleképpen nem egy nagy arányú progressziót a Clostridium difficile fertőzés területén. Kor és nemek megoszlását tekintve az adatok megegyeznek az országos átlaggal. Természetesen ezen számok validitását sok zavaró tényező torzíthatja ám az eredmény mindenféleképpen figyelemfelkeltő, mely részben egy osztály áldozatos munkájának köszönhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Clostridium difficile: a XXI. század nagy epidemiológiai kihívásaMolnár, Csilla; Simonné Miszti, Cecília; DE--Népegészségügyi Kar; Orosi, Piroska; Kozák, AnitaA Clostridium difficile napjainkban leggyakrabban előforduló enterális patogén. Gram- pozitív, spóraképző, anaerob pálca. Enterotoxikus A és cytotoxikus B toxint termel. A C. difficile fertőzés (CDI) legtöbbször széles spektrumú antibiotikum kezelést követően, valamint egészségügyi ellátás során alakul ki. Az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett a CDI esetek száma mind Magyarországon, mind az egész világon. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum klinikáiról 2011 és 2014 között gyűjtött adatokból végeztem vizsgálatokat a Clostridium difficile előfordulásáról. Megállapítottam, hogy milyen mértékű volt a kórokozó előfordulása a székletmintákban, a betegség korcsoport szerinti eloszlását és milyen jellegű ellátási területeken fordult elő a fertőzés. Végül a kapott eredményeket összehasonlítottam hazai és nemzetközi adatokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Egyetem angol nyelvű programjában résztvevő hallgatók táplálkozási szokásainak felmérése és értékeléseSzabó, Márta Mónika; Szabóné Tamás, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Kolozsvári, László Róbert; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Kórházhigiéne és Infekciókontroll TanszékAz Egészségügyi Világszervezet adatai alapján a világ haláloki struktúráját a cardiovascularis betegségek és a daganatos megbetegedések vezetik. Ezek kialakulásában számos tényező mellett a táplálkozásnak is kiemelkedő szerepe van, és jellemzően megjelenésüket táplálkozással összefüggő kórképek is megelőzik, melyek közül kiemelkedő a túlsúly, az elhízás, a metabolikus szindróma, valamint a 2-es típusú diabetes mellitus. Egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése szempontjából nélkülözhetetlen a tápanyagok megfelelő minőségű és mennyiségű bevitele a szervezetbe. A világ számos pontján dolgoztak ki táplálkozási ajánlásokat, melyek iránymutatásul szolgálnak az embereknek. Vizsgálatom célja a Debreceni Egyetem angol nyelvű programjában résztvevő hallgatók táplálkozási szokásainak felmérése volt, majd a kapott eredmények alapján a lehetséges táplálkozási rizikófaktorok felismerése. A vizsgálat során kérdőíves adatgyűjtést végeztem, melyben 211 hallgató vett részt. A számított testtömegindex-értékek alapján a hallgatók 19%-a túlsúlyos és 5%-a elhízott. A napi átlagos folyadékbevitel mértéke nők esetében 1,6 liter, míg férfiaknál 1,8 liter. A kérdőívet kitöltők 41%-a naponta eszik gyümölcsöt, míg zöldséget 46%-uk. A válaszadók 34%-a fogyaszt rendszeresen cukrozott italokat, továbbá 62%-uk alkalmaz valamilyen édesítőszert italai édesítéséhez. A tanulók közel fele nem iszik alkoholt. A vizsgálatban résztvevők 98%-a fogyaszt különböző húsokat, míg feldolgozott húsipari termékeket 59%-uk. Teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket a válaszadók 72%-a fogyaszt. Tejtermékeket a hallgatók 96%-a választ eltérő gyakorisággal. A megkérdezettek 87%-a illeszti be a hüvelyeseket a táplálkozásába. A gyorséttermi termékek fogyasztására igen magas arány, 92% jellemző. A napi rendszeres nassolás a vizsgálatban résztvevők 67%-át érinti. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a magyarországi átlaghoz képest a vizsgált hallgatók között kevesebb a túlsúlyos, ill. elhízott egyén, de ők is nagyfokú kockázatnak vannak kitéve a dolgozatban tárgyalt valamennyi betegség tekintetében. A fokozott cukorbevitellel összefüggő kórképek kialakulása veszélyezteti a vizsgált populáció igen nagy hányadát. A telített zsírsavakat nagy mennyiségben tartalmazó, valamint ezzel összefüggésben a koleszterindús élelmiszerek nagyarányú fogyasztása nem javasolt. A feldolgozott húsipari termékek fogyasztását daganat kialakulását elősegítő hatása miatt javasolt csökkenteni. A magas sótartalmú ételek mind cardiovascularis-, mind daganatos betegségek kialakulásához hozzájárulhatnak, így azok túlzott bevitele kerülendő. A táplálkozási ajánlásokban megfogalmazott naponta fogyasztható alkohol mennyiségét