Szerző szerinti böngészés "Orosz, Beatrix"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Daganatprevenció krónikus vesebetegek és vesetranszplantáltak körében
    Orosz, Beatrix; Barth, Anita; DE--Egészségügyi Kar
    Napjainkban a HPV prevenció egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, egyre több olyan program lát napvilágot, amely a témával kapcsolatos hiteles információátadást hivatott szolgálni, mint például a Mályvavirág Alapítvány, vagy a HPV doktor. Ugyanakkor kevés, kifejezetten a speciális betegcsoportokra - pl. krónikus betegek, immunszupressziós terápiában részesülő betegek, daganatos betegségben szenvedő betegek – irányuló törekvések vannak, annak ellenére, hogy sokszor e betegségben szenvedők sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve a daganat kialakulását tekintve.Kutatásom célja egy speciális betegcsoport, a krónikus vesebeteg nők HPV-vel, méhnyakszűréssel, illetve a megelőzéssel kapcsolatos ismereteinek, illetve a HPV átoltottságának és a HPV-oltással kapcsolatos attitűdjének a vizsgálata volt.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hepatitis C vírussal fertőzött betegek interferonmentes kezelésének tapasztalatai egy esettanulmány bemutatásán keresztül
    (2020-11-26) Kabai, Péter; Orosz, Beatrix; Barcsa, Tímea
    A hepatits C-vírus fertőzés igen elterjedt a vesepótló kezelésben részesülő krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében. Az elmúlt évtizedekben új kezelési eljárások, jelentek meg, úgy, mint az interferonmentes DAA (Direkt Acting Antivirals) kezelés, mely hazánkban is alkalmazásra került. A kezelésben részesülő betegek kezeléssel kapcsolatos tapasztalatainak megismerése elengedhetetlen a minőségi betegellátás nyújtásához. A centrumunkban több beteg is részesült e kezelési módban melyek közül egy 66 éves férfi beteg esetét kívánom bemutatni. Krónikus veseelégtelenséggel 1985-ben diagnosztizálták, 1997-ben pedig hepatitis C-vírusfertőzést mutattak ki nála. Több évig részesült interferon alapú kezelésben sikertelenül. 2015-ben kapta első interferonmentes kezelését. A kezeléseknek köszönhetően ma már a hepatitis C fertőzésből meggyógyult, és sikeres vese transzplantáció történt. Utóbbi kezelési móddal kapcsolatos tapasztalatai pozitívak, tünetei nem jelentkeztek. Összességében elmondható, hogy az interferonmentes kezelésnek köszönhetően javul a kezelt betegek életminősége és ezzel a túlélési esélye is jelentős mértékben megnövekedett.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Prevenciós programok hatékonysága: egy előadás-sorozat tapasztalatai és eredményei
    (2020-11-26) Szerdi, Márta; Orosz, Beatrix
    Bevezetés: A szív- és érrendszeri megbetegedések miatti halálozás napjaink egyik legnagyobb problémája. Prevenciós előadások tartása a betegségek kialakulásához hozzájáruló rizikófaktorok csökkentése szempontjából elengedhetetlen. Célkitűzés: Jelen kutatás célja kettős, egyrészt szeretnénk felhívni Újdombrád község lakosságának figyelmét a prevenció fontosságára, másrészt a megfelelő információátadás is a célunk, ami a résztvevők témával kapcsolatos ismeretének vizsgálatával is kiegészül. Anyag és módszer: Hypertonia és stroke témakörben került sor prevenciós előadások tartására, melyre felnőtt lakosság köréből bárki eljöhetett és amelyen a megjelentek egy rövid szocio-demográfiai adatokra vonatkozó és betegség-specifikus kérdéseket egyaránt tartalmazó kérdőívet töltöttek ki. Az egészségdélutánokat plakátokkal népszerűsítettük az előadás előtti két hétben. Eredmények: Az első hypertónia témakörben megtartott előadáson összesen 30 fő vett részt, átlagéletkor 47,33 év (szórás: 14,00) volt. Többségük elégedett volt az előadással, egy 10 fokú Likert skálán az átlagpontszám 9,79 (szórás: 0,41) volt. A második stroke témakörben megtartott előadáson 33 fő vett részt, átlagéletkoruk 41,7 év (szórás: 14,3) volt. A résztvevők 54,54%-a (N=18) vett részt az első előadáson is. Az előadást hasznosnak ítélték, egy 10 fokú Likert skálán az átlagpontszám 9,90 (szórás: 0,29) volt. A tudáspontszámok alakulását figyelembe véve mindkét előadás után jobb átlagpontszámot értek el a tudásszintfelmérő teszten, mint az előadás előtt kitöltötten. A hipertónia előadáson az A kérdőív átlagpontszáma 4,50, ami az előadás utánra 7,90-re nőtt. A stroke témakörben is hasonló eredmény született, 5,06 átlagpontszámról 8,70-re változott. A változás mindkét esetben szignifikáns volt (p<0,001). Következtetések: Összességében elmondható, hogy mindkét előadáson a résztvevők elégedettek voltak, mely további előadások megtartásának lehetőségét veti fel.