Szerző szerinti böngészés "Owaimer, Oliver"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    „Hová e gondolatvezér mulatni vissza-visszatér”
    (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2025-01-21) Balog, Edit Otilia; Balogh , Gergő; Bényei , Péter; Béres, Norbert; Berta , Erzsébet; Bódi , Katalin; Bodrogi, Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Devescovi , Balázs; Egyed, Emese; Eisemann, György; Fazakas, Gergely Tamás; Fórizs , Gergely; Gyapay, László; Imre, László; Kálai, Sándor; Kovács, Szilvia; Kucserka, Zsófia; Lakner, Lajos; Nagy, Imre; Orbán, László; Owaimer, Oliver; Porkoláb, Tibor; Posta, Anna; Radnai, Dániel Szabolcs; Ruttkay, Veronika; Szajbély, Mihály; Szilágyi, Márton; Szirák, Péter; Takács, Miklós; Takáts , József; Török, Lajos; Új, Imre Attila; S. Varga, Pál; Velkey, Ferenc; Bényei, Péter; Béres, Norbert; Gönczy, Monika; Fazakas , Gergely Tamás; Száraz, Orsolya; S. Varga, Pál; Bényei , Péter; Béres, Norbert; Gönczy, Monika
    A kötet tanulmányaival tudóstársak, kollégák, tanítványok köszöntik a negyven évnyi tudományos, oktatói pályát, s hosszas intézményvezetői, akadémiai munkát maga mögött tudó, idén 70. életévét betöltő S. Varga Pált, akit méltán nevezhetünk a kortárs 19. századi magyar irodalomtörténet-írás széleskörű megbecsülést kivívó, nagyhatású alakjának. Ez az állítás nem pusztán udvarias formula: imponáló mélységű és kiterjedésű irodalomtörténészi munkássága átöleli az egész hosszú 19. századot, hiszen Verseghytől és Kölcseytől Vörösmartyn, Arany Jánoson és Madáchon át Kemény Zsigmondig, Mikszáthig és Gárdonyiig szinte minden jelentős (vagy kevésbé jelentős) korabeli szerzőről írt, sok más mellett máig meghatározó történeti konstrukcióját alkotva meg a 19. századi magyar líra alakulásának, vagy a nemzeti irodalom fogalmi rendszereinek, s egyik úttörője volt a hazai emlékezethely-kutatásnak is. Irodalomtudományos gondolkodásának egyedítő vonása a széles körű filozófiai, antropológiai, hermeneutikai tájékozódás: az irodalmi művek, folyamatok elemzése mindig tágabb művészetfilozófiai, társadalom- és kultúraelméleti kérdésfeltevések integrálása jegyében történik meg munkáiban, szorosan összekapcsolódva az irodalom ismeretelméleti státusának, létmegértő potenciáljának feszegetésével. A köszöntőkötet a Loci Memoriae Hungaricae című kiadványsorozatunkban jelenik meg – természetesen nem szándékunk emlékezethellyé avatni kedves kollégánkat, de intézetünk Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoportjának egyik alapítójaként olyan sokat tett a magyar emlékezethely-kutatásokért, a 19. századi irodalom emlékezeti munkájának feltárásáért, s ezen korpusz emlékezetének életben tartásáért, hogy köszöntése méltán kap helyet ebben a sorozatban. Természetesen a kötet tanulmányai is igyekeznek megfelelni S. Varga Pál kutatói/szakmai irányultságának és nívójának: a harminchárom írás Szőnyi Benjámintól Bródy Sándorig a 18–19. századi magyar irodalom számos jelentős művével, jelenségével, műfajtörténeti folyamatával, valamint emlékezethelyével vet számot. Két tanulmány S. Varga Pál irodalomtörténetírói munkásságát elemzi behatóan, a kötetet bevezető interjú pedig közeli betekintést nyújt az ünnepelt élet- és pályaalakulásába, gondolkodói habitusába.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    „Szegény Sándor! Szegény Sándor!” Petőfi emlékezete Arany János Emlények (1851–1855) című versciklusában
    (2024-01-23) Owaimer, Oliver
    Petőfi not only became (remained) an extremely popular figure in the literary, journalistic, and critical discourses of the 1850s, but his figure and literary heritage – in addition to national pantheonization and widespread popularization – also became a competition for the appropriation of competing memory constructions and commemorative communities. The dilemma arises: how could personal grief be given a public voice in this communication dumping? Were the media, discursive and genre frameworks of the era at all suitable for the literary representation of the depths of grief? Or do media noise and public forms necessarily empty private dimensions? If we ask these questions, perhaps the seemingly suffocating atmosphere of Hungary in the middle of the 19th century does not seem so distant and foreign.