nem ajánlott túllépni. A hallgatók egészségfejlesztése érdekében lehetőséget kellene teremteni számukra az egészséges táplálkozással kapcsolatos tematikus előadássorozaton való részvételre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi dolgozók influenza elleni átoltottságának vizsgálata egy megyei kórházbanBojti, Vivien Eszter; Orosi, Piroska; DE--Népegészségügyi Kar; Szidor, Judit; Legoza, József; DE KK Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat; ny. megyei tisztifőorvos helyettesFelmérést végeztem egy megyei kórházban arra vonatkozóan, hogy milyen arányban oltatják magukat az egészségügyi dolgozók influenza elleni védőoltással. Kérdőíveket osztottam ki a dolgozók között, mely tartalmazta az egészségügyi dolgozókra vonatkozó személyes kérdéseket, a védőoltással kapcsolatos általános kérdéseket, valamint az influenzával és védőoltással kapcsolatos ismeretekre vonatkozó kérdéseket. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy csekély arányban veszik fel a védőoltást az egészségügyben dolgozók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések területi jellemzőiHegedűs, Andrea; Orosi, Piroska; DE-NK Megelőző Orvostani Intézet Kórházhigiéne és Infekciókontroll tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Attila; Legoza, József; DEMegelőző Orvostani Intézet Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központ és Könyvtár; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási SzervDiplomamunkám az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések infekciókontroll és surveillance tevékenységével foglalkozik. A multireziszten kórokozók és a Clostridium difficile fertőzések Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2012. évi eredményeit dolgoztam fel és hasonlítottam össze az országos eredményekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Helicobacter pylori-fertőzés, mint a gastroduodenális megbetegedések hátterében álló kockázati tényezőCsoma, Fanni; Várvölgyi, Csaba; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Bubán, Tamás; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarSzakdolgozatom során összefoglalom és bemutatom a Helicobacter pylori szerepét a gastrointestinalis tractus megbetegedéseiben, továbbá ismertetem a baktérium általános mikrobiológiai tulajdonságait, illetve a gastroduodenális betegségekben betöltött szerepét. Az elérhető legfrissebb epidemiológiai adatok felhasználásával bemutatom a Helicobacter pylori kórokozó által kiváltott fekélybetegségek előfordulási gyakoriságát világviszonylatban és hazai szinten, illetve a fent említett adatok ismeretében következtetéseket kívánok megfogalmazni a kórokozó által kiváltott betegségek népegészségügyi jelentőségével kapcsolatosan. Ezt követően részletezem a fertőzés forrásait és annak terjedési módját, az immunrendszer szerepét a baktérium elleni védekezésben, továbbá a kórokozó diagnózisának módszereit mutatom be. Legvégül, pedig a Helicobacter pylori infekció kezelési lehetőségeit, valamint annak megelőzési módját kívánom bemutatni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető HIV-fertőzöttek és AIDS betegek(2014-05-23T08:05:04Z) Treszka, Tímea; Bánfalvi, Attila; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Népegészségügyi Kar; Orosi, Piroska; Kőmüves, Sándor; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarAz AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) a humán immundeficinecia vírus (HIV) által közvetlenül kiváltott, valamint az immunológiai károsodások következményeként kifejlődő sokrétű megbetegedés. Kiindulópontja a jelek szerint Közép-Afrika lehetett, és feltételezhetően az ott honos majomfajok továbbadásával került át az emberi szervezetbe. A jellegzetes HIV-1 vírusokon kívül nyugat-afrikai betegekből izolálták a rokonvírusok másik csoportját a HIV-2-t is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Infekciókontroll elemek vizsgálata a Gróf Tisza István KórházbanMezei, József Roland; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Attila; Legoza, József; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban a Berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórháza több évet átölelő adatain keresztül mutatom be az Intézet főbb infekciókontroll elemeit és azok eredményeit. A nosocomialis surveillance eredményei tekintetében 9 évnyi 2007 és 2015 közötti adatokat, fertőtlenítőszer felhasználásból pedig 8 éves 2008 és 2015 közötti adatokat mutatok be és elemzem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kórházhigiéne és infekciókontroll alapjai(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2013) DE--Népegészségügyi Kar; Orosi, PiroskaTétel Korlátozottan hozzáférhető A leggyakoribb Gram-negatív húgyúti kórokozók antibiotikum érzékenységének változása a Jósa András Oktatókórház járó -és fekvőbeteg ellátásábanBodnár, Éva; Papp, Katalin; DE--Népegészségügyi Kar; Orosi, Piroska; Dobróné Tóth, Márta; Debreceni egyetetem népegészségügyi karA leggyakoribb Gram-negatív húgyúti kórokozók antibiotikum érzékenységének változása a Jósa András Oktatókórház járó -és fekvőbeteg ellátásábanTétel Szabadon hozzáférhető Módszertani ajánlás a Clostridium difficile fertőzéshez asszociált hasmenés széklettranszplantációval történő kezeléséhez(2013) Nagy, Gergely György; Várvölgyi, Csaba; Balogh, Zoltán; Orosi, Piroska; Paragh, GyörgyTétel Korlátozottan hozzáférhető Nyíregyháza város levegőminőségének elemzése 2010 és 2012 közöttZson, Alexandra; Legoza, József; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Árnyas, Ervin; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszék; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Megelőző Orvostani IntézetDolgozatomban Nyíregyháza város levegőjének vizsgálatát végeztem 2010 és 2012 közötti időszakban, a hatályos rendeletekben lévő előírások figyelembevételével. A légszennyező anyagok közül a szén-monoxid (CO), az ózon (O3), a nitrogén-dioxid (NO2), a kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), valamint a szállópor (PM10) átlagkoncentrációját vizsgáltam. Az elemezést az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat légterheltségi adatai alapján készítettem, melyet a „Nyíregyháza, széna tér” automata mérőállomás biztosított, majd különböző lehetőségeket felsorolva tettem javaslatokat a jobb levegőminőség elérése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szakdolgozat-Kakócz KlaudiaKakócz, Klaudia; Orosi, Piroska; DE--Népegészségügyi Kar; Kósa, Zsigmond; Nagy, AttilaA Hajdú-Bihar megyei, Hospit KKT hajdúnánási Ápolási Intézetben 2013. szeptember 1-től 2014. január 31-ig kérdőíves módszerrel felmértük az infekciókontroll elemeket és rákérdeztünk az antibiotikum használatára hasonlóan a HALT - 2 programhoz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szegedi Tudományegyetemen Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikán végzett vastagbél műtétek sebfertőzési surveillane-aSzél, Borbála; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarBizonyítékok állnak rendelkezésre a kockázatok csökkentésére és a sebfertőzések megelőzésére vonatkozóan, melyeknek alkalmazása jelentősen visszaszoríthatja a sebfertőzések incidenciáját. A megelőzésben első helyen áll a fertőzések surveillance-ának végzése annak érdekében, hogy a kapott eredmények értékelésével megismerhessük a fejlesztendő területeket. Intézményünkben, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikáján 2014-ben több nosocomialis vastagbél műtétet követő sebfertőzést regisztráltunk, mint 2006-ban, megvizsgáltuk, milyen a helyzetünk az országos átlaghoz képest illetve egy hazai - a mi intézményünkhöz hasonló nagyságú és hasonló profilú - kórházhoz . Nemzetközi kitekintés után igyekeztünk választ keresni, hogy vajon miért nőtt a regisztrált sebfertőzések száma. Az adatelemzés és értékelés után végigtanulmányoztuk a vastagbél műtét esetében a sebfertőzések kialakulásának rizikófaktorait is, keresve a nálunk beazonosítható kritikus területeket. Konklúzióként bemutatjuk, hogy milyen minőségfejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg az infekciókontroll teamben annak érdekében, hogy csökkentsék a vastagbél műtétek előfordulásának gyakoriságát, biztosítva ezzel egy még biztonságosabb betegellátást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szívsebészet műtőben és az intenzív osztályon dolgozó ápolók és asszisztensek infekciókontroll ismereteinek fejlesztése és azok hatása a nosocomialis fertőzések alakulásáraMester, Emma Emese; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Simonné Miszti, Cecília Mária; Legoza, József; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarAz életkor kitolódása, a krónikus betegségek egyensúlyban tartása miatt egyre idősebb és betegebb emberek kerülnek szívműtétre. Az invazív életmentő beavatkozások számának növekedése a multirezisztens kórokozók elterjedése is hozzájárul a nosocomialis fertőzések számának növekedéséhez. A betegellátás minden területén – így a Szívsebészeten is komoly problémát okoznak a kórházi fertőzések – az ápolási napok száma nő, a kezelés költsége gyakran megsokszorozódik - emiatt negatív irányba tolódik az ápolás színvonala. Kutatásom témája: a Szívsebészeten tevékenykedő szakdolgozók ismereteinek fejlesztése, az oktatás, a rendszeres kontroll mennyire befolyásolja a dolgozók munkavégzésének hatékonyságát, minőségét és ez hogyan hat a kórházi fertőzések alakulására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szúrásos, vágásos balesetek megelőzése, mint a betegbiztonság egyik tényezőjeTóthné Tóth, Tünde; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Legoza, József; Szidor, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarAz életmentő jelentőségű vagy más okból alkalmazott infúziós, injekciós kezelések alkalmazásával együtt megnőtt a veszélye az éles, hegyes eszközök által bekövetkezett baleseteknek, melyek leginkább az invazív beavatkozásokat is végző egészségügyi dolgozók körét érintik világszerte. A betegbiztonsági tényezők közül a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (továbbiakban DE KK) területén történt szúrásos, vágásos baleseteket és azok körülményeit vizsgáltam, az elmúlt 5 év adatai alapján. A vizsgálat célja DE KK valamennyi fekvő és járóbeteg ellátó területén bekövetkezett szúrásos, vágásos jellegű balesetek okainak felderítése, jelentési fegyelem javítása, további intézkedések hozatala a dolgozók biztonságos munkavégzésének érdekében, valamint a téma fontosságára való figyelem felhívása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Védőoltások szerepe a népegészségügyben.Oltásellenesség(2014-05-28T16:38:15Z) Márki-Kira, Ágnes Ilona; Legoza, József; Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Attila; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarFertőző betegségeket baktériumok, vírusok, gombák vagy akár paraziták is okozhatnak. Amióta a védőoltások megjelentek világméretű járványokat számoltak fel, fertőző megbetegedéseket szorítottak vissza, emberek millióinak életét mentették meg mindösszesen egy szúrás által. Az első oltás felfedezése Jenner nevéhez fűződik, ő ugyanis a himlő ellen 1796-ban fejlesztett ki hatékony vakcinát. Ezt a halálos kimenetelű betegséget 1980-ra sikerült végleg eltűntetni. Őt követte Pasteur veszettség elleni oltása, Koch tuberculosis elleni vakcinája, majd Behring kutatása a diftéria antitoxinja után. A baktériumok elleni védekezésre két módozatra van lehetőség. Az egyik az aktív immunizálás, amikor a védőoltásokkal specifikus antigéneket juttatnak be a szervezetbe, ezáltal a szervezetet ellenanyag termelésére késztetik. A passzív immunizálás során kész ellenanyagot juttatnak be, tehát az immunrendszert nem „aktiválják”. A forgalomban lévő vakcinák összetételük alapján lehetnek egész vakcinák vagy alegység vakcinák. Az egész vakcinák körébe tartoznak az élő, attenuált oltóanyagok, az inaktivált és az élő, rekombináns oltóanyagok. Az alegység vakcinákon belül is három fajtát különböztetünk meg: a rekombináns protein vakcinákat, a szintetikus peptideket és a DNS-vakcinákat. A Magyarországon bevezetett oltási rendszer alapján a gyermekek 13 éves korukig kapnak kötelező oltásokat. Az első a BCG, amely a tuberculosis ellen irányul. Ezt minden újszülött megkapja a születésekor a kórházban vagy legfeljebb 4 hetes koráig. A gyermekeket 4 alkalommal oltják DTPa+IPV+Hib vakcinával, ezt 2,-3,-4 és 18 hónapos korban kapják meg. A kombinált vakcina alkalmas a torokgyík (diphteria), a szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomyelitis) és az agyhártyagyulladás (purulens meningitis) megelőzésére. Az MMR is szintén egy kombinált oltás, három betegség ellen nyújt védelmet: a kanyaró, a rubeola és a mumpsz ellen. Ezt 15 hónapos korban adják be, majd 11 éves korban kampányoltás keretében MMR-t újraoltják. DTPa+IPV kombinált oltást 6 éves korban adják, 11 éves korban dTap emlékezető oltást. Az általános iskola 7. osztályában a tanulók két részletben kapják meg a Hepatitis B elleni oltást. 5 Az eddig elért eredményeket azonban sokan bírálják, úgy gondolják, hogy nem csupán az oltásoknak köszönhető az egészségi állapot pozitív változása. Szkeptikusok az oltóanyagokkal szemben, különböző ellenérveket hoznak fel illetve kreálnak, mindeközben a nyilvánosság elé tárják és saját nézőpontjuk mellé állítják az erre fogékony embereket. Megalapozatlan indoklásaikat egyre szélesebb körben terjesztik, viszont hivatalos, teljes mértékben igazolt tanulmányokat nem közvetítenek. A nézeteik terjesztésében nagy szerepet játszik a média vagy akár a közösségi oldalak, internetes blogok is